Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-26 / 48. szám

1982. február 26. mËPÜJSÀG 3 Beuonulas Tegnap, tegnapelőtt rendkí­vül népes volt Szekszárdón a Babits Mihály művelődési ház. Fiatalemberek jöttek a -megye különböző részeiből, hozzátar­tozóktól, szülőktől, feleségek­től, barátoktól kísérve. Életük nevezetes fordulójához érkez­tek: a tényleges katonai szol­gálat teljesítésére kapták meg a behívót. Jöttek csendben, tisztességgel, szurkolva. Bár tudták, hogy a hadsereg melyik fegyverneméhez kerülnek, so­kukon látszott a feszültség: va­jon, az ország melyik részébe kerülnek, milyen közösségbe életük oly fontos másfél évére. A feszültséget feloldotta az a fogadtatás, amellyel a megyei hadkiegészítési és területvédel­mi parancsnokság tisztjei, pol­gári alkalmazottai várták őket. A színházteremben bevezető­ként jogász ismertette a honvé­delmi törvény jogszabályait: milyen anyagi támogatást kap­hatnak a már családos kato­nák; hogyan kell rendezni a bevonuló és a munkahely közt fennálló, esetleges vitás kérdé­seket: a leszerelés utáni visz- szatérést; a hadseregben szer­zett szakképzettség elismerteté­sét, azonfelül sok más, útrava­lónak valót, amelyet jó tudni a bevonuló katonának. Közben megkezdődött az adatok egyeztetése és az orvo­si vizsgálat. Az előbbi azért, hogy egyeztessék az összeírás óta bekövetkezett változásokat, a másik, hasonló céllal, az egészségügyi állapotot vizsgál­ta felül. Az adategyeztetés során be kellett vezetni példának oká­ért az időközben megszerzett gépjárművezetői jogosítványt, a magasabb iskolai végzettséget, a családi helyzetben bekövet­kezett változásokat. Az egyik, szinte meghökkentő változás az volt, hogy a nőtlenként nyil­vántartott fiatal, kétgyermekes családapaként jelent meg. Az eseményeket szemlélő új­ságírónak némi összehasonlítá­si alapot ód, hogy harminc év­vel ezelőtt volt hasonló körül­mények között. Akkor nem vol­tak a maihoz hasonló szociális problémák; kevés érettségizet­ten kívül alig volt szakmunkás, például rádió-tv-szerelő, elekt­roműszerész, mechanikai mű­szerész, húsipari szakmunkás és egyáltalán nem létezett A-, B-, C-vizsgás gépjárművezető. Most az volt a feltűnő, akinek csak nyolc általános iskolai végzett­sége van, vagy nincs semmi­féle szakmája. * Tegnap délután ünnepélyes keretek között búcsúztatták a bevonuló fiatalokat. Az ünnep­ségen részt vett dr. Rúzsa Já­nos, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztra­tív osztályának vezetője, a társ fegyveres testületeket dr. Hirsch Kálmán rendőr ezredes, Kircz László, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese, Négyesi József alezredes, az MHSZ me­gyei titkára képviselte. Szalma István alezredes, a megyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi parancsnokság pa­rancsnokhelyettese fogadta a jelentést, majd Kulcsár János alezredes köszöntötte a bevonu­ló fiatalokat. A Hazafias Nép­front nevében Pogovics György adta át az újoncokat, majd a szülők nevében Tóth István, a szekszárdi bőr­díszmű főkönyvelője adott ,,út- ravalót" a bevonulóknak, aki­ket a KISZ-esek is köszöntöttek. Az ünnepi eseményt a szek­szárdi rendezőiroda műsora zárta. Utána az újoncokat átvették az alakulatok képviselői, még egy búcsú a hozzátartozóktól, majd elindultak az alakulatok állomáshelyére. B. I. Befejeződött a magyar méretrendszer kidolgozása Alsó-, kötött- és sportruházat Az esztendők, az évtizedek múlásával hazánkban jelentő­sen megváltoztak a lakosság testméretei, örömteli, hogy a fiatalok magasabbak; kevésbé az, hogy a középkorúak és az idősebbek teltebbek lettek. A régi méretválaszték feltétele­zése szerint az alacsony em­berek szinte csak soványak, a magasak viszont testesek le­hetnek. Mivel ez nem áll — s pontosan e téves feltételezés miatt sokan csak ritkán, avagy egyáltalán nem tudtak konfek­cióterméket találni méretükre —, szükséges volt egy új mé­retrendszer kidolgozása. Ezzel párhuzamosan pedig a ruhá­zati cikkek ennek alapián való gyártása olyan méretválaszték­ban, hogy egy magassághoz többféle bőség, egy bőséghez többféle magasság tartozzék. Ennek kidolgozása 1975-ben kezdődött el a felsőkonfekció­val, amit a csecsemőruhózati termékek követtek. Most, már­cius elsejével pedig megkez­dődik az alsó-, kötött felső- és sportruházati cikkek új méret­rendszer szerinti árusítása. Er­ről tartott tájékoztatót szer­dán délelőtt Budapesten, a Magyar Divat Intézetben dr. Medgyessy Péterné, az Ipari Minisztérium osztályvezető­helyettese. Az említett termékekkel be­fejeződött a magyar méret­rendszer kialakítása, s néhány nap múlva az üzletekben is megjelennek az ingeken, puló­vereken, pizsamákon, tréning­ruhákon a már jól ismert há­romszögeket tartalmazó cím­kék, s bennük feltüntetve a nyak, a mell, illetve a csípő kerülete. (Természetesen egy ideig még e cikkek a régi mé­retjelzés, számozás alapján is kaphatók.) S mire az elavult méretezésű holmik kifogynak a raktárakból, betéve tudjuk majd a legfontosabb és a vá­sárláshoz feltétlenül szükséges méreteinket. (Egyébként a fel­sőruházati cikkek új méretezé­sénél már többet megtanul­tunk, megjegyeztünk közülük.) Március 1-től aki férfiinget akar vásárolni, annak nem elegendő tudnia nyakának ke­rületét, hanem a testmagassá­gát is figyelembe kell vennie. Vagyis nem adódhat olyan probléma, mint korábban: hogy az ing nyakbősége meg­felelt, viszont az ujja térdig ért. Az új méretrendszerrel nem mondom, hogy teljesen kikü­szöbölhető lesz a vásárolt hol­mi megpróbálása, de a válasz­táskor lényeges segítségünkre lesz. Persze, segítségünkre kell hogy legyen a kereskede­lem is, amely ennek szellemé­ben rendeli ezután az üzletek­ben a holmikat - figyelembe véve például a demográfiai hullámokat is —, az ipar pe­dig az új méretezés szerint gyártja a megrendelt terméke­ket. Meg kell jegyezni, hogy ki­adatott egy leporelló annak érdekében, hogy a lakosság minél könnyebben tájékozód­jon az új méretrendszer biro­dalmában. Csakhogy ez a táb­lázatokkal teli kiadvány első látásra meglehetősen bonyo­lultnak tűnik. Reméljük, mi­előbb megszokjuk a nekünk, vásárlóknak előnyös méretezé­seket. Abban is reménykedünk, hogy senkit nem fog megza­varni az a tény, hogy a ter­mékeken található papírcím­kén testméreteink, a holmik belsejében található szövött címkéken pedig a korábban megszokott méretjelzés lesz feltüntetve. Persze, távol áll tőlem a zsörtölődés. . . és bi­zonyára hamarosan megszok­juk a várhatóan mindannyionk számára hasznos új méret­rendszert, amit a szerda dél­előtt Budapesten megnyílott divatintézeti kiállítás jól repre­zentál. Egyébként é bemutatót a nagyközönség február 27-en és 28-án nézheti meg. — vhm — Pártbizottsági ülés Tamásiban Tegnap ülést tartott az MSZMP tamási járási bizottsá­ga. Az ülésen, amelyen részt vett dr. Király Ernő, a mpgyei pártbizottság titkára, a járási pártbizottság titkárává válasz­tották Piáth Attilát. Szakosítás Az elektronikai alkatrészellá­tás javítása érdekében koordi­nációs értekezleten találkoztak csütörtökön az Elektromodul és 27 nagyvállalat anyagbeszerzői. Az Elektromodul felel a ma­gyar ipar teljes körű ellátásáért, ilyen alapanyagokkal, a vállalat tehát nemcsak a hazai elektro­nikai alkatrészgyártóktól vásá­rol, készletez, hanem az import­ról is gondoskodik. A vállalat az év elején át­szervezte munkáját és ezzel együtt a közületi kiszolgálás rendszerét is. Elsődleges fel­adatuknak -tekintik a még jobb és színvonalasabb alkat­részellátást, s a korábbinál na­gyobb súlyt helyeznek az ipar- vállalatok elfekvő készleteinek felkutatására, átvételére, majd újbóli forgalmazására. A közü­leti üzlethálózatban kívánják megoldani a kisvállalkozások kiszolgálását is. Ennek megfe­lelően kialakították a szakosí­tott boltokat Budapesten. Születésnapi Tegnap kedves látogatói voltak Fajcsi Ferencnek Kop- pányszántón: dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára és Cserép Imre, a tamási járási pártbizottság első titkára köszöntötte 85. születésnapján a jó egészségnek örvendő kommunistát, aki vöröskatonaként harcolt a Tanácsköztár­saság idején. 1925-ben Kanadába vándorolt, ahol 1931-ben tagja lett az illegális Kanadai Kommunista Pártnak. 1951-ben tért haza Koppányszántóra, ahol azonnal be­kapcsolódott a mozgalmi munkába. Hatvanöt éves koráig a termelőszövetkezetben dolgozott. Most nyugdijasként, Koppányszántón, a Lenin u. 61. szám alatti kis kertes ház­ban él feleségével. Új termék, három hét alatt Rugalmas termelési és üzletpolitika a PATEX-ben Riportunk elejére kívánkozik az az esemény, amely nemrég történt a PATEX tolnai gyárá­ban. A franciaországi Carney- cég képviselői alig több mint három hete jártak a tolnai gyárban. Megnézték, mire ké­pes technikailag, milyen a szak­emberek képessége, s végül tudnak-e olyan terméket gyár­tani, amely magas igényeiket kielégíti. A HUNGAROTEX, il­letőleg a PATEX-központ dicsé­retes gyorsasággal reagált a franciák kedvező véleményére. A látogatás után két napra megkapták a mintát, további két nap kellett amíg a tolnaiak a gyártásra felkészültek, s mire e sorok megjelennek, a fran­ciák akkor már a próbaszövést mustrálják. Három hét alatt új terméket produkálni — ritka teljesftmény. * Ifjú Scholli Ádám termelési osztályvezető: — A piacról élünk, s hogy jól, ahhoz rugalmasság, új ter­mékek kellenek, mert kényes a piac, válogatós a vevő. És mi, termelők azért vagyunk, hogy a kereskedőt, tehát a lakosságot kielégítsük. Azt pedig külön szeretném hangsúlyozni, hogy termelésünk több mint fele ex­portra, dollár elszámolású piac­ra megy. Részben úgy, hogy mi — tehát anyavállalatunk — ké­szíti ki, másrészt pedig azzal, hogy nagy konfekciósüzemek feldolgozzák, és így indirekt módon is exportálunk. Az igényekről... Három új szálloda épül a fővárosban: a Budapenta, a Novetel, és az AtriumHYTAL. Ezek a szállodák azt kérték, hogy a törülközők­be „írják” bele a szállodák ne­vét, tehát beleszövik a nevet. Az arab rendelők például a barna színárnyalatot kedvelik, s van olyan cég, amely a lepe­dőbe is beleszöveti nevét. Az sem probléma, ha a holland cég olyan mintát kér kelméjé­be, hogy legyen rajta szél­malom, népviseletes fiatal pár fapapucsban. „Minden a piac” — mondják a vállalat központ­jában, ahol öt iparművész fog­lalkozik a mintákkal, azaz a vevők igényeivel. És itt, a tolnai gyárban a rendelést megszö­vik! Gálffi Dezsőné technológus, a tolnai gyár „divat- és vevő- felelőse” mondja : — Az a lényeg, hogy tud­juk, az új terméknek lesz-e piaca. Mert egy gépünk felké­szítése a legkülönbözőbb mun­kára legalább tizenötezer fo­rintba kerül. És tudunk olyant is, hogy hatvan színvariációban legalább nyolcszáz szövéskom­binációt — tehát betűt, rajzot, kockát, csíkot, damasztba min­tát stb. — képesek vagyunk produkálni. Persze, a váltás sok gonddal jár. Előfordul, hogy piackutatás alkalmából elkészí­tünk mondjuk százféle terméket, de ebből csak öt marad állva, azaz ennyit kell gyártani. Új termék. A rugalmas kord- anyag itt még nyers színű, de ez a Liile-kord már hódító úton ’tan, ugyancsak francia licenc alapján kezdték gyártani. Új termék a Jacquard-gépen szőtt frottírtörülköző. Hát ha ilyent kér a vevő — megkapja. Szint­úgy a frottírlepedőt, ugyancsak szinte ezernyi színben és min­tában. Ez a frottírtéma is alig kétéves és három hónap alatt álltak rá gyártására, öt éve, amikor a flanell volt a divat, ugyancsak három hónap alatt ontották a terméket, még az USA-ba is. — A textilipar az egész vilá­gon nehéz helyzetben van. A piacon akar maradni a fejlett ország, a fejlődő és mi is. No, ez bizony sok-sok munkával jár. Képzelhető, hogy ennek érde­kében az alapanyag-ellátókkal, a külkereskedőkkel is igen szo­ros a kapcsolatunk — mondja a fiatal osztályvezető. — Van mit szőni, csak győzzük idővel. Például nemrég kezdtük —• ugyancsak exportra, de belföldi konfekciógyártók is érdeklődnek — a flanell felsőruházati cik­kek gyártását. Huszonhárom gé­pünk dolgozik ezen, tizennyolc­cal kezdtük négy hónapja. Harminc-hatvan féle cikk fut állandóan a termelési prog­ramban. Ez azt is jelenti, hogy e cikkeken belül a szélesség-, szín-, minta- stb. változat leg­alább száz olyan portékát je­lent, ami kikészítés után a bolt­ban megvásárolható. * Az új termék gyártására való törekvés új piacokat is ígér. Ha belépnek a mintaterem­be a kereskedők — a vállalat központjában saját üzletet is fenntartanak —, azonnal nem tudnak választani, mert a kíná­lat a bőség zavarába ejti az érdeklődőt. És a tolnai — mint a nyolc gyáregység közül a leg­nagyobb — jelentős pozíciót foglal el abban is, hogy a dol­gozók, akik a szövő- és előké­szítő gépek mellett vannak, sze­retik ezt a változatosságot. Te­hát, ha át kell állni más ter­mékre, szinte örülnek. A szövés monotóniáját, a megszokásból eredhető nagyobb tévedési — selejt — százalékot sikerül csök­kenteni, megszüntetni. — Munkásaink szinte szere­tik, ha gyakran változik a gé­peken a termék. Igaz, olyan a vállalati bér- és szociálpoliti­kánk is, amely alkalmazkodik az új helyzethez, ahhoz, hogy olyan terméket adjunk ki a gyárkapun, amely eladható, és gazdaságosan termelhető — egészíti ki eddigi információn­kat a technikus. Persze, a jövő is azt az utat jelöli, amelyen eddig jártak. Van a tarsolyban néhány új téma, sajnos mindenről nem léhet beszélni, hiszen utaltunk már rá, hogy a vevőért nagy a harc,.. Gyártmányfejlesztés a jövőben is várható. Az új ter­mékük is jónak ígérkezik: szin­tetikus anyaggal kevert felső­ruházati termék. Ezt várják itt­hon is és külföldön is. De en­nek gyártására felkészülni még nagyobb gond. Hiszen a tolnai gyárban eddig főleg pamuttal foglalkoztak, a szintetikus anyag beszövése, a gépeken átállítá­sok, a dolgozókkal való meg­szerettetése az új termék gyár­tásával — gond. Oe azért vannak vezetők Tol­nán és Pesten is, hogy alkal­mazkodjanak, gyorsan, hatéko­nyan az egyre változó piachoz, A termelési osztályvezető és a „divatfelelős" Lyukszalag vezérli a mintá­sán szövő gépet Sok vevő azt kéri, hogy a termékébe szőjék bele a nevet. Itt egy szálloda részére készül lepedő. divathoz. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Kapfinger András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents