Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

XXXII. évfolyam, 31. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. február 6., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről A népgazdaság 1981. évi fejlődésének főbb mutatószámai 1981-ben a népgazdaság alapvetően a tervben megha­tározott irányba fejlődött. A külgazdasági egyensúly javult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása meghaladta a ter­vezettet. A vásárlóerő és az árualap összességében egyen­súlyban volt. Az életkörülmé­nyeket javította a lakásállo­mány gyarapodása, az oktatási és az egészségügyi intézmé­nyek hálózatának bővülése. A népgazdasági tervben elő­írt feladatok teljesítését több külső tényező nehezítette. A tőkés országok gazdasági hely­zetével összefüggő kedvezőtlen piaci viszonyok és ezen orszá­gok egy részének intézkedései miatt romlottak az exportérté­kesítés feltételei. A szocialista országokból származó termé­kek egy részének behozatala a partner országok szállítási le­hetőségeinek korlátái miatt a tervezettnél kisebb volt. A belső gazdasági munka javításának ösztönzése, és a kedvezőtlen külső hatások ér­zékeltetése érdekében is az év folyamán módosultak a gazda­sági szabályozó rendszer egyes elemei, tovább korszerűsödött a gazdálkodás szervezeti rend­szere és az irányítás intézmé­nyi rendszere is. A nehezebb körülmények és a szigorúbb feltételek között egyes gazdálkodó szervezetek javították a termelés és az export gazdaságosságát. A termelés a korábbinál jobban igazodott a kereslethez, a ter­melés mennyisége vállalaton­ként és ágazatonként differen­ciáltan változott. Egyes terüle­teken az értékesítés növelését akadályozta a termékek nein kielégítő versenyképessége. 1981-ben a nemzeti jövede­lem, előzetes adatok szerint, meghaladta a 620 milliárd fo­rintot. összehasonlító áron a növekedés 1,8 százalék volt, valamivel kevesebb a terve­zettnél. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma közel 1 százalékkal csökkent, a mun­ka termelékenysége a népgaz­daság egészében 2,5—3 száza­lékkal emelkedett. A népgaz­daság energia-felhasználása valamelyest mérséklődött. A fajlagos anyag- és energia­felhasználás csökkent. A belföldi felhasználás ösz- szehasonlító áron az 1980. évi­vel azonos, értéke a nemzeti jövedelemnél némileg nagyobb volt. A behozatali többlet ará­nya a felihasználásban csök­kent. A lakosság fogyasztása a tervezettnél gyorsabban, 2,4 százalékkal emelkedett. A fel­halmozás, ezen belül a beru­házás megközelítőleg az elő­irányzott mértéknek felelt meg. A felhalmozás aránya a bel­földi felhasznáiláson belül to­vább mérséklődött. nemzeti jövedelem nemzeti jövedelem belföldi felhasználása ipari termelés országos építés-szerelés mezőgazdasági termékek termelése egy lakosra jutó reáljövedelem a lakosság fogyasztása a szocialista szervek beruházásai, milliárd Ft lakásépítés, ezer db Az ipari termelés 2,3 száza­lékkal emelkedett. Az állami iparvállalatók termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeteké 8,6 százalékkal nőtt. A terme­lés mennyiségének változása ágazatok és alágazatok szerint is jelentősen differenciálódott. Ebben a kereslet változásán kí­vül tükröződött a vállalati jö­vedelemszabályozás hatékony­ságra ösztönző hatása is. A gépipar 5 százalékkal nö­velte termelését. Ezen belül ki­emelkedően nőtt a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelése, és számottevően bővült a gépek és berendezé­sek gyártása. A fémtömegcikk- ipar termelése nem érte el az előző évi színvonalat. A vasko­hászat termelése csökkent, az Terv Tény az 1980. év százalékában 102,0—102,5 101,8 99,0—99,5 99,9 103,0—103,5 102,3 99,0 96,5 103,0 100,0 101,0 102,2 101,5 102,4 182,0 183,5 77,0 77,0 alumíniumkohászaté emelke­dett. A vegyipar 2 százalékkal nö­velte termelését. Ezen belül je­lentősen nőtt a gyógyszeripar, a műanyag-feldolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegy­ipar termelése, míg a kőolaj­feldolgozó iparé — az energia­takarékossággal és az energia­felhasználás szerkezetének át­alakulásával összefüggésben — csökkent. A könnyűipar terme­lése 2,8 százalékkal emelke­dett. Ezen belül számottevően nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. A textilipari terme­lés egészében mérsékelt emel­kedése élénk ütem'ben nőtt a len-, kender-, a gyapjú- és a kötszövőipar termelése, míg a (Folytatás a 2. oldalon.) Ipar Mai számunkból TERVSZERŰ KÁDERKÉPZÉS ÉS UTÁNPÓTLÁS (3. old.) ERŐMŰ A GORINY FOLYÓ PARTJÁN (8. old.) HÉTRŐL HÉTRE hírről hírre' (3. old.) ELTARTÓK A KÁVÉHÁZBAN (4. old.) LEGFONTOSABB AZ EMBER EGÉSZSÉGE (8. old.) A TEHERAUTÓK TÖRTÉNETE (9. old.) SZÖVETKEZET GEBINBEN (7. old.) A MEZŐGAZDASÁGI RENDELTETÉSŰ FÖLDEK VÉDELME (7. old.) NÉPSZÁMLÁLÁS KUBÁBAN (9. old.) BEMUTATJUK AZ IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZETET (10. old.) A NÉPMŰVÉSZET ÚJ KORA (11. old.) VÍZTÁROLÓ MEDENCÉK (12. old.) EGY MŰVÉSZ, AKI GYEREKEKNEK RAJZOL (13. old.) MINDEN ÉVSZAKBAN SZÉP A MECSEK (14. old.) AMIT A VEVŐ NEM LÁT (4. old.) SZEMFESTÉK ÖTEZERÉRT Elutazott a magyar küldöttség a szakszervezeti világkongresszusra Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének veze­tésével pénteken elutazott a magyar szakszervezeték kül­döttsége Havannába, a X. szakszervezeti világkongresz- szusra. A küldöttség repülőtéri bú­csúztatására megjelent Földvá­ri Aladár, a SZOT elnöke és José Antonio Tabares De Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. I Kalevi Sorsa hazautazott Moszkvából Hazautazott Kalevi Sorsa, a Szocialista Internacionálé al- elnöke, a Finn Szociáldemokra­ta Párt elnöke. A politikus a Szocialista Internacionálé le­szerelési konzultációs tanácsa küldöttségének élén tartózko­dott a Szovjetunióban, az SZKP Központi Bizottságának meghí­vására. A pályaudvaron Kalevi Sorsát Borisz Ponamarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttag­ja, a Központi Bizottság titká­ra és az SZKP KB felelős be­osztású munkatársai búcsúztat­ták. Tanácselnöki értekezlet A tanácsok és a népfront­bizottságok több évtizedes együttműködése jelentős ered­ményéket hozott, a közös cse­lekvés a mindennapi munka ré­szévé vált, a kapcsolatok ki­szélesedtek, tervszerűbbek és tartalmasabbak lettek. Az együttműködést meghatározó korábbi irányelvek a gyakorlat­ban beváltak, ám az élet dik­tálta változások szükségessé teszik újabbak kidolgozását. A közös cselekvés új formái­ról, a településfejlesztést szol­gáló társadalmi munka szerve­zésének, értékelésének kérdé­seiről tanácskoztak pénteken a Parlamentben a főváros es a megyei tanácsók elnökei, vala­mint a Hazafias Népfront fő­városi, megyei bizottságainak titkárai. Értekezletük másik fe­lében időszerű egyházpolitikai kérdésekről meghallgatták dr. Miklós Imre államtitkárnak, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nökének tájékoztatását. A ta­nácskozáson — melyet Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának el­nöke vezetett — részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP .Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Talán rendhagyó, hogy nem a földrajzilag meghatározó he­lyen, hanem Bonyhódon, az igen szép és jó beosztású új művelődési házban tartotta meg február 5-én zárszámadó közgyűlését a mőcsényi Völgy­ség Népe Termelőszövetkezet. Rendhagyó, ellenben szeren­csés volt, mert a művelődési központ színházterme nemcsak szép, hanem eléggé tágas kör­nyezetet is biztosított a köz­gyűlésnek. A mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet 1981-et zá­ró közgyűlésén, ahol a vezető­ség beszámolóját Síkabonyi Miklós elnök terjesztette be, megjelent és annak munkájá­ban részt vállalt Daradics Fe­renc, a választókerület ország- gyűlési képviselője, a megyei pártbizottság képviseletében Deli Sándor, a szakszervezetek megyei tanácsának titkára, to­vábbá a megyei tanács, a tsz- szövetség, valamint a társszer­vek képviselői. A vezetőség beszámolója részletes tájékoztatást adott a közös gazdaság múlt évi tevé­kenységéről. A Völgység Népe Termelő­szövetkezet 4948 hektár terüle­ten gazdálkodik. Ebből a közös szántóterület 2775 hektár, a háztájiba kiadott szántóterület kilenc hektár. A rét területe 268, az erdőé 786, a halastóé 27 hektár. A művelésből kivett te­rület 142 hektár. A dolgozó ta­gók száma az alkalmazottakkal együtt 392, a nyugdíjasok, já­radékosok száma 178. A vezetőség beszámolója is­mertette, hogy a növényter­mesztésben a búza és a borsó kivételével valamennyi növény­féleség termésátlaga emelke­dett, az előbbieké valamelyest csökkent. Az állattenyésztésben is fej­lődést értek el, nőtt a tejterme­lés, a báránytenyésztésben és -forgalmazásban például 13 és fél, a hízóbika-előállításban kö­zel 52 százalékos emelkedést értek el 1980-lhoz képest. A beszámolóból kitűnt, hogy a szövetkezeti tiszta vagyon három és fél, a termelési érték közel tíz százalékkal nőtt 1980- hoz képest. Elfogadta a közgyűlés az 1982-es évi tervelőirányzatokat. A vezetőség reális lehetősége­ket terjesztett a tagság elé, amelyek megvalósításának mind az objektív, mind a szub­jektív feltételei adottak. Külö­nös figyelemmel voltak a terv- készítés során a növénytermesz­tésen belül a búzatermesztésre, az állattenyésztésben pedig a tejtermelés növelésére. Ez utóbbihoz annyit: újab­ban azok is megismerkedhettek a Mőcsény névvel, akik nem tudják merre is van ez a köz­ség: ugyanis megyeszerte meg­jelentek a Völgységtej. Mőcsény fölinatú teherautók és árujuk eddig körmegelégedésre szol­gált. Minden föltétele megvan annak, hogy a jövőbén is így lesz. A vezetőség beszámolóját hallgatja a tagság Zárszámadó közgyűlés a mőcsényi tsz-ben

Next

/
Thumbnails
Contents