Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-21 / 44. szám
A^PÜJSÀG 1982. február 21. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Csomópontátépítés 1982-ben Szekszárdról dr. Kelemen Sándor fordult hozzánk panaszával: „Szekszárdon, a Morx Károly utcában igen nagy a jármű- és személyforgalom. A Séd pataknak ia Zalka Máté utcától a Hármas hídig történt lefedése után az említett útszakaszon nemcsak a téli, de bármelyik csapadékos időszakban tűrhetetlen állapot uralkodik. A járdaszegélytől az útpadka egymásfél méternyi részen televan vízzel, a gyalogosok alig tudják kikerülni. Ehhez hasonló, de kisebb tócsa van a Skála Áruház előtti átjárónál is, nem más a helyzet a MÉSZÖV székháza előtt sem. Azonban azt is meg kell említeni, hogy. ez az állapot nem a téli időszak beálltával következett be, ilyen a helyzet a tavalyi év tavosza óta.” Olvasónk levelét a szekszárdi Városi Tanács műszaki osztályához továbbítottuk, ahonnan Füredi Ferenc osztályvezető válaszolt: „A Séd patak Széchenyi utca és Fürdő'ház utca közötti szakaszának rendezése keretében első ütemben a zárt szelvényű csatornaszakasz készült el. A teljes rendezés magában foglalja a zárt szelvényű csatorna fölé tervezett kétszer kétsávos útburkolat megépítését, valamint az út két oldalán visz- szamaradó területek rendezését, a járdák átépítését. 1981- ben a zárt szelvény kivitelezésén és az elkészült tereprendezéseken k ívül pé nzű ayi fedezet hiányában az útburkolat, csapadékvíz-elvezetés és járdaépítés kivitelezését indítani nem tudtuk. A terület végleges rendezéséhez tartozik még a Marx Károly utca—Széchenyi utcai csomópont átépítése is, annak során jelzőlámpás forgalomirányítás készül a KPM beruházásában. 1981 végén a városi tanács és a KPM Közúti Igazgatóság T elefonszámunk : 12-284 között megállapodás jött létre, mely szerint a csomópont átépítését és a Marx Károly utcai útburkolat megépítését közös beruházásban 1982-ben elkészíttetik. Jelenleg a szerződéskötés előtti egyeztetések vonnák folyamatban, várhatóan a kivitelezés 1982 márciusában elkezdődik. E munkák elkészülte után a dr. Kelemen Sándor által leírt csapadékvíz-elvezetési problémák véglegesen megszűnnek.” ígéret volt, végrehajtás nem Paks-Gyapapusztáról Klippel Ferencné írta: „Gyapapusztán az országúti házsor mögött többen építkeztünk. Az állami gazdaság akkori vezetősége a tanáccsal egyetértésben szorgalmazta ezeknek a telkeknek a beépítését. Megígérték azt is, hogy a házainkhoz vezető utat megcsinálják. Felépültek a házak, de az úttal azóta sem törődik senki. Esős időben szinte meg- közelíthetetlenek az épületek. A gazdaságnak hiába szólunk, ami kis gyalogutat salakkal csináltunk, azt a traktorok tönkretették." Olvasónk panaszát a paksi Városi Tanács műszaki osztályához továbbítottuk, ahonnan Bancsik Csaba osztályvezető válaszolt: „A helyszínelésünk alapján is joggal kifoqásolt út a telekkönyvi nyilvántartás és út- katászter szerint a Paksi Állami Gazdaság kezelésében van, a ielentős mezőgazdasági for- qalomterhelés mellett 12 lakóépület egyedüli megközelítési lehetőségét biztosítja. A burkolat nélküli, kötött talajú út különösen csapadékos időjárás esetén a nem mezőgazdasági rendelkezésű gépjárművek számára közlekedési gondot okozhat, ezért megkerestük a Paksi Állami Gazdaságot, a kifogásolt útszakasz karbantartását kérve. Megállopodásunk szerint a munkák elvégzésére az időjárástól függően 1982. április 30-ig sor kerül, addig is kérjük az érintett lakók türelmét." Fegyelmi az udvariatlan kiszolgálásért Király András szekszárdi olvasónk panaszolta: „Évek óta o Tartsay lakótelepi olajkúthoz járunk 2 darab 20 literes kannával, melyek egy gázpalackszállitó kocsira vannak felszerelve, igy kényelmesen a kúthoz tolhatjuk. Január 22-én egy új olajkutas kiszolgáló közölte — miközben kezdte tölteni az olajat —, hogy nem tud igy adni, csak ha leveszem a kannákat. Mondtam, hogy tele kannákat nehéz emelgetni, s eddig ez még nem volt probléma. Mire ő abbahagyta a kiszolgálást és beült a kocsijába magnózni. Az új vevő megérkezéséig hallgatta a tánczenét. Újra kértem, hogy szolgáljon ki, erre sem volt hajlandó, sőt a panaszkönyvet sem adta oda. Kérdésemre, hogy ki a főnöke, a válasz: Kaposvár. Ekkor megkérdeztem, hogy hívják, mire ő: ,Tudsz olvasni?' — és ki- düllesztett mellén a névjegyét az orrom alá nyomta. Felírtam: Barna István. Otthon utánanéztem a dolognak: a tűzvédelmi szabványgyűjteményben semmi előírást nem találtam arra vonatkozólag, hogy a kannák leemelése kötelező. Azt viszont előírja, hogy milyennek kell lenni az olajkút környékének: érdemes megnézni! Igaz, azt nem írja elő, hogy az eladó hogyan viselkedjen, de azt hiszem ezt nem is innen kell megtanulni senkinek sem." Olvasónk levelét az ,,ÁFOR”, Ásványolajforgalmi Vállalat dél- dunántúli központjához, Kaposvárra küldtük, ahonnan Pósfai István központvezető válaszolt (mellékletként egy fegyelmi határozat példányát is elküldte szerkesztőségünknek) : „A Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya, valamint a Tolna megyei Népújság hozzánk küldött leveléből jutott tudomásunkra, hogy a szekszárdi Bencze utcai HTO- kútnál a vevőkkel szemben tiszteletlenül viselkedett Barna István dolgozónk. Dolgozónk a kannák megtöltésekor helyesen járt el, hiszen az ÁFOR 81. számú technológiai utasításában, mely ,HTO—MOBIL’ eladóhelyek üzemeltetésére és keverésére vonatkozik, szerepel a következő: A folyadék kimérését a tárolótartállyal a földeléssel fémesen összekötött tálca felett kell elvégezni. Erre a tűzesetek megelőzése miatt van szükség, így ez nem írható dolgozónk terhére. Viszont nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy a kereskedelem dolgozói kötelesek a vásárlókat szakszerűen, figyelmesen kiszolgálni, melyről az 1978. évi I. törvény rendelkezik. Hasonlókat ír elő az igazgatói utasításunk is, miszerint a kútkezelő a munkavégzés során a lehető legteljesebb mértékben köteles megvalósítani a szocialista kereskedelem minden követelményét. Kiszolgálásának minden körülmények között udvariasnak, kulturáltnak, előzékenynek kell lennie. A panaszosok által leírtakból az derül ki, hogy Barna István ennek a kötelezettségének nem tett eleget. Felhívtam dolgozónk figyelmét arra, a vevőkkel, ha kell, többször is, de udvarias hangnemben közölje a HTO üzemeltetésére vonatkozó rendelkezést, kulturáltabban viselkedjen, hiszen vállalatunk dolgozói közül épp a kútkezelők azok, akiken keresztül a vásárlók megítélik tevékenységünket, annak minőségét. Az eset ösz- szes körülményeit vizsgálva döntöttem úgy, hogy megrovás fegyelmi büntetésben részesítem Barna Istvánt.” Ml VÁLASZOLUNK Tapcsika megmenekül Az elmúlt év szeptemberében kezdődött a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban az idén májusig tartó, kéthetenként megrendezésre kerülő „Matiné” című vasárnap délelőtti gyermekműsor. A gyerekek többek között megcsodálhatták a sióagárdi Fecske bábcsoport előadásait, múlt vasárnap pedig nagy sikere volt Szepes Péter „Tapcsika megmenekül” című műsorának is. Felvételeink ezen az előadáson készültek. A tavaszi program is érdekesnek ígérkezik február végén Cicacucc és Pim-Pam-Páiék címmel Sebestyén Zoltán műsorát Iáhatják. Majd áprilisban a tv-ből jól ismert Móka Miki látogat el Szekszárdra. Én is vagyok olyan szép, mint Tapcsika Az építőipari kivitele- z®s' tevékenység gya- kodásáról rendelet Vv-jSlH-i végrehajtása tárgyá- §3EÍíí ban kiadott korábbi t-VIv.y-V,'jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter 6/1982. (II. 3.) ÉVM számú rendelete és kimondja, hogy gazdasági munkaközösség olyan építőipari kivitelezési tevékenységet gyakorolhat, amelyet tagjai — az építőipari kisiparosokra vonatkozó rendelkezések keretei között — építőipari kisiparosként végezhetnének. Építőipari szervezet dolgozóiból és nyugdíjasaiból alakult vállalati gazdasági munkaközösség olyan építőipari tevékenységet is gyakorolhat, amelyet számára a szervezet vezetője — a tagok szakmai felkészültségére, a szervezet által nyújott támogatás mértékére és feltételeire figyelemmel — a társasági szerződéshez adott előzetes hozzájárulásban lehetővé tett. Az ilyen gazdasági munkaközösség építőipari kivitelezési tevékenysége az építőipari szervezet tevékenységi körét nem lépheti túl. Az építőipari kisvállalat az építőipari állami vállalatra irányadó rendelkezések keretei között végezhet építésiszerelési munkát. A jogszabály 1982. február 3- án hatályba lépett. A számvitel bizonylati rendjéről szóló korábbi jogszabályt módosító 4/1982. (11. 