Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

/ 1982. február 27. PANORÁMA Jaruzelski záróbeszéde a KB ülésén Megnyílt a szejm ülésszaka Szófiai kezdeményezés Péntek esti kommentárunk. Nemzetközi figyelem övezi ,a török államfő mostani bulgáriai látogatását. Nemcsak azért, mert Kenan Evren tábornok má­sodik külföldi útja a szomszédos szocialista országba vezetett, de jelentőséget adnak a szófiai megbeszéléseknek a tárgya­lások tartalma és a nemzetközi körülmények is. Bulgária és Törökország jószomszédi kapcsolatra töreked­nek, s szemmel láthatóan megtalálják az együttműködés le­hetőségét, annak ellenére, hogy különböző katonai-politikai tömörülések tagijai. Ez a törekvés kapott kifejezést a török ál­lamfő látogatása során elhangzott beszédekben, a bolgár és a török sajtó megnyilatkozásaiban. Zsivkov és Evren egyaránt hangoztatták annak fontosságát, hogy országaik között fej­lődjék az együttműködés, s hogy ez a jóviszony előnyére vál­jék mind a két állaim polgárainak (Bulgáriában jelentős szá­mú török kisebbség él), és az egész térségnek is. Ez utóbbi gondolat, tehát a Balkán-félsziget országai együtt­működésének fejlesztése valóban nagy jelentőségű. Már ko­rábban is voltak ilyen kezdeményezések, s a balkáni államok különböző szintű képviselői néhány alkalommal megvitatták a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét. Bulgária már többször hangoztatta: szükséges a különböző társadalmi rend­szerű balkáni országok együttműködésének fejlesztése az élet valamennyi területén. Nagy jelentősége lehet például a köz­lekedés összehangolt, komplex fejlesztésének, de más közös érdekű kérdéseknek is. A mostani szófiai találkozón Todor Zsivkov javasolta: tegyék az egész Balkán-félszigetet atomfegyvermentes övezetté, s fel­ajánlotta, hogy a bolgár főváros szívesen vendégül látja a szomszéd országok államfőit egy regionális csúcstalálkozón, alhol ezt a témát is megvitathatnák. Todor Zsivkov egy korábbi kezdeményezését is felelevenítette: kijelentette, Bulgária kész kétoldalú megállapodásokat kötni minden szomszédjával, amely tartalmazná a jószomszédi kapcsolatok kódexét, a te­rületi követelésekről való kölcsönös lemondást. Mindez össz­hangban állna a helsinki záróokmánnyal. A mostani találkozó jelzi: a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben is van lehetőség a szocialista és a tőkés államok közötti együttműködésre, s nem lehetetlen a regionális kap­csolatrendszer fejlesztése sem. MIKLÓS GÁBOR ENSZ, Biztonsági Tanács Csütörtökön éjszaka befejez­te kétnapos munkáját a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának 7. ülése — az első teljes ülés a szükségál­lapot bevezetése, december 13-a óta. A plénum úgy határozott, hogy a központi bizottság a párton belül általános vitára bocsátja a LEMP eszmei prog­ramnyilatkozatának tervezetét, amely a következő címet viseli: „Miiért harcolunk, mire törek­szünk?". A dokumentum, mint hangsúlyozzák, címével és té­májával egyaránt a LEMP előd­jének tekintett, 1942-től 1948- ig működött Lengyel Munkás­párt hasonló témájú történelmi jelentőségű dokumentumára utal. Az ülésen a központi bizott­ság első titkára, Wojciech Ja­ruzelski elnökölt. Az általa szer­dán előterjesztett referátumról folytatott kétnapos vitában ösz- szesen 58-an szólaltak fel. Túl­nyomó többségük a párt esz­mei, politikai, ideológiai egysé­gének erősítésével, a társada­lom bizalmának visszaszerzését szolgáló konkrét tennivalókkal foglalkozott. A vita végeztével egyhangú­lag határozatot fogadtak el, amelynek szövegét tegnap nyil­vánosságra hozták. Szervezeti kérdésekkel foglal­kozva a központi bizottság sza­vazás útján a politikai bizottság póttagjává választotta Czeslaw Kiszczak altábornagyot, belügy­minisztert és Marian Wozniakot, a kb titkárát. A plénum - saját A bonni államügyészség nyo­mozást indít a nyugatnémet kormány két tagja, Otto Graf Lambsdorff szabaddemokrata párti gazdasági miniszter és Hans Matthöfer szociáldemok­rata pénzügyminiszter (egyben parlamenti képviselők) ellen, mivel azzal gyanúsíthatok, hogy megvesztegetési pénzt fogadtak el pártjaik számára egy nagy- vállalattól. A Bild-Zeitung je­lentése szerint a bonni állam- ügyészség — azonos gyanú alapján — eljárást indít Maríf­kérésére — felmentette kb-tag- sága alól Zygmunt Bobrowskit, a skierniewiicei „Rawencie" gyár lakatosát. Kizárták a köz­ponti bizottság tagjainak sorá­ból Marian Arendtet, a toruni „Merinotex” gyár üzemi párt- bizottságának első titkárát, mi­vel frakoiós tevékenységet foly­tatott és nem tanúsított megfe­lelő magatartást a szükségálla­pot bevezetésével kapcsolatban. Ugyancsak kizárták a kb-ból Jan Malanowskit, a varsói egye­tem tanárát, aki megkérdőjelez­te a párt vezető szerepét és az ország szövetségesi kapcsola­tainak gyengítésére irányuló te­vékenységet folytatott. A kétnapos ülést összegezve Wojciech Jaruzelski, a központi bizottság első titkára kulcsfon­tosságú kérdésnek nevezte, hogy megnyerjék a dolgozók bizal­mát a LEMP politikája iránt. Mint hangsúlyozta, lendületes tevékenységgel meg kell gyor­sítani a LEMP újjászületését. Ki­állt a szocialista megújulás szellemének fenntartása mellett, rámutatva, hogy csakis a szo­cializmus garantálja az ország fejlődését. Hangsúlyozta, hogy a párt­nak foglalkoznia kell az embe­rek mindennapi problémáival, jelentősen élénkítenie kell tevé­kenységét az ifjúság körében. A fiataloknak - mondotta - vi­lágos, érthető távlatokra van szükségük, az ifjú nemzedék tagjainak olyan erőt kell látniok a pártban, amely minden lehe­tőséget megteremt a fiatalok számára. Jaruzelski szólt a munkás-paraszt szövetség, az red Lahnstein államtitkár, Hel­mut Schmidt kancellár hivata­lának vezetője (korábbi pénz­ügyi államtitkár) és Horst- Ludwig Riemer szabaddemokra­ta képviselő ellen is. Az államügyészség feltétele­zése szerint az említett vezetők pénzadományokat fogadtak el pártjaik számára a Flick- konszerntől. Eberhard von Brauc'hitsch, a Flick-konszern ügyvezető cég­társa, akivel szemben az ügy kapcsán az „aktív megveszte­ipar és a mezőgazdaság közötti kapcsolatok erősítésének szük­ségességéről. Záróbeszédének végén a párt egységének kér­désével foglalkozott, amely, mint mondotta, kellőképpen ki­fejezésre jutott az elfogadott határozatban. Befejezésül Jaruzelski annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a központi bizottság következő, nyolcadik ülése már a mostaninál jobb helyzetben végzi majd munkáját. Varsóban pénteken újabb fontos esemény kezdődött, dél­előtt összeült a szejm. A lengyel parlament tanácskozásán a mandátumvizsgáló és az ügy­rendi bizottság javaslatot tett a megüresedett képviselői he­lyek betöltésére. Ezután meg­kezdődött a vita kilenc, a gaz­dasági reformmal kapcsolatos törvénytervezetről. Varsóban még egy napirendi pont jelentőségét kiemelik: azét a törvénytervezetét, amelyet a három szövetséges párt képvi­selőcsoportjainak elnöksége dolgozott ki a lengyel alkot­mány módosításáról. Ennek lé­nyege az a kezdeményezés, hogy hozzanak létre állambíró­ságot és alkotmánybírósá­got. A tervezet célja az, hogy maximálisan biztosítsa a törvé­nyesség betartását legmaga­sabb állami tisztségviselők által, és meghatározza alkotmányos felelősségre vonásuk elveit és formáit. További napirendi pontként az ülés pénteki megnyitásakor a kormány összetételében való változásokat is jeleztek. getés" gyanúja merült fel, csü­törtökön bejelentette: azonnal lemond a Német Gyáriparosok Szövetsége (BDI) elnökihelyet­tesi posztjáról és arról, hogy 1983 januárjában átvegye a szövetség elnöki posztját. Azzal indokolta lemondását, hogy még a gyanú árnyéka is káro­san befolyásolja a BDI tekin­télyét. Ezután az ARO és a ZDF televízióállomások a kor­mányban kulcspozíciót betöltő Lambsdorff és Matthöfer mi­niszterek lemondását sürgették. DUNAVARSÁNY Átlagon felüli eredmények­ről adtak számot Dunavarsány- ban, a Petőfi Termelőszövetke­zet pénteken megrendezett zár- számadási közgyűlésén, m Pest megyei gazdaság számvetésén részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. MADRID A madridi találkozó pénteki teljes ülésén Konsztantyin Mi- hajlov tábornok, a szovjet kül­döttség katonai szakértője fel­szólalásában rámutatott: a fel­újítás óta a találkozó már csak­nem három hete tart, de a konstruktív munka, elsősorban az Egyesült Államok küldöttsé­gének a destruktív magatartá­sa miatt, még mindig nem kez­dődött el. Felszólított arra, hogy a találkozó térjen át a termé­ketlen vitákról a konkrét szer­kesztő munkára. RÓMA Francois Mitterrand, francia köztársasági elnök pénteken délelőtt — hat minisztere élén — kétnapos, hivatalos látoga­tásra Rómába érkezett. ANKARA Péntekre virradóra a török katonai hatóságok letartóztat­ták a török béketanács 16 ve­zetőségi tagját, valamint szá­mos baloldali értelmiségit, köz­tük az isztambuli ügyvédi ka­mara elnökét is, aki egyben az 52 szakszervezeti vezető peré­ben a védelmet ellátó ügyvé­dek vezetője. A letartóztatotta­kat illegális szervezkedéssel vá­dolják. A katonai hatalomátvé­tel óta eddig mintegy 25 ezer embert tartóztattak le Török­országban. BEJRUT Pénteken ötödik közel-keleti küldetése keretében Bejrútba érkezett Philip Habib, az ame­rikai elnök különmegbízottja, aki az Eliasz Szárkisz libanoni államfővel folytatandó tárgya­lások befejeztével Izraelbe, Szaúd-Arábiába és Jordániába is ellátogat. A feszült Szíriái— amerikai viszony ismeretében bizonytalan, hogy ezúttal fo­gadják-e őt Damaszkuszban is. A Biztonsági Tanács csütör­tökön, a késő éjszakai órákban ellenszavazat nélkül elfogadta azt a libanoni javaslatot, hogy ezer fővel növeljék a Dél-Liba- nonban állomásozó békefenn­tartó ENSZ-erők létszámát. A határozat értelmében 7000 főre növelik az UNIFIL-erők ál­lományát. A dél-libanoni béke- fenntartó erőket 11 ENSZ-tag- ország fegyveres erőinek egy­ségeiből alakították kii. A kék­sisakosok 1978. óta azzal a fel­adattal állomásoznak e terüle­ten, hogy elősegítsék a tűzszü­net fenntartását, megakadá­lyozzák a palesztinai felszaba­dítási mozgalom és a jobbolda­li miliciák közötti összecsapá­sokat, valamint figyelemmel kí­sérjék az izraeli erők kivoná­sát. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség jelentése megállapítja, hogy a BT ismét nyugtalanságát fejezte ki a közel-keleti helyzet miatt, és Libanon szuverenitá­sának szigorú tiszteletben tar­tására szólított fel. A jelentés hangsúlyozza, hogy a Dél-Liba- nonban állomásozó ENSZ-erők Tel Aviv politikája miiatt eddig nem tudták teljesíteni feladatu­kat. Vizsgálat két bonni miniszter ellen Amerikai fegyverkezés A kalandorság politikája Azóta, hogy a Reagan-kor- mány hivatalba lépésével az előzőnél agresszívebb csopor­tok kerültek az Egyesült Álla­mok politikai-katonai appará­tusának csúcsaira, még Nyuga­ton is egyre gyakrabban fogal­mazódik meg a kérdés: milyen meglepetéseket tartogat még a világ számára ez az admi­nisztráció, meddig akar el­menni a fegyverkezésben? A kételyeiknek hangot adó józa­nabb államférfiaknak bizonyá­ra az a sorrendi furcsaság is feltűnhetett, hogy még mielőtt kialakulhatott volna az új kor­mányzat átfogó külpolitikai irányvonala, a katonai doktrí­na gyakorlatilag már kikristá­lyosodott. Az alapvető katonapolitikai cél az amerikai imperializmus meggyengült pozícióinak visz- szaszerzése, a vietnami „trau­ma" kiheverésével az „elvitat­hatatlan" katonai erőfölény ki­vívása. Ehhez természetesen hatalmas anyagi-pénzügyi eszközök szükségesek, és el­kerülhetetlen a katonai elvek olyan módosítása is, amely le­hetővé tenné a Szovjetunió, a szocialista közösség elleni el­ső, „győztes" csapásméréshez elegendő erők és eszközök maximális mozgósítását. Helyénvaló tehát az a meg­állapítás — kiváltképpen a Reagan-kormányzat legutóbb előterjesztett, csillagászati ösz- szegű katonai költségvetési tervezetének fényében —, hogy az amerikai külpolitika erős militarizálásának vagyunk ta­núi. Erről tanúskodik a követ­kező költségvetési évre (vagyis az októbertől kezdődő időszak­ra) javasolt 263 milliárd dol­láros katonai előirányzat, ami az előző évhez képest 20 szá­zalékos emelkedést jelent. Az összeg oroszlánrészét a hadá­szati csapósmérő erők — az MX típusjelzésű interkontinen­tális ballisztikus rakéták, a B—1-es távolsági bombázók, a Trident-atomtengeralatt- járók, a szárnyasrakéták emész­tik fel. Több nukleáris robbanófejjel felszerelt amerikai Minute- man—3 interkontinentális ballisztikus rakéta föld alatti inditóállásban A Reagan-kormány haderő­fejlesztési programjának jel­lemzője, hogy bár a rakéta­nukleáris hadászati támadó erők „felfuttatását" részesíti előnyben, zöld fényt ad vala­mennyi haderőnem nagyará­nyú átfegyverzéséhez is. Indok — mint mindig — az állítóla­gos szovjet katonai fenyegetés. Noha ilyen fenyegetés soha­sem volt, s ma sincs, az ame­rikai katonai-hadiipari körök mindig találtak ürügyet a fegyverkezés új fordulójának beindításához. A több robbanófejes raké­ták, a neutronbomba és a szárnyasrakéták példája meg­annyi bizonyíték arra— és ezt számos nyugati békekutató in­tézet adatai is megerősítik —, hogy a Szovjetunió soha nem előzte meg, hanem csupán kö­vette az amerikai fegyverzet­fejlesztéseket. Az amerikai kormányzatot ma sem a „szovjet fölény” sarkallja a fokozott fegyver­kezésre, hiszen a két atomha­talom között viszonylagos egyensúlyi állapot áll fenn, hanem éppen a hadászati egyenlőség megbontásának szándéka, az egyoldalú kato­nai fölény megszerzésének vá­gya. A politikai-katonai szem­pontok mellett persze a pro­fitérdekek sem mellékesek. Az új és még újabb fegyverrend­szerek szolgálatba állítása sok- milliárdos hasznot hoz a hadi­ipari monopóliumok konyhájá­ra — és Reagan elnök épp nekik akar kedvezni. Reagan elnök egy katonai repülőgép fedélzetén Hová vezet ez a kiszámítha­tatlan következményeket ma­gában rejtő irányvonal? Ké­pes-e az USA rákényszeríteni akaratát a világra, különös­képpen a vele egyenrangú és legalább ugyanolyan pusztítá- si képességgel rendelkező nuk­leáris hatalorpra, a Szovjet­unióra?! E számítás teljesség­gel megalapozatlan. A „kor­látozott" (vagy inkább korlát­lan) atomháború gondolatával való játszadozás nem egyéb, mint felelőtlen kalandorkodás az emberiség sorsával, a né­pek életével. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy esetleges atomháborúnak nem lehetne győztese, hiszen mindkét szem­benálló világrendszer vezető hatalma rendelkezik a kölcsö­nös megsemmisítés eszközeivel. SERFÖZŐ LÁSZLÓ alezredes A térkép eredetileg a Pentagonhoz közel álló U. S. News and World Reportban jelent meg: azt illusztrálja, az amerikai atomtengeralattjárók milyen mélységben mérhetnének csapá­sokat a Szovjetunió területére. Felemelik a dél-libanoni ENSZ-erők létszámát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents