Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

A ^fePÜJSÄG 1982. február 3. A legszebb férfiszínész Az egyik legszebb magyar férfiszínésznek tartották. Ezért leggyakrabban snájdig kato­natiszteket. elegáns szélhámo­sokat, lecsúszott dzsentriket ala­kított. Legtesthezállóbb szerepe Noszty Feri volt a Noszty fiú esete Tóth Marival filmváltoza­tában. De éppoly ideális Jó- kai-hős (Fekete gyémántok, Az új földesúr), mint Heltai- vagy Zilahy-figura (A 111-es, Két fo­goly) Azt már kevesebben tud­ják Jávor Pálról, hogy alkatá­tól idegen drámai szerepekben is bizonyított: Peer Gynt volt, és Rank doktor a Nórában, Nagy István a Tanítónőben, és Petrucchio A makrancos hölgy­ben. Kár, hogy ezeket a szín­padi szerepeit nem őrizte meg számunkra a filmszalag. Pedig Jávor Pál színpadi pá­lyafutása is jelentős volt. Az aradi születésű művész a Szín- művészeti Akadémiára járt, majd 1922-ben elvégezte az Országos Színészegyesület is­koláját. Több fővárosi és vi­déki színház után 1930-ban már a Vígszínház vezető művé­sze. A vígszínház tagság ran­got jelentett abban az időben. Jób Dániel igazgató korszaka ez, amikor a színház népsze­rűsége - kialakult művészi stí­lusa és erős társulata folytán — tetőpontján áll. Olyan művé­szek szerepelnek itt, mint He­gedűs Gyula, Gombaszögi Fri­da, Rajnai Gábor, Góth Sán­dor, a fiatalok közül Dayka Margit, Perczel Zita, Makay Margit, Ajtay Andor. Jávor eb­ben a nagy nevű társulatban is megállja a helyét. Vígszínhá­zi öt évéhez jelentős színpadi szerepek sora fűződik, köztük Essex (Bruckner: Angliai Erzsé­bet) és Nagy István (Bródy: Ta­nítónő). 1935-ben történik a „nagy robbantás”, a Nemzeti Színház új vezetője, Németh Antal átcsábítja a vígszínházi társulat jelentős részét, köztük Jávort, aki Párizsban kapja meg a szerződési ajánlatot. Jávor nemzeti színházi szer­ződését a szakma némi gya­nakvással fogadta. Túlságosan szépfiúsnak és bonviván-alkatú- nak (mit tesz egy színész éle­tében a szerepséma) találták ahhoz, hogy az ország első színházának legyen tagja. Jávor azonban, ahogy Magyar Bá­lint írja: „rácáfol a sanda jós­latokra. Németh Antal nyom­ban a mélyvízbe dobja, a re­mekül összetanult színészpáros, Ódry és Bajor Gizi közé har­madiknak, a Váljunk el!-be... Nála is beigazolódott az az el­gondolás, hogy a tehetséges művészt az állandó munka, a folytonos játszás fejlődéshez segíti. Jávor, aki kissé hánya­veti játékmodorával lett nép­szerű, negyvenévesen, beérett, sok reményre jogosító jellem­színésszé fejlődött”. (Magyar Bálint: A Nemzeti Színház tör­A Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a Ha­zafias Népfront Tolna megyei Bizottsága, a Tolna megyei Le­véltár, valamint a Tolna me­gyei Helytörténeti, Honismereti és Néprajzi Bizottság he I y - történeti pályázatot •hirdet. A pályázatra beküldhető a megye történetének bármely korszakából, bármely területé­ről, hivataláról, vállalatáról, üzeméről, intézményéről, továb­bá az irodalomban, művésze­tekben, történelemben jelentős szerepet játszott Tolna megyei eseményről írott tanulmány. Kiemelt témaként szerepel — a Tolna megyei cigányság múltja, jelente, életviszonya. Ezen belül javasolt témák: 1. Egy-egy településen élő cigányság történetére vonatko­zó adatok feldolgozása (írásos dokumentumok vagy szájhagyo­mány alapján). 2. Egy cigány család vizsgá­lata. A .jelenkutatás tárgya: gaz­dasági élet, jövedelem, család­típus, ünnepi események, szo­kások, étkezés, öltözködés, val­lásosság. 