3.) PM számú pénzügyminiszteri rendeletből itt csupán annyit idézünk, hogy: „A bizonylatokat öt évig, a médegbeszámolát és az évközi beszámolót, továbbá ezek mellékleteit az irattári tervben meghatározott megőrzési idő életteliéig, de legalább, tíz évig kell megőrizni.” A fenti két jogszabály a Magyar Közlöny idei 5. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő folyó évi 3. számában megjelent arra a közleményre, amely a belső ellenőrzés helyzetével és működésével kapcsolatos tapasztalatokról szól, s amely szerint - bár a belső ellenőrzés szervezete, működése és hatékonysága javult — a hatékonyság további növelésének legfőbb gátja, hogy a vállalati (szövetkezeti) vezetők egy része még mindig nem tekinti a jól szervezett belső ellenőrzést az irányítás fontos eszközének, a függetlenített ellenőrzésnek nincs meg mindenütt a megfelelő tekintélye, nem megfelelő a függetlenített ellenőrök anyagi elismerése, az ellenőri megállapítások nyomán nem mindenhol történnek gyors intézkedések a hibák megszüntetésére. A közlemény rögzíti, hogy a belső ellenőrzés megfelelő működése a vezetés színvonalát is tükrözi, és természetesen megjelöli a közlemény a további teendőket is, melyek közül kiemeljük, hogy: „Az ellenőrzés területén dolgozók személyi jövedelme haladja meg az egyéb területen - azonos képzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező - dolgozók jövedelmét.” A bolti kiskereskedelmi üzletek dolgozóinak felvásárlási érdekeltségéről szóló korábbi rendelkezését módosítja a Belkereskedelmi Minisztérium a Kereskedelmi Értesítő idei 2. számában megjelent 1/1982. számú körrendelkezésével, amikor is kimondja, hogy az ott megjelölt kereskedelmi egységekben a termelőktől felvásárolt korai burgonya, zöldség és gyümölcs forgalma után jutalékot, prémiumot kell fizetni, s e jutalom, prémium elszámolásának alapja a bolti felvásárlási forgalom. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 2. számában közlemény jelent meg a mezőgazdasági szakcsoportok tagjai társadalombiztosítási kötelezettséggel járó jövedelmének megállapításáról. A terjedelem korlátái miatt itt csupán ennyit idézünk: „A mezőgazda- sági szakcsoport tagja 1983. december 31-ig kérheti azoknak a naptári éveknek szolgálati időként beszámítását, amelyekben a szakcsoporti tagsága - 1982. január 1 -ét megelőzően — teljes naptári éven át fennállott, és a tagsági viszonyával összefüggő tevékenységéből származó jövedelme az évi 36 000 forintot elérte. Az évi jövedelmet a tag ilyen irányú kérelmére, az előbbiek figyelembevételével a mezőgazdasági szakcsoport állapítja meg és igazolja.” Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke A Gewandhaus új székhaza A világszerte ismert lipcsei Gewandhaus zenekar a II. világháborúban megrongált székháza helyett új otthont kapott. Az új székház 2000 személyes hangversenytermét a múlt év végén, megalapításának évfordulóján avatták fel. A termet a klasszikus amfiteátrumokhoz hasonlóan alakították ki. Akusztikája kiváló, az előadás a terem bármely helyéről kifogástalanul élvezhető. A szép hangversenyteremben elhelyeztek egy 6700 sípos, 89 regiszteres potsdami Schuke-orgo- nát is. A Gewandhaus zenekar neves karmestere, Kurt Masur így nyilatkozott a hangversenyteremről : „Ez a ház, amely a világ egyik legszebb hangversenytermét foglalja magában, kezdettől fogva az építőknek, a művészeknek, és a nép képviselőinek értő együttműködése nyomán valósult meg, sok szeretettel és alkotótevékenységgel. Olyan ajándék ez, amit a nép adott saját magának." A produkció Áki nem kerülhetett a színpadra. .. Mi is történik a színpadon?
