Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

^SîfePÜJSÀG 1982. február 4. Erdei űrhajósok Kisdobosok vetélkedője Ürnyuszi ül a fűben Kapcsolatok a felnőtt társadalominál Minden iskolának. így úttörőcsapatnak is van valami jel­legzetessége, ami a többitől megkülönbözteti. Ez a sajátos ' jelleg aztán meghatározza az úttörőcsapat, sőt a rajok, őrsök tevékenységét is. Az iskola kicsit mindig önálló zárt világ, saját törvényei­vel. Ezt a zártságot a legjobban az úttörőmozgalom segít­ségével lehet feloldani. És lorditva, a mozgalom is attól lesz élőbb és elevenebb, ha sok szállal kapcsolódik a fel­nőttek világához. Az úttörő—KISZ-es tesvérkapcsolatok az ilivezetőkön keresztül is megvalósulhatnak, s ez lelkészíti a gyerekeket az átmenetre az ifjúsági mozgalomba. Ezen­kívül is sok iskolában vannak kapcsolatok úttörőrajok és KISZ-szervezetek között. A szülök és az iskola kapcsolatai is fontosak. Ez valami­kor az anyagi segítséggel, a szülők társadalmi munkájá­val kezdődött. Úttörő szerepet játszott ebben a szekszárdi Babits iskola. A gazdasági kapcsolatok aztán már magukba rejtették a sokszínűbb mozgalmi kapcsolatok kialakulását is. A közös társadalmi munka nagy nevelőerőnek bizonyult. Ez az iskola vált elindítójává az „Egy üzem egy iskola" mozgalomnak, amiből aztán „Egy iskola több üzem" lett. A társadalmi munka eredményezte, hogy megteremtődtek az iskolában a jobb mozgalmi és 'nevelőmunka feltételei, ami persze az oktatásnak is hasznára vált. Készült torna­terem, sportpálya, játszóudvar, úttörőklub. Később az egész megyében hasznos divat lett a játszóudvarok építése. A kapcsolatok rajok és brigádok, brigádok és őrsök minden­napi kapcsolataira „bomlottak" és egyúttal mélyültek. Úgy alakult, hogy ma már szinte nincs iskola, amelyik ne venne részt valamilyen üzem életében, például úgy, hogy a gye­rekek szerepelnek az ünnepségeken. A kapcsolatok rend­szerint úgy alakulnak ki, hogy az üzem, intézmény dolgo­zóinak egy része egyben szülő is „ugyanabban" az is- ' kólában. A szekszárdi IV. számú iskolában például a magyar— szovjet barátsági munka a kerete a kapcsolatoknak. Min­den társadalmi ünnepséget, hazai és nemzetközi évfordulót közösen ünnepelnek mea a MEZŐGÉP-vállalat MSZBT- tagcsoportjával. A MEZŐGÉP diasorozatot vetít a Szovjet­unióról a gyerekeknek. Ezt egyébként a többi szekszárdi iskolában is megteszik. A IV-es iskolások pedig műsort ad­nak a MEZOGÉP-nél az ünnepségeken. A II. iskola jellegzetessége, hogy ének-zene tagozata van, itt a muzsikán keresztül találkoznak a gyerekek a fel­nőttek világával. A vizsgák, szereplések alkalmával jobban megismerik egymás életét a gyerekek és a felnőttek. A Zrínyi iskolában ez a sajátosság és közvetítő láncszem a sport: a tornatagozat és az a tény, hogy az iskola torna­terme versenyek megrendezésére is alkalmas. Az iskola minden évben megrendezi a szekszárdi iskolák számára is a Suli-kupát. A versenyeken a szülők is szurkolnak. A gyakorlóiskola sajátossága a kapcsolat a főiskolával, annak tanáraival és hallgatóival. 9 9 Ötezer úttörő és kisdobos Úttörők Kisdobosok Úttörők Kisdobosok Tanulmányi versenyek Néhány éve új formában rendezik meg az úttörők — te­hát a felső tagozatosok - ta­nulmányi versenyeit. Nem bont­ják a tunivalókat tananyagra, hanem van természetkutatók versenye, társadalomkutatóké és technikusoké. Az első a ter­mészettudományi, a második a társadalomtudományi tárgyak anyagát ötvözi, a technikusoké pedig gyakorlati feladatokat is tartalmaz. Az orosz nyelv az egyetlen, ami értelemszerűen egy tantárgy anyagát öleli fel. Az úttörőcsapatoknál már nagyrészt lezajlottak a helyi versenyek. A szekszárdi városi versenyre február 20-án kerül sor. Ide minden úttörőcsapat szakáganként a legjobbjait kül­di el. Iskolánként és szakágan­ként egy csapat nevezhet a vá­rosi versenyre. A nevezési ha­táridő még nem járt le, ezért nem tudni, hányán indulnak, de eddig még minden szekszárdi úttörőcsapat részt vett a verse­nyen. Már ahol vannak úttörők, a főiskola gyakorló iskolájá­ban ugyanis nincsenek, ott csak kisdobosokból áll a csapat. A kisegítő iskolások számára pe­dig külön országos verseny lé­tezik, A versenyfeltételek nem ír­ják elő, hogy hányadikosokat kell indítani, ezért általában a nyolcadikosok vetélkednek, de előfordult már, hogy orosz nyelvből egy-két hetedikes töb­bet tudott, mint a végzősök. A szekszárdi kisdobosok szá­mára is minden évben megren­dezik a kulturális seregszemlét. Ezek a csapatkonál bonyolód­nak, s mivel a városban nagy iskolák, tehát nagy úttörőcsa­patok vannak, rendszerint több fordulóban. Az iskolai döntők győztesei egyben városi győztesek is, mert különdöntőt nem rendez­nek számukra, már csak azért sem, mert itt sem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, és az, amit közben tanulnak. Nem is a megtanult, eljátszott ver­sek, kis színdarabok a legfon­tosabbak, hanem a közös mun­ka, a próbák, az együttkészü- lés közösségformáló ereje a lé­nyeg. Felvételeink, a Babits Mi­hály úttörőcsapat kisdobosai­nak második elődöntőjén készültek. A kulturális seregszemlére mindig a legnagyobb titokban készülnek a rajok. Nincs meg­szabva, hogy mivel kell szere­pelniük, de általában soksze­replős színdarabokat választa­nak, vagy mesét dramatizálnak. Az a cél, hogy minél többen szerepelhessenek a rajból. Már a kisdobos seregszemlé­re is betört az űrkorszak. Éppen a titokzatosság miatt fordult elő, hogy két negyedikes raj is ugyanazt a kis színdarabot vá­lasztotta. Érdekes volt, hogy tel­jesen más jelmezekben, más felfogásban adták elő a Róka Rudi és az erdei állatok űrtör­ténetét. Szavazással döntik el az állatok, hogy ki legyen az űrhajós. A döntést a Rudi ter­rorista módszerekkel ’ akarja megakadályozni, gyanúba ke­verve ezzel a Mókust. A bosz- szú oka, hogy a Mókus a Róka ellen szavazott, aki ezért nem lehetett űrhajós. A bombáról a végére kiderül, hogy csupán egy tégla ébresztőórával kom­binálva. Az állatok megbocsá­tanak a ravaszdinak, az erdei űrhajó elindul. A Babits iskolai versenyen 10 raj indult, majd a döntőben derül ki, hogy kik lettek a leg­jobbak. Az iskolai döntőkön már városi zsűri értékeli a mű­sorokat. A legjobbak városi be­mutatón adják elő műsorukat, ahol a szülők is megnézhetik a gyerekeket. Szekszárdon hat úttörőcsapat működött január elsejéig. Per­sze, ez a szám most sem vál­tozott, csak annyi a különbség, hogy a városkörnyéki közigaz­gatáshoz csatolt községek csa­patai ezentúl nem a szekszárdi járási, hanem a városi úttörő- elnökséghez tartoznak.- Milyen új feladatot jelent ez, kérdeztük Császár Judittól, a városi úttörőelnökség elnöké­től. — Új feladatot semmiképpen nem jelent, hiszen a feladatok egységesek, legfeljebb valami­vel többet. Hogy valójában mit, azt még nem tudjuk, majd a gyakorlat megmutatja. Szerin­tem a három hozzánk csatlako­zó úttörőcsapat még jobb hely­zetbe kerül, mint eddig volt, amennyiben szervezetten vehe­tik igénybe a szekszárdi úttörő­házat. Nincsenek a községek túlságosan messze, részben cso­portosan is járhatnak be, a na­gyobbak pedig egyénileg is részt vehetnek a szakkörök munkájában.- Mennyivel nőtt a gyerekek létszáma? — Körülbelül ötszázzal, bár ez tanévenként változik. Eddig körülbelül négyezerötszáz, most pedig ötezer úttörő és kisdobos tartozik úttörőcsapatainkhoz. I. I. Mindegyik szakkörbe szeretnék járni! Nem volt panasz, inkább cso­dálkozás annak a szülőnek a szavaiban, aki azt kérdezte, hogy mit csinálnak a szekszár­di úttörőházban, mert a gyerek, amint vége a tanításnak, már szalad is, és minden sza­bad idejét ott tölti. Hogy mit csinálnak? Sok min­dent. Az úttörőházban mindig történik valami érdekes. Egy pöttöm kislány úgy nyilatkozott, hogy ő mindegyik szakkörbe szeretne járni. Ez persze lehe­tetlen, és nem is volna helyes. A tanulás, az iskolai úttörő­munka mellett elég, ha egy szakkörben tevékenykedik a gyerek. Azért is lehetetlen minden szakkörbe járni, mert huszon­egyféle van és huszonhat cso­portba működnek. A legtöbb heti egy alkalommal tart fog­lalkozást, de van, amelyik több­ször is. A decemberi „népszám­lálás” során 527 kisdobos és úttörő járt rendszeresen a szak­körökbe, ami közel sem azt je­lenti, hogy ennyien járnak ösz- szesen a „házba”. Sokkal többen vannak. Pél­dául rendszeresek a napközis foglalkozások. Az iskolák előre megbeszélt beosztás szerint vi­szik a napköziseket, hogy az is­kolapad helyett színes foglal­kozáson tölthessék szabad ide­jüket. Mindig a hónapnak meg­felelő témákkal, illetve gyakor­lati foglalkozással várják őket. Január közepétől február köze­péig jelmezeket terveznek, és ehhez való kellékeket, álarco­kat, koronát, legyezőt, készíte­nek a gyerekek. A szakkörök messze nem zár­tak. A cél, hogy minél többen láthassák, hallhassák őket, vagy munkájukat. Részt vesznek szak­próbán, versenyeken, kiállításo­kon, a házban éppúgy, mint más úttörőházban, iskolákban. A szülők, pedagógusok, vagy éppen a barátok is megtudhat­ják, mivel is foglalkoznak az út­törőházban. Legutóbb nagy si­kert aratott a nyílt szakköri nap. Azok sem unatkoznak, akik csak úgy benéznek az úttörő­házba és egyre többen vannak ilyenek is. Ha kedvük van, be­kapcsolódhatnak az éppen mű­ködő szakkör munkájába, de le­het olvasni gyerekújságokat, folyóiratokat. Van tévé-foci, ping-pongasztal, és ha nem za­var éppen más foglalkozást, ze­nét hallgatni is lehet. Vannak ezenkívül nem szak­köri nyílt programok is, ezek közül igen népszerűek a sport­játékok, az évszaknak megfele­lően bent vagy kint. Szervez­tek már az idén is kirándulást. Az úttörőháznak nem kell fel­készülnie az ötnapos munkahét­re, mert szombat délutánon­ként szervezett programmal, ed­dig is várták a kisdobosokat, úttörőket. Felvételeink hétfőn délután készültek. A táncosok próbáján kívül még három szak­kör tartott foglalkozást. A versenyt az iskola legnagyobb helyiségében, a tornateremben rendezték A citerazenekar gyakran szerepel együtt a táncosokkal Szövőszakkörön...

Next

/
Thumbnails
Contents