Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-05 / 30. szám

A NÉPÚJSÁG 1982. február 5. tas vezetők forgalomból való kiszűrése érdekében. A balesetek természetét ille­tően legtöbb a járművek össze­ütközése és az emberelütés. Fel­borulásról, vagy szilárd tárgy­nak ütközésből az előbb emlí­tetteknél kevesebb sérüléses baleset fordult elő. A gyermekkorúakat ért köz­úti balesetek során a meghalt, vagy megsérült gyermekek szá­ma a múlt évben több mint 11 százalékkal csökkent. Ezt a tényt jelentősnek kell értékelni még akkor is, ha a gyermek­balesetek számarányuktól füg­getlenül mindig fájdalmasab­bak, mint a többi, nem csak a hozzátartozók, de a kívülállók érzésvilágában is. A csökkenés­hez feltétlenül hozzájárult a rendőri és más állami, társa­dalmi szerveknek az ifjúság kö­rében végzett egyre több, tar­talmasabb és aktívabb nevelő munkája is. A gyermekkorúak baleseteinél megközelítőleg fe­le arányban voltak a gyerme­kek okozók, főleg gyalogosként. Mint részesek legtöbben jár­művek utasaiként haltak, illet­ve sérültek meg. A kerékpározó gyermekek is meglehetősen sok baleset okozói voltak, de jó né­hányon vétlenül, mások a fel­nőttek hibájából jártak sze­rencsétlenül. AZ IDŐS korúakat (60 éven felülieket) ért balesetek alaku­lására a stagnálás volt jellem­ző, a meghaltak, megsérültek száma az előző évihez képest nem változott, tavaly is, 1980- ban is 63 volt. Megközelítőleg mindkét évben azonos arány­ban voltak okozók és részesek is a balesetekben. Közülük ti­zenhármán meghaltak, harmin­con súlyosan, húszán könnyeb­ben sérültek meg. Mint okozók, főleg kerékpárosként és gyalo­gosként, mint részesek inkább járművek utasaiként haltak, vagy sérültek meg ők is. A megye lakott területein be­következett balesetek abszolút száma is csökkent, azonban az összes balesetekhez viszonyított részaránya néhány százalékkal emelkedett. Ami a közúti balesetek terü­leti megoszlását illeti, a leg­több, szám szerint 135 a szek­szárdi járásban következett be. Itt is a személyautó-vezetők, az egy nyomon haladó járművek vezetői, valamint az ittasan vo­lán mögött ülők voltak a leg­több szerencsétlenség előidézői a gyalogosokon kívül. Szekszárd belterületén hetvenegy baleset fordult elő a múlt esztendőben. Az okok és okozók hasonlóak voltak a megye egyéb területe­in észleltekkel, amelyeket, s akiket az előzőekben már em­lítettünk. A megye székhelyén és a hozzátartozó járásban a halálos kimenetelű balesetek száma tavaly öttel emelkedett. A súlyos sérüléseseké is csak eggyel csökkent, így az ossz balesetekhez viszonyítva ezek a számok nagyon magasak, de az elhalt, vagy megsérült szemé­soknak mondható. Ezek és az országos viszonylatban szerzett tapasztalatok senkinek sem le­hetnek megnyugtatóak anélkül, hogy a biztonság növelése ér­dekében ne történnének az ed­digieknél is erélyesebb intéz­kedések. Mint már említettük, a gyalo­gosan közlekedők is sok bal­esetnek okozói. Amellett, hogy ők adják a közlekedésben részt­vevők legnagyobb rétegét, a közlekedési szabályok kellő is­merete hiányában közülük sza­bálytalankodnak a legtöbben is, s ez motiválja elsősorban a közúti forgalomban való figyel­metlen részvételüket is. Nem egyszer a járművezetők lélek­jelenlétén múlik, hogy adott szi­tuációban a gyalogosnak az ijedtségen kívül egyéb baja nem történik. A megyei közle­kedésbiztonsági tanács évről évre több akciót szervez és hajt végre a gyalogosok biztonsá­gos közlekedésre nevelése ér­dekében, ennek ellenére javu­lásról nemigen beszélhetünk. De e vonatkozásban a felvilá­gosító munka a járművezetők­nél sem érte el a kívánt célt, tekintve, hogy az emberelüté­sek száma az összes balesetek­hez arányítva továbbra is ma­gas. A BALESETEK okozói közül ki­emelten kell megemlíteni azo­kat a gátlástalanul felelőtlen embereket, akik szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet­nek járműveket. Ezek rendkívül nagy veszélyt jelentenek a köz­úti közlekedésre. Noha az elő­ző évhez képest abszolút szá­muk csökkent, a baleseteknek 23 százalékát a múlt évben is ők okozták. Ezen a területen sincs javulás évek óta, annak ellenére, hogy az egyre szigo­rúbbá váló felelősségrevonások mellett minden évben fokozott ellenőrzések is történnek az it­A