Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

1982. február 4.

IvfËPÜJSÀG 5

■^áhol^l&vÍ7Ín Huszonnégy évvel ezelőtt, 1958 feb- IVaUcILtlCVlLlUi ruárjában kezdte meg rendszeres

adását a Magyar Televízió. A következő húsz évben egyre szaporodtak a háztetőkön a tyúklétrákhoz hasonlító tv-antennák, néhány év óta viszont fogynak. Már hazánkban is működik olyan központi antennarendszer, amely segítségével közel húszezer tv-n vehetünk eg) időben nyolcféle műsort. A képet és a hangot továbbító villamos j< kábelen jut el a készülékekhez. S hamarosan már nemcsak a tv-khe jut el a jel, hanem ezen a kábelen át visszafelé is. Kérést, információ lehet továbbítani a központhoz. Ez lesz a kábeltelevízió.

Három antennarendszer egy városban

Lehetne úgy kezdeni, mint egy mesét. Hogy hol volt, hol nem volt, volt Szekszárdon egy fiatalember, aki egyre többet mérgelődött, hogy pompás tv-jéből, az első néhány- ezer színes masina egyikéből, nem tud élvezhető képet előcsalni. Na, nem azért, mert a készülék rossz volt, hanem azért, mert hiába rakott ilyen-olyan antennákat az ablakba, de még a ház tetejére is, a környező, magasabb épületek miatt nem sikerült megfelelő vételt biztosítani.-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------■

E

gy ismerősével elhatározták, hogy a szomszédos, magasabb épületre teszik az antennát, s onnan vezetik le az antennakábelt. A kísérlet sikerült. Ezután egy erősitőt készítettek, s a kábelen jövő jelet úgy felerősítették, hogy az lépcsőházban lévő valaimennyi tv működtetéséhez elegendő volt.

Ez volt a kezdet.

Nem sokkal utána a megye- székhelyen egy szövetkezet és egy állami vállalat is hozzálátott a sok készüléket kiszolgáló antennarendszerek felszereléséhez.

Később már hárman voltak, akik antennarendszerekkel foglalkoztak a megyeszékhelyen. Telt az idő, s ők hárman, külön- külön nekiláttak a hálózatok kialakításához. Most már Szék- szárdon több ezer lakásban ezekről a kábelekről kapják a képet, hangot vivő villamos jeleket a készülékek. Megkerestük a rendszerek gazdáit, kérve, mutassák be, beszéljenek az általuk felszerelt antennákról.

AZ ÁLLAMI VÁLLALAT

A GELKA Tolna megyei ki- rendeltségének központjában beszélgetünk Appelschoffer Ferenccel, a kirendeltség vezetőjével, aki egyben a műszaki vezetői posztot is betölti.

— Úgy indultunk neki — mondja —, hogy szervezetten, rendszeresen meg kell valósítani egy antennáról több ezer tv működtetését. A berendezésünket végleges formájában néhány hónapja használjuk. Ha teljesen kiépül a rendszer, elvileg tízezer tv-t tud ellátni. Persze nem szétszórt, családi házakból, sorházakból álló településrészen, hanem egy tömbben lévő lakótelepen.

— Hány tv-műsort továbbítanak?

— Négyet. A két magyar adást, meg a zágrábi egyes és kettes programot. De szóba jöhet még a Növi Sad-i adó vétele is. És persze az URH- műsorszóró adókat is erősítjük.

— Milyen erősítőket használnak?

— NDK-ban gyártott tranzisztoros készülékeket, amikhez vannak tartalék alkatrészek is.

— El tudnák látni a város valamennyi tv-készülékét?

— Egy antennarendszerrel nem. De többel igen. Persze, ehhez a gazdaságos tervezés, kivitelezés érdekében meg kellene ismernünk a távlati lakás- építési terveket is.

— Ismeri a másik két antennarendszert is. Azokkal ösz- szeköthető a GELIKA-é?

— Nem.

— S ha itt kiépülne egy kábeltelevíziós hálózat, abba be tudnának kapcsolódni?

—• Technikai változtatásokkal ugyan, de a mi kábelhálózatunk is alkalmas lenne a jelék kétirányú továbbítására. Arra a célra össze lehetne kötni.

A SZÖVETKEZET

A Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet központian- tenna-részlege vezetőjével, Czeiner Ferenccel a műszaki vezető irodájában beszélgetünk. Az asztalon jókora rajz,

ratja ezerszeres kicsinyítésben a baktai lakótelep.

