Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
Mai számunkból AZ ÁLLAMALAPÍTÁS ÉS G. WASHINGTON (2. old.) KOLLÉGISTÁK (3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) M EG YEVÁLOG ATOTTAK OKOLVÍVOTORNÁJA (6. old.) A SZOVJET HADSEREG NAPJA (3. old.) XXXII. évfolyam, 45. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1982. február 23., kedd. Gépeink is kövérek Veszteni tudni kell. A vesztes pedig töprenghet, jó pozíciójából hogyan eshetett annyira vissza, hogy partnerei kiüssék a nyeregből. A kudarc oka néha a másik szerencséje. Az első ilyen csapás még csak bosszantó, a következő már kifejezetten idegesítő, és ha sorozatban ismétlődik? Márpedig jó néhány külkereskedelmi vállalatunk üzletkötőjének gyakran fájhat a feje, amikor üres kézzel tér haza egy-egy versenytárgyalásról, vagy külföldi üzletszerző útról. A napokban hallattam az egyik külkereskedelmi vállalat vezetőjétől: fontos piacukon meghirdetett versenytárgyaláson egyik napról a másikra az élen járók közül a nyolcadik helyre kerültek. S a végeredmény: elvesztették a versenyt. Az általak kínált berendezés ugyanis 40 százalékkal nehezebb vált, mint a konkurenciáé. A megrendelő pedig nem fizet a súlyfeleslegért, inkább mástól vásárol. Megméretett és — még mindig — nehéznek találtatott a magyar gépipar. Mérnökeinknek most bizony át kell konstruálni egy sor terméket ahhoz, hogy az áru versenyképes maradjon a piacon, vagy egyáltalán el tudják adni. A vállalatvezetők egy része panaszkodik. Az új szabályozással csökkentették pénzügyi lehetőségeiket. Kevés a nyereség és azt is lefölözik — mondják. Ahogy szigorodnak a feltételek, úgy kerülnék elő a vállalatok tarsolyából újabb és újabb tartalékok, amit először feltárnak, majd hasznosítására programot készítenek, végül megindul a megvalósulás cseppet sem rövid folyamata. Tartalékból szerencsére nincs hiány. Tegnap a jobb piaci munka, ma a rugalmas gazdálkodás, a termékszerkezet korszerűsítése szerepel napirenden. Egyik-másik vállalat már kezdi kiaknázni a szervezési lehetőségeket is. A közelmúlt akciója volt az általánosan felduzzasztott vállalati készletek ésszerűbb keretek közé szorítása. Sokan túladtak az immobil készleteken, bár, hogy valójában egy vállalat számára mi a mobil és mi a felesleges készlet, még vita tárgya. Az viszont tény, hogy a nehéz termékek gyártásához a szükségesnél jóval több alapanyagot kell tárolni, felhasználni. Ezek az anyagok pedig egyre drágábbak. Szerencsére már elavult az a szemlélet, hogy biztos, ami biztos alapon minden anyagot be kell építeni a gépekbe. Az iparvállalatok azonban a gyakorlatban mind ez idáig alig tettek valamit e tetemes összegeket felemésztő gond megoldására. Olyannyira, hogy mértéktartó szakemberek szerint a magyar gépipari gyártmányokba átlagosan 15—20 százalékkal több anyagot építenek be, mint amennyire feltétlenül szükség lenne. „Kövérebbek" a magyar mozdonyok, az autóbuszok, a szerszámgépek, a transzformátorok, a villamos forgágépek, vagy éppen a motorok. Pedig egyetlen vevő sem akad, aki megfizeti a túlsúlyt. A kooperációban vagy licenc alapján készülő termékek piacán sem jobb a helyzet. A közelmúltban tíz eredeti gyártmányt hasonlítottak össze a patenttal. Valamennyi itthon készített gép és berendezés átlagosan hat százalékkal nehezebb volt a külföldinél, de olyan is akadt köztük, amelyik 30 százalékkal nyomott többet. Pontosabban, ennyivel több anyagot használtak fel a magyar gyártók, mint a licencátadók. Igaz, ami igaz, nemcsak a gépgyártök pazarolják az értékes, gyakran importból származó anyagot. Az alapanyagszállítók is „gazdagok”, hiszen fittyet hánynak a rendelésekben feltüntetett méreteknek, s eszi, nem eszi, nem kap mást alapon jóval szélesebb fémszalagot, nehezebb öntvényt szállítanak a vevőnek. A kedves vásárló — ha van hasító, vágó, egyengető gépe — legfeljebb levágja azt, amire nincs szüksége, s kidobja a hulladékba. Az eladó pozícióját jellemzi, hogy egy sor alapanyag-csoportot, például a profilacélokat szabványosították és a választékból jó néhány típust, méretet egyszerűen kihagytak. A szőkébb kínálatra azonban még nem készült fel a felhasználó ipar- vállalat. így aztán a konstrukciós problémákhoz társuló anyag- ellátási gondok szinte megoldhatatlanná teszik a kérdést. Szerencsére — ki tudja már hányodszor —, a kényszer- helyzet egyaránt önvizsgálatra készteti az iparvállalatokat, alapanyag- és késztermék-előállítókat. A Ganz Villamos- sági Művekben például átterveztek egy úgynevezett szakaszolót, s az új konstrukciójú távvezetékekbe épülő berendezés 40 százalékkal alacsonyabb anyagnormával készül, mint elődje. Most sorra újra tervezik a csepeli transzformátorokat és az Egyesült ViMamosgépgyár forgógépeit is, amelyek eddig több mint 20 százalékos súlyfelesleggel készültek. Persze ezek csak kiragadott példák, ez a kedvező folyamat sajnos még nem általános. Pedig, ha ezen a területen sikerülne gyors eredményt elérni — s miért ne sikerülne, hiszen az áttervezéshez elsősorban szellemi munkára, s nem anyagi eszközökre van szükség —, akkor egyidejűleg csökkenhetnének a vállalati raktárkészletek jövedelmezőbb lenne a termelés, keresettebb, eladhatóbb a portéka, egyszóval, hatékonyabb lehetne az egész ipar gazdálkodása. SZŐKE LÁSZLÓ Moszkvai napok Budapesten Viktor Grisin vezetésével szovjet küldöttség érkezett A „Moszkvai napok Budapesten" eseménysorozatára hétfőn politikai delegáció érkezett Budapestre Viktor Grisinnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a moszkvai pártbizottság első titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai: Vlagyimir Promiszlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a moszkvai Városi Tanács V. B. elnöke; Lia Perfilova, az SZKP moszkvai Bizottsága nemzetközi osztályának vezetője, a moszkvai pártbizottság és a moszkvai tanács tagja; Galina Resetova, a Moszkvai 1. számú Óragyár műszerésze, a Zsdanovi kerületi pártvégrehajtó bizottság tagja, a moszkvaii pártbizottság Lengyel párt- és állami küldöttség utazik hivatalos látogatásra március elején a Szovjetunióba. A küldöttséget Woj- ciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök vezeti. A hírt vasárnap jelentették be Moszkvában és Varsóban. * A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága február 24-çn és 25-én tartja soron következő plenáris ülését. Így döntött a politikai bizottság, amely szombati ülésén áttekintette az ország időszerű póttagja. Fogadósukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Budapest főváros Tanácsának elnöke, valamint a főváros számos párt-, állami és társadalmi vezetője. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkiij, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A politikai delegáció részt vesz a moszkvai napok ünnepélyes megnyitóján kedden, a Fővárosi Operettszínházban; ott lesznek szerdán a Műcsarnokban, ahol megnyílik a nagytársadalmi-politikai helyzetét. Ez lesz a központi bizottság első plenáris ülése a szükség- állapot bevezetése, vagyis tavaly december 13-a óta. A plénum után, február 26- án és 27-én a szejm tart kétnapos ülést. Számos napirendi pontja közül Varsóban annak a kilenc törvénytervezetnek a jelentőségét hangsúlyozzák, amelyek a gazdasági reformmal kapcsolatosak, s felölelik a gazdaság működésének egészét, a tervezéstől a külkereskedelmi jogig. Első olvasásban a parlament elé kerül az alkotmány módosításáról és az álszabású „Moszkva, a Szovjetunió fővárosa" című kiállítás, csütörtökön pedig a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében találkoznak a XIII. kerület, illetve Budapest dolgozóinak képviselőivel. Ugyancsak Budapesten tartózkodik már a moszkvai szak- szervezeti küldöttség, valamint a szovjet főváros komszomolis- táinak népes csoportja. A rendezvénysorozatra hazánkba érkezett népes művész- csoport tagjai - köztük olyan világhírű művészek, mint Jevge- nyij Nyesztyerenko énekes, Nagyezsda Pavlova szólótáncos - nemcsak a keddi ünnepi (Folytatás a 2. oldalon.) lambíróság létrehozásáról szóló törvénytervezet is. Az újjászülető lengyel szak- szervezeti mozgalomnak olyan formákat kell öltenie, amelyeket a munkásosztály, a dolgozók közössége akar. Egyben a szakszervezeteknek az ország érdekeit kell szolgálniok, és felelősséget kell viselniök az állam helyzetéért. Ezt hangsúlyozza az a dokumentum, amelyet a lengyel kormány szakszervezetügyi bizottsága szombati ülésén fogadott el, s amelyet a szakszervezetek(Folytatás a 2. oldalon.) Tanzániában járt az MSZMP küldöttsége A Tanzániai Forradalmi Párt meghívására február 16-20. között Ballai Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdaságpolitikai osztálya vezetőjének vezetésével az MSZMP küldöttsége látogatást tett a Tanzániai Egyesült Köztársaságban. A delegációt fogadta Julius Nyerere, a Tanzániai Forradalmi Párt és a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöke. A küldöttség megbeszélést folytatott Daudi Mwakawagóval, a párt végrehajtó bizottságának főtitkárával, látogatást tett Zanzi- báron és Morogoro megyében, megtekintett több mezőgazda- sági és ipari intézményt. A barátság és a szolidaritás légkörében folytatott megbeszéléseken a két párt képviselői eszmecserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az afrikai kontinens helyzetére, kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, országaik életéről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a na- míbiai és a dél-afrikai népek harcát siker koronázza. Ezzel összefüggésben a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége méltatta a tanzániai pórt és kormány által a nemzeti felszabadító mozgalmaknak nyújtott segítséget. Megelégedéssel állapították meg, hogy a haladás, a szocializmus erői jelentős sikereket értek el az limpe- rializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás ellen folytatott harcukban. Mindkét párt képviselői hangsúlyozták, hogy a látogatás eredményes volt, és tovább erősítette a két párt és nép közötti barátságot, szolidaritást. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége tovább utazott a Madagaszkári Demokratikus Köztársaságba. Jaruzelski március elején a Szovjetunióba látogat A szakszervezetek újjászervezésének irányelvei Áll a malom — de csak egy napig Karbantartási munkák Hőgyészen Havonta átlagosan 450 tonna búzát őrölnek meg a Tolna megyei Gabona- és Malomipari Vállalat hőgyészi üzemében, ahonnan megyén kívülre, Budapestre is szállítanak. A biztonságos és zökkenőmentes munkavégzés érdekében minden hónap második felében egy napra leáll az üzem, s ekkor tmk-t végeznek. Hengerszék-fogaskereket cserél Nagy Albert és Kimiti János A tervszerű megelőző karbantartás része a szitaellenőrzés is ____________I---------------------------------------------------------------------------