relatív gyorshajtás következménye TOLNA megyében a személyi sérüléses közúti balesetek szá­ma 1981-ben 509 volt, ami 14,5 százalékkal kevesebb az előző évinél, vagyis tavaly 86 baleset­tel volt kevesebb, mint 1980- ban. Ezek közül 40 volt halá­los, 240 súlyos sérüléssel, 229 pedig könnyű sérüléssel végző­dött. A becsült anyagi kár 28 százalékkal csökkent. A gépjárművek száma 1980 és 81-ben is egyaránt nőtt, ám a balesetek száma azzal ellen­tétben mindkét esztendőben csökkent, ami bizonyítja azt az igazságot, hogy a balesetek számának alakulása nem első­sorban a járművek számának emelkedéséből, vagy csökkené­sétől függ, hanem a közeledő ember magatartásától. A bal­esetek zömét megyebeli jármű­vezetők idézték elő, a külföldi­ek és más megyebeliek csupán 90 balesetet okoztak, keveseb­bet az előző évinél és ezek az ossz baleseteknek mindössze 18 százalékát adták. Megyénk közúthálózata az utóbbi években sokat javult, pályahiba miatt évek óta mini­mális számú baleset történik, az elmúlt évben is csak egy ilyen fordult elő. A járművek előre nem észlelhető műszaki meghibásodásából eredően há­rom baleset keletkezett, állatok kivédhetetlen elütése viszont hét esetben vezetett baleset­hez. Ezek a számadatok is azt mutatják, hogy a közlekedés három összetevője (ember, jár­mű, út) közül több, mint 97 szá­zalékban az ember volt az, aki hibásan megválasztott cseleke­detei folytán másokat - s per­sze magát is — nem egyszer végzetesen veszélyes helyzetbe sodorta. De a járművezetők mellett számos közúti baleset okozói a gyalogosok is, szám­arányuk évek óta mintegy 10 százalékos. Mindez kétségte­lenné teszi, hogy a közúti for­galomban meghatározó az em­ber magatartása még akkor is, Ha gyalogosan közlekedik, még inkább, ha járművet vezet­1981-ben a halálos kimene­telű balesetek száma az előző évhez viszonyítottan öttel, a meghalt személyek száma négy­gyei • volt kevesebb. A súlyos sérüléssel végződött balesetek huszonnyolccal, a súlyosan megsérült személyek száma negyvennel csökkent. De ezen abszolút számok csökkenése el­lenére sem lehetünk elégedet­tek, mert az ossz balesetekhez viszonyított arányuk továbbra is magas. Jelentősebb csökkenés csupán a könnyű sérüléses bal­esetek terén volt kimutatható. Következésképpen nyugtalanító tény, hogy megyénkben növek­szik az emberek életét követe­lő és a súlyos sérüléseket ki­váltó közúti balesetek szám­aránya. A LEGTÖBB baleset, szám szerint 192, mint már hosszú évek óta, tavaly is a gyoshaj- tás, ezen belül is a relatív gyorshajtás miatt következett be. Főbb baleseti okok közé tartozik még megyeszerte az elsőbbségi jog meg nem adá­sa, a szabálytalan kanyarodás és előzés, a gyalogosok hibája és a figyelmetlen, gondatlan vezetés. Ilyen okok a balesetek­nek több, mint 44 százalékát adták. A közúti balesetek jelentős hányadát évek óta a magón- személygépkocsi-vezetők idé­zik elő. Tavaly is 41 százalék­ban ők voltak az okozók. De nem sokkal maradnak le mö­göttük az egy nyomon haladó járművek vezetői sem, akik 1981-ben a közlekedési szeren­csétlenségek több, mint 35 szá­zalékáért feleltek, így a sze­mélyautók vezetői és az utóbb említettek szabálytalankodásai miatt keletkezett megyénkben a baleseteknek csaknem 77 szá­zaléka. A motorkerékpárosok, segédmotorosok, kerékpárosok jelentik talán a legnagyobb ve­szélyt a közlekedés biztonságá­ra, mert ők a legvédteleneb­bek, sérülési lehetőségük a leg­nagyobb és általában kevesebb közlekedési ismerettel is ren­delkeznek a szükségesnél. Fi­gyelemre méltó továbbá az is, hogy ezeknek a járműveknek tekintélyes hányadát fiatalok és idős emberek vezetik. Az előb­biek közül sokan nem akarnak, az utóbbiak pedig már nem is tudnak a növekvő foraalom kö- vetelménveihez kellően alkal­mazkodni. LÁTSZÓLAG nem sok, mind­össze 13 balesetet okoztak a múlt évben az autóbuszok ve­zetői, magatartásuk mégis kü­lönös figyelmet érdemel. A tö­megszállító járművek nagy szá­mú utast szállítanak, így a ve­lük előforduló balesetek egy­szerre sok ember életét, testi épségét is veszélyeztetik, s ezért az általuk viszonylag csekély számban előidézett baleset is bolok aránya, ezek a területet ossz baleseteinek több, mint a felét adták. Többen voltak az ittasan balesetet okozók is az előző évhez viszonyítva. A közlekdési balesetek terén tavaly a legmagasabb mérvű, 37 százalékos emelkedés a ta­mási járásban következett be. Elsősorban a könnyű sérülések száma nőtt, az annál súlyosab- baké megegyezik a tavalyelőt­ti adatokkal, javulásról tehát azok tekintetében sem beszél­hetünk. Elképesztő mértékben több, mint 100 százalékkal emelkedett az ittasan előidézett balesetek száma. Ezek az ada­tok halaszthatatlan, hathatós intézkedéseket követelnek. A BALESETEK időbeni meg­oszlásáról csupán annyit, hogy azoknak többsége a hét máso­dik felére és hétfői napokra te­vődik. Legkritikusabb napszaka 15.00 és 20.00 óra közötti idő. A megyében tavaly bekövet­kezett 509 balesetből hetven­kettőt okoztak közületek jármű­veinek a vezetői. Legtöbbet a teherautó és a mezőgazdasági vontatóvezetők, de az általuk előidézett balesetek során meg­halt, vagy megsérült szemé­lyek száma jelentősen csök­kent. Kedvezőnek tekinthető az a tény is, hogy közületi jármű­vek ittas vezetéséből eredő sze­rencsétlenségek száma a ko­rábbi ötről tavaly 2-re csök­kent. EMLÍTÉST érdemelnek végül a baleseteket előidéző járműve­zetők közül azok, akik saját jár­művüket hivatásos vezetői en­gedéllyel szabad idejükben ve­zetik, egyébként valahol, mint gépkocsivezetők dolgoznak. Ök saját járművük vezetése közben az elmúlt évben tizenhárom bal­esetet okoztak és közülük he­ten voltak alkoholtól befolyá­solt állapotban. Ezek az ada­tok — bár lehetnének jobbak is - azt bizonyítják, hogy a közúti közlekedési balesetek túlnyo­mó többségét a magánjármű­vek vezetői okozzák, akiknek ez a tény ahhoz, hogy a közúti fe­gyelem tovább szilárdulhasson megyénkben, okulásul kell, hogy szolgáljon. PIÁCSEK GYÖRGY lyek száma sem mutat sokkal kedvezőbb képet. LEGMAGASABB mérvű, 39 százalékos csökkenés a paksi járásban volt. A halálos kime­netelűek több, mint 50 száza­lékkal, de a súlyos, vagy köny- nyű sérüléssel végződötteké is hasonló, vagy még kedvezőbb arányban volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Nagy mér­tékben csökkent az ittasan oko­zott balesetek száma is. A pak­si járás közúti baleseteinek ilyen mérvű kedvező alakulása már csak azért is elismerésre méltó, mert a járás, főleg pedig Paks város forgalma az atom­erőmű építkezéséből eredően már csaknem a megyeszékhe­lyével azonos nagyságú. Jelentős számú csökkenés volt tapasztalható Dombóvár és környéke közlekedési balesetei­ben is, kár, hogy az abszolút csökkenés értékét rontja a kirí­vóan magas halálos és súlyos sérüléssel végződött balesetek száma. (77 százalék.) Bonyhádon és környékén há­rommal volt több baleset ta­valy, mint egy évvel korábban, E mellett itt is magas volt a ha­lálos és súlyos sérüléses karam­A Tolna megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége a közelmúltban tanácskozásra hívta a megyei szakembereket, a közlekedési vállalatok, oktatási intézmények vezetőit, hogy ér­tékeljék a múlt évi munkát. A közlekedésbiztonsági tanácskozó testület Császár József­nek, a megyei tanács általános elnökhelyettesének, a megyei KBT elnökének vezetésével széles körű vitát folytatott, hallga­tott meg értékes elemző munkákat a balesetek alakulásáról. Eigner György, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetője, a megyei KBT titkára az írásos jelentéshez részletes, okma­gyarázó kiegészítést adott, illetőleg,számos javaslattal egészí­tette ki a statisztikai elemzést. A tanácskozáson igen sokan mondtak véleményt saját terü­letükről - a tömegközlekedés, az oktatás, műszaki kérdések, és a propaganda fokozása ügyében -, s végül az 1982. évi ten­nivalókat is rögzítették. A testület munkájában részt vett Oláh György ny. r. vezérőrnagy, ny. belügyminiszter-helyettes, az OKBT alelnöke is, aki ugyancsak értékelte és elismeréssel szólt a Tolna megyei baleset megelőző munkáról. Az alábbiakban a tanácskozás anyagából közlünk részlete­ket: Ha erdőben vagy mellette közlekedünk, fokozott figyelemmel vezessük a jármüvet, mert egy szarvassal való ütközés ilyen következménnyel is járhat — Mindig az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezessük járművünket. Motorkerékpár és személygépkocsi találkozásá­nak végzetes következménye.

Next

/
Thumbnails
Contents