— Erre mennek a mi kábeleink — mutatja. A beruházási vállalat megbízásából 677, majd utána további 281 lakásba visszük a kábelt. Eddig 360 lakással 'készültünk el.

— Milyen berendezést használnak?

— A győri VITEH gyártotta új fejlesztésű erősítőit, amelyek a Tarréval egyenrangúak. Jelenleg öt tv-program és a teljes URH-sáv vételét biztosítjuk. A rendszeren október óta nézik a tv-t, s gond csak abból adódott, hogy a tapétázásnál kikötötték a konnektort, és nem szerelték vissza. Meg, hogy az erősítők a lépcsőházi világítás hálózatáról kapják az áramot, s az néha elromlik.

— A rendszerükkel ellátható lenne egész Szekszárd?

— Néhéz kérdés. Óriási gondokkal kellene megküzdeni a kábelezésnél.

— S ha meglenne a kábel?

— A VITEH közölte, hogy egy rendszerrel háromezer lakás a csúcs. Persze, ez is csak egy lakótelepen érhető el, és úgy, hogy a már gyártott kiegészítő berendezésekkel bővítjük a rendszert.

— A kábeltelevízióhoz alkalmas a hálózatuk?

— A vállalatok, akiknek az kellene, nem rendelkeznek any- nyi pénzzel, hogy kivitelezhető legyen.

— S ha mégis lenne pénz?

— A kábel alkalmas.

— Helyi tv-műsort tudna továbbítani képmagnóról?

— Igen.

— És a műholdak sugározta tv-műsort?

—■ Az is csak pénz kérdése.

A MASZEK

A Tarr házaspár — mindketten szakemberek —• négy éve készítette az első antenna- rendszert. Maga az antenna a 1Ö0 lakásos épület tetején van, s ma már innen 710 lakásba továbbítják hat tv-csatornán a magyar és a jugoszláv adók műsorát, s a hazai és a szomszédos ország URH-,műsorait. Később a város déli részén — kényszerűségből egy másik antennarendszert is fel kellett állítani az ottani családok és sorházaik ellátására. Ott is a Magyar Televízió két adósát, az eszéki és a szabadkai l-es programot, a Növi Sad-i lll-as programot — ez zömmel magyar nyelvű — és főleg sport- eseményeket továbbító eszéki M-es műsort nézhetik a kábelre csatlakoztatott készülékekkel. Az erősítők házi készítésűék, de jó minőségét mások is elisme- ri.ík Itthon kapható alkatrészeket tartalmaz. Jelenleg ezer körül van a két rendszerből ellátott tv-k száma. Tervezik,

A 160-as lakóépület tetején lévő antenna 710 tv-készülék- hez juttat el hat tv-progra- mot.

hogy a két hálózatot összekapcsolják, s mindkettőbe bevezetik a grazi osztrák adó műsorát továbbító jeleket.

— Mennyire bővíthető a hálózat?

— A Posta szakembereinek vizsgálata szerint tizenhat kilométeres körön belül tetszőleges számú tv-t lehet ellátni megfelelő minőségű, a színes tv-k biztonságos működtetéséhez is megfelelő jellel.

— Ha ezen a körön belül ötvenezer tv van?

— Akkor ötvenezret.

— Biztonságosan?

— A biztonság növelése érdekében most készült el egy, az áramkimaradás esetén automatikusan működésbe lépő akkumulátoros tápegység. És már kész a tartalékvevő, ami akkor kapcsolódik be, ha a szekszárdi adó elromlik. Akkor automatikusan a Csávolyból vett jelet továbbítják.

— Sa rendszert lehet kábel- televízióként is használni?

— Igen. Beszéltünk is már ilyesmiről a KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóság vezetőjével. Ha elkészül az öt-hat villany- rendőr Szekszárdon, akkor ilyen hálózaton át, a tv-vétel zavarása nélkül lőhetne ezzel a lámpákat kapcsolni, a sokeres vezeték helyett egyetlen kábellel megvalósítani a zöldhullámot. Pár éve tárgyaltunk a városgazdálkodási vállalattal, úgy volt, hogy lesz ott egy kábeltelevízió-részleg. Aztán abbamaradt az egész.

— Miért?

— Nem tudom. Talán, mert a vállalatnak előbb egyéb feladatokat kellett megoldani. Én remélem, hogy sor kerül a folytatásra.

Szekszárdi tervek

A megyeszékhely holnapi, holnaputáni arculatának kialakítása elsősorban a városi tanács feladata, s ebbe a képbe szorosan beletartozik az antennarendszer építése is. Korábban született döntés, hogy meg kell valósítani ezt a hálózatot, mégpedig úgy, hogy lehetőséget teremtsenek a helyi információk továbbítására is ezen a kábelhálózaton. Ez eddig nem sikerült. Most a tervekről érdeklődtünk Schwemmer Lászlótól, a városi tanács elnökhelyettesétől.

— Előbb-utóbb el kell jutnunk oda, hogy a városban egy összefüggő antennarendszert alakítsanak ki, ami lehetővé teszi akár egy szekszárdi műsor továbbítását. Most azonban a megyeszékhelyen három rendszer van. Egy a Kadarka lakótelepen, illetve Baktában, egy másik a Kölcsey lakótelepen, illetve az Alisca lakótelep környékén, s a harmadik a Tambov lakótelep egy részén. És vannak olyan részek a városban, ahol nincs antenna- rendszer, viszont a lakók igénylik. Ebből adódik a feladat, valamilyen módon egyesíteni, vagy közös helyről ellátni műsort vivő jelekkel ezeket a rendszereket, illetve a hálózattal eljutni a város minden pontjára.

— Az egységesítés nem lesz könnyű feladat. ..

— A már kialakult helyzetet tudomásul kell venni, majd kiválasztani azt a rendszert, ami műszakilag a legtökéletesebb. Az egész ellátást egyébként mint szolgáltatást egy vállalatra kell bízni. Elképzelhető, hogy ez a városgazdálkodási vállalóit lesz. Ott viszont fel kell készülni, hogy a többi profil közé beillesszék ezt a szolgáltatást is. Kell ott egy tanulmánytervet készíteni. Erről a vállalattal már tárgyaltunk.

— A megvalósításhoz, a hálózat bővítéséhez pénz kell.

— Ez — meglepő módon — nem okoz különösen nagy gondot. Mert az új házaknál már az épülelt tartozéka az antennarendszer. A városgazdálkodási vállalat kezelésében lévő régebbi lakások felújítása során

ott is meg lehet csTnálni a kábelezést, igaz, csak akkor, mikor a felújításra sor kerül. A már meglévő személyi tulajdonban lévő lakásoknál, sorházaknál pedig ma a lakókra hárul ennek a korszerűsítésnek az anyagi terhe. De ez nem több, mint egy egyedi antenna- rendszer elkészítése.

— Tényekkel lehet bizonyítani, hogy a műszaki haladást a szakemberek szakmai hiúsága is akadályozza.

— Ezt itt nem szabad megengedni, s bízom abban, hogy tudásukat, szellemi energiájukat nem az egymás elleni harcban vetik be, hanem a közös cél elérése érdekében kamatoztatják.

Tapasztalatok a szomszédból

Magyarországon is egyre jobban terjednek a televíziós antennarendszerek. Ebben a munkában részt vesznek különféle vállalatok. Szakemberek szerint az egyik legkorszerűbb rendszert Székesfehérváron az ingatlankezelő vállalat hozta létre, ezért hozzájuk fordultunk, számoljanak be tapasztalataikról. Beszélgetőpartnerünk Zimmersmann Robert, a vállalatte- leviziós antennarendszerekkel foglalkozó üzemrészének vezetője.

— Nálunk egyetlen antenna- rendszerről közel húszezer lakás televízióját látjuk el. Pillanatnyilag nyolc tévéműsort továbbítunk. Két magyar programot, két osztrákot, két csehszlovákot, a jugoszláv televízió második műsorát, s a moszkvai I- es adást, valamint a három magyar és a három osztrák URH- műsort.

— Hogyan tudják venni a moszkvai műsort?

— Az olimpiára a Szovjetunióban két távközlési műholdat bocsátottak fel, s az egyik továbbítja ezt. Tehát az űrön át.

— Mondják a szakemberek, hogy egy antennarendszerről tízezernél több készüléket nem lehet ellátni megfelelő minőségben.

— Tévedtek. Mi a mostani számot még 12 ezerrel növeljük, ugyanis épül a Lenin városrész, s az ottani lakásokba is erről az egy antennarendszerről továbbítjuk a műsorokat. Az úgynevezett pilotjeles szabályozással állandóan korrigálhatok a hőmérséklet változása, a kábel öregedése vagy egyéb okok miatt bekövetkező eltérések az erősítőkben.

— Nem gyakoriak az üzemzavarok?

