Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
1982. február 6. ÜËPÛJSÀGIIt A népművészet új kora Az emberi test meszesedéséhez hasonlít az a folyamat,------------------------------------------- amely futószalagról ömlő t ömegáruval tölti fel környezetünket. Egyforma házak egyforma lakásainak égyfcrmc bútorai közt egyforma edényekben készítjük tárgyainknál alig változatcíüub 5Í~Sn^efc melynek elfogyasztása után — vagy közben — egyazon látványra függesztjük tekintetünket, s ülünk-ülünk, ameddig el nem érkezik a lefekvés ideje... így kellene jellemeznünk magunkat szégyenszemre, ha az emberi természet nem termelné ki a kényelem-betegség ellenanyagait, a védekezés egészséges nedveit és reflexeit. Legtermészetesebb tulajdonságunk, hogy mind nagyobb kényelmünk érdekében tudatosan alakítjuk szűkebb és tá- gabb környezetünket. Amíg ez a törekvésünk testi és szellemi erőfeszítésekre sarkall bennünket: fejlődik emberi mivoltunk, ha elmaradnak az erőfeszítések: megkezdődik leépülésünk. A civilizált ember növekvő passzivitása ellen többféleképpen lehet küzdeni. A küzdelem egyik módja az, amelyet a népművészet újkorának kézművesei választottak. Magyarországon a hetvenes évek elejétől szerveződnek azok a népművészeti táborok, amelyeknek résztvevői már nemcsak egyéni időtöltésnek, vagy önkifejezésnek tekintik a fafaragást, gyapjúszövést, korongolást, hanem környezetalakítási és életmódkísérletnek is. A kérdést így teszik föl: lehet-e a népművészet a megszokottnál egyénibb, emberibb környezet kialakításának eszköze, alapja, beépíthe- tók-e mai kultúránkba régebbi korok szükség szülte leleményei, azaz paraszti és kézműves hagyományaink? A kérdés most már talán szónokinak hangzik, hisz ma a fiatalság kedvenc ruhadarabjai közé tartoznak a parasztingek, kendők, szoknyák, kedveltek a szőttesek, a kékfestő anyagok, lakásainkba bevonul a mázas cserép, a parasztbútor, játszótereinken megjelennek a faragott hinták, má- szókák és állatok. Kiknek köszönhetjük környezetünkben egyre gyakrabban feltünedező üdítő hatású tárgyainkat? A hivatásos és amatőr népművészek legjobbjainak, a hagyományos népi kismesterségek új erőre kapó képviselőinek. Vannak sajnos, akik visszaélnek a népművészeti tárgyak iránti növekvő igénnyel, és álnépi tömegáruval árasztják el a piacot. Csinálhatják a közízlés fejletlensége és bizonyalansága miatt. Mit tehetnek ellenük a célszerű népművészet újraélesztésének elhivatott munkásai? QTím/0-70f-0t alakítanak, melynek ^ I V Z-OI«tU I« célja a nepmuveszeti------------------------------------------------ és kézműves tárgyalkotás valódi értékeinek védelme, ismertetése, terjesztése. A szervezet tehát midazokat befogadja, akik azért munkálkodnak, hogy mai valóságos igényeinket szolgálják hagyományaink. Az alakuló egyesület segíteni kívánja tehát az alkotást, de rostálásra is vállalkozik: állandó zsűri működtetését tervezi, amely megakadályozza olyan dísztárgyak piacra kerülését, amelyek elhomályosítják a népművészet lényegét és lejáratják azt. A múlt év novemberében megjelent miniszteri rendelet meghatározza ugyan azok körét, akik népművészeti vásárokon árusíthatnak, ez a kör azonban túlságosan szűk: nem foglalja magába azokat a tehetséges amatőröket, akik országos népművészeti pályázatokon és kiállításokon neves néprajzosokból, művészettörténészekből, ipar- és képzőművészekből álló zsűrik kezéből díjakat nyerhetnek. A Nép- művészeti Egyesület az amatőr tehetségek számon tartására és gondozására vállalkozik, s mint jogi személy — a rendelet szavaival, „népi iparművészeti tárgyak előállításával és forgalomba hozatalával foglalkozó szervezet" — jogot szerezhet arra, hogy a vásárokat is ízlésnevelő, életmódformáló tevékenysége egyik színterévé tegye. A népművészeti tárgyalkotás hívei és szakemberei kétnapos konferenciára gyűltek össze a múlt év végén Székes- fehérváron. Itt indult meg az egyesület országos szervezése: a megyei szervezők itt kapták az első hivatalos és részletes tájékoztatást az egyesület céljairól, működésének tervezett kereteiről. Egyhónapos munkájuk eredményeiről számoltak be január 8-án a Népművelési Intézetben. A következő egy-két hónap alatt az eddigi és az ez utáni jelentkezőkből megalakulnak a megyei (és budapesti) területi csoportok, amelyek az egyesület munkájának legfőbb terhét fogják hordozni. Ezt a tényt nem lehet elégszer hangsúlyozni! Tudni kell ugyanis, hogy a népművészeti alkotók szerveződése a táborok, egyes tanácsok, gazdasági intézmények, múzeumok jóvoltából évek óta tartó folyamat. Vannak olyan szakkörök, amelyeket egy-egy táj egyre több intézménye támogat, fölismervén a népművészeti tevékenység sokoldalú társadalmi értékét. Egy-egy ilyen szakkör a szűkebb haza büszkesége, amelyre ki-ki szívesen áldoz. Az egyesület nem szeretné kiszakítani őket saját társadalmi környezetükből — magyarán nem akarja egyesületi célokra megkaparintani a hely! támogatást. Az egyesület célja az alkotó erők felszabadítása, s ennek eszközét nem a minden áron való centralizálásban látja. A tagok körét sem kívánja korlátozni kez____________________ detben az egyesület: szívesen f ogad minden népművészt vagy népművészettel ismerkedőt, népi iparművészt, kismestert, elméleti szakembert, pártoló személyt, vagy intézményt, és mindenkit, aki a meghirdetett célokkal egyetért. A kiválasztódás a jövő dolga: maguktól távoznak majd, akik a szervezet belső igényrendszerében nem találják meg számításukat. . . Ez azonban még a távolabbi jövő. Egyelőre meg kell alakulnia az egyesületnek. Ez a tervek szerint a területi szervezetek küldötteinek közgyűlésén ez év tavaszán fog megtörténni. Magyarország múzeumai Az István király Múzeum A székesfehérvári István király Múzeum az ország legrégibb múzeumai közé tartozik, az 1873 óta fennálló gyűjtemény 1929-ben költözött jelenlegi épületébe. A múzeum ki- lencszázezernél több tárgyat őriz, a Magyar Nemzeti Múzeum mellett a iegnagyoab hüîGi gyűjteménynek tekinthető. Régészeti anyaga a 'legjelentősebb, említésre méltó a néprajzi gyűjtemény (csákvári fazekasság, kismesterségek, népi bútorok) és az elmúlt évtizedben kifejlődött képzőművészeti gyűjtemény, modern magyar anyagával. Igen gazdag a múzeum könyvtára (35 000 kötet). Jelenleg két állandó kiállítás látható: Fejér megye az őskorban és a római korban témájú régészeti és Székesfehérvár 1000 éve című várostörténeti kiállítás. A régészeti kiállítás a megye területén talált legfontosabb leleteket mutatja be, az őskori részben a bronzkori földvárakon talált edényekkel, csont- és bronzeszközökkel. A kiállítás római kori részében a megye legszebb római tárgyai mellett Gorsium leleteiből kap válogatást a látogató, köztük az első táci Venus bronzszobra is látható. A várostörténeti kiállítás a régészet és történet eszközeivel ad képet Székesfehérvár szerepéről az ország történetében. A kiállítás három részből áll, a látogató körsétát tesz: a jelenből indul el és oda tér vissza A város jelentősége országos viszonylatban a középkor folyamán volt a legnagyobb — mint az ország egyik központja, a királyok koronázó- és temetkezővárosa. Ebből adódóan a kiállításban a legnagyobb hangsúlyt a középkor bemutatása kapta. De helyet kapott a törökkori vár, a XVIII—XIX. századi Fehérvár, végül a jelenkori város bemutatása, amely története során először vált ipari központtá. A múzeum udvarán és kőtárában a megye területén talált római kőemlékek, sírkövek, mérföldkövek állnak. A kőtár melletti szabadtéri szoborpark Az 1. táci Venus, római bronz' szobor Gorsiumból mai magyar művészek, elsősorban Schaár Erzsébet és Vilt Tibor szobrai láthatók. Az István király Múzeum 1962 óta egyben a megye múzeumainak központja, irányítója is, amióta a magyar múzeumok megyei szervezetben működnek. Székesfehérváron jelenleg az István király Múzeum épületén kívül még öt kiállítás várja a látogatókat. A Középkori Romkert István király bazilikájának romjait mutatja be szabadtéri múzeumként a hozzátartozó kőtárral. A Csók István-képtár nagyarányú kiállítóterével főként a múzeum időszaki képzőművészeti kiállításainak ad helyet. Itt volt 1962-ben a Csontváry- kiállitás és itt rendezték a 60- as évek közepétől a XX. századi magyar művészetet bemutató sorozatot, amely a századfordulótól követi nyomon a képzőművészet alakulását. Jelenleg a sorozat 10. tárlata, az 50-es évek művészete látható. Ebbe a helyiségünkbe, erre a térre komponálta Schaár Erzsébet utolsó nagy alkotását, az Utca című müvét. A hangulatos, copf stílusú Budenz-házban látható az Ybl- gyűjtemény. Az építész Ybl Miklóst adó család hagyatéka és Ybl Ervin művészettörténész képzőművészeti gyűjteménye nyert itt elhelyezést. A gyűjtemény jó áttekintést ad a XX. század első felének magyar képzőművészetéről. A Fekete Sas patika, az ország egyik legszebb barokk patikája, 1975-től nyílt meg mint múzeum. Az egykori jezsuita gyógyszertár első és második berendezése, bútorzata, a mindenkori patika edényeinek sorozata a művészi élmény mellett történeti folytonosságot sugároz, és a patika históriáját nyújtja a látogató számára. Hátulsó kis termében kap helyet a havonta változó „Hónap tárgya'’ bemutató, amely a múzeum különböző gyűjetmé- nyeiből mutat be egy-egy kiválasztott darabot. A Fekete Sas patikával szemben, az egykori jezsuita rendház barokk épülete az István király Múzeum legújabb egysége. A múzeum adattára, műhelyei, előadóterme mellett az I. emeleten az Új magyar képtár első négy helyisége nyílt eddig meg. Négy művész: Bokros Birman Dezső, Vajda Lajos, Ország Lili és Kondor Béla válogatott alkotásai jelzik egyelőre a leendő képtár körvonalait. Az ötödik kiállítóhely a Csók István-képtár melletti Smohay- ház belső épülete, ahol Schaár Erzsébet szobrászművész hagyatéka kapott helyet. A három szobából álló kiállítás rövid áttekintést nyújt a XX. századi magyar képzőművészet kiemelkedő alakjának pályájáról. Az István király Múzeum nemcsak közművelődési szerepet tölt be kiállításaival, hangversenyeivel, több klubot magába foglaló aktív múzeumi egyesületével, hanem tudományos kutatóintézet is. Jelenleg tizenhét muzeológus dolgozik az intézményben és a hozzátartozó dunaújvárosi Intercisa Múzeumban. Kutatási terület szerint legtöbb a régész, de a művészettörténész, történész, néprajzos kutatók száma sem kevés. A nagy régészlétszámot a múzeum hagyományai — mindig a régészeti kutatás volt a legjelentősebb — és a jelenleg is folyó két nagy ásatás, MŰVÉSZET A gorsiumi kút bemutatása. Részlet a székesfehérvári kiállításból a táci és dunaújvárosi indokolják. Tácon, az ókori Gorsium- Herculis területén több évtizede folyik a feltárás, jelenleg az ország legnagyobb szabadtéri múzeumában a négy évszázadig fennálló római város épületei, a császárkultusz szentélye, fórum, palota, fürdő, villák, temető, ókeresztény bazilikák láthatók. Dunaújvárosban szintén évek óta tart az egykori Intercisa katonai táborának és a hozzátartozó településnek a feltárása. A múzeumnak jelentős kiadói tevékenysége van: tudományos évkönyve, az Alba Regia idegen nyelven közli kutatói eredményeit. Katalógusaink — kiállítási prgoramunknak megfelelően, képzőművészeti, néprajzi, történeti, régészeti témájúak — minden esetben kétnyei- vűek. Ismeretterjesztő sorozataink a megye és a város történetét, műemlékeit, legújabb- kori sajátosságait közük népszerű formában. Jelentős szerepet tölt be intézményünk a nemzetközi tudományos életben konferenciák rendezésével: a 70-es évek óta rendezzük a Pannónia-konfe- renciákat. Ilyen volt például 1974-ben az UNESCO támogatásával rendezett „A kelták Kö- zép-Európában" témájú konferencia vagy az Árpád-kori kő- faragás kérdéseivel foglalkozó tanácskozás 1978-ban. Múzeumunk kapott megbízást a Magyar Tudományos Akadémiától a XI. nemzetközi limes-kongresszus megrendezésére, amely a római-kutatás egyik legjelentősebb nemzetközi eseménye. A székesfehérvári István király Múzeum több mint száz éve gyűjti, őrzi és adja közre szűkebb pátriája, Fejér megye kulturális emlékeit, regisztrálja jelenét. Kulturális és tudományos centrum a szó mai értelmében, ahogyan ma a múzeum fogalmát értjük. TRENCSÉNYI IMRE A Fekete Sas patika részlete DR. F. PETRES ÉVA múzeumigazgató-helyettes Középkori Romkert, István király bazilikájának maradványai