Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
1982. február 2. Képújság 3 Ipari szövetkezetek A termelés 10, a nyereség 30 százalékkal nőtt Mint már hírt adtunk róla, a múlt hét végén tanácskozott a Tolna megyei KISZÖV küldött- közgyűlése. A fő napirend az 1981. évi tervek teljesítéséről és az ez évi gazdasági, mozgalmi feladatokról szóló beszámoló megvitatása, elfogadása volt. Mind a beszámoló, mind a vita azt tükrözte, hogy a megye ipari szövetkezetei eredményesen gazdálkodtak az elmúlt esztendőben. A fő feladat a szövetkezetek gazdasági tevékenységében a minőségi színvonal általános javítása, a termelési és termék- szerkezet korszerűsítése, a gazdaságtalan termékeknek az igényeket jobban kielégítő, nagyobb nyereséget biztosító termékekkel való pótlása volt. A szövetkezetek — a nem rubel elszámolású export kivételével - teljesítették az év elején tervül kitűzött célokat. A fejlődés erősen differenciált volt. Míg a megye szövetke-' zeti iparának termelése az elmúlt évben tíz százalékkal magasabb volt az előző évinél — a foglalkoztatott létszám csökkent —, de a 23 szövetkezet közül csak 17-nek nőtt a termelése, hatnak alacsonyabb volt az előző évinél. Az építőipari termelés 9 százalékkal volt magasabb, ezen belül a tervezettnél kedvezőbben alakult a fenntartási tevékenység (67 százalékkal több az előző évinél). A lakossági szolgáltatás 3 százalékkal emelkedett. A termékstruktúrának a kereslethez való igazodása, az alapos piackutató munka és a rugalmas alkalmazkodás tette lehetővé a termelésnek az országos átlagot meghaladó emelkedését. Ugyancsak ez az egyik tényezője annak, hogy a nyereség kedvezően alakult: 30 százalékkal magasabb, mint az előző évben volt. A nem rubel elszámolású export csökkenésének okai a saját anyagba termelés arányának visszaesése, a bérmunka növekedése, a veszteségessé vált termékek (főként a faiparban) gyártásának folyamatos felszámolása, a nagymértékű árfolyamcsökkenés és a világpiacon bekövetkezett változások voltak. A szövetkezetek - az illetékes fórumok által még nem jóváhagyott tervek szerint — ez évre 4 százalékos termelésnövekedést terveznek. A fejlődés - hasonlóan az elmúlt évihez - erősen differenciált lesz, van szövetkezet, amelyik csökkepés- sel számol, ám amelyeknek termékei kelendőek, illetve kifejlesztették a piacon keresett gyártmányokat és azokat gazdaságosan képesek előállítani, értékesíteni, nagyarányú felfutást terveznek. így például a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet 26 százalékos termelés- növekedést tervez, a dombóvári Dombcalor 22, a Földvár Gumiipari Szövetkezet 12 százalékos termelésnövekedéssel számol, összességében a gépiparba tartozó szövetkezetek az átlagosnál nagyobb ütemű növekedést terveznek, a könnyűipari termelés alacsonyabb lesz az 1981. évinél. Az építési-szerelési tevékenység 4 százalékkal nő a tervek szerint. Az idei visz- szaeséssel szemben, 14 százalékkal tervezik a szövetkezetek növelni a nem rubel elszámolású exportot. A nyereség - a tervek szerint - az 1981. évben elért szinten marad, a tervezett bérszínvonal 5 százalékkal lesz magasabb az előző évinél. A beruházási tervet 1981-ben nem teljesítették a szövetkezetek, a 119 millió forintos tervezett és rendelkezésre álló pénzeszközökből csak 65 milliót ruháztak be. Erre az évre 169 millió forint az előirányzat — ebben a gépi beruházás aránya 61 százalék —, és amint a küldöttközgyűlés állást foglalt, ez az előirányzat reális, teljesíthető. Az idén továbbra is előtérbe kerül a műszaki fejlesztés, változtatni kell azon az évek óta kialakult gyakorlaton, hogy a műszaki fejlesztési alapokat nem használták fel a szövetkezetek. Nagyobb figyelmet kell fordítani a beruházások műszaki-gazdasági előkészítésére. Olyan gyártási módszereket és folyamatokat kell alkalmazni, amelyek növelik a hatékonyságot, csökkentik a gyártás önköltségét. Ezek kialakításánál már a tervezéskor célszerű az anyag- és energiatakarékosság előtérbe helyezése. Az építőiparban figyelembe kell venni a megváltozott igényeket, melyek sorház, félkész ház iránt jelentkeznek. A lakossági szolgáltatást végző szövetkezeteknek — a tevékenység várhatóan 8 százalékkal nő — figyelembe kell venni a lakosság megváltozott szokásait, lehetőségeit. Az energiaárak emelkedése minden valószínűség szerint tovább növeli az igényeket az energiatakarékosságot elősegítő tevékenységek iránt. Különösen várható a gépjárművek, olajtüzelésű fűtőberendezések fogyasztásának mérséklése, beállítása, ellenőrzése területén az igény- növekedés ... A szövetkezetek — hasonlóan az eddigi, már több éves gyakorlathoz — a termelés idei növelését is létszámnövekedés nélkül szándékoznak megoldani. Ezért az eddiginél határozottabb intézkedések szükségesek a műszakilag megalapozott munkanormákon alapuló teljesítménybérek érvényesítésére. El kell érni, hogy a kiemelkedően jó munkát végzők az átlagos színvonalat jelentősen meghaladó keresethez jussanak. Intézkedni kell a .szövetkezetekben az energiatermelő berendezések hatásfokának javítására, a takarékosabb energiafelhasználásra, a gépjárművek utáni járulék bevezetése szükségessé teszi, hogy javítsák a gépjárművek kihasználását, észszerűbben szervezzék a szállításokat. Fokozottabb figyelmet kell fordítani az anyag- és készletnormák karbantartására. A változó kül- és belgazdasági követelmények, az egyre keményedő gazdálkodási feltételek, az intenzív fejlődés irányába ható tényezők fokozzak az operatív tervmunkával, az előirányzatok jobb megalapozásával szembeni követelményeket. Szükséges a tervező tevékenység színvonalának emelése, a gazdálkodási lehetőségek megfontolt felmérése, a jövedelmezőség relációkénti elemzése, a rugalmas vállalkozáspolitika, az ésszerű kockázatvállalás, a korszerű vezetési stílus és szervezet kialakítása. Milliókat érint Változások az államigazgatási eljárásban Nehéz lenne pontosan megszámolni, hány új jogszabály lépett hatályba most, az év kezdetén. De az bizonyos, hogy még a jogászoknak is sok gondot okoz az új paragrafusok rendelkezései közötti eligazodás. Két olyan terület van, ahol valóban alapvetőnek nevezhetők a módosulások. Az egyik az új vállalkozási formák lehetőségének megteremtése, a másik pedig az államigazgatási eljárásban történt változtatás. Ezúttal az utóbbi témával foglalkozunk, amely — nem túlzás ezt állítani — milliókat érint, érdekel. A tanácsok ugyanis évente mintegy 20 millió ügyet intéznek, minden évben minden magyar állampolgár többször is az ügyfelük. BÜROKRÁCIA NÉLKÜL Az idei évtőd nemcsak a paragrafusok száma csökkent, hanem egyszerűbbé, egységesebbé is vált az államigazgatási eljárás, azaz a jogalkotók megteremtették a lehetőséget a gyorsabb, bürokráciamentes ügyintézésre. Lássunk néhány példát. Az elmúlt években sokakat bosszantott az a gyakorlat, hogy a tanácsok mindenfajta ügyet szigorúan harminc nap alatt intéztek el. Illetve, a bonyolultabb esetekben előfordult, hogy túllépték a határidőt. Az egyszerűbb aktákat viszont már nem intézték el hamarabb. Volt olyan ügyirat, amit egy-két nap alatt is lezárhattak volna, de ezeket csak a huszonnyolcadik napon vették elő. Az állampolgár pedig bosszankodott, hiszen neki természetesen sürgős lett volna az engedély, az igazolás. Több tanácsnál a közelmúltban már bevezették a rövidített ügyintézési határidőket. Meghatározták, hogy melyek azok az esetek, amelyekben azonnal, három, vagy nyolc napon belül intézkednie kell a tanácsnak. A HALLGATÁS — BELEEGYEZÉS Lényeges változás az új törvényben, hogy a tanács, a hatóság „hallgatása" bizonyos esetekben ezentúl! beleegyezésnek számít. Ha tehát például a jóváhagyásra benyújtott tartási szerződésre nem kapunk semmilyen választ a megszabott ügyintézési határidőn belül, ezután felesleges sürgetni a tanácsot: ezt úgy kell tekinteni, hogy a jóváhagyás megtörtént. Az ügyfelek érdekeit védi az a szabály, amely felesleges iga- zalás-kérések megelőzésére született. Eszerint ettől az évtől a tanács már senkitől nem kérheti oilyan adat, vagy tény igazolását, amit a hivatalos nyilvántartósoknak tartalmazniuk kell. Ez a rendelkezés egyben arra is rászorítja a hivatalokat, hogy a különféle nyilvántartásokat pontosan, naprakészen vezessék. Lényeges módosulások történtek január 1-től az államigazgatási határozatok-bírósági felülvizsgálatának területén. Rendkívül nagy jelentősége van az állampolgárok jogvédelme szempontjából annak, hogy az ügyfelek bizonyos esetekben bíróság előtt is jogorvoslást kereshetnek a rájuk nézve sérelmes tanácsi határozatokkal szemben. PERELHETŐ A TANACS IS Jogfejlődésünk nemzetközileg is elismerésre méltó, föntos állomása, hogy január 1-től a bírósági felülvizsgálat lehetősége bővült. Ettől az évtől mód van már a tanács beperelésére, egyebek között valamennyi örökbefogadási ügyben és a gyámot kirendelő határozattal szemben is. Mindemellett természetesen hangsúlyozni kell, hogy az államigazgatási ügyekben a legfontosabb jogorvoslat továbbra is a fellebbezés lehetősége, amelynek nyomán a felsőbb tanácsi szerv bírálja el az ügyet, s indokolt esetben hatályon kívül heilyezi, vagy megváltoztatja az első fokú határozatot. Az állampolgárok igazságérzetével összhangban szigorodtak január 1-től a végrehajtás szabályai is. Az új törvény szerint már lehetőség van például arra, hogy a hatóságok a pénz- követeléseket közvetlenül letilthassák a kötelezettek munkabéréből. Bizonyos ügyekben a rendőrök hathatósabb közreműködése is lehetővé válik. DEÁK ANDRÁS Mindössze két olyan település van a paksi járásban, ahol növekszik a lakosság száma: Paks és Dunaszentgyörgy. A fő magyarázat mindkét helyen az atomerőmű építése, annak közelsége, a jó munkalehetőség. Igen ám, de Paks város, távlatilag egyre jobb hely lesz, viszont Dunaszentgyörgy csak falu. Mi a vonzó benne? Mielőtt megkezdeném a hivatalos kérdezősködést, nézelő- dök és próbálom magamtól megfejteni a titkokat. A 6-os útról, az autóbuszról is láthatja mindenki, hogy itt jó nagyok a kertek. Megállók nem messze a főutcától, szokatlanul nagy darab szőlő van az udvarban. A gazda a disznóólnál tesz-vesz, odaköszönök és megkérdezem : — Milyen fajta ez a szőlő? — Ezredéves. — Szereti a helyet? — Nagyon szereti. Jól terem. — Mennyi volt tavaly a cukorfok? — Tizenhét és fél. De úgy, hogy összekevertem a szlanká- val. Külön nem mértem. Elköszönök. Ha a szlankával is ilyen jó, nem kell bozíá magyarázat, mennyire értékesek itt a porták. Most már a házakat is, a kerteket is nézegetem. Sok a nagy új ház. Zsúfoltság sehol. Egyik kert jobb, mint a másik. Rengeteg a fa. De az utcán is. Betérek egy boltba, önkiszolgáló élelmiszer- és háztartási... Tágas terem, barátságos, tiszta. A borotvakrémtől a tőkehúsig minden van. Azaz, hogy a húsfélékből lehetne nagyobb választék. Tőkehús 4s elkelne több. Ezt leszámítva, nincs panasz. Nézem o borokat: akali és izsáki. Semmi több. Megmagyarázzák. Amíg van otthon boruk az embereknek, nemigen jönnek ide. Nyártól aztán megváltozik a helyzet, akkor már a bor is kell, nemcsak a tömény. .Nyilvánvaló, hogy élni, lakni, otthon gazdálkodni nagyon jól lehet Dunaszentgyörgyön. A tanácselnök, Herman János megerősíti a véleményemet: „kedvelt hellyé válik” Dunaszentgyörgy ... Nemcsak a kertet szeretik az emberek, hanem már az utcát is, több ezer rózsatő van a házak előtt, vannak parkjaik és legutóbb, vagyis tavaly ősszel elültettek háromszáz meggyfát, kétszáz diófát, meg egyéb facsemetéket, mind az utcán. — Hány lakosa van a községnek? — Háromezer. És eljár dolgozni ezer-ezeregyszáz. Itt csak a tsz-ben van munkalehetőség. Az ötszáz tagból 250 nyugdíjas. Ezenkívül az intézményekben, boltokban talál munkát a kisebbség. Minden intézmény Dunaszentgyörgy, a kedvelt fala A Széchenyi utca. Egyelőre még nincs járda. Molnár Miklós és családja megvan nálunk, a bölcsődétől az öregek napközi otthonáig és mindenhol van hely. Még lehetne új csoportot indítani a bölcsődében és az egyes számú óvodában.- Hány új ház épül évente?- Tizennégy-tizenöt. A legújabb utca a Széchenyi, ott 52 házhelyből 14-et idegenek vettek meg, tehát olyan emberek, akik nem szentgyörgyi lakosok voltak azelőtt.- Az ideköltözés, házépítés után már nem idegenek?- Biztos, hogy nem. Vidám életvitelű emberek a duna- szentgyörgyiek, nyíltak, becsületesek, befogadják az idegent, ha magukfajta dolgos. De nem is mondjuk azt, hogy idegenek az erőműépítők. Például hagyománnyá vált már, hogy augusztus 20-án a Vegyépszer egyik dolgozója szegi meg nálunk az új kenyeret, tehát a szentgyörgyi alkotmánynapi ünnepen. A központi játszóterünkön a berendezést ennek a vállalatnak a dolgozói készítették. Hadd említsem meg: ezen a részen, a község közepén már csaknem tízezer négyzetméter parkosítva van, de még legalább kétszer akkora hely vár parkosításra, megcsináljuk azt is. Nem akarom dicsérni a községünk szépségét, de . .. Mindezt társadalmi munkában valósítottuk meg, az emberek összetartozását ez is mutatja. Nem titok, hogy az előző ötéves tervben végzett társadalmi munkánkért megyei elsők lettünk. Igen, mindez hozzátartozik a falu helyzetéhez, értékeihez. Megyek a legújabb utcába, ahol „idegenek” is építettek. Közben megtudom: vásároltak is házat jó néhányon a községben letelepedők, akik nem tudták vállalni az építés nagy költségeit. Régi ismerőssel találkozom a Széchenyi utcában, Nagyfejeő Jenővel, az ERBE dolgozójával. Itt épített ő is. Ha jól emlékszem, az északi országrészből került ide, illetve Paksra, feleségével. Mosbéppen munkába indulnak öten, tele az autó, nincs sok idő beszélgetésre. A lényeget kérdezem: Miért itt épített házat? A válasz: olcsóbbak a telkek, mint Pakson, közel a község az erőműhöz és nemcsak kertjük van, de jószágot is tarthatnak. Molnár Miklós a VERTESZ-nél dolgozik, lakatos. Szinte mesébe illő, milyen hamar és köny- nyen építettek házat. A Veszprém megyei Ősiből érkeztek Paksra 1975-ben, munkásszálláson laktak a feleségével három évig. Telket 1977-ben vettek, a következő évben megtörtént az alapkészítés, persze a munkatársak segítségével. Aztán pontosan egy év múlva elkészült a ház: a földszinten 3 szoba, fürdőszoba, főzőfülke, étkező, az emeleten pedig (tetőtér-beépítés) lesz egy szoba és zuhanyozó. Az OTP-tő[ 160 ezer forint kölcsönt kaptak, a VER- TESZ-től 45 ezret, ugyancsak hosszú idejű törlesztésre. Járda még nincs a Széchenyi utcában, lehet merülni olvadáskor, és az utcai világítás sokszor szünetel - érthetetlenül -, de azért az itt élő emberek nagyon szeretik az utcájukat. Nyárai Zoltán toronyda- ru-kezelő szerint annyira nagy az összetartás, a segítőkészség, hogy kifejezni sem lehet. Ha valaki megkér valakit, hogy ráér-e néhány percre, segíteni, és az illetőnek csak két perce van, mert utazik, akkor két percig ráér... A község egyébként errefelé terjeszkedik, ki tudja, még hány esztendeig. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly.
