Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
2 Képújság 1982. február 23. PANORÁMA A szakszervezetek újjászervezésének irányelvei (Folytatás az 1. oldalról.) ről folytatandó társadalmi vita kiinduló javaslataként a hétfői központi lapok közöltek. A dokumentum kifejezi a bizottságnak azt az álláspontját, hogy önigazgató, az államigazgatástól és az állami munkaadótól független szakszervezetekre van szükség, olyanokra, amelyek a szocialista demokrácia fejlesztésének nélkülözhetetlen tényezőjét jelentik. A szakszervezeti mozgalom semmiképpen sem folytathat olyan tevékenységet, amely a társadalom megosztásához, anarchiához és feszültségekhez, a szocialista társadalmi rendszer veszélyeztetéséhez vezethet. A döntéshozatalban vállalt közösséggel együtt kell járnia a kölcsönös felelősségnek is. — Olyan világos alapszabályokat kell kidolgozni, amelyek kizárják a szakszervezeti mozgalom felhasználását szocialistaellenes politikai tevékenységre, továbbá kizárják annak lehetőségét is, hogy legális szakszervezetet törvénytelen államellenes, ellenforradalmi szervezetek leplezésére használjanak ki. (Folytatás az 1. oldalról.) megnyitó műsorában találkoznak a magyar közönséggel és a televízió nézőivel, hanem gálaestet is adnak a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában és a Csepel Művek Munkásotthonában 5s. A moszkvai napok Budapesten rendezvénysorozat alkalmából fővárosunkban tartózkodó moszkvai szakszervezeti küldöttséget, amelyet Jevgenyij Zernov, a moszkvai városi szak- szervezeti tanács titkára vezet, hétfőn a SZOT székházában Kovács Károly, a szakszervezetek budapesti tanácsának vezető titkára tájékoztatta a magyar szakszervezeti mozgalom — A dolgozók az önkéntesség alapján döntsenek szak- szervezeti hovatartozásukról, egyes foglalkozási ágak alkalmazottainak azonban ne legyen joguk szakszervezetbe tömörülni. Ez utóbbi különösen a nemzetvédelmi és a belügyminisztérium, valamint e két minisztérium irányítása alá tartozó intézmények alkalmazottaira, valamint az államigazgatás, a bíróságok, az államügyészség dolgozóira vonatkozik. Feladataikat a szakszervezetek csak akkor láthatják el megfelelően, ha szervezeti felépítésük az egyes foglalkoztatási ágakat követi. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a területi felépítésű szakszervezet előbb-utóbb a dolgozók érdekvédelme helyett politikai tevékenységgel foglalkozik. A kormánybizottság dokumentuma szerint a szakszervezetekről szóló törvénytervezet, amely a szejm elé kerül majd egy későbbi időpontban, tartalmazza a sztrájkjog fenntartását. Rögzíti ugyanakkor, hogy sztrájkra csak az összes egyéb közvetítési kísérlet eredménytelensége után, végső eszközként időszerű kérdéseiről és az SZBT tevékenységéről. A küldöttséget, amelynek tagjai között ott Vannak a szovjet főváros nagyüzemeinek kiváló újítói, élenjáró munkásaii, intézményeinek, vállalatainak, gyárainak szakszervezeti tisztségviselői, aktivistái, ugyancsak gazdag program várja. Délután a szovjet vendégek a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél rótták le kegyeletüket. A politikai delegáció nevében Viktor Grisin és Vlagyimir Promiszlov helyezett el koszorút az emlékmű talapzatán. A moszkvai szakszervezeti küldöttség és a szovjet főváros komszomolistáinak képviselői ugyancsak koszorúval tisztelegkerülhet sor. Politikai jellegű sztrájkok rendezése tilos. * Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, míhiszterelnök hétfőn hosszabb megbeszélést folytatott Herbert Wehnerrel, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának elnökével, aki több napos tájékozódó jellegű látogatást tett Lengyelországban. A találkozón — amely a PAP hírügynökség jelentése szerint iá, őszinte, tárgyszerű légkörbe« folyt le — nagy figyelmet fordítottak az enyhülés és az együttműködés politikájára, főként Európában. Hangsúlyozták, hogy ezt a politikát nem lehet helyettesíteni semmilyen más ésszerű tevékenységi modellel. Rámutattak: a konfrontáció politikája mélységesen ellentmond a népek érdekeinek, és mint ilyen, nem rendelkezik semmilyen perspektívával. Herbert Wehner varsói megbeszélései során egyetértés nyilvánult meg atekintetben, hoqy Lengyelország képes saját erőből megoldani jelenlegi nehézségeit. Herbert Wehner hétfőn elutazott Varsóból. tek a hazánk felszabadításáért életüket áldozó szovjet katonák emlékének. A politikai delegáció ezután felkereste az MSZMP Budapesti Bizottságát, ahol a kegyelet virágaival díszítették a párthoz védelmében, az ellenforradalom idején mártírhalált halt hősök emléktábláját. Az eseményt követően a párt- bizottságon Maróthy László, szívélyes, baráti eszmecserén tájékoztatta a kedves vendégeket az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, Budapest fejlődéséről, a VI. ötéves terv városfejlesztési feladatairól. ___^_________________ B UDAPEST Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Jerzy Ozdowski, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei hétfőn a Parlamentben, szakértők bevonásával megkezdték a kétoldalú együttműködési bizottság 19. ülésszakának napirendjén szereplő kérdések megbeszélését. Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn délután fogadta Jerzy Ozdowskit. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, Garamvölgyi József, hazánk varsói, és Tadeusz Pietr- zak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. * Púja Frigyes külügyminiszter meghívására február 23-án hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik José Pedro Pé- rez-Llorca spanyol külügyminiszter. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Kalevi Sorsa miniszterelnöknek az új finn kormány hivatalba lépése alkalmából. Púja Frigyes külügyminiszter Pär Stenböck külügyminisztert üdvözölte. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Franjo Broznak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetsége tanácsosának, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében kifejtett több éves eredményes munkája elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke hétfőn adta át. * Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter üdvözlőtáviratot küldött Dmit- rij Usztyinovnak, a Szovjetunió marsalljának, honvédelmi miniszternek a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta születésének 64. évfordulója alkalmából. Moszkvai napok Budapesten Új világ Az államalapítás és G. Washington Az Amerikai Egyesült Államok népének George Washington, a tizenhárom amerikai angol gyarmat függetlenségi háborújának vezére, majd az új államszövetség első elnöke történelmük legfontosabb személyisége, legnagyobb alakja. Ottani tiszteletét talán úgy érthetjük meg, ha képzeletben egy személyben egyesítjük államalapító István királyunkat, a Habsburgok ellen sikerrel harcoló, majd Erdélyt fölvirágoz- tató Bethlen Gábort, a sok éves szabadságharcot vezérlő és az országért vagyonát föláldozó Rákóczit, a nemzeti függetlenségért folytatott fáradhatatlan tevékenységéért és a jobbágyság fölszabadításáért „apánk"-ként tisztelt Kossuth Lajost és az elkerülhetetlen kompromisszumokat megkötő és egy országgal elfogadtató Deák Ferencet. Washington mindezt jelenti Amerikának. Az újonnan fölfedezett kontinens keleti partvidékén a 17—18. században létrejött angol telepes-gyarmatok lakossága az otthoni nehéz életkörülmények elől menekülve, vagy vallási meggyőződésének szabadabb gyakorlását keresve, esetleg a törvény által erre ítélve, a vagyonszerzés reményében, esetleg a puszta kalandvágytól sarkallva kelt át az óceánon. Az 1770-es évekre két és fél millióra duzzadva, büszkén állapították meg ezek a gyarmatosok, hogy sikerrel küzdöttek meg a zord természettel, a szülőföldjüket primitív fegyverekkel sikertelenül védelmező indiánokkal, a rivális francia és spanyol gyarmatosítókkal. Viszonylag civilizált élet- körülményeket és biztos megélhetést teremtettek maguknak, egy részük meg is gazdagodott, s mindnyájan nagyjából szabadon, saját maguk által választott elöljárók vezetése alatt, lényegében saját törvényeik szerint élték. 1763-ban, a hétéves háború végén még együtt ünnepelték az anyaországgal a Francia- ország fölött aratott nagy győzelmet, ami többek között Kanada megszerzését is jelentette. Ili. György angol király és miniszterei elkövették azonban azt a hibát, hogy a háborúban kimerült államkincstár feltöltését és az új területek kormányzásának költségeit elsősorban az amerikai gyarmatok népének munkájából akarták biztosítani, ráadásul az érdekeltek megkérdezése nélkül. Amikor a londoni kormányzat erőszakhoz folyamodott, a gyarmatok népe is fegyvert fogott. Megkezdődött a „lázadók" önvédelmi harca, egyelőre jogaik védelmében, az angol kormány meghátrálását remélve. Ahogy a szabadságharcoknál ez már törvényszerű, rövidesen nyilvánvaló lett, hogy félmegoldásokra nincs lehetőség, s a 13 gyarmat küldötteiből álló Kontinentális Kongresszus 1776. július 4-én elfogadta az elszakadást kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot, létrehozva az Egyesült Államokat. Hét évig tartott a küzdelem, amíg a Nyilatkozatból valóság lett, de az 1783-ban aláírt békében a világ legnagyobb gya rma tbiroda Imává I, győztes háborúkban megedződött hivatásos katonaságával és hatalmas hajóhaddal rendelkező Anglia elismerni kényszerült a szabad polgárok és földművelők önkéntes hadseregének győzelmét, volt gyarmati önálló államiságát. Ennek a függetlenségi harcnak volt a fővezére a Virginia gyarmaton született és ott eredményesen gazdálkodó jó módú ültetvényes, George Washington. Megfontoltsága, példamutató jelleme, hadvezéri képességei és szívós kitartása a népszerűség mellett a győzelmet, a sikert is meghozták számára. A győzelem után szívesen pihent volna birtokán, Mount Vermontban, de végül az új állam megszervezése és irányítása is jórészt rá hárult: a kezdeti politikai nehézségek és pártharcok után az ő elnöklete alatt dolgozta ki az alkot- mányozó konvent az Egyesült Államok alkotmányát, majd ő lett annak első elnöke 1789- ben. Nyolc sikeres év, két ciklus letöltése után visszautasította harmadszori jelölését, búcsúüzenetében pedig kijelölte az Államok külpolitikájának hosszú időn át követett útját, az Óvilág rivalizálásaitól való távolmaradás programját. Az amerikai angol gyarmatok sikeres küzdelme nem csupán szabadságharc, függetlenségi háború volt, de politikai és társadalmi forradalom is. Létrejött a Világ első modern köztársasága, széles körű szabadságjogokkal (amelyek azonban a négerekre és az indiánokra nem terjedtek ki), megteremtődött a gazdaság korlátoktól mentes, igen gyors fejlődésének lehetősége. A harcban Angliával tartó „loyalis- ták" (zömükben nagybirtokosok) tulajdonának elkobzása és kis egységekben történő elárverezése hozzájárult a mező- gazdaság „amerikai utas”, farmertípusú szabad fejlődésének kialakulásához. Nem lebecsülendő az amerikai függetlenségi háború nemzetközi hatása. Az anyaország elnyomó intézkedéseivel szembeni bátor kiállás világszerte lelkesedést keltett a szabadság h ívei sorában, se reg- lettek az önkéntesek Európából, akik között a francia Lafayette és a lengyel Kosciuszko a legismertebb, de a magyar Kovács Mihály ezredes nevét és tetteit is nagy tisztelettel idézik. A Függetlenségi Nyilatkozat nemes elvei, az 1788-ban elfogadott alkotmány és ennek 1789-es kiegészítése, az emberi jogokat fölsoroló „Bili of Rights" ösztönzést és példát adott mind a kortársaknak, mind az utókornak, mindenütt, ahol társadalmi és politikai változásokat, jogokat, nemzeti függetlenséget követelő erők jelentkeztek. A francia polgári forradalom, a latin-amerikai spanyol és portugál gyarmatok függetlenségi harca, de a magyar reformkor és szabadság- harc, majd később számos nép felszabadító mozgalma is Washington és a többi „alapító atyák” — Marx és Lenin által is nagyra értékelt — szellemét, sok esetben szavait idézve és követve kísérelte meg a polgári rend és a nemzeti függetlenség megteremtését. JESZENSZKY GÉZA Dél-Dél tanácskozás A fejlődő országok gazdasági gondjaival foglalkozó, úgynevezett Dél—Dél tanácskozás folyik Új-Delhiben. Indira Gandhi, a tanácskozás házigazda kormányfője — Rean Riperttel, az ENSZ főigazgatójával fog kezet — hétfőn beszédet mondott az ülésen. (Telefotó—AP—MTI—KS) Az ír választások után Politikai patthelyzet Patthelyzetet eredményeztek az írországi általános választások. A két nagy vezető konzervatív párt, a Fianna Fáil és a Fine Gael, a maga jogán nem képes kormányt alakítani. A szombaton késő este közzétett'hivatalos és* végleges adatok szerint a 166 parlamenti mandátumból a legtöbbet az 1981. júniusa és 1982. februárja között ellenzékben lévő „leghagyományosabb" ír konzervatív párt, a Fianna Fáil szerezte meg — szám szerint 81-et. A szóbanforgó féléves szakaszban hatalmat gyakorló Fine Gael munkáspárti koalíciónak 78 (ebből a Munkáspártnak 13), az úgynevezett független pártoknak 7 mandátum jutott. Ebből az következik, hogy március 8-án, amikor a parlament összeül, a „függetlenek” támogatása nélkül sem a Fianna Fáil, sem a Fine Gael, sem pedig a koalíció nem tud kormányt alakítani. A független táboron belül négy, határozottan baloldali mandátum van. Ebből három az „egységes ír szocialista állam" gondolatának elkötelezett Sinn Fein — Dolgozók Pártja szervezeté. Mint Dublinban hírlik. Garret Fitzgerald, a Fine Gael vezére a Munkáspárttal kötött tartós szövetségétől reméli négy független képviselő támogatásának megszerzését, ami egyszersmind újabb megbízatást jelentene pártjának a hatalom gyakorlására. Ez idő szerint nem lehet véglegeset mondani arról, hogy a számítás beválik-e? A Fianna Fáil győztesnek tekinti magát. Vezére, Charles Haughey, szombaton este bejelentette, hogy tekintet nélkül minden egyébre, kormányt alakít. a Maavar N emzeti Bank hivatalos g r ■ r ff I ■ aeviza- es vaiu aanoivamai Érvényes 1982. február 23-tól Oevizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 362,66 6 369,25 6 375,62 Ausztrál dollár 3 736,20 3 739,94 3 743,66 Belga1 frank 81.56 81,64 81,72 Dán korona 443,37 443,81 444,25 Francia frank 577,74 578,32 578,90 Holland forint 1 331,37 1 332,70 1 334,03 Japán yen (1 OCX)) 145,91 146,06 146,21 Kanadai dollár 2 856,86 2 859,72 2 862,58 Kuvaiiti dinár 12 123,81 12 135,95 12 148,09 Norvég korona 582,97 583,55 584,13 NSZK márka 1 459,17 1 460,63 1 462,09 Olasz líra (1000) 27,36 27,39 27,42 Osztrák schlililing 207,93 208,14 208,35 Portugál escudo 49,69 49,74 49,79 Spanyol peseta 34,52 34,55 34,58 Svájci frank 1 827,62 1 829,45 1 831,28 Svéd korona 602,40 603,00 603,60 Tr. és cl, rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 458,23 3 461,69 3 465,15 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatfanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ES CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényes 1982. február 23-tól Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 50 6 178.17 6 560,313 Ausztrál dollár 50 3 6127,74 3 852,14 Belga frank 5 000 79,19 84.09 Dán korona 1 000 430,50 457,12 Finn márka 100 746,18 792,34 Francia frank 500 560,97 595,67 Görög drachma 500 53,17 56,45 Holland forint 1 000 1 292,72 1 372,68 Japán yen (1000) 10 000 141,68 150,44 Jugoszláv dinár 1 000 71,70 76,14 Kanadai dollár 100 2 773,93 2 945,51 Kuvaiti dinár 10 11 771,87 12 500,03 Norvég korona 100 566,04 601,06 NSZK márka 1 000 1 416,81 1 504,45 Olasz líra (1000) 50 000 26,57 26,21 Osztrák schilling 1 000 201,90 214,36 Portugál escudo 5 000 48,25 51,23 Spanyol peseta 5 000 33,51 35,59 Svájci frank 1 000 1 774,57 1 884,33 Svéd korona 100 584,91 621.09 Török líra 1 000 25,25 26,81 USA dollár 100 3 357,84 3 565,54
