Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-04 / 29. szám
^SîfePÜJSÀG 1982. február 4. Erdei űrhajósok Kisdobosok vetélkedője Ürnyuszi ül a fűben Kapcsolatok a felnőtt társadalominál Minden iskolának. így úttörőcsapatnak is van valami jellegzetessége, ami a többitől megkülönbözteti. Ez a sajátos ' jelleg aztán meghatározza az úttörőcsapat, sőt a rajok, őrsök tevékenységét is. Az iskola kicsit mindig önálló zárt világ, saját törvényeivel. Ezt a zártságot a legjobban az úttörőmozgalom segítségével lehet feloldani. És lorditva, a mozgalom is attól lesz élőbb és elevenebb, ha sok szállal kapcsolódik a felnőttek világához. Az úttörő—KISZ-es tesvérkapcsolatok az ilivezetőkön keresztül is megvalósulhatnak, s ez lelkészíti a gyerekeket az átmenetre az ifjúsági mozgalomba. Ezenkívül is sok iskolában vannak kapcsolatok úttörőrajok és KISZ-szervezetek között. A szülök és az iskola kapcsolatai is fontosak. Ez valamikor az anyagi segítséggel, a szülők társadalmi munkájával kezdődött. Úttörő szerepet játszott ebben a szekszárdi Babits iskola. A gazdasági kapcsolatok aztán már magukba rejtették a sokszínűbb mozgalmi kapcsolatok kialakulását is. A közös társadalmi munka nagy nevelőerőnek bizonyult. Ez az iskola vált elindítójává az „Egy üzem egy iskola" mozgalomnak, amiből aztán „Egy iskola több üzem" lett. A társadalmi munka eredményezte, hogy megteremtődtek az iskolában a jobb mozgalmi és 'nevelőmunka feltételei, ami persze az oktatásnak is hasznára vált. Készült tornaterem, sportpálya, játszóudvar, úttörőklub. Később az egész megyében hasznos divat lett a játszóudvarok építése. A kapcsolatok rajok és brigádok, brigádok és őrsök mindennapi kapcsolataira „bomlottak" és egyúttal mélyültek. Úgy alakult, hogy ma már szinte nincs iskola, amelyik ne venne részt valamilyen üzem életében, például úgy, hogy a gyerekek szerepelnek az ünnepségeken. A kapcsolatok rendszerint úgy alakulnak ki, hogy az üzem, intézmény dolgozóinak egy része egyben szülő is „ugyanabban" az is- ' kólában. A szekszárdi IV. számú iskolában például a magyar— szovjet barátsági munka a kerete a kapcsolatoknak. Minden társadalmi ünnepséget, hazai és nemzetközi évfordulót közösen ünnepelnek mea a MEZŐGÉP-vállalat MSZBT- tagcsoportjával. A MEZŐGÉP diasorozatot vetít a Szovjetunióról a gyerekeknek. Ezt egyébként a többi szekszárdi iskolában is megteszik. A IV-es iskolások pedig műsort adnak a MEZOGÉP-nél az ünnepségeken. A II. iskola jellegzetessége, hogy ének-zene tagozata van, itt a muzsikán keresztül találkoznak a gyerekek a felnőttek világával. A vizsgák, szereplések alkalmával jobban megismerik egymás életét a gyerekek és a felnőttek. A Zrínyi iskolában ez a sajátosság és közvetítő láncszem a sport: a tornatagozat és az a tény, hogy az iskola tornaterme versenyek megrendezésére is alkalmas. Az iskola minden évben megrendezi a szekszárdi iskolák számára is a Suli-kupát. A versenyeken a szülők is szurkolnak. A gyakorlóiskola sajátossága a kapcsolat a főiskolával, annak tanáraival és hallgatóival. 9 9 Ötezer úttörő és kisdobos Úttörők Kisdobosok Úttörők Kisdobosok Tanulmányi versenyek Néhány éve új formában rendezik meg az úttörők — tehát a felső tagozatosok - tanulmányi versenyeit. Nem bontják a tunivalókat tananyagra, hanem van természetkutatók versenye, társadalomkutatóké és technikusoké. Az első a természettudományi, a második a társadalomtudományi tárgyak anyagát ötvözi, a technikusoké pedig gyakorlati feladatokat is tartalmaz. Az orosz nyelv az egyetlen, ami értelemszerűen egy tantárgy anyagát öleli fel. Az úttörőcsapatoknál már nagyrészt lezajlottak a helyi versenyek. A szekszárdi városi versenyre február 20-án kerül sor. Ide minden úttörőcsapat szakáganként a legjobbjait küldi el. Iskolánként és szakáganként egy csapat nevezhet a városi versenyre. A nevezési határidő még nem járt le, ezért nem tudni, hányán indulnak, de eddig még minden szekszárdi úttörőcsapat részt vett a versenyen. Már ahol vannak úttörők, a főiskola gyakorló iskolájában ugyanis nincsenek, ott csak kisdobosokból áll a csapat. A kisegítő iskolások számára pedig külön országos verseny létezik, A versenyfeltételek nem írják elő, hogy hányadikosokat kell indítani, ezért általában a nyolcadikosok vetélkednek, de előfordult már, hogy orosz nyelvből egy-két hetedikes többet tudott, mint a végzősök. A szekszárdi kisdobosok számára is minden évben megrendezik a kulturális seregszemlét. Ezek a csapatkonál bonyolódnak, s mivel a városban nagy iskolák, tehát nagy úttörőcsapatok vannak, rendszerint több fordulóban. Az iskolai döntők győztesei egyben városi győztesek is, mert különdöntőt nem rendeznek számukra, már csak azért sem, mert itt sem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, és az, amit közben tanulnak. Nem is a megtanult, eljátszott versek, kis színdarabok a legfontosabbak, hanem a közös munka, a próbák, az együttkészü- lés közösségformáló ereje a lényeg. Felvételeink, a Babits Mihály úttörőcsapat kisdobosainak második elődöntőjén készültek. A kulturális seregszemlére mindig a legnagyobb titokban készülnek a rajok. Nincs megszabva, hogy mivel kell szerepelniük, de általában sokszereplős színdarabokat választanak, vagy mesét dramatizálnak. Az a cél, hogy minél többen szerepelhessenek a rajból. Már a kisdobos seregszemlére is betört az űrkorszak. Éppen a titokzatosság miatt fordult elő, hogy két negyedikes raj is ugyanazt a kis színdarabot választotta. Érdekes volt, hogy teljesen más jelmezekben, más felfogásban adták elő a Róka Rudi és az erdei állatok űrtörténetét. Szavazással döntik el az állatok, hogy ki legyen az űrhajós. A döntést a Rudi terrorista módszerekkel ’ akarja megakadályozni, gyanúba keverve ezzel a Mókust. A bosz- szú oka, hogy a Mókus a Róka ellen szavazott, aki ezért nem lehetett űrhajós. A bombáról a végére kiderül, hogy csupán egy tégla ébresztőórával kombinálva. Az állatok megbocsátanak a ravaszdinak, az erdei űrhajó elindul. A Babits iskolai versenyen 10 raj indult, majd a döntőben derül ki, hogy kik lettek a legjobbak. Az iskolai döntőkön már városi zsűri értékeli a műsorokat. A legjobbak városi bemutatón adják elő műsorukat, ahol a szülők is megnézhetik a gyerekeket. Szekszárdon hat úttörőcsapat működött január elsejéig. Persze, ez a szám most sem változott, csak annyi a különbség, hogy a városkörnyéki közigazgatáshoz csatolt községek csapatai ezentúl nem a szekszárdi járási, hanem a városi úttörő- elnökséghez tartoznak.- Milyen új feladatot jelent ez, kérdeztük Császár Judittól, a városi úttörőelnökség elnökétől. — Új feladatot semmiképpen nem jelent, hiszen a feladatok egységesek, legfeljebb valamivel többet. Hogy valójában mit, azt még nem tudjuk, majd a gyakorlat megmutatja. Szerintem a három hozzánk csatlakozó úttörőcsapat még jobb helyzetbe kerül, mint eddig volt, amennyiben szervezetten vehetik igénybe a szekszárdi úttörőházat. Nincsenek a községek túlságosan messze, részben csoportosan is járhatnak be, a nagyobbak pedig egyénileg is részt vehetnek a szakkörök munkájában.- Mennyivel nőtt a gyerekek létszáma? — Körülbelül ötszázzal, bár ez tanévenként változik. Eddig körülbelül négyezerötszáz, most pedig ötezer úttörő és kisdobos tartozik úttörőcsapatainkhoz. I. I. Mindegyik szakkörbe szeretnék járni! Nem volt panasz, inkább csodálkozás annak a szülőnek a szavaiban, aki azt kérdezte, hogy mit csinálnak a szekszárdi úttörőházban, mert a gyerek, amint vége a tanításnak, már szalad is, és minden szabad idejét ott tölti. Hogy mit csinálnak? Sok mindent. Az úttörőházban mindig történik valami érdekes. Egy pöttöm kislány úgy nyilatkozott, hogy ő mindegyik szakkörbe szeretne járni. Ez persze lehetetlen, és nem is volna helyes. A tanulás, az iskolai úttörőmunka mellett elég, ha egy szakkörben tevékenykedik a gyerek. Azért is lehetetlen minden szakkörbe járni, mert huszonegyféle van és huszonhat csoportba működnek. A legtöbb heti egy alkalommal tart foglalkozást, de van, amelyik többször is. A decemberi „népszámlálás” során 527 kisdobos és úttörő járt rendszeresen a szakkörökbe, ami közel sem azt jelenti, hogy ennyien járnak ösz- szesen a „házba”. Sokkal többen vannak. Például rendszeresek a napközis foglalkozások. Az iskolák előre megbeszélt beosztás szerint viszik a napköziseket, hogy az iskolapad helyett színes foglalkozáson tölthessék szabad idejüket. Mindig a hónapnak megfelelő témákkal, illetve gyakorlati foglalkozással várják őket. Január közepétől február közepéig jelmezeket terveznek, és ehhez való kellékeket, álarcokat, koronát, legyezőt, készítenek a gyerekek. A szakkörök messze nem zártak. A cél, hogy minél többen láthassák, hallhassák őket, vagy munkájukat. Részt vesznek szakpróbán, versenyeken, kiállításokon, a házban éppúgy, mint más úttörőházban, iskolákban. A szülők, pedagógusok, vagy éppen a barátok is megtudhatják, mivel is foglalkoznak az úttörőházban. Legutóbb nagy sikert aratott a nyílt szakköri nap. Azok sem unatkoznak, akik csak úgy benéznek az úttörőházba és egyre többen vannak ilyenek is. Ha kedvük van, bekapcsolódhatnak az éppen működő szakkör munkájába, de lehet olvasni gyerekújságokat, folyóiratokat. Van tévé-foci, ping-pongasztal, és ha nem zavar éppen más foglalkozást, zenét hallgatni is lehet. Vannak ezenkívül nem szakköri nyílt programok is, ezek közül igen népszerűek a sportjátékok, az évszaknak megfelelően bent vagy kint. Szerveztek már az idén is kirándulást. Az úttörőháznak nem kell felkészülnie az ötnapos munkahétre, mert szombat délutánonként szervezett programmal, eddig is várták a kisdobosokat, úttörőket. Felvételeink hétfőn délután készültek. A táncosok próbáján kívül még három szakkör tartott foglalkozást. A versenyt az iskola legnagyobb helyiségében, a tornateremben rendezték A citerazenekar gyakran szerepel együtt a táncosokkal Szövőszakkörön...
