Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-10 / 8. szám

1982. január 10. 2 Képújság Hétfő: A közös piaci országok külügyminiszterei brüsszeli ülésükön tudomásul vették Washington szovjet- és lengyel­ellenes szankcióit, de maguk nem csatlakoztak hozzájuk. — Kairóban letette a hivatali esküt a Fuad Máhieddin miniszter- elnök vezette új kormány. Kedd: A Féhér Házban a lengyel helyzetről, a fegyverzet­korlátozásról és a világgazdaságról tárgyalt Reagan elnök és a bonni kancellár. — Allen amerikai nemzetbiztonsági fő­tanácsadó lemondott, helyére William Clark eddigi külügyi államtitkár kerül. Szerda: Szovjet—lengyel gazdasági megállapodást írtak alá Moszkvában. — Begin izraeli miniszterelnök romániai látoga­tásra szóló meghívást fogadott el. — A francia minisztertanács ülésén Mitterrand elnök közölte, hogy folytatják a Lengyel- országba irányuló szállításokat. Csütörtök: Kulturális intézmények újrakezdték működésüket Lengyelországban. — II. János Pál pápa fogadta az izraeli külügy­minisztert. — Calvo Sotélo spanyol kormányfő Brüsszelben or­szágának a NATO-'hoz és a Közös Piachoz való csatlakozásá­ról tárgyalt. Péntek: Haig nyilatkozata nyomán az amerikai sajtó a Brezs- nyev—Reagan csúcstalálkozó lehetőségéről ír. — Párizsban a francia kommunista és a szocialista párt küldöttsége a közös kormányzás folytatása mellett foglalt állást. — Angol—spanyol megállapodás Gibraltár jövőjéről. Szombat: Bejelentették, hogy rövidesen összeül a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. — A Biztonsági Ta­nács vitája a Golan-fennsík izraeli bekebelezése miatti szíriai panasz tárgyában. — Japán—amerikai katonai együttműködési megállapodás jött létre. Japánban folytatott tárgyalásokat a szaúd-arábiai olajügyi mi­niszter. Jamani (balra) Szakuraucsi Josio japán külügyminiszter társaságában. A hét 3 kérdése 1. Visszavethetik-e a lengyelországi konszolidációt a reagani „szankciók”? Kétségtelen, hogy megéreZheti Lengyelország, ha teljessé válnának és sokáig is tartanának a Reagan amerikai elnök ál­tal bejelentett lengyelellenes intézkedések. Varsóban hivatalos helyen hangoztatták, hogy az amerikai szankciók az ország devizahelyzetét éppoly károsan befolyásolhatják, mint a ta­karmányellátást... Amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozóra került sor Washing­tonban, Reagan elnök és Schmidt kancellár között. A reagani „büntetés" a lengyel nép hátán csattanna, épp ezért nem léhet más, mint népszerűtlen és kiábrándító a leg­több lengyel szemében. Beszédes jel, hogy éppen az USA el­nökének lengyelellenes intézkedései késztették a Szolidaritás­nak Amerikában tartózkodott korábbi szóvivőjét a hazatérésre. Varsóból nézve is kinek-kinek látnia kell, hogy Nyugat- Európa nem követi Reagant a szankciók útján. Schmidt kancel­lár sem csatlakozott a „büntetések" sorához, pedig a Fehér Házban volt látogatása során néhány politikai engedményt kellett tennie, s a végén vendéglátójával együtt követelte pél­dául a lengyelországi szükségállapot megszüntetését, vagy a tárgyalásokat a különböző lengyel politikai erők között. Az a Mitterrand elnök, aki Lengyelországgal kapcsolatos vé­leményével közelebb állónak látszott Reaganihez, mint akár II. János Pál pápához, nem is beszélve a nyugatnémet szociál­demokraták bafszárnyáról vagy Kreisky osztrák kancellárról, nos, a francia köztársasági elnök kormánya ülésén sietett leszögez­ni, hogy Franciaország folytatja a szállításokat Lengyelország­nak, sőt, hajlandó újabb tárgyalásokat kezdeni. A nyugati bankók az új esztendő első hetében újrakezdték a lengyel kölcsönök ügyének megvitatását, ez alkalommal Lon­donban. Hírek jötték arról, hogy brazil és nyugatnémet ban­koknak már fizetett esedékes kamatot a Lengyel Nemzeti Bank, ami pedig a kölcsönök törlesztése átütemezésének is előfel­tételei­Lengyelország igazi segítséget csak a szocialista közösségtől várhat. Moszkvában a héten szovjet—lengyel megállapodást írtak aló, amelynek értelmében nagy arányú élelmiszer, nyers­anyag és üzemanyag jut el Lengyelországba — hitelezett for­mában. . Természetesen a lengyel válságból csak az vezet ki, ha fe­gyelmezetten, céltudatosan és eredményesen folyik a munka az országban. A termelési eredmények lassú, de állandó, sze­rény, de ígéretes javulást mutatnak. 2. Milyen tanulságokat lehet levonni a Biztonsági Tanács Golan-vitájából? Mint emlékezetes, abban bízva, hogy a lengyelországi vál­ság leköti a világ érdeklődését, a Begin-ikormány nagy hirtelen elhatározta a Golan-fennsík bekebelezését, az annexiót aztán a knesszet, az izraeli parlament törvénybe is iktatta. A nem­zetközi joggal ellentétes döntés úgyszólván az egész világon megdöbbenést keltett, nagyon sók elítélő hangot lehetett hal­lani. Az elején még az USA is csatlakozott azokhoz az orszá­gokhoz, amelyek elmarasztalták Izraelt: a Biztonsági Tanács először 15:0 arányú szavazással fordult szembe a döntéssel és rövid határidőt szabott Izraelnek, hogy másítsa meg. De már akkor nyilvánvaló volt, hogy ha netán a Biztonsági Tanács tényleges szankciókat mondana ki, azokat az Egyesült Államok nyomban megvétózná, s így azok nem is léphetnének érvénybe. Amikor a hét elején New Yorkban ismét összeült a Bizton­sági Tanács, a jeruzsálemi rádió nagy diadallal jelenthette: az USA hivatalosan kötelezte magát, hogy ellenezni fogja, ha bármiféle nemzetközi szankciót akarnának életbe léptetni Iz­rael ellen a Golan-fennsík bekebelezése miatt, a kötelezettség­vállalást az izraeli kormányhoz eljuttatott washingtoni üzenet tartalmazta. Erre aztán a jeruzsálemi kormány a heten közölte: újabb településeket létesít a Golan-fennsíkon. Az arab országok tudják, hogy az amerikai vétó árnyékában csak egy enyhébb megfogalmazású határozati javaslatnak van esélye az elfogadásra a Biztonsági Tanácsban. Az Egyesült Ál­lomok diplomáciájának pedig azt kell számításba vennie, hogy o vétó megint szembefordíthatná az USA-t az arab országok­kal, pedig Kairótól Rijadig az amerikaiak egyre több kötelék­kel akarják magukhoz kötni az arab vezetőket. 3. Várható-e az 1982-es évben az iraki—iráni háború be­fejezése? Az 1980. szeptember 22-én kirobbant háborúról a világ mos­tanában szinte hajlandó elfeledkezni. Az iraki—iráni ellensé­geskedések pedig tovább tartanak, váltakozó hadiszerencsé­vel és váltakozó hévvel. Maga a tény elgondolkoztató: földünk egyik legfontosabb térségében dörögnek a fegyverek, az olaj útjának közelében, a mindenekelőtt a nyugati világ szempont­jából olyannyira fontos energiaforrások mellett. Valójában akár világháborúba is torkol Ihatott volna, olyan óriási érdekek érvényesülési területén folytak a harcok a két mohamedán ál­lam katonái között... hogy a világ egyszer-másszor szinte meg is feledkezheti'k erről a helyi háborúról, azt mutatja, mennyire tud hatni a józan ész és a nagyihatalmak felelősségérzete egy viI áglháborús vészé lyheiyzetben. Pedig magában az iraki—iráni háborúban nehezen találni nyomát.a józan észnek és a résztvevők felelősségérzetének. Igen, 1982-ben már tényleg véget kellene vetni a vérontásnak, a két el nem kötelezett, de magát imperialistaellenesnek valló ország háborújának. Amely csak az imperializmus malmára hajtja a vizet... (vagy az olajat...) A héten egy jelentősebb, hivatalosnak tűnő nyilatkozat hang­zott el a háborúról': Rafszándzsani, a teheráni parlament, a medzslisz elnöke azt mondotta, hogy Irán csak akkor hajlandó fegyverszünetre, ha Irak kivonja erőit iráni területről, megtéríti az okozott károkat és elismeri, hogy agressziót követett el. Köz­ben folyik a háború és továbbra is egymásnak ellentmondó hadijelentések látnak napvilágot: a héten az irániak közlése szerint 1000 iraki katona vesztette életét a harcokban, míg a bagdadi jelentésekben az állt, hogy az irániak, akiknek 907 halottjuk volt, „megízlelték a megsemmisítő vereség keserű ízét". PALFY JÓZSEF Hetekig húzódó botránysorozata után végül mégis lemondásra kényszerült az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Richard Allen. A posztot egyébként William Clark eddigi kül­ügyminiszter-helyettes vette át. Megalakult a magyar ellenállók, antifasiszták szövetsége (Folytatás az 1. oldalról.) A tisztségviselőik megválasz­amnelynek titkára Kerekes Imre fását követően az országos bi- ezredes lett zottság felhívást fogadott él : A MAGYAR ELLENÁLLÓK, ANTIFASISZTÁK SZÖVETSÉGE ORSZÁGOS BIZOTTSÁGÁNAK FELHÍVÁSA A II. világháború egykori magyar partizánjai, a politikai és fegyveres antifasiszta ellen­állási harc résztvevői, valamint az idősebb nemzedék forradal­mi harcosai országos értekez­letükön megvizsgálták szövet­ségük, a Magyar Partizán Szö­vetség tevékenységét. Megálla­pították, hogy a szövetség munkájában hűségesen érvé­nyesíti azokat az eszméket, melyek annak idején tagjait harcra ösztönözték a fasizmus ellen, a társadalmi haladásért. A volt ellenállók ma is múlt­jukhoz méltó felelősségérzettel és fiatalos energiával vesznek részt abban a nemzetközi mé­retű társadalmi harcban, amely a béke megőrzéséért és a fa- sizmums újjáéledése ellen fo­lyik. A Magyar Partizán Szö­vetség, mint a Hazafias Nép­front, valamint az ellenállók nemzetközi szövetsége része, közösségként is kiveszi részét ebből a küzdelemből. Az országos értekezlet meg­állapította, hogy a Magyar Partizán Szövetség széles kö­rű és sokoldalú munkát vég­zett a történelmi múlt feltárá­sán. Tanúságtételek, emléke­zések, dokumentumok össze­gyűjtésével nagyban hozzájá­rult az ellenállási harc jobb megismeréséhez. Mindazok, akik egykor életük kockáztatásával szembeszáll­tak a fasizmussal és így hoz­zájárultak Európa és a nagy­világ békéjének megteremtésé­hez, most aggódva állapítják meg, hogy ismét komoly ve­szély fenyegeti a nagy áldoza­tok árán kivívott békét. Szerte a világon vannak olyan reak­ciós erők, amelyek ugyanak­kor, amikor a nukleáris össze­csapás rémével kacérkodnak, nem riadnak vissza attól sefn, hogy fasiszta és félfasiszta elemeknek támogatást adja­nak és nyjjvánosságot biztosít­sanak. Mindez a haladó erők fokozott aktivitását és összefo­gását sürgeti, követeli meg. Ezért a szövetség országos értekezletén elhatározta, hogy erősíti társadalmi és tájékozta­tó tevékenységét, s a történel­mi igazságnak is eleget téve, sorait kiszélesíti mindazokkal, akik a II. világháború idején önkéntes elhatározásukból, éle­tük kockáztatása árán vállal­ták a politikai és a fegyveres harcot a fasizmus ellen, a tár­sadalmi haladásért, a béke megteremtéséért. Számosán a szovjet hadsereg oldalán részt vettek hazánk felszabadításá­ban is. Mindezeknek a haza­fiaknak új összefogása nap­jaink történelmi parancsa. A tagság megváltozott ösz- szetételének megfelelően a szövetség új nevet vesz fel és a jövőben Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségeként működik. Az országos értekezlet fel­hívással fordul mindazon ma­gyar állampolgárhoz, egykori bajtárshoz, aki a szövetség cél­kitűzéseit maqáranézve elisme­ri és a II. világháború idején — a szovjet hadsereggel együtt harcoló magyar alaku­latok (1. vasútépítő hadosztály, 3. vasútépítő dandár) katoná­ja volt; — a Szovjetunióban anti­fasiszta iskola hallgatója volt; — a Magyar Frontba tömö­rült volt polgári ellenálló cso­portok valamelyikének tagja volt; — a demokratikus hadsereg 1. és 6. hadosztályának önkén­tes katonájaként hadműveleti területre elvonult, beléoési szándékát jelezve csatlakozzék a szövetséghez, hogy szervezetten támogathas­sa annak célkitűzéseit. A Magvar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége számít a régi és új tagok egybeforrott munkásságára és az egész ma­gyar társadalom megértő tá­mogatására. Az országos értekezlet az In- ternacionálé hangjaival ért vé­get. New York, ENSZ Elnapolták a Golan-fennsík vitáját Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közép-európai idő szerint szom­baton hajnalban minden ered­mény nélkül elnapolta a vitát arról, hogy a világszervezet tagállamai milyen szankciókat léptessenek életbe Izrael ellen o Szíriához tartozó Golan- fennsík törvénytelen bekebele­zése miatt. A vita előrelátha­tóan hétfőn délután folytatódik. ENSZ-megfigyelők szerint egyelőre bizonytalan, hogy Szí­ria rendelkezik azzal a kilenc szavazattal a testületen belül, amely szükséges a szankciókat elrendelő határozat elfogadta­tásához. Továbbra "is egyértel­műnek látszik, hogy a szank­ciók melletti többség megléte esetén az Egyesült Államok él­ni fog „vétójogával". Washing­ton nemleges szavazata de­monstrálhatja, hogy a Golan bekebelezése miatti amerikai rosszallásnak és elítélésnek nin­csen komoly jelentősége. Ebből pedig az arab világ levonhatja a megfelelő következtetéseket. MNffiÁMA BRÜSSZEL A madridi európai biztonsá­gi és együttműködési találkozó nem tart rendkívüli ülést a len­gyelországi fejlemények meