Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-05 / 30. szám
1982. február 5. Képújság g Megdolgozunk a bérért? Közéleti magánbeszélge- ------------------- téseink agyonkoptatott közhelye : „aki A (r)-t mond, mondjon B(ér)-t is!” Az efféle jópofáskodásra jó ideje már csak legyinteni szokás, legfeljebb csak egy jelentőségteljes sóhajjal jelezzük: „ugyan kérem! hol vagyunk mi már az árak és a bérek kívánatos összhangjától!" Ez az ár—bér párhuzam persze kiegészíthető (s ily módon esetleg közéleti magánbeszélgetéseink is élérvkíthetők), például a bér és teljesítmény párhuzammal. Sőt: az egész összefüggésrendszer kiterjeszthető az árakra is, hiszen összességében mégiscsak a munkateljesítmények határozzák meg a különböző árakat. Ennek taglalá- lásra azonban magántársaságokban ritkábban vállalkoznak, vagy éppen sóhasem. Talán azért, mert kinek-kinek inkább vannak információi az árakról és a bérekről, s mert mindenki azt hiszi magáról, hogy a lehető legtöbb és legnagyobb teljesítményt nyújtja a munkahelyén. A kommentátor ezt nem is kétli, ám azért hadd adjon némi ténybeli adalékot kizárólag a bérek és teljesítmények összefüggéseinek értékeléséhez. Statisztikai közhely, hogy tavaly a lakosság jövedelme a tervezettnél nagyobb volt. A bérnövekedés évi átlaga is meghaladta a tervezett négy százalékot, jólléhet a gazdaság növekedési üteme a számítottnál is mérsékeltebb volt. Válasszunk ki egyetlen időszakot az esztendőből, mondjuk a munkateljesítmények szempontjából legkedvezőtlenebbnek tűnő első negyedévet, amikor még lényegében csa'k lendületbe hoztuk magunkat. Nos, a statisztikai adatok szerint 1979 első három hónapjában 35, 1980 azonos időszakában 35,9 tavaly pedig január és április között 37,5 milliárd forintot fizettek ki bruttó munkabérként a vállalatok és a szövetVb-ülés Bonyhádon Napirenden Tegnap délutáni ülésén a bonyhádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága egyebek között a költségvetési üzem elmúlt évi feladattervének teljesítéséről tárgyalt, majd az I. számú városi bölcsőde működéséről számolt be Tamis Re- zsőné, a bölcsőde vezetője. Legutóbbi 1975-ben adott tájékoztatást a végrehajtó bizottságnak a bölcsőde helyzetéről, most pedig az azóta történt — jórészt kedvező — változásokat ismertette. Az eddig 50 férőhelyes gyermekintézmény ez év január elsejétől 40 férőhelyes lett, ami azt jelenti, hogy egy-egy gyermek részére nagyobb alapterület biztosított, Trolibuszokhoz korszerű gépészeti egységet, energiatakarékos aggregátot fejlesztettek ki a Ganz Villamossági Művekben. Az új aggregát, amely a troli villamosberendezése, tirisztoros, azaz elektronikus vezérlésű. Ehhez asonló terméket még nem készítettek a gyárban. A Ganz Villamossági Művek az Ikarus felkérésére tervezte meg és rövid idő alatt kifejlesztette az új aggretátot, amelyet a közelmúltban kipróbáltak néhány magyar trolibuszon. A Magyarországon futó trolikban jelenleg még hagyományos, elektromos vezérlésű im- portaggregátok vannak. Legutóbb néhány csuklós járműbe kísérletképpen beszereltek — ugyancsak külföldről, drágán vásárolt — elektronikus szabályozású aggregátokat, s a teszteredmények alapján javasolta a hazai autóbuszgyár a Ganznak, hogy próbáljon hasonló műszaki megoldást találni, amellyel nagy értékű energia takarítható meg. Az új Ganz-aggregáttal próba- útón járt trolik 20—30 százakezetek. A tavalyi első negyedévre jellemző bérnövekedési ütem nemcsak az egy évvel korábbi 2,3 százaléknál, de az egész 1981-es esztendőre tervezett 4 százaléknál is gyorsabb volt. Mindez persze nem volna különösebb baj, ám hadd idézzem újra az iménti félmondatot: „a gazdasági növekedés üteme a számítottnál is mérsékeltebb volt”. Azonnal adódik a kérdés, hogy miből és hogyan fedezték a vállalatok a tervezettnél nagyobb arányú bérnövekményt? Miből és hogyan fedezték, amikor bizonyítható, hogy az átlagbérek és az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése közötti arány — az első negyedévben különösen — kedvezőtlenül alakult. Az átlagbér 1981 első negyedében, az előző év azonos időszakának százalékában, 106,4 százalék; az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték pedig — ugyanilyen viszonyításban — 104,2 százalék volt. Továbbá : bizonyítható az ------------------- is, hogy a munkabérek és a munkateljesítmények közötti kapcsolat változatlanul laza. A népgazdasági terv az elmúlt évben a szocialista ipar egészére majdnem azonos ütemű (3—4 százalék körüli) bérnövekményt, illetve teljesítménynövekményt vett számításba. A bérek növekedése, már az első negyedévben is, 2,3 százalékkal volt magasabb, mint a termelés növekedése. Szakemberek esetleg vitatják az ilyesfajta összehasonlításokat, mondván, hogy például a termelés növekedése, mint mennyiségi mutató, nem hasonlítható össze a bérek növekedési ütemével. Való igaz: a kevesebb termelés is lehet nye- reséaesebb termelés, követke- zésképoen magasabb béreket indokoló termelés. De mert a minőségi munka egyelőre nem általánosítható jellemzője a hazai vállalatoknak, fogadjuk a bölcsőde és egyébként is így nyugodtabb körülmények között tudják ellátni, nevelni a kisgyermekeket. Az intézmény szakorvosi ellátása jó: gyermekgyógyász naponta látogatja a bölcsődét és ellenőrzi a gyermekek egészségi állapotát. 1976-ban bővítették a bölcsőde konyhai traktusát, s ugyancsak akkor történt meg az épület műszaki felújítása. 1978-ban két foglalkoztatóban kicserélték a parkettát, s az olajlábazat helyére faburkolatot építettek. Idén szeretnének még egy vizesblokkot kialakítani, amely a csecsemő- és a tipegőcsoportot szolgálja majd ki. ^ lékkai kevesebb áramot fogyasztottak, mint elődeik. Figyelemre méltó az is, hogy a fékezésnél keletkező energia visszatáplálható a hálózatba, vagyis az eddig veszendőbe ment fékenergia újra hasznosul. Egyúttal a trolibusz fűtése is jobban szabályozható és lényegesen takarékosabb. A Ganz Villamossági Művek felkészült az új aggregát sorozatgyártására, az Ikarus pe- diq az ilyen egységekkel felszerelt csuklós járművek szállítására. A Budapesti Közlekedési Vállalat azonban még nem döntött véglegesen. Mivel a trolik típusváltását tervbe vették, megfontolt, megalapozott döntést készítenek elő. A BKV rövidesen megkezdi az új magyar trolik tesztelését, de más, hasonlóan új megoldású külföldi, például csehszlovák trolibuszokat is kipróbál, megvizsgál a következő néhány hónapban. Még az idén mindenképpen eldöntik, melyik trolibusz-típussal kívánják korszerűsíteni a hazai járműparkot. el, hogy a termelési érték mégiscsak kifejezője a munkateljesítmények alakulásának. De kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez: honnan van az iménti számokkal jelzett bér- növekmény? Egyszerű a válasz: a bértartalékokból. E tartalékok többnyire — 3 milliárd 745 millió forint értékben — a bértömeg-gazdálkodás szabályai szerint gazdálkodó vállalatoknál képződtek. Nem annyira a megfontolt és racionális létszámgazdálkodás, még kevésbé a bérkeret-spórolgatás révén, hanem inkább az 1980. évi termelői árváltozások, s az ezekhez kapcsolódó bérfejlesztési mutatómódosítósok, nem pedig a növekvő munkateljesítmények által meghatározott nagyobb gazdálkodási eredmények hatására. A tartalékokat gyorsan és ötletszerűen használták fel a gazdálkodóegységek? Gyorsan és ötletszerűen. Amíg 1979-ben inkább csak az év második felében szánták el magukat a bérfejlesztésekre — amikor nagyjából sejthették az év végi eredményeket —, tavaly, már az első három hónapban gyorsan kifizettek minden kifizethető pénzt. Ezek a tények. És semmi értelme vitába bonyolódni e tények által jelzett vállalati magatartás — vagyis a teljesítményfedezet nélküli bérfejlesztés — megítéléséről. A bérszabályozás olyan, amilyen. S a kínálkozó lehetőségeket miért ne használnák ki a vállalatok? Különösen akkor, amikor a legmagasabb átlagbér — a szállításnál és a hírközlésben — 4181 forint, s a legalacsonyabb — a belkereskedelemben — 3408 forint. Qe azért ne feledjük: az-------------------- árak és a bérek eg ybevetése mellett időnként nem ártana a bér- és munkateljesítmény-növekedést is ösz- szévetni. VÉRTES CSABA Új lucernafajta A Szarvasi öntözési Kutató Intézet munkatársai új lucernafajtát nemesítettek ki, s az a kísérleti termesztés tapasztalatai szerint a legtöbb tulajdonságában felülmúlja az eddig termesztett hazai és külföldi fajtákat. A Szarvasi—4 elnevezésű növény a géppel szűkösen ellátott gazdaságok számára különösen előnyös. A hazánkban termesztett fajták viszonylag lassan fejlődnek és emiatt a betakarítás ideje túlságosan rövid, márpedig a késedelem nagy hátrányt jelent. A magas fehérjetartalmú növényt ugyanis a lehető legfrissebb állapotban kell lehozni a földekről, ellenkező esetben az értékes tápanyagok átalakulnak és az állatok sokkal rosszabb hatásfokkal hasznosítják azokat. A mezőgazdasági nagyüzemek gépparkja a legtöbb helyen nem elegendő ahhoz, hogy szinte egy időben levágják és betakarítsák a lucernát. A Szarvasi—4 fajta betakarítási szezonja minőségromlás nélkül lényegesen tovább tarthat és így aránylag kevés géppel is elvégezhetik a munkát a gazdaságok. A Szarvasi—4 sok éven át nagy hozamot ad, s további előnye, hogy vetőmagtermesztésre is felhasználható, így exportnövényként is számításba jöhet. Retard gyógyszerek Retord, azaz nyújtott hatású gyógyszerekkel szélesíti gyártmányválasztékát a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár. Szabadalmaztatás alatt álló eljárásuk lényege: a gyógyszerekhez kevert adalékanyagokkal megváltoztatják a medicinák hatásmechanizmusát, vagyis a gyógyszer hasonló készítményeknél egyenletesebben és hosszabb időn át hat. A tiszavasváriak az idén már az új technológiát alkalmazva gyártják néhány köhögéscsillapítójukat, vaskészítményeiket. Energiatakarékos trolibusz Árvízvédelem Nem lehet tervezni, de a védekezésre szükség van Az évszázadok során jó néhány katasztrofális árvíz zúdult le a Dunán, de emlékezetünkben is legalább három, amelynek mindegyike emberek ezreit, a technikai-anyagi eszközök sokaságát szólította a gátra. Milyen most az árvízvédelmi helyzet, melyek a legsürgősebb tennivalók? A vízügyi igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségén Rideg Mátyás szakaszmérnök két friss adattal ismertet meg bennünket. A hét elején, két nap alatt a Duna vízszintje közel négy métert növekedett - a hóolvadás, eső miatt. A másik: elsőfokú készültséget rendeltek el, de ez végeredményben csak figyelő- szolgálat. Az árvizet nem lehet tervezni, ellene a védekezés mégis tervszerű. Az OVH szervezeteinek, így a szekszárdi szakaszmérnökségnek is kidolgozott programja van arra, ha a megyében kell védekezni, de tudják azt is, hogy alkalmanként hogy kell embert, gépet, védekezőeszközt irányítani. Az intézkedési tervben persze az is benne van, hogyha netán egy lakott települést veszélyeztet az ár, akkor a helyi tanácsnak mi a szerepe. Tolna megyében főleg 1965- ben, illetve előtte, 1956-ban volt kritikus a helyzet... A mostani áremelkedés viszont csak annyi intézkedést kívánt, hogy a bajai erdészetet értesítették: a gépeket, a kitemrelt fát és az eszközöket helyezzék biztonságba. A Duna mentén, a Báta- Paks közötti rész tartozik a szakaszmérnökséghez; 65,5 kilométer hosszúságban, tizenöt „élő” gátőrház, a dombori készenléti szakasz és igen jó .gátrendszer védi kultúrterületein- ket. Negyvenöt kilométer hosz- szúságban úgy építették meg az elmúlt ötéves tervekben a gátat, hogy az eddig észlelt legmagasabb víznél egy méterrel magasabb, nagyobb árt is elbírna a töltés. Bölcske-Mado- csa térségében még ebben az ötéves tervben ugyancsak megépítik az erősebb gátat. Ez a mai áron nyolcvanmillió forintba kerül. A gátat a bajai VÍZIG gépei, apparátusa építi át, sőt, költségkímélés miatt hidrome- lorációs eljárást is alkalmaznak: a Duna vigye el a földet, folyását, új medrét szabályozRideg Mátyás: árvizet nem lehet tervezni, de fel kell rá készülni. za - mint ahogy most a paksi téglagyár előtti kanyarban történik. A túlsó oldalról „veszik” el a partot, melynek nagy részét a jobb oldalra terelik, tehát az út-vasút erősítését végeztetik el a folyammal, a kőgátak megfelelő lerakásával. A sodorvonal megváltozik, és így dolgozik nekünk a Duna. Sokszor mondjuk, hogy amíg egy esemény lezáródik, sok víz folyik le a Dunán. Paks térségében a vízhozam másodpercenként 500 és 12 000-15 000 köbméter között változik. Az ár, tehát van, amikor elvinne mindent. Az árterület azért van, hogy a fölösleges vizet tartalékolja. Az 1956-os jeges ár, amikor a dombori csárdáig fölnyomakodott a jéghegy, és a május végi nagy zöldár esetében sem kellett veszélyről beszélni, ám a készenlét, ha úgy tetszik riadó, nem maradt el. Mert csak egy példa, a vízutánpótlásra: a Duna vízgyűjtő területén, az Alpokban, a Kárpátokban nem ritka, amikor 25 000 köbkilométer mennyiségű havat is mérnek. Ilyen szerencsétlen esetben, fehát ha az olvadás gyors, és még az eső is esik, akkor a víz magassága igen nagy. 1956. március 12-én mérték Paksnál a legmagasabb vízállást, 1117 centimétert, a legalacsonyabbat pedig 1947. november 8-án -28 centimétert. Persze a vízmércék 0-pontja nem egyforma, a paksi az Adria szintjéhez képest 84,2 méter, de mínuszban van még négy méter víz, a fenék 80,5 méterre van a tengerszmttől. E fenti adatokból következik, hogy a gátak erősítése főleg az 1956-os és az 1965-ös árvizek után kezdődött, és még folyik ma is. A madocsai térségben a nagy munkát két év alatt (!), ebben az ötéves tervben kell elvégezni. Ha árvízvédelemről van szó, akkor a Sió, a Kapos és a Koppány is szóba kerül. Az említett csatornák meglehetősen