— Kezdetben, évekkel ezelőtt voltak. Akkor az erősítők a lépcsőházi világításról kapták az energiát, s ha valahol áramkimaradás volt, a további szakasz is megbénult. Most már hat akkumulátoros tápegységünk van, ami távtáplálással hat-hat erősítőt működtethet, így ezt a hibaforrást is kiszűrtük.- Mi maradt?- A lakók, akik a csatlakozókba belenyúlnak, s ezzel a szomszédok tévéjét is zavarják.- Azt hallottuk, hogy ezt a rendszert mint kábeltelevíziót is felhasználják, s diszpécserközpontok és mérőhelyek összeköttetését biztosítják.

— Voltak ilyen kísérletek, s azok eredményesen végződtek, de jelenleg a szolgáltató vállalatoknak nincs pénze ennek kiépítéséhez. így csak az ingatlankezelő vállalat és a számítástechnika használja majd a rendszert kétirányú információ- közlésre. Illetve már megrendelték tőlünk a szövetkezeti lakóépületek liftjeinek vészjelzését. Mivel azokban nincsenek ház- felügyelők, telefonösszeköttetéshez hasonló kapcsolatot építünk ki a liftek és egy központi ügyelet között.- Térjünk vissza a televíziós műsorok továbbításához. Hányán vigyázzák ezt a majdnem húszezer televíziót kiszolgáló hálózatot?

— Az üzemrészben 22-en vagyunk, s persze, mi végezzük a hálózatok építését, bővítését, és készítjük az erősítőket.

— A nézők, mit fizetnek az önök által biztosított nyolc tévéprogramért?

— Havi tizenkét forintot.- S ez kifizetődő önöknek?

— Igen. önellátók lennénk akkor is, ha csak a már meglévő hálózattal foglalkoznánk.

Lehetőségek

Valamennyien nézzük a televíziót, de nem tudjuk, hogyan működik. Azzal azonban tisztában vagyunk, hogy mire jó, vagy mire nem jó. Az antenna- rendszerről, s főleg a kábeltelevízióról viszont legtöbben még ezt sem tudjuk. Ezért a téma egyik legjobb ismerőjét, Nem- csics Eleket, a Posta Vezérigazgatóság vezetéknélküli távközlési szakosztályának műszaki főtanácsosát kértük, hogy nagy vonalakban vezessen be ezekbe az ismeretekbe.

— A nagyközösségi antenna- rendszer feladata, hogy egy antennáról sok tévét lásson el jó minőségű vételt biztosító jelekkel. Az első ilyen berendezéseket még a 60-as években készítették, s kezdetben sok gond keletkezett abból, hogy minőségi előírások nem voltak. Ezért a Posta kezdeményezésére elkészült a szabvány, ami 1977 óta kötelező érvényű.- Szorgalmazza a Posta az ilyen rendszerek elterjedését?

— Erre nincs szükség, ez ma általános. Az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium tervezéssel kapcsolatos intézkedéseiben szerepel, hogy minden új lakóépületet ugyanúgy el kell látni közösségi antennarendszerrel, mint ahogy víz-, vagy villanyvezetékkel.- A közösségi és nagyközösségi antennarendszerek a nagyfrekvenciáson vehető rádió- és televízióműsorokat juttatják el az előfizetőkhöz a lakásokba. De a nagyközösségi antenna- rendszert nem szabad összetéveszteni a kábeltelevízióval. Az utóbbinak az a lényege, hogy a műsorok zavartalan továbbítása mellett egyéb szolgáltatásokat is ellásson, mégpedig úgy, hogy az információátvitel nem egyirányú, hanem az előfizetőtől is mehet egy másik előfizetőhöz, esetleg adatbankhoz. Emellett lehetséges önálló stúdióból, vagy képmagnóról vagy műholdról vett műsorokat is továbbítani a kábelen. Megoldhatók különféle figyelőszolgálatok, például játszóterek szemmel tartása, vagy a videós text, magyarul tévéújság becsatlakoztatása ebbe a rendszerbe.

Ezekhez egyébként viszont már kétirányú átvitel szükséges, ami miatt mind az előfizetőnél, mind a központban újfajta technikai megoldások kellenek. S később majd ezeket is szabványosítani kell.

Az viszont már most előírás, hogy ezek a szolgáltatások nem zavarhatják a tévé vételét. Sőt, azt is kimondja az érvényben lévő szabvány, hogy külföldi tévéadók jeleit is csak úgy szabad a kábelhálózatra vinni, ha azok nem zavarják a hazai tévéadást.

Sz. L.

Kábeltérkép. A szolgáltató szövetkezet a baktai új lakásokba a győri VITEH-rendszerrel továbbítja a tv-műsorokat.