3. Leltár és összehasonlító vizsgálat készítése egy vagy több cigány család tulajdoná­ban lévő használati tárgyakról, a berendezésről, ruházatról stb. 4. A cigány lakosság vándor­lásának vizsgálata a múltban ténete. (Ennek egyik legéke­sebb példája Ibsen Nórájának Rank doktora, amelyet har- mincötször játszott el (ez abban az időben sikerszériának számí­tott). Jávor Pál számára tehát a nemzeti színházi évek meghoz­zák az igazi drámai szerepe­ket, amelyekben nemcsak kül­ső adottságai, hanem belső ké­pességei is érvényesülhettek: Bolond a Vízkeresztben, Orlan­do az- Ahogy tetszikben, Mercu- tio a Romeo és Júliában, Peer Gynt és Rank doktor. És emel­lett ott vannak a könnyebb si­kerek: a Nemzeti Színház Ka­maraszínháza 1937. október 16- án nyílik meg Herczeg Ferenc Kék rókájával, amelyet 228-szor játszanak. Jávor ekkor van sikerei tető­pontján. 1941-es éve például így alakul: a Nemzeti Színház­ban öt bemutatója van (többek között a Peer Gynt címszerepe és a Csalóka szivárvány fősze­repe). Szinte minden este szín­padon van; évi 239 előadást játszik. Emellett tíz filmet for­gat. Az 1944-es év személyes életében és művészi pályafutá­sában egyaránt mélypont: a nyilasok Sopronkőhidára hur­colják. Élményeit az 1946-ban megjelent Egy színész elmond­ja című önéletrajzi művében ír­ta meg. Ezután már nemigen találja meg a helyét idehaza. Jávor igazi népszerűségét a film hozta meg. Már az 1929- es - utólag hangosított — né­mafilmben, a Csak egy kislány van a világon-ban osztatlan si­kert aratott. Az első magyar hangosfilm, az 1931-ben készült és a jelenben (tömeges város­ba költözés, ingázás). 5. A falun élő, ipari munká­val foglalkozó cigány családok életmódja és kultúrája. 6. A cigány nők társadalmi helyzetének változása, szerepük a családban, a munkában, a közéletben, összehasonlítása a nem cigány nők helyzetével. 7. A kétnyelvűség kérdései egy-egy településen, vagy csa­ládon belül, a két nyelv tanulá­sának körülményei. 8. Egy adott településen élő cigányok családneveinek, ra­gadványneveinek gyűjtése. 9. Egy cigány énekes teljes dalrepertoárjának bemutatása, éneklési szokások, daltanulási alkalmak egy mai cigány kö­zösségben. 10. Egy jellemzően cigány mesterség leírása, különös te­kintettel a szakszókincsre és a használatban végbement válto­zásra. 11. Egy-egy település népdal­kincsének, zeneku Itú rá já na k, mese- és tánchagyományainak feltárása, ezt vizsgáló kutatási terv készítése. 12. Művelődési szokások vizs­gálata egy cigány közösségben. A pályázati feltételek: a) a pályázaton bárki részt vehet, b) a pályázatra csak olyan művet lehet beküldeni, amelyet még nem publikáltak, és más A kék bálvány ugyan csúfos bukás, de Jávor népszerűségé­nek ez már nem árt. Több mint tíz éven keresztül a magyar fil­mek elsőrangú sztárja. Ez in­dítja arra, hogy külföldön - Amerikában - is szerencsét pró­báljon. Számítása azonban nem válik be (bár több filmet for­gat), ezért halála előtt két év­vel, 1957-ben visszatér Magyar- országra. A sors iróniája, hogy a Nemzeti Színház tagjaként hal meg. A háború előtt több mint ötven filmet forgatott, alakját is ezek őrizték meg szá­munkra. A Halálos tavasz, a Noszty fiú esete Tóth Marival, a Dankó Pista, a Kerek Ferkó, a Nem élhetek muzsikaszó nél- Jcül, a Hyppolit, a lakáj. Az új földesúr, a Valamit visz a víz, az Elnökkisasszony mind-mind hozzájárultak az egyoldalú Já­vor-kép kialakulásához, aminek a „legszebb férfiszínész” ska­tulyát is köszönhette. Mindig szakasztott olyan volt, amilyen­nek a közönség a szerepet el­képzelte. És játszhatott akár­mit, „a Pali” volt, a testet öl­tött illúzió. Az álomlovag. Akár- mint gróf, akár mint bankfiú. Akár mint kurtanemes, akár mint selyemfiú. Csak ilyennek hitte el a közönség mindegyi­ket, ahogy benne megjelent, semmiképp sem másnak... Mert ő volt „a Pali”. „A Pali” - Jávor Pál - ja­nuár 31-én lett volna 80 éves. Ebből az alkalomból is érvényes Thurzó Gábor óhaja: „A bú­csúzó Rank doktort nem szabad hogy eltakarja „a Pali”... ÉZSIÂS ERZSÉBET pályázaton nem vett részt. A pályamüveknek hiteles források­ra kell épülniük. Az adatokra a pályázat jegyzetében a szo­kásos módon hivatkozni kell. c) a .pályázónak figyelembe kell vennie a marxista történet- írás legújabb eredményeit, d) a pályázatok terjedelme legalább 20 gépelt oldal — másfél soros távolsággal gé­pelve. A pályázatok terjedelmé­nek felső határát nem korlátoz­zák a kiíró szervek, e) a pályázatokat jeligével kell beküldeni. A pályamű mel­lé zárt borítékban kell elhelyez­ni a pályázó nevét és pontos címét. A pályázat díjai: f. díj 4000,—■ Ft. II. díj 3000,— Ft. Ml. díj 2000,— Ft. A pályázatot meghirdető szervek által alakított zsűrinek jogában áll több első, második és harmadik díjat kiadni, vagy a díjakat visszatartani — a pá­lyaművek színvonalától füg­gően. A díjazásban nem ré­szesült pályaműveket a zsűri jutalom ban részesítheti. A pályaműveket a Tolna me­gyei Levéltár címére kell bekül­deni (Szekszárd, Béla tér 1.) A pályázat határideje: 1982. június 30. A pályamunkák benyújtott példányai —a szerzői jog fenn­tartásával — a Tolna megyei Levéltár őrizetébe kerülnek. Az eredményhirdetés időpont­ja 1982. augusztus 20. Pályázati felhívás Szovjet lapokból —-----------------------------------------------------------------------1--------------------------------------------------------------—---------------------------------------------------------—— S ZOVJETUNIÓ Joggal tekintik világszerte Alekszandr Rosalt Anatolij Karpov házi krónikásának. A bajnok egy csendes napja cí­mű írásában a jó tollú újság­író-sakkmester olyan mozzana­tokat tár fel, amelyek a három­szoros sakkvilágbajnokról szóló cikkdömping közepette is új­donságot jelentenek. A Demeterék című riport egy cigánycsaládot mutat be. A szülők még szekéren vándo­roltak, gyermekeik és unokáik nemcsak letelepedve élnek, de mind tanult, megbecsült em­ber. Nagy feltűnést keltett szak­mai körökben Georgij Mis se­bész nemrég ismertetett műté­ti eljárása. Az orvostudós helyi érzéstelenítéssel végez szívmű­téteket, s így olyan betegek is a gyógyulás esélyéhez jutnak, akiknek szervezete nem bírná el az altatást. A Nyolcvan országba című nyilatkozatában egy vezető Üz­begisztán! minisztériumi tiszt­viselő vázolja, hogy mi min­dent exportál manapság nagy­számú külkereskedelmi partne­rének a közép-ázsiai köztársa­ság. A tájékoztatóból egyebek között megtudhatjuk, hogy vi- lágviszonylaban Üzbegisztán­ban gépesítették legnagyobb mértékben a gyapot betakarí­tását és itt a legbőségesebb a hektáronkénti gyapottermés. A szovjet falvakban városias hajlékok ugyanúgy épülnek, mint olyanok, amelyekben a víz- és hőellátást az épület­ben lévő készülékek segítségé­vel, villanyárammal biztosítják. Hogy lépést tartsanak a mind nagyobb igényekkel, kor­szerű gépekkel és szakembe­rekkel jól ellátott, úgynevezett mozgó építőipari részlegeket alakítottak. A Falusi otthonok futószalagon című összeállítás az ukrajnai Poltava megye egyik ilyen részlegének mun­káját mutatja be. Hovatovább sehol sem nél­külözhetők a számítógépek, de nagyobb eljesítményű kompu­terek üzemeltetése rendkívül sokba kerül. Kínálkozik, hogy több előfizető együttesen hasz­nálja az ilyen berendezéseket. Az úttörő szerepet ennek az or­szágos elgondolásnak a meg­valósításában az egyik szibé­riai megyeközpont vállalta. Az itt szerzett tapasztalatokról számol be A tomszki modell című riport. A biológia két évszázad ha­tárán című cikkében Alek­szandr Bajev akadémikus egye­bek között arról ír, hogy az élettani kutatások miként okoz­hatnak fordulatot az élelmi­szer-termelésben, a kedvezőbb tulajdonságú növény- és állat­fajok létrehozásában, a kórok és a növényi kártevők elleni küzdelemben, de mindenek­előtt az emberiség éhező ré­szének jóllakatásában. LÁNYOK,ASSZONYOK Ismé sok olvasnivalót kínál a Lányok, Asszonyok legújabb száma. L. Lerner Krími rózsák című színes, hangulatos írása Szimferopol és Kecskemét, a két testvérváros gazdag kap­csolatait, az emberek életében betöltött szerepét ismerteti. A Hagyományok, ünnepek, nép­szokások című rovat ezúttal az Orosz Tél ünnepére kalauzolja el az olvasókat. Sok színes fénykép i'lluszrálja Z. Iljina kedvcsináló írását. A Könyves­polc című rovat Jurij Bonda­rev, a nálunk is méltán nép­szerű szovjet író új regényét, a Választást ismerteti. A könyv két egykori jóbarát tör­ténete, akik egy visszahozha- tatlan pillanatban más-más életutat választanak maguk­nak. Több mint 30 év után ta­lálkoznak ismét, és mindkettő­jüknek szembe kell néznie tu­lajdon választása következmé­nyeivel. .. Egy különös asszonnyal való különös találkozását mondja el Jurij Rogov filmrendező a Repüljetek, gólyák című do­kumentumnovellájában. Az Aeroflot szovjet légiközlekedési vállalat munkáját mutatja be a Barátság útvonalai című írás, a Virágok és kövek című cikk pedig azt mondja el, ho­gyan változtatják dús virágos­kertté Tádzsikisztán hajdan kietlen déli vidékeit. A Név­adójuk: Budapest című írásban a magyar főváros nevét vise­lő moszkvai szálloda és új kulturális központ mindennap­jairól olvashatunk. Az orvos- tudomány új távlatait bemu­tató rovat legújabb cikke az egyik szakosított szülőotthon munkájába nyújt bepillantást. A különböző szívbetegségben szenvedő leendő anyákat irá­nyítják ebbe az intézménybe... Divatrovat, karcsúságunkat őrző tornagyakorlatok, a mel­lékletben kézimunkaleírások, keresztrejtvény és még sok ér­dekes olvasnivaló várja az ol­vasókat a Lányok, Asszonyok februári számában:" SZOVJET IRODALOM A tavaly, 71 éves korában elhuny azerbajdzsán költő, Rá­szól Rza verseiből közöl válo­gatást. Próbára tevő egyszerű­ség című bevezetőjében Rab Zsuzsa így jellemzi a szovjet költőt: „Verseit az ősi hagyo­mány és a modern hangvétel mesteri szintézise teszi egye­temessé. Az azerbajdzsán köl­tészet, mely már a XII. század­ban ojyan nagy filozófus köl­tőt adott a világnak, mint Ni­zami, nagyszerű televénye a modern költészetnek. Raszul Rza éppen szabadverseivel folytat nagyon régi hagyo­mányt. .. Próza rovatában a folyóirat Anatolij Kim különleges hang­vételű, dirai elbeszéléseit közli: a távol-keleti világ természet- élménye sajátos látásmóddal, mély emberszeretettel együtt érvényesül ezekben az írások­ban. E számban olvashatók Csingiz Ajtmatov új, Az évszá­zadnál hosszabb ez a nap cí­mű regényének befejező feje­zetei. A szovjet írók közül Konsztan- tyin Fegyinre, a magyar írók közül Darvas Józsefre emléke­zik a lap. A Közös dolgaink rovatban folytatódik a vita a magyar russzisztika helyzetéről. Anatolij Bocsarov tanulmánya a hetvenes évek szovjet pró­zájának műfaji és stiláris tö­rekvéseiről ad áttekintést. A Művészet című rovatban a ne­ves balett-táncosnak, Maris Liepának a nyilatkozata ol­vasható. szputnyik A szocializmussal való fegy­veres leszámolásra azóta tesz­nek kísérleteket, amióta Orosz­országban győzött a néphata­lom. S noha a Szovjetunió ki­tartóan küzd a békéért és az általános leszerelés valóra vál­tásáért, a Nyugat agresszív körei változatlanul a fenyege­tés és a katonai zsarolás tak­tikájának alkalmazását tartják a legcélravezetőbbnek. A szov­jet katonai vezetés ebben a helyzetben úgy ítéli meg a dol­gokat, hogy a haza fegyveres védelmezőinek felkészítésében nemcsak a modern technika elsajátításának van döntő sze­repe, hanem a szovjet katona lélektani és álalános elméleti képzésére is szükség van. E gondolatcsoport körül össz­pontosulnak a Leonyid Koval- jov ezredes által felvetett kér­dések A szovjet katona erköl­csi nevelése című cikkben. A jövő század tankhajóiról Vaszilij Zaharko azonos című írásában, amelyben a szerző arról tájékoztat, milyenek is azok az új típusú óceánjáró tankhajók, melyeknek sorozat- gyártását már elkezdték. A folyóirat folytatja a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulójára indított cikk­sorozatot. Most egy közép­ázsiai köztársaságot mutat be a folyóirat Tádzsikisztán jövő­je címmel. A folyóirat közli Nyikolaj Szmirnovnak, a biológiai tudo­mányok doktorának Katasztro­fális következmények című írá­sát. A fehér mackók birodal­mába vezet el Vitalij Senta- linszkij bravúros fotókkal il­lusztrált riportja, a Jegesmed­vék szülőotthona. Témákban szerteágazó sok olvasmányt kínál a folyóirat kulturális rovata. Egy rövid élet hosszú útja címmel Gennagyij Rozental bemutatja Jurij Raksa festő­művész életét és pályafutását. Grigorij Oganov Korunk művé­sze című írása hozzásegíti az olvasót, hogy könnyebben el­igazodjék a valódi művészi ér­tékek megítélésében. Turgenyev levele pécsi ismerőséhez Az orosz irodalom klassziku­sainak eddig számon nem tar­tott fordításaira bukkantak a korabeli pécsi sajtóban. Minta kutatások nyomán kiderült: a mecsekaljai város polgársága mindig is különös érdeklődést tanúsított a kortárs orosz írók és költők művei iránt. Ennek köszönhetően a XIX. és a XX. században sok orosz irodalmi alkotást fordítottak magyarra Pécsett, s több mű minden más magyarországi fordítást és köz­lést megelőzően jutott el a vá­ros olvasóközönségéhez. Hajzer Lajos docens, a ta­nárképző főiskola orosz nyelvi tanszékének munkatársa egy évtizede kutatja már az orosz, illetve az orosz-szovjet iro­dalom jelentkezését a pécsi sajtóban, s több irodalomtörté­neti érdekességű felfedezést tett. Megtalálta Turgenyev 1873-ban Karlsbadban írt és a Pécsi Napló által 1926-ban közzétett német nyelvű levelét, amelyet addig a szovjet iro­dalomtörténészek sem ismertek. A levelet Jánosi Engel József pécsi gyárosnak küldte, akivel a híres fürdőhelyen ismerkedett meg. Tudomásunk szerint ez az egyetlen ismert kapcsolat a nagy orosz író és egy magyar ember között. A pécsi kutató kereken nyolc­van olyan írást talált az 1945 előtti pécsi sajtóban, amelyek Tolsztojhoz kapcsolódtak. Több­ségük híradás a nagy orosz író életéről vagy recenzió egy-egy jelentős művéről, továbbá több elbeszélése is olvasható a lapok­ban. A tanárképző főiskola ki­adta a Hajzer Lajos által ösz- szeállított Tolsztoj-bibliográfiát. Ebből kitűnik, hogy a magyar vidéki városok közül talán se­hol sem fogadták olyan élénk érdeklődéssel a Háború és bé­ke szerzőjének műveit a század- fordulón és századunk elején, mint a Mecsekaljári. A bibliog­ráfia megemlít olyan Tolsztoj- elbeszéléseket is, amelyeknek magyar fordításai eddig isme­retlenek voltak. Az évtizedes kutatómunka ed­digi eredménye: Tolsztoj há­rom, Gorkij és Andrejev kettő­kettő, Puskin, Csehov, Garsin és Nyekraszov egy-egy művének olyan magyar fordítása, ame­lyekről korábban nem tudott a szakirodalom. A színpadon Mezey Máriával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents