Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

12 KÉPÚJSÁG 1982. február 6. Anyagmozgatás - szállítószalaggal A gyáriparban, építőiparban, bányászatban, mezőgazdaság­ban egyre nagyobb problémát okoz a különböző anyagok moz­gatása. ömlesztett és darabáru mozgatására kiválóan bevált, hatékony eszköz a szállítósza­lag, amely jól használható tö­meggyártó üzemekben a szere­lés végzésére is. A szállítandó anyag minőségének megfelelő a szállítórendszer anyaga és szerkezete; anyaga lehet textil­heveder, gumiheveder textilbe­téttel, acélheveder vagy sod­ronyheveder. Az utóbbiakat fő­leg meleg anyagok szállítva hű­tésekor használják. A textilbe­tét a heveder teherhordó anya­ga, amelyet gyakran még mű­A bányából felérkező szén szál litószalagon folytatja útját szállal vagy acélhuzallal is erő­sítenek. A’heveder gumi fedő­rétegét néha bordásra vulkani­zálják, így a szállított anyag nagyobb emelkedési szög ese­tén nem csúszik vissza. Szabályos, szögletes anya­gok, például csomagok szállí­tására és gyári szerelőszalag­ként síkhevedert használnak ömlesztett anyaghoz szinte ki­vétel nélkül vályúsított hevedert alkalmaznak, mert így sokká! nagyobb a rárakható anyag- mennyiség, mint a síkszalag esetében. A szállítószalag lényegében olyan folyamatos működésű szállítógép, amely az anyagot két forgódob között kifeszített végtelenített hajlékony heve­derrel szállítja. Az egyik for­gódob a hajtódob, amely moz­gatja a rajta átforduló heve­dert, a másik a feszítődob, amellyel beállítható a kellő fe­szültség. A szállítószalag lehet vízszintes vagy 20 fokig ferdén emelkedő. Olykor vízszintes és ferde szakaszok váltogatják egymást, ekkor a heveder tö­réspontjain terelődobok van­nak. A szállítószalagon az anyagot a szállítás irányában mozgó felső szalagág szállítja, ezért azt sűrűn elhelyezett gör­gőkkel támasztják alá. A szállítószalag szállítóképes­sége a heveder szélességétől és sebességétől függ. Az üze- ben belüli szállítószalag hosz- sza 10 métertől néhány száz méterig terjedhet és áthelyez- hetők vagy helyhez kötöttek. Az üzemek közötti szállítószalag hossza több kilométer is lehet. Az anyag feladása történhet kézi lapátolással vagy valami­lyen rakodógéppel, esetleg má­sik szállítószalagról vagy bun­kerből adagolószerkezettel. Földre hozott energia Az Amerikai Űrkutatási Hi­vatal clevelandi intézetének kutatói egy olyan termoelekt- romos berendezést dolgoztak ki, amely képes a lézer ener­giáját elektromos energiává át­alakítani. Működésének lénye­ge, hogy egy széndioxid-lézer sugarát argonplazmában el- nyeletik, s így a plazmában megnő az elektronok sebessé­ge. A magas gerjesztettségű elektronokat ezután elektródák­kal elvezetik. Az új eljárás azért jelentős, mert lehetővé teszi a nagy felületű kolJelek- torokkal eillátott geosztacioná- rius („álló”) műholdak által összegyűjtött napenergia Föld­re történő továbbítását. A hót karikatúrája Aforizmák Mennyi remek életpályát jártak végig — mindig a fal mellé húzódva! * Adj helyet — kicsi a világ! * Nem mindenki töpreng feszülten — egyesek csupán a hom­lokukat ráncolják erőlködve. * Ha a rák megáll az elért eredménynél, ez már előrelépés. * A legsúlyosabb hibákat tanúk jelenlétében követjük el. * Sose vádold az erőset a gyengesége miatt! * Az ember a maga idejével legjobban a más idejének rová­sára takarékoskodhat. * Mivel az ember értelemmel megajándékozott lény, természe­tesen akadnak olyanok is, akik kimaradtak az osztásból. (Szkíta pszichológusok megfigyeléseiből) lf iztärolö medencék Párizs környékén, azaz Ile de France területén összesen 11 millió ember él. A francia fő­város „intra muros” lélekszá- ma 2,3 millió, de a zöldövezeti városokban, szatellit városok­ban, falvakban, településeken további 8,7 millió &mbef 4s îègÿüii hozzá, utazik nap mint nap a fővárosi létesítmények­be, munkahelyekre. Közlekedési szakemberek becslései szerint Ile de France területén 4 mil­lió ember utazik naponta mun­kahelyére, majd vissza a kül­városokba, az ún. „alvóváro- sokba". A 100 000 lakosú Montreuil fejlődő ipari város Párizs fa­lain kívül, öntödék, fémkohá­szati üzemek, mezőgazdasági gépgyár, kerámiagyár, üveg­gyár, bútorüzemek, stb. működ­nek Montreuil-ben, ebben a fontos ipari központban. Montreuil vízellátása érdeké­ben épült fel ez a három ha­talmas víztároló medence. A kivitelezést a CAMPENON BERNARD CETPA vá!!ú;at vé. gezte, és a 80-as évek elejé­től már üzemel a három me­dence. A medencéket feszített betonszerkezetekből építették, átmérőjük: 116 méter, összes tárolókapacitásuk 244 000 m3 víz. A három létesítmény épí­tése 9100 m3 betont igényelt. Párizs tehát — több európai fővároshoz hasonlóan — „ki­hízta" falait ebben az évszá­zadban. A zöldövezeti és az ipari szatellit városok és a fő­város közötti együttműködés közlekedési, és ellátási problé­mák sorát veti fel. Épül a három víztároló Levegőből felfedezett képek Észak-Ausztráliában (Queens­land szövetségi tartomány) egy pilóta Laura helységtől nem messze egy függőleges szikla­falon őskori „képtárat" fedezett fel. A Föld színéről nézve az áb­rák — jóllehet frízszerűen van­nak elhelyezve. 33 méter hosz- szúak és 3 méter magasak — csak mintegy 100 méteres kö­zelségből láthatók. Madártáv­latból a helyszínnek olyan a fekvése, hogy még maga a pi­lóta is, aki az ábrákat végül is véletlenül vette» észre, sok éven keresztül repülte át a te­rületet anélkül, hogy a sziklá­kon lévő „képtárat" észrevette volna. A „tárlat" 400 különböző áb­rából áll: ember- és állat­alakok, kenguruk, emuk és sár­kányok. A szikla lábánál kőszerszá­mokat és ásványi festékeket fe­deztek fel, amelyek úgy vol­tak letéve, mintha a művészek éppen most hagyták volna ott alkotásuk színhelyét. Az egy­mást részben átfedő ábrák kü­lönböző korszakokból származ­nak. A legkisebb méretű, leg­régibb képek több mint 12 000 évesek. Ártalmatlan cigaretták? Franciaországban a dohány­áru köztudomásúlag állami monopólium, és az erre illeté­kes, Seita nevű társaság meg­sínyli azt a dohányellenes pro­pagandát, amelyet az állam saját árui ellen fejt ki. Most a Seitánál is változás történt. Francis Eyraud személyében új vezérigazgatót iktattak be, és ő hangsúlyozza, hogy 600 alkal­mazottjának magától értetődő­en joga van arra, hogy egész nap dohányozzon. Jómaga dél­előtt cigarettázik, délután pe­dig szivarozik. Ezzel azonban természetesen nem tudja fedez­ni az állami monopólium defi­citjét. A dohány elleni propa­ganda valóban ért el hatást. A franciák jelenleg háromszor kevesebbet szívnak mint az amerikaiak vagy az angolok. Másrészt egyre kedveltebbé válnak a gyenge cigaretták, amelyeket Franciaországban nem gyártanak. Simone Veil akkori egészség- ügyi miniszternő sikereket ért el a dohány elleni harcával, Jacques Ralite, jelenlegi egészségügyi miniszter azonban még tovább lép. A minisztéri­um saját laboratóriumaiban még 2000 előtt olyan cigarettá­kat akar kifejleszteni - ez nem az első próbálkozás —, amelyek jelenlegi illatukból semmit sem veszítenek, és mégsem jelente­nek többé veszélyt a dohányo­sok számára. KÉT, NÉPI EREDETO KÖZMONDÁST IDEZUNK ALABBI REJTVÉNYÜNK­BEN Vixsiintes: 1. Az egyik közmondás (Zárt betű: S.) 4. Több irányban na- gyobbít. 10. Kedvelt felvágott. 12. Férfinév. 14. Erdős hegység Bulgária és Görögország határán. 15. A me­revgörcs ismert orvosi neve. 17. Be­lül forog I 18. Teljesen kifejlődött. 20. Község Kőszeg szomszédságában. 21. 400 római számmal. 22. Szabás­minta. 23. Erődítmény. 24. A hiba része! 25. Valaminek titulál. 27. A madarak királya. 28. Nagy fővárosi ruhagyár névbetűi. 29. Sportág. 30. Baranyában élő kisebb délszláv népcsoport. 32. László Nándor. 34. Északi férfinév. 35. A francia kártya egyik színe. 36. Kerék németül. 38. Igevégződés. 40. Szóba hoz. 42. A tévé népszerű kommentátora (Pál). 44. A legegészségesebb inni­való. 45. Dunántúli megye. 47. Dur­va felüiletű. 49. Az argon vegyjele. 50. Ráncigálva szaggat. 51. Kis cé­dula, argóban. 53. Hangtalanul toll 54. Gyakran távolmarad a munka­helyétől. 56. Nagy fűtőértékű tüzelő­anyag. 57. Állókép. 58. A cseh nem­zeti zene legkiemelkedőbb alakja (Antonin). 60. Belső, bizalmas, is­mert latin szóval. 62. Táplálja. 63. Apró darabokra szaggat a fogával. 64. ízletes húsú vándormadár. Függőleges: 1. Gorombán rákiált. 2. Rendjel, kitüntetés. 3. Dunántúli folyó. 4. Téli oporteszköz. 5. Ké­ményt lánggal tisztít. 6. Szemével érzékel. 7. A másik közmondás (Zárt betű: L.) 8. Kisebb kétárbó­cos vitorláshajó. 9. . . . -pirul; elfutja arcát a vér. 10. Pöffeszkedő, nagy- zoló emberre mondják. 11. Cseme­gebor. 13. Izmir török kikötő régi neve, híres a szőnyegipara. 15. Egyforma betűk. 16. Se itt, se ott. 19. Komárom megyei község. 22. Vérszívó tetveknek a petéje. 23. Vi­lágtalan. 26. Kihalt nagy termetű fu­tómadár. 27. Gléda. 30. Azon felül. 31. Mészkősziget a Nápolyi-öbölben, természeti nevezetessége a Kék- barlang. 33. A színpad része. 35. Csekély kiterjedésű. 37. DED. 39. A leningrádi operaház névadója. 41. Újság. 43. Meghátrál. 46. Az albánok pénze. 48. Kisebb társadal­mi réteg sajátos nyelve (SLANG). 50. Finom sütemény. 51. Mérőeszköz beosztása. 52. Sárgászöld tollazatú kis madár. 55. Gőz távirati szóval. 56. Ábel gyilkosa a bibliában. 57. Jó kedélyállapot. 59. Ki, kicsoda oroszul. 61. Tátika egynemű betűi. 63. Svéd és osztrák autók jele. H. J. I Beküldendő a vízszintes 1., vala­mint a függőleges 7. számú sorok megfejtése a Tolna megyei Népúj­ság szerkesztősége címére: Szek­szárd, Beloiannisz u. 1—3. 7100. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvény. Beküldési határidő: február 12. 3. heti rejtvényünk helyes meg­fejtése: Micimackó kuckója, Hat­évesek lettünk, Békét becsülettel, Micsoda négy nap, Karinthy. A heilyes megfejtést beküldők kö­zül könyvjutalmat nyertek: Tolnai Ferencné, Tamási, József A. u. 5. 2/6. 7090; Stolczenbach Zoltán, Szek- szárd, Mátai Antal tér 8. 7100; Fe­kete János, Tolna, Hámán Kató Itp. 11. 7130; Gyalus Gyuláné, Szek- szárd, Körösi Cs. S. u. 16. 7100; Kovács Tiborné, Dombóvár, áfész- központ 7200. A gyomorfekély, mint „új” ” női betegség 1975 és 1977 között a férfiak­nak még majdnem ötször gyak­rabban volt gyomor- és nyom- bélfekélyük, mint a nőknek. Az utána következő években az arány 2:1-re változott: a gyomor- és nyombélfekélyben megbetegedő nők száma erő­sen megnövekedett, a férfiaké viszont nem változott lényege­sen. Nőknél a fekély lassabban és rosszabbul gyógyul. Ennek okairól csak feltevések lehet- ségeket, ezeket ugyanis nem tisztázták megbízhatóan. Külö­nösen rosszul gyógyulnak ezek a fekélyek a dohányzó nők­nél. Ezért a fekélyben szenve­dő nőknek le kellene monda­niuk a dohányzásról. összességében véve a gyo­mor- és nyombélfekélyből is leolvasható, hogy fokozottan veszélyeztetik a nőket olyan betegségek, amelyek azelőtt túlnyomórészt férfiaknál for­dultak elő. Ennek oka bizonyá­ra a két nem életmódjának hasonulása és a fokozott stressz. A tudás fája (Kaján rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents