Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-21 / 44. szám
2 ^fepÜJSÀG 1982. február 21. Hétfő: Havannában befejezi munkáját a 10. szakszervezeti világkongresszus. — Zimbabweban kiéleződik a koalícióban résztvevő két párt, a ZANU és a ZAPU viszonya. - Újabb zavargás a jugoszláviai Koszovóban. Kedd: Reagan—Begin levélváltás; Washington igyekszik leszerelni a jordániai fegyverszállítási tervek miatti iizraeli nyugtalanságot. — Mubarak Ománban. — Gerillasikerek Salvadorban és Guatemalában. Szerda: A genfi leszerelési bizottság ülése, a TASZSZ nyilatkozatban ítéli el a vegyi fegyverek gyártására vonatkozó amerikai intézkedéseket. - Madridban ülést tart az európai biztonsági értekezlet. Csütörtök: Bonn és Tokió szovjet- és lengyel-ellenes szankciókról határoz, de az amerikai nyomás ellenére ragaszkodnak a földgáz-üzlethez. — Új szocialista javaslat a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. - Választások Írországban. — Nyugat-európai politikusok washingtoni tárgyalásai. Péntek: Kalevi Sorsa megalakítja az új finn kormányt. — Aktívaértekezletek Lengyelországban. - Az amerikai elnök sajtóértekezletén Közép-Amerikáról nyilatkozik. Szombat: Herbert Wehner nyugatnémet szociáldemokrata Lengyelországban tárgyal. — Madridban folyik a puccsista katonai vezetők pere. A hét 3 kérdése 1. Mi jellemezte a héten a kelet-nyugati kapcsolatokat? Salvadorban a junta egyik katonai egysége a gerillaosztagokkal történt összecsapás után. A kormánykatonák sebesült társukat állják körül. zott visszautasításával, hanem új javaslatokat és kezdeményezéseket tesznek a kulcskérdés, a katonai enyhülés megvalósítása érdekében. Aligha lehetnek illúzióink: a mostani időszak nem épp a látványos, nagy megegyezéseké. Mégis, a keletnyugati párbeszéd szükségességének hangsúlyozása és igazolása is hozzájárulhat azoknak az alapoknak megőrzéséhez, amelyekre egy későbbi szakaszban építkezni lehet. Hogy mikor? Jósolni szinte lehetetlen; hiszen bármiilyen előrelépéshez két tárgyalófél kell, s Washington esetében erre nemigen mutatkozik szándék... Aktívaülések és a párt esedékes központi bizottsági ülésének előkészületei; gazdasági intézkedések és új társadalmi szervezeti formák keresése, például a szakszervezeti mozgalom esetében; a közrend határozott biztosítása, s ennek keretében egy országos ellenőrző razzia - íme a lengyel konszolidáció újabb bonyolult hetének főbb eseményei. A kibontakozás mindenképpen hosszú és nehéz folyamatnak ígérkezik, s ezt csak tetézi, hogy kívülről sokan, minden erővel akadályozzák a rendteremtést. Havannában befejeződött a X. szakszervezeti világkongresszus. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, állam- és kormányfő a záróünnepségen átadta a Kubai Dolgozók Központjának zászlaját a tanácskozáson részt vett szakszervezeti szövetségek főtitkárainak. A nyugati világ újabb és újabb szovjet- illetve lengyelellenes szankciókat hoz Lengyelország ügyében - vagy inkább ürügyén. Ezek mérgezik a nemzetközi légkört, lehűtik a keletnyugati kapcsolatokat, de egyúttal a meghasonlás bizonyos jeleit viszik a nyugatiak egymás közti viszonyába is. Washington nyomása olyan nagy, hogy NATO-szövetségesei és Japán több korlátozó intézkedést hoztak, viszont az igazán érzékeny pontokon, így a szovjet energiaszállítások, a földgázüzlet vonatkozásában kitartanak. Ez a kettősség jellemezte a héten Bonn és Tokió különböző lépéseit, a Közös Piac nevében a Fehér Házban tárgyaló belga politikusok állásfoglalását és az olasz külügyminiszter indítványát egy „amerikai-nyugat-euró- pai szerződés” kötésére. Washington partnerei gondban vannak az új amerikai költségvetés kapcsán is: a 90 milliárdos rekordbiány előrevetíti a kamatszint további emelkedésének, s ezzel együtt a beruházások, a gazdasági tevékenység további lassulásának, visszaesésének árnyékát is. Ilyen körülmények között valamelyest megszaporodtak