Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-14 / 38. szám
a Képújság 1982. február 14. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Nem szabadnap a szabadnap Tok Károly Pincehelyről küldte hozzánk az alábbi észrevételét: „Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy miért nem lehet a kétszemélyes falusi iparcikk- boltnak a szabadnapot kiadni hétfői napon? A Siómenti áfész dolgozói vagyunk, a feleségemmel vezetjük a pincehelyi iparcikkboltot. Az ötnapos munkahetet, úgy tudjuk, többek között a családi együttlét ki- kapcsolódás és pihenés céljából vezették be. Nekünk viszont úgy határozták meg, hogy egyik héten a férj, a másik héten a feleség szabadnapos. Ezek után várhatjuk egymást otthon, közös program, együtt eltölthető szabadnap nélkül. Problémámmal megkerestem központomat, de ott a rendeletre hivatkozva elutasították kérésemet. A nyitva tartás és szabadnap kiírása előtt meg sem kérdeztek bennünket, pedig úgy gondolom, a helyi vásárlási szokások ismerői mi vagyunk igazán. Szombatra nem kérünk szabadnapot, hiszen a vásárlóközönség éppen akkor tud igazán családi bevásárlást eszközölni. A hétfői nap viszont nálunk üresjárat. Tudomásom szerint a gyógyszertárak is ötnapos nyitva tartással üzemelnek. Talán mi fontosabbak lennénk a lakosságnak, mint a gyógyszertár? Netán 28 év szolgálat után változtassunk mindketten szakmát, hogy együtt tölthessük a szabadnapunkat, mint a más szakmákban dolgozók? A levél nyomán történt intézkedésről Csapó Jenő, a MÉSZÖV elnökhelyettese adott tájékoztatást: Telefonszámunk : I2-284 ,,A bolt hétfői minimális forgalmát figyelembe véve, a boltvezető panasza jogos volt. A si- montornyai áfész elnöke elfogadta a panaszosok indokait, s a Pincehelyi Községi Tanács elnökével egyetértésben a bolt nyitva tartási rendjét módosította. Hétfőn az iparcikkbolt zárva lesz, tehát a heti szabadnapot a bolt vezetője feleségével együtt ekkor veheti igénybe.” Miért nincs akkumulátor? Kosztola Lászlótól Tamásiból érkezett az alábbi panaszbejelentés: „Ilyenkor télen, bizony nagy szüksége van sok gépkocsitu- lajdbnosnak akkumulátorra. Azonban a Skálától az Autóke- rig azt a választ kaptam, hogy hiánycikk. Kérdésem: miért éppen akkor nem kapható akkumulátor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá?" Olvasónk — Trabant Hycomat- ról lévén szó — szerkesztőségünk segítségével hozzájutott egy akkumulátorhoz. Kérdésére a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának osztály- vezetője, Sólyom Zoltán válaszolt: ,,A téli időszakban ugrásszerűen megnövekszik az igény a gépkocsi-akkumulátorok iránt. A hazaii ipari kapacitás ezt az igényt nem tudja kielégíteni, az importlehetőségek pedig korlátozottak. Már két hónapja gondot okoz a 6 voltos akkumulátorok hiánya. Az ipari kapacitás fejlesztése folyamatban van. Külföldi licenc vásárlásával megindult új típusú akkumulátorok gyártása enyhíti a hiány- helyzetet, de az igények teljes mértékű kielégítése az idén sem várható. A nagykereskedelmi vállalat tájékoztatása szertint februárban nagyobb mennyiségű áru beérkezése várható." „Elfáradtam, mehetek-e nyugdíjba?” Nagy Károlyné bonyhádi olvasónk fordult információért szerkesztőségünkhöz^ „Most negyvenkilenc éves vagyok, három gyermekem van, akik már felnőttek, családot alapítottak. Tizenhatodik éve dolgozom. Sokat betegeskedtem, súlyos műtétem volt, a lábaim eresek, nagyon fájnak. Úgy érzem, elfáradtam. Szeretnék otthon maradni, de a nyugdijtól sem szeretnék „elesni”. Kérdésem, hogy a nyUgdijig vissza levő időt hogyan tudnám áthidalni úgy, hogy 55 éves koromban nyugdíjjogosult legyek?” A kérdésre a megyei társadalombiztosítási igazgatóságról Nagy Zoltán igazgató válaszolt: „Az 1975. évi II. törvény 56. paragrafusa alapján, akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét nem lehet figyelembe venni. Kivételt képez az olyan eset, amikor az öt évet meghaladó megszakítást követően újabb öt év szolgálati időt szerez az igénylő. E feltétel hiányában az öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt (legalább 10 évet) megszerezte és az ezt követő öt éven belül az öregségi nyuqdíjra jogot adó életkort betölti, vagy megrokkan és rokkantsága a nyügdíjigénylésig fennáll. A 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. szabályzat 82. paragrafusa alapján nem számít megszakításnak az az idő, mely alatt az igénylő rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy akkor, ha elismerési dijat fizet. Az elismerési díj fizetésének ideje nem jogszerző, hanem jogfenntartó idő, mely az öt évet meghaladó megszakítás áthidalására szolgál. A hivatkozott szabályzat 83. paragrafusa alapján az elismerési díj fizetési kérelmét a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell benyújtani a szolgálati idő megszakítás kezdetétől, rokkantsági nyugdíjban részesülőknél a rokkantsági nyugdíj megszűnésétől számított egy éven belül. A fizetendő díj havi összege, a szolgálati iidő megszakítását közvetlenül megelőző háromhavi kereset alapján, 10, 15, 30 Ft lehet. Az említett díjat a szolgálati idő, illetőleg a rokkantsági nyugiíj megszűnését követő hónap első napjától kell fizetni. Abban az esetben, ha munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és legalább 10 éves szolgálati időt tud igazolni, az igazgatóság nyugdíjügyi osztályánál rokkantsági nyugdíjigényt lehet benyújtani. Amint azt már említettük, a rokkantsági nyugdíjjal ellátottság ideje nem számít megszakításnak. Ha tehát elismerési díj fizetését kívánja kérni, ez esetben az igazgatóság járulékügyi osztályához kérünk levélben bejelentést tenni, ha rokkantsági nyugdíjigényt kíván bejelenteni, ez esetben a nyugdíjügyi osztályhoz kell fordulni.” Ml VÁLASZOLUNK Révbe jutó állami gondozottak Segítség az önálló élet elkezdéséhez-------------— :— . ...: . , . ,—, ., .... ■. ; :.----------------., .. ... ________________________________L — Négyévesen kerültem ne- velőszüleimhez — mondja megyénk egyik községében a most 19 esztendős F. Antal cukrász. — Rendben elvégzetem az általános iskolát, majd a szakmunkásképzőt. Tavaly tavasszal albérletbe költöztem, de azért vissza-visszajárok nevelőszüleim- hez, akik mindig nagyon jók voltak hozzám. Egy 4,10x5 méteres szobáért 300 forintot fizetek havonta a 2500 forintos fizetésemből, amiből jókora OTP- részletet is kell törlesztenem, ugyanis 41 ezer 70 forintba került a szoba berendezése. A bútor megvételéhez természetesen készpénz is kellett, tehát jól jött az a 17 ezer forint, amit állami gondozottként a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézettől kaptam. — Édesanyám? — gondolkodik él F. Antal. — „Legutóbb" negyedikes általános iskolás koromban látogatott meg. Apu pedig akkor, amikor még csak óvodás voltam... Nem tudom, hogy mi van velük, de nem is érdekel. . . Húgom szintén állami gondozott volt; vele tartom a kapcsolatot. Nem, nem szégyellem, hogy állami gondozott voltam, hogy nevelőszülőknél nőttem fel. Akkor hát akár ide is írhatnánk F. Antal teljes nevét, s közölhetnénk munkahelyét, sőt lakáscímét is, hiszen neki nincs szégyellnivalója, önhibáján kívül került kisgyerekkorában hátrányosabb helyzetbe másoknál, s ma már megbecsült felnőtt, aki büszke lehet erre. Mégsem tesszük ezt. Ugyanis — mint Szekszárdon, a gyermek- és ifjúságvédő intézetben megtudtuk — előfordult már olyan eset, hogy a sok-sok évig gyerekükkel mit sem törődő szülők akkor keresték fel fiukat, lányukat, mikor az már önálló kereső lett, s pénzt kértek tőle... Reméljük, F. Antalnál nem lenne így, de tartsuk tiszteletben, amit mondott: nem is érdekli, mi van a szüleivel. Súlyos szavak ezek, mint ahogy súlyos a tény: jelenleg több mint ezer az állami gondozottak száma megyénkben. — F. Antal 17 ezer forintot kapott az intézettől. Miért? — kérdezzük Szommer János igazgatótól és Kemler András igazgatóhelyettestől. — 1978-tól vált lehetővé az, hogy pénzbeni támogatást kapjanak önálló életük elkezdéséhez azok az állami gondozottak, akik magatartásukkal és tanulásukkal méltónak bizonyulnak erre. — Mekkora összeg ez? — 5-től 25 ezer forintig terjedhet a pénzben nyújtott segítség, ami igen jelentős dolog, hiszen rendezett családi háttér, annak támogatása nélkül, de legalább némi anyagi alap tudatával és előnyével vághatnak neki ezek a fiatalok a felnőtt életnek. S ez az alap, például a belőle vásárolt bútor is arra serkenti őket, ne pazarolják el keresetüket, hanem takarékosan bánva a pénzzel, újabb ilyenfajta, de már saját munkájuk révén szerzett sikerélményben legyen részük. Mert ha — példánknál maradva — már van legalább mire leültetni a barátokat, akkor kiegyensúlyozottabbak, s az eredmény inspiráló, kedvezően hat személyiségükre. — Elegendő a jelenleg adható anyagi segítség összege? — Természetesen jó lenne nagyobb összegeket adni, hiszen a nagykorúvá váló, volt állami gondozott fiúnak nem gyűjtenek lakásra a szülei, s autót sem vesznek neki az érettségire... Lényege azonban, hogy a pénzt öt évig visz- szatarfhatja az intézet, és így a fiatalok gyűjthetnek hozzá lakásra a keresetükből. Persze, nem mindig elegendő maga a pénz, hiszen köztudottan kevés a lakás. Pedig hasznos lenne, ha évenként egyet-kettőt kifejezetten olyan, volt állami gondozottak kapnának a nagyobb településeken, akik ott dolgozva, rendes emberként, becsületesen élnek. — Ellenkező esetben viszont — ha hamar családot alapítanak — keresetük nagy része albérleti díjra megy el, s talán elkezdődhet egy újabb olyan folyamat, amely ismét állami gondozásba vétellel zárul. — Elkezdődhet. Annyi azonban bizonyos, hogy az önálló életkezdési összegek általában jó kezekbe kerülnek. De a veszély kétségtelenül fennáll. — Hányán kapnak anyagi segítséget? — Az állami gondozottak fiatalabb korosztályai a népesebbek, mert az esztendők múltával sokan például visszakerülnek családjukhoz. így évente 10—20 állami gondozott válik nagykorúvá. Tavaly 13-an kaptak anyagi segítséget, s közülük 8-an kérték: tartsuk vissza a pénzt későbbi lakásvásárlásukra. N. Irma 25 ezer forintot kapott, s ebből 10 ezerért bútort vásárolt, a maradék 15 ezerhez pediq garzonlakásra gyűjt. Erre adta be kérelmét Szekszárdon, ahol jelenleg egy másik, de férje révén már lakással rendelkező volt állami gondozottnál él albérletben.- Akad érettség!" után továbbtanuló is?- Igen. Ketten tanárképzőben tanulnak, egy lány pedig tanítóképzőbe jár. Ök ingyenes ellátásban, segélyezésben részesülnek, s amikor befejezik tanulmányaikat, akkor kapnak támogatást önálló életük elkezdéséhez. Szommer János és Kemler András sorolja a jó példákat: a volt szakmunkástanulóét, aki sikeres vizsgája után egy állami gazdaságban állattenyésztőként már az első évben — kemény plusz munkával is - havi 8 ezer forintot keresett; R. Máriáét, akit 1980-ban 15 ezer forinttal indítottak útnak, s azóta saját lakása van; K. Albertét, aki gépészként 1979-ben végzett, s munkát adó tsz-étől kapott lakást; G. Józsefét, aki 9 éves korában került állami gondozásba úgy, hogy iskolába se íratták be addig, s ma mégis autószerelő... Mindnyájan tisztességes és megbecsült emberek.- Nem túlságosan szép ez?- Csupán tényeket mondtunk, mint ahogy az is tény: az állami gondozott gyerekek 8-15 százaléka rövidebb-hosszabb ideig szökésben van - halljuk a választ. S valóban: most kizárólag azokról kérdeztünk, akikben megvolt az erő, s a társadalom erkölcsi és anyagi segítségével meg tudtak birkózni hátrányos helyzetük nehézségeivel. De nem feledhetjük a többieket sem, akiken se 25 ezer forint, se jóval nagyobb összeg nem segíthetne, pedig ugyanolyan gyereknek születtek, mint mások. „Csak” éppen nem jó helyre. S az ilyen, az igazi otthont nem adó „helyeket" sajnos lehetetlen teljesen megszüntetni. De azért, hogy minél kevesebb legyen belőlük, sokat lehet és kell is tenni. V. z. A nemzeti gondozottakról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanácsnak a Magyar Közlöny idei 4. számában megjelent 4/1982. (I. 27.) számú rendélete, amely kimondja, hogy a nemzeti gondozási díj összege rokkant részére havi 1900 Ft, házastárs, élettárs, özvegy részére havi 1500 Ft, félárva részére havi 1000 Ft, teljes árva részére ha- \é 1500 Ft és szülők, nagyszülők részére havi 1500 Ft. Kimondja a rendelet azt is, hogy a nemzeti gondozásra jogosult szülő havi 1500 forintot él nem érő nyugdíját erre az összegre kell kiegészíteni. E rendelkezéseket 1982. január 1. napjától kell alkalmazni. A pénzügyi ellenőrzésről szóló korábbi jogszabályt módosító 3/1982. (I. 27.) PM számú rendeletből csupán az alábbiakat idézzük: „A helyszíni ellenőrzést nem végezheti az a személy, aki az ellenőrzött szerv vezető állású dolgozójának hozzátartozója, továbbá az sem, akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása nem várható." A pénzügyminiszternek ez a rendeleté ugyancsak a Magyar Közlöny idei 4. számában jelent meg és rendelkezéseit ugyancsak 1982. január 1. napjától kell alkalmazni. Az Építésügyi Értesítő f. évi 2. számában jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszternők a munkavédelemről szóló 15/1981. számú utasítása, amely szerint a gazdálkodószervezet a gazdasági év lezárását követően minden év március hó 15-ig írásos beszámoló jelentést köteles készíteni az előző év munkavédelmi tevékenységéről, a munkavédelmi helyzet alakulásáról, a szociálpolitikai tervekben meghatározott, a munkavédelem fejlesztésére tervezett intézkedések végrehajtásáról. Az utasítás szerint a gazdálkodó szervezet magasabb vezető állású dolgozói tevékenységének értékelésénél figyelembe kell venni az irányításuk alá tartozó szervezet munkavédelmi helyzetét és tevékenységét, a gazdálkodó szervezetnél a meglévő veszélyes és ártalmas termelési tényezők mértékét műszeres vizsgálatokkal 1985. december 31-lig meg kell állapítani, azokon a munkahelyeken, ahol más gazdálkodó szervezet, vagy más üzemrész dolgozóinak kell munkát végezni, a munkaterületet írásos nyilatkozattal kell átadni. Rendelkezéseket tartalmaz az utasítás a munkavédelmi Vizsgákra, a munkavédelmi oktatásokra vonatkozóan és kimondja, hogy a dolgozók alkoholos befolyásoltságának az ellenőrzését — az utasítás mellékletében foglaltaknak megfelelően — a Munkavédelmi Szabályzatban kell szabályozni. Az utasítás 1982. január hó 1. napja óta hatályban van. A vállalatok és szövetkezetek belső ellenőrzésének 1982. évi feladatai tárgyában jelent meg közlemény a Kereskedelmi Értesítő idei 1. számában. A feladatok között szerepel az ötnapos munkahét bevezetésének vizsgálata, mellyel összefüggésben vizsgálni kell az áruellátás színvonalát, a nyitva tartási időt, a dolgozók munkaidő-beosztását, a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak és a nyugdíjasok alkalmazását, a túlórák, szabálytalanságok, lazaságok váltását stb. A társadalmi tulajdon védélme és a fogyasztók érdekvédelme körében kihangsúlyozza a közlemény, hogy: „A belső ellenőrzés a szabálytalanságok, lazaságok feltárásával, illetve az ellenőrzések megfelelő gyakoriságával segítse elő a fegyelmezett munkát, az előírások megtartását, a belső tartalékok feltárását és előzze meg a visszaéléseket.” DR. DEÁK iKONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke A DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT SZEKSZÁRDI MUNKAHELYRE FELVESZ: ÁCSOKAT, ADMINISZTRÁCIÓS MUNKAKÖRT BETÖLTŐ DOLGOZÓT SZERZŐDÉSSEL (lehet nyugdíjas is), MUNKAVEZETŐT. Jelentkezés Szekszá rd Aranytó u r. - - CSÉB-nek ma már £ több mint 3,5 millió Vj tagja van. ^ A munkahely, a közlekedés. / a háztartás egyaránt ^ balesetveszélyes. £ A munkahelyen ^ megköthető ^ megköthető Ss y CSÉB-biztositás zhJ&'W y bárhol ás bármikor y érvényes. 2 ti* y í. Biztos, ami biztos: Ä) K y> Ön is legyen CSÉB-tag! (290)
