Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
2 Képújság 1982. február A. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) pamutiparé — a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt •— csökkent. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal többet, az építő-anyagipar ugyanannyit, a bányászat kevesebbet termelt, mint az előző évben. Változott az ipar termékszerkezete, bár a szükségesnél lassúbb ütemben. A gyártmány- és a gyártásfejlesztés, az új termékek gyártásba vétele még mindig hosszadalmas. Néhány fontosabb termék 1981. évi termelése a következőképpen alakult: NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE A SZOCIALISTA IPARBAN villamos energia, milliárd kwó szén, imillió tonna kőolaj, millió tonna földgáz, milliard köbméter acél, millió tonna hengerelt acél, millió tonna bauxit, millió tonna timföld, ezer tonna alumínium félgyártmány, ezer tonna tégla, milliárd db cement, millió tonna műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna növényvédő szer,'hatóanyagban, ezer tonna műanyagok, ezer tonna autóbuszok, ezer darab számítástechnikai termékek, folyóáron, milliárd forint televízió, ezer darab ebből: színes televízió, ezer db magnetofon, ezer darab hűtőszekrény, ezer darab mosógép, ezer darab bútor, folyóáron, milliárd Ft pamutszövet, millió m2 gyapjúszövet, millió m2 cipő, millió pár csontos nyers hús, ezer tonna fogyasztói tej, millió liter vágott baromfi, ezer tonna napraforgóolaj, ezer tonna sör, millió liter cukor, ezer tonna Az ipar energiaellátása megfelelő, anyagellátása a korábbi évekhez hasonló volt. Az energiaigényes termékek termelésének csökkenése, továbbá a racionálisabb gazdálkodás is hozzájárult ahhoz, hogy a népgazdaság energiafelhasználása kevesebb volt az 1980. évinél. Az energiaihordozók fel- használásán belül a szén aránya emelkedett, a földgázé nem változott, a kőolaj és kőolajtermékeké csökkent. A villamos energia termelését a barnaszén- és a földgáztüzelésű erőművekben fokozták, az olajtüzelésű erőmüvekben csökkentették. Az iparban foglalkoztatottak száma 33 200 fővel; 2,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb volt a létszámcsökkenés a kohászatban, a gépiparban, a könnyűiparban és az építőanyag-iparban. Az ipari munka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva - 4,5 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. az 1981. évi az 1981. év termelés az 1980. év mennyisége százalékban 24,2 101,4 25,9 100,9 2,0 99,6 6,0 97,6 3,6 96,8 2,8 92,6 2,9 98,8 799,0 99,3 143,0 106,7 2,0 101,3 4,6 99,4 1 122,0 106,4 29,0 103,6 311,0 94,9 11,1 89,4 5,0 109,3 424,0 101,6 77,0 132,4 554,0 120,5 504,0 101,0 256,0 110,1 11,9 105,4 320,0 96,2 44,5 104,1 43,4 100,3 595,0 98,0 819,0 103,6 186,0 108,5 185,0 143,5 793,0 101,1 490,0 104,8 Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. 1981-ben néhány folyamatban lévő fontos beruházást részlegesen üzembe helyeztek, pl. a márkushegyi és a nagyegyházi szénbányában, a Bitó II. és a Halimba III. ba- uxitmqnyában. A Dunai Vasmű konverteres acélművéhez elkészült az évi 500 000 tonna kapacitású, I. sz. konverter. Megvalósult a Magyar Vagon- és Gépgyár futóműgyártásának exportbővítő beruházása, a BFfG híradástechnikai vállalat rekonstrukciós bővítése, a Kőbányai Könnyűfémmű évi 5600 tonna alumíniumfólia-termelő kapacitása. A Szekszárdi Húskombinátban átadták a marhavágóvonalat. Az ipari termékek kivitele 1981-ben az előző évi szintet valamelyest meghaladta. A belföldi értékesítésen belül 4,2 százalékkal nőtt a lakosságnak eladott termékek mennyisége. A beruházási célú értékesítés 1,6 százalékkal, a termelő- ágazatok vásárlásai 1,5 százalékkal emelkedtek. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene - a beruházások mérséklődésével összefüggésben - 3,5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 2,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, a csökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeti kivitelezők kismértékben fokozták termelésüket. 1981 folyamán 6 százalékkal több építmény kivitelezését kezdték el, mint az előző évben. A kivitelezés alatt óik építmények száma ennek ellenére csökkent, mivel az átadások ütemesebbek voltak, mint korábban. Az építőipari vállalatok növekvő mértékben vállaltak és teljesítettek építési tevékenységet külföldön. 1981-ben folytatódott az építőiparban foglalkoztatottak számának csökkenése. Az év folyamán 12 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebben dolgoztak a kivitelező építőiparban, mint az előző évben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1,1 százalékkal emelkedett. A tervnek megfelelően az év folyamán 77 ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és 54 ezer a magánerőből épült lakások száma. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 1981-ben a mezőgazdasági termékek termelése összeségében megegyezett az előző évivel. A növénytermelés az 1980. évi szintnél 2,4 százalékkal kevesebb volt. Az állattenyésztés termelése 2,2 százalékkal emelkedett. A növénytermelés csökkenése főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében veszteségeket okozott. Az ország szántóföldjein 1981-ben megtermett gabona 8,6 százalékkal kevesebb az előző évben betakarítottnál. Búzából a korábbinál kisebb területen az előző évinél 24 százalékkal kevesebb termett. A hektáronkénti hozam 16 százalékkal alacsonyabb a kiemelkedő 1980. évinél. A szántóföldi kukoricatermés 4,4 százalékkal több, mint az előző évben. Az eddigi legmagasabb, 5860 kgos hektáronkénti hozam 10 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, cukorrépából 19 százalékkal nőtt a termés. A növekedés az előző évinél nagyobb vetésterület és a termésátlagok növekedésének együttes eredménye. A burgonyatermés 14 százalékos emelkedése a hozamok növekedéséből adódott. A rizstermés 45 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A zöldségtermés kismértékben csökkent, a gyümölcstermés lényegében azonos volt az 1980. évivel. Szőlőből 30 százalékkal kevesebb termett az 1980. évinél, de a bor minősége sokkal jobb. Az év végén a szarvasmarhaállomány 1 945 000 volt, 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 8,3 milliós sertés- állomány lényegében megegyezett az 1980. év végivel, az anyakocák száma viszont lényegesen meghaladta az utóbbi évekét. A nagyüzemek juhállománya 2 százalékkal csökkent, és az év végén 2,4 milliót tett ki. A vágóállat-termelés 1 százalékos növekedésén belül a vágósertéstermelés lényegében az előző évi szinten maradt, a vágóbaromfi és a vágójuh termelése nőtt, a vágómarháé csökA vízgazdálkodás 1971. évi fő céljai teljesültek. A közüzemi víztermelő kapacitás mintegy 2 százalékkal, napi 90 ezer köbméterrel nőtt. A közműves vízellátásban részesülők száma 160 ezer fővel növekedett, s ezzel az ország lakosságának 77 százaléka tekinthető ellátottnak. A szennyvíztisztító kapacitás 13 százalékkal bővült. A közlekedési vállalatok áru- szállítási teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a közúti szállításban 2,5 százalékkal, a vízi szállításban 7,1 százalékkal emelkedett, a vasúti szállításban lényegében nem változott. A távolsági személy- szállításban az utasok száma 8,1 százalékkal csökkent, az átlagos utazási távolság azonban nőtt. A helyi tömegközlekedésben az előző évinél 3,0 százalékkal többen utaztak. A villamosok kevesebb, a metró és az autóbuszok több utast szállítottak, mint 1980-ban. A vasút az év folyamán 46 villamos és dízelmozdonyt, 105 személy- és 824 teherkocsit vásárolt. 66 km vasúti pályát villamosítottak, 268 km-t korszerűsítettek és 63 km vonalat szereltek fel önműködő vonalbiztosító berendezéssel. A külkereskedelmi forgalom a kedvezőtlen világgazdasági helyzetben is növekedett. Az áruforgalom behozatali többlete kisebb volt az 1980. évinél. A behozatal volumene az előző évit valamelyest meghaladta. Ezen beiül csökkent az energiahordozók, valamint a beruházási célú gépek importja, míg a termeléshez szükséges anyagoké és a lakosság ellátását szolgáló termékeké nőtt. A kivitel mennyisége mintegy 3 százalékkal több volt az 1980. évinél. Ezen belül a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből kedvező árakon jelentősen nőtt az export. Fokozódott — bár lényegesen kisebb mértékben — az ipari késztermékek külpiaci értékesítése is, az anyagok, félként. Az állati termékek közül a tejtermelés 4 százalékkal, a gyapjútermelés 2 százalékkal meghaladta az előző évit, a tojástermelés 2 százalékkal elmaradt attól. A mezőgazdasági üzemek nem mezőgazdasági (ipari, építőipari, szolgáltató stb.) tevékenysége számottevően bővült. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban együttesen a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 22 ezer fővel, 2,8 százalékkal több volt az 1980. évinél. Elsősorban a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági munkát végző dolgozóinak száma nőtt. A mezőgazdaság műtrágyaellátása az 1980. évihez képest valamelyest javult, egy hektár mezőgazdasági területre számítva 216 kg-ot tett ki. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 3600 traktort, 850 arató-cséplőgépet. 5000 tehergépkocsit szereztek be. Az erdőgazdálkodás fakitermelése 1981-ben 7,7 millió köbméter volt, némileg meghaladta az előző évit. Az erdőtelepítés és az erdőfelújítási tevé- kenyséq összességében több mint 10 százalékkal bővült 1980-hoz képest. A tervezett vízügyi beruházások többségét befejezték és üzembe helyezték. Elkészült a kiskörei vízlépcső II. üteme. Tovább erősítették az árvízvédelmi fő védvonalakat. Az év végén a védvonalak 61 százaléka felelt meg az előírt maximális követelményeknek. A belvízelvezetés átlagos időszükséglete valamelyest csökkent. A közúti szállításban közel 19 ezer új tehergépkocsit, a tömegközlekedésben 1029 új autóbuszt, 50 metrókocsit állítottak forgalomba. Az év végén megindult a forgalom a metró észek-déli vonalának Deák tér —Élmunkás tér közötti szakaszán. Az év folyamán 100 ezer új személygépkocsit értékesítettek, és az állomány meghaladta az 1,1 milliót, amelyből több mint 1 millió a lakosság tulajdonában volt. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 35 ezerrel, ezen belül a lakásokon felszerelteké közel 14 ezerrel bővült. A szállításban és hírközlésben foglalkoztatottak száma 1,1 százalékkal, mintegy 4300 fővel kevesebb volt az előző évinél. késztermékek és alkatrészek kivitele viszont mérséklődött. A külkereskedelmi forgalom 55 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le. A KGST-országokkal a kölcsönös előnyök alapján folytatódott az összehangolt együttműködés. A rubel elszámolású behozatal folyó áron — az erőteljes áremelkedés miatt — 5,3 százalékkal, a kivitel 8,9 százalékkal növekedett1. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1980-ban. Nem rubel elszámolásokban a behozatal és a kivitel értéke nagyjából hasonló mértékben bővült. Az egyenlegre kedvezően hatott, hogy a kiviteli árak a behozatali áraknál jobban emelkedtek, így a cserearány valamelyest javult. A beruházási ráfordítások mérséklődése nem volt általános. Egyes ágazatokban, pl. a vegyiparban, a mezőgazdaságA népesség számának az utóbbi években tapasztalt lassuló növekedési ütemét 1981- ben csökkenés váltotta fel. 1982. január 1-én az ország népessége 10 711 000 fő volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1981 folyamán 143 ezer gyermek született, 5800-zal kevesebb, mint 1980- ban. A csökkenés oka elsősorban a szülőképes korú nők számának mérséklődése. 1981-ben 145 ezren haltak meg, annyian, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszülöttre 20,6 egy éven aluli haláleset jutott, az T980. évi 23,2-del szemben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete a bérkiegészítésekkel együtt 4720 forint volt, nominálértékben több mint 6 százalékkal magasabb az 1980. évinél. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó nominális átlagkeresete - ugyancsak a bérkiegészítéssel együtt - nem egészen 8 százalékkal emelkedett, és havi 4230 forintot tett ki. A pénzbeni társadalmi juttatások összege több mint 8 százalékkal nőtt és meghaladta a 94 milliárd forintot. Emelkedett a természetbeni - egészségügyi, oktatási, kulturális - juttatások összege is. Nyugdíjakra 61 milliárd forintot fizettek ki, ami 9 százalékkal több mint 1980-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy egy év alatt 49 ezerrel, 2 millió 131 ezerre nőtt a nyugdíjasok száma, s hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult továbbá az emelkedéshez, hogy 1981 júniusától a nyugdíjak évi rendszeres minimális emelése havi 100 forint lett, az addigi 70 forint helyett. Egyidejűleg a házastársi pótlék összege 100 forinttal emelkedett. 1981-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj átlagos havi összege 2415 forint volt. Az egészségügyi ellátás személyi és intézményi feltételei 1981-ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 29 fölé emelkedett. A kórházi ágyak száma 1200-zal nőtt. 68 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások aránya. A bölcsődei helyek száma 3300-zal bővült. 1981 végés 68 ezer bölcsődei hely állt rendelkezésre. Az óvodai helyek száma 15 800-zal növekedett, és az év végén 401 ezer volt. Óvodába járt a megfelelő korú gyermekek 82,8 százaléka. Az óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az 1981-82-es tanévben 51 ezerrel nőtt az általános iskolák nappali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát befejezettek 93 százaléka tanul tovább, megközelítően fele-fele arányban középiskolában, illetve szakmunkásban, a belkereskedelemben, valamint az oktatás és az egészségügy területén nőttek a beruházási kifizetések. 1982. január 1-én a népesség 46,6 (százaléka, 4 995 000 fő volt aktív kereső. Számuk az elmúlt évben 20 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a nyugdíjazásból és a halálozásból adódó kiesés ■meghaladta az első ízben munkába lépett fiatalok és a gyermekgondozási segélyről visszatértek számát. 1981. július 1-vel megkezdődött az ötnapos munkahétre való áttérés a folyamatosan és a három vagy több műszakban termelő üzemekben. Az év végén mintegy 900 ezren dolgoztak ötnapos munkarendben, és megtörténtek az előkészületek az 1982. év eleji általános áttérésre. Családi pótlékra 1981-ben az állam 14,6 milliárd forintot fizetett ki, ami 8 százalékos növekedést jelent. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet, mint 1980-ban. 1981 végén 241 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 13 ezerrel kevesebb, mint 1980 decemberében. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 4,6 százalékos emefkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése országos átlagban 2,2 százalék volt. A lakosság összes fogyasztása 2,4 százalékkal emelkedett. A többlet döntő része a kereskedelmi forgalomban jelentkezett. A belkereskedelem a beszerzések fokozásával, készleteinek növelésével javította a kínálatot. A kiskereskedelmi forgalom volumene 3,4 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a ruházati cikkek eladása 2—2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5 százalékkal nőtt. A takarékbetét-állomány az év folyamán 14,8 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 160,1 milliárd forintot tett ki. képző iskolákban. Az előző tanévhez képest valamelyest emelkedett a szakmunkástanulók és a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma. A múlt évben 68 ezer diák tett eredményes érettségi vizsgát, ebből 42 ezer nappali tagozaton. Az esti és a levelező tagozaton érettségizettek száma 2600-zal kevesebb volt, mint 1980-ban. A felsőfokú oktatási intézményekbe 102 600 hallgató jár, 1400-zal több, mint egy évvel korábban. Az ország különböző felsőoktatási intézményeiben 25 200 hallgató kapott oklevelet, ebből 14 700 a nappali tagozaton. Az általános iskolák osztály- termeinek száma 1700-zal haladja meg az előző évit. Az alsófokú oktatásban a tanerők száma 2600 fővel 78 ezerre emelkedett. A középiskolákban 16 ezer pedagógus tanít, 500- zal több, mint az előző tanévben. Vízgazdálkodás Szállítás és hírközlés Külkereskedelem Népesség, népmozgalom, fog la I koztatottság A lakosság jövedelme és fogyasztása Egészségügy, oktatás Beruházások Idegenforgalom A beruházások mintegy 7 százalékkal kent. A szocialista szervek beruházásainak összege folyó áron 183,5 milliárd forint volt, 6,2 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A csökkenés az állami döntési körbe tartozó beruházásoknál következett be. Ezekre 9 százalékkal kevesebbet folyósítottak. 1981- ben három új nagyberuházást kezdtek meg és hármat fejeztek be, egy továbbit részlegesen üzmbe helyeztek. A vállalati és a szövetkezeti beruházások összege az előző évinél nagyobb vállalati saját források és a szigorúbb követelmények alapján odaítélt hitelek révén, valamelyest nőtt. A fejlesztések jelentős része közvetlenül vagy közvetve az exportárualapok bővítését szolgálta. 1981-ben 14,8 millió külföldi érkezett az országba, 850 ezerrel, 6 százalékkal több mint 1980-ban, közülük 10,5 millió volt a turista, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták átlagosan 7 napot töltöttek hazánkban. Az év folyamán magyar állampolgárok 5,5 millió esetben utaztak külföldre, ez 7 százalékkal volt több, mint 1980-ban. Az idegenforgalomból származó bevételek és kiadások aktív egyenlege 1981-ben nagyobb volt az előző évinél. 1981-ben a szállodák befogadóképessége mintegy ezerrel, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké - turistaszállások, nyaralóházak, kempingek, fizetővendéglátás — 19 000-rel bővült. Budapest, 1982. február 5. Központi Statisztikai Hivatal (MTI) volumene csők-