a józanabb állásfoglalásra utaló jelzések: az Egyházak Világtanácsának delegációja után most nyugatnémet szociáldemokrata küldöttség tárgyal Varsóban Herbert Wehner vezetésével. Az Egyesült Államok vezetése azonban szemlátomást „előre menekül", s a nyugati szövetségi fegyelem erősítése érdekében sz!nîe a.z e9ész kelet-nyugati kapcsolatrendszert szeretné megbénítani. Ha manapság egy nemzetközi fórumon vagy tárgyaláson felvetődik kölcsönös érdekű megállapodások kimunkálása, Washington előkapja a bűvös szót, Lengyelországot, s eleve meg akar hiúsítani minden párbeszédet. Pedig például Madridban igazán itt lenne az ideje, hogy az Európa-találkozó folytassa és befejezze egy tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentum kidolgozását. Egyelőre azonban mellékvágányon vannak, s ha Washington el tudná magáról hárítani a felelősséget, talán már meg is szakította volna a tanácskozásokat. A norvég hírügynökség a héten nyilatkozatot kért Reagantól, a SALT (vagy új rövidítésben a START) tárgyalások iövője iránt érdeklődve. Az elnök e legfontosabb fegyverkorlátozási témát Lengyelországgal hozta összefüagésbe, vagyis úiból nem mutatott tárgyalási készséget és érdekeltséget. Emlékezhetünk rá: Carter más országnevekre hivatkozva halasztott... Bécsben a haderőcsökkentési megbeszéléseken a múlt csütörtökön éopen a lenavel delegátus terjesztette elő a szocialista országok új, módosított javaslatát a közéo-európai fegyveres erők csökkentésére az egyenlő biztonság alapján. A szocialista tárgyaló felek több korábbi nyugati észrevételt is bedolgoztak indítványukba. Tevékenyek voltak a szocialista államok a genfi leszrelési értkezleten is, s a TASZSZ fontos nyilatkozatban fejezte ki a Szovjetunió álláspontját a vegyi fegyverek lehetséges eltiltása ügyében. Mindez azt is bizonyíthatja, hogy szocialista oldalról nem Trrgednek meg az amerikai beavatkozási kísérletek határo2. Fenyeget-e új Vietnam Salvadorban? A géppisztolyokkal felfegyverzett amerikai tanácsadók látványa valóságos sokkot idézett elő az amerikai tv-nézők népes táborában. A párhuzam ugyanis kézenfekvő lehetett: Dél-Viet- namban is „csak" pár tucat amerikai szakértővel kezdődött... A hivatalos Washington természetesen lépten-nyomon hangoztatja, nincs szó új Vietnamról. Csak megemelik a katonai segítséget, csak néhány tanácsadót küldenek, csak önkénteseket toboroznak Argentínától Hondurasig. De, hát Vietnamban sem úgy indultak, hogy „Vietnam" legyen. Salvadorban az Egyesült Államok jelenleg minden eszközzel fenntartja a népellenes juntát. (Dél-Vietnamban a Diem-rezsimmel szemben vállalták ezt a kötelezettséget). Ám mivel a salvadori diktatúra egyre ingatagabb, Washington sűrűn kerül válaszút elé. Dél-Vietnamban sorozatosan a rosszabbik lehetőséget választották - vajon Salvador esetében miként lesz? Az óvatlanul géppisztollyal mutatkozó amerikai szakértőket valószínűleg fegyelmi várja - a kormány nem szereti, ha a nézőket Vietnamra emlékeztetik. A tanácsadók védekeznek: ilyen veszélyes helyen hogyan lennének meg fegyver nélkül. A megoldás kézenfekvő lenne: nem kellene odakülden’i őket. A San Salvador-i amerikai nagykövet viszont már azt javasolta: ne csináljanak ügyet abból a néhány M-16-osból... 3. Mi a helyzet a Közel-Keleten? Sáron izraeli hadügyminiszter és más izraeli katonai vezetők olyan kijelentéseket tettek a héten, hogy Színia támadásra készül. (Értelemszerűen libanoni területen át, hiszen a Szíriái— izraeli tűzszüneti vonalon ENSZ-övezet választja el a két fél fegyveres erőit.) Sáron kijelentése több helyen is hibázik. Tény ugyanis, hogy épp Izrael vonultatott fel jelentős erőket Dél-Libanon határára, illetve a Haddad őrnagy által uralt legdélibb libanoni zónába. Megszaporodtak az izraeli berepülések Libanon fölé, többször volt riadó Bejrútban, s izraeli gépek megközelítették a Bekka völgyében felállított szíriai légvédelmi rakétákat. Egyre aktívabbak a jobboldali falangisták, több, mint ezerötszáz katonájuk tért haza izraeli kiképzés után. Közben Szíriának a belső fronton is kihívással kell szembenéznie, hiszen a fanatikus muzulmán testvérek felforgató akcióra készültek Hama városában, merényleteket követtek el Damaszkuszban. Kiéleződött a szíriai—jordániai viszony is. Nyilvánvaló tehát, hogy a térségben Szíria került a támadások kereszttüzében: a legkülönbözőbb oldalról nehezedik rá esős nyomás. Sáron pedig a régi receptet alkalmazta: vádaskodását nyugodtan tekinthetjük ködösítésnek, elterülő hadműveletnek... RÉTI ERVIN Wilfried Martens belga miniszterelnök (a képen jobbra) Washingtonban megbeszélést folytatott Ronald Reagan amerikai elnökkel. Az SZKP KB határozata A Szovjetunió 60 éve Az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának december 30-i 60. évfordulójának megünneplésére. „A Szovjetunió fennállásának 60. évfordulója jelentős esemény a szovjet nép életében, amely az SZKP lenini nemzetiségi politikájának diadalát, a szocializmus történelmi vívmányait tanúsítja - hangoztatja a határozat, amely részletesen és elméletileg elemzi a hat évtized tapasztalatait; jelentőségét. - Ezen az évfordulón a Szovjetunió az egész világ előtt a kommunizmust együtt építő egyenjogú köztársaságok családjaként jelenik meg. A szovjet nép szilárd társadalmi-politikai és eszmei egységbe ková- csolódott, megbonthatatlan egysége szeretett kommunista pártja, annak Leonyid Brezsnyev, a nagy Leniin hűséges követője által vezetett központi bizottsága körül/' „A szovjet emberek a társadalmi élet minden területén új sikerekkel, a kommunista építés terveinek megvalósításáért kifejtett céltudatos alkotómunkával köszöntik a nagy ünnepet" hangoztatja a határozat. A dokumentum méltatja a Nagy Októberi Forradalom szerepét, amely szétzúzta a társadalmi és a nemzeti elnyomást, megnyitotta az önálló fejlődés útját Oroszország minden népe előtt. A szövetségi állam megszületésében döntő szerepe volt az OSZSZSZK-nak, amely körül önként tömörült a többi szovjet köztársaság. Ugyancsak történelmi érdeme van a sok- nemzetiségű lenini bolsevik pártnak, amely ideológiájában, politikájában, szervezetében, tevékenységének minden elvében mélységesen internacionalista volt. A kommunista párt körül a Szovjetunióba tömörült népek forradalmi küzdelmének eredményeként felépült a fejlett szocialista társadalom - hangoztatja a KB állásfoglalása. Az országban létrejöttek a fejlett szocialista társadalmi viszonyok, alapvetően kiegyenlítetten fejlődött a szovjet köztársaságok gazdasága, biztosították valamennyi nép és nemzet jogi és gyakorlati egyenlőségét. Létrejött egy új történelmi közösség: a szovjet nép. A határozat rámutat: tovább közeledik egymáshoz a szovjet társadalom valamennyi osztálya, társadalmi csoportja, ami a fejlett szocializmus körülményei között elvezet az alapvetően osztály nélküli társadalmi szerkezet létrejöttéhez. Részletesen szól a dokumentum az SZKP-nak és a szovjet államnak a fejlett szocialista társadalomban mind szélesebb alapokon össznépivé váló szociális politikájáról is. Leszögezi: a hetvenes években megvalósították az ország történetének legnagyobb arányú életszínvonalemelési programját. A társadalmi-gazdasági fejlődésben, az emberek anyagi és kulturális színvonala emelésében elért korszakos eredméryyek mellett a párt világosan látja a problémákat, a fennálló nehézségeket és hiányosságokat is, és megszüntetésükre mozgósítja a kommunistákat, a dolgozókat - hangoztatja egyebek között a határozat. A határozat részletesen foglalkozik azzal a vezető, irányító és szervező tevékenységgel, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja fejt ki a szovjet népek és nemzetiségek fejlesztése, testvéri szövetségük megszilárdítása érdekében. Szól a határozat annak fontosságáról, hogy a párt- és állami szervekben megfelelően tükröződjék az egyes köztársaságok nemzeti összetétele, figyelembe vegyék nyelvi, kulturális, mindennapos igényeiket. Ugyanakkor a párt harcol a nemzeti szűklátókörűség ellen, a lenini tanításhoz híven arra tanítja a dolgozókat, hogy bármiféle nemzetiségi problémákat osztályalapokról közelítsenek meg. A határozat a továbbiakban a Szovjetunió létrejöttének nemzetközi jelentőségével foglalkozik. A határozat méltatja azt a szerepet, amelyet a szocialista országok kommunista és munkáspártjai töltenek be. Tevékenységük révén válik lehetségessé, hogy összehangolják a szocialista országok közös és nemzeti érdekeit, sikeresen oldják meg a fejlődéssel járó ellentmondásokat és nehézségeket, biztosítsák minden egyes ország és az egész szocialista közösség előrehaladását. Ezt a célt megbízhatóan szolgálja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Varsói Szerződés szervezete — hangoztatja a dokumentum. A határozat méltatja a szocialista országoknak az új társadalom építésében elért eredményeit, s leszögezi: a világ- szocializmus nemzetközi taoasz- talata egyúttal annak a lenini gondolatnak az igazságát is bebizonyította, hogy a szocializmushoz vezető út bonyolult lesz. „Nem lehet számításon kívül hagyni azt, hogy az új társadalmi rend építése az imperializmus állandó gazdasági, politikai, katonai és ideológiai nyomásának körülményei között megy végbe — írja a KB határozata. — Ott, ahol az imperializmus aknamunkájához hozzá- iárulnak a belpolitikában elkövetett hibák, helytelen számítások. talajt talál az idegen, szocialistaellenes erők aktivizálódása. A gyakorlat bizonyítja be, milyen fontos a hatalmon lévő kommunista párt számára az, hogy aondoskodjék tömeg- kapcsolatainak megerősítéséről. kiegyensúlyozott, realista politikát folytasson, internacionalista szellemben nevelte a dolaozókat. ideiében és határozottan vérié vissza a szocializmus ellenfeleit, erősítse szo- liHoritását a testvéri államokkal” — írja a határozat. „A Nagy Október által megnyitott úton ma a Szovjetunió népeivel együtt a világ különböző országaiban sok százmillióan haladnak. Nincs és nem is lehet olyan út a szocializmushoz, amely megkerüli a marxizmus— leninizmus által feltárt, a Szovjetunió és a létező szocializmus országainak tapasztalatai, a forradalmi küzdelem és a szocialista alkotómunka nemzetközi gyakorlata által igazolt általános törvény- szerűségeket, de nem lehet ezen az úton előre haladni úgy sem, hogy nem veszik sokoldalúan számításba minden egyes ország nemzeti sajátosságait" — hangoztatja a határozat. „Most, amikor az imperializmus, mindenek előtt az amerikai imperializmus politikája következtében kiéleződött a nemzetközi helyzet, az egész emberiség sorsára nézve elsőrendű fontosságú, hogy aktívan valósítsák meg azt a lenini békestratégiát, amelyet pártunk és államunk képvisel" — szögezi le az SZKP KB állásfoglalása, amely az SZKP XXVI. kongresz- szusán a nyolcvanas évekre kidolgozott békeprogídmról szól. A határozat befejező része részletesen szól a Szovjetunió létrejöttének 60. évfordulójával kapcsolatos feladatokról, teendőkről, külön kiemelve az évforduló tiszteletére indított szocialista munkaverseny fontosságát. Feladatul szabja meg, hogy fejlesszék tovább az eszmei politikai, a hazafias és internacionalista nevelőmunkát, árnyaltan és világosan propagálják a szocialista építőmunka történelmi eredményeit, vívmányait. Részletezi a politikai munka feladatait külön kiemelve a nacionalizmus ellen vívott harc fontosságát. A kommunisták feladata, hogy állhatatosan erősítsék a szovjet nép egységét és összeforrottságát — állapítja meg a többi között a dokumentum, amely arra szólítja fel a kommunistákat, a Komszomol tagjait, az ország minden népének és nemzetiségének dolgozóit, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak eredményes megvalósításával köszöntsék a Szovjetunió létrejöttének évfordulóját.