nagy vízgyűjtő területtel rendelkeznek, annak ellenére, hogy a Sió fő feladata a Balaton vízszintjének a szabályozása. Ebből kifolyólag a vízjárás a három csatornában meglehetősen szélsőséges. A Sió Palánknál például lehet száz centiméter alatt, amikor semmilyen nagyobb víziedény nem haladhat rajta, viszont mértek már tízméteres vizet is. 1972—1976 között a Sión, éppen a szélsőséges vízjárás miatt nagyarányú szabályozó munkát végeztek. Az volt a cél, hogyha a helyzet úgy kívánja, akkor a Balatonból a vizet ne három-négy hétig, hanem hathét napig kelljen csak engedni — partvédelem, műtárgyvédelem miatt. Tehát a zsilip átbocsátó- képességét növelték, eddig 45 köbméter volt a másodpercenkénti átbocsátóképesség, most 80 köbméter. De a Kapos torkolata után a Sió csatorna másodpercenként 220 köbméter vizet tud elvezetni. A csatorna szabályozása folyik, éppen e héten fogtak a téli javítás-előkészítés után Harc—Medina térségében a szabályozáshoz. Ez a nagy munka egyben része, előkészítése annak a zsiliprendszernek is, amely Kö- lesdnél épül: a második vízlépcső-, azaz egy olyan vizszabá- lyozási műtárgy, amelyik ha kell, megfogja a vizet. Hosz- szabb távon hajózható lesz a csatorna, másrészt pedig kizárja a Duna nagy áremelkedéseit. Ez a kölesdi vízmű majd a következő ötéves tervben készül el. Éppen azért húzódik építése, mert hazánkban vannak fontosabb védendő területek. Tolnában a Sió-torkolati mű beváltotta az előzetes elképzeléseket, számításokat. A Kapos szabályozását a hetvenes évek elején befejezték. Gyors záporok, a somogyi és a tolnai dombság által összegyűjtött csapadék ennél a csatornánál néhány alkalommal riadalmat okozott. Ugyanis a Kapósba csatlakozó patakok gátszintje nem olyan magas, mint a csatornáé, ezért az egyéb vízfolyásokból — a mederből — a víz kiönt, főleg rétekre, de néhány nap alatt ez a víz visszahúzódik — mert a szabályozás révén „egyenesedett" a Kapos csatorna, medre tiszta. A Koppány akkor veszélyes, ha nagy zivatar keletkezik. Felső szakszán végeztek már öthat éve szabályozást, emiatt aztán lezúdult a víz a Póri fölötti lapos térségre, ahol gyakran kétszáz hektárt is elöntött. A mostani program az, hogy az Edelényi híd térségében, majd Tamásitól Póriig, körülbelül öl kilométeres szakaszon végezzék el a szabályozást. Tavaly már dolgoztak itt a VÍZIG gépei, s idén folytatják a munkát. A Koppány teljes szabályozása 1983-ra várható. Ügy számítják, hogy arra az időre elkészül a térségben a nagykónyi téesz halastórendszere, és így az ösz- szehangolt munka révén „nyugodt vízfolyásúvá" lehet tenni a Koppányt is. Egyébként nem olcsó még manapság sem a védekezésre történő, ilyen jellegű felkészülés. Hiszen a Sió egy folyamkilométerének munkája, földmunkával, egyéb műtárgyakkal, villamoshálózattal stb., ötmillió forint körüli összegbe kerül. Rideg Mátyás, a szekszárdi szakaszmérnökség vezetője megmutatta azt a tervet is, amelyben az MBSZ - Műszaki Biztonsági Szolgálat - részeként megjelölik a szekszádiak, a Tolna megyeiek feladatát, tehát azt, hogy miként kapcsolódnak az országos védekezőhálózatba. Tavaly negyvenöt Tolna megyei szakember alig két hetet töltött Gyula térségében árvíz- védelmi munkával. PALKOVÁCS JENŐ Fotó: Kapfinger A. Kubikoskordé szobra. Valamikor lovakkal is dolgoztak a kubikosok. A Duna Tolna megyei szakaszának egy része, a szekszárdi szakaszmérnökség védekezési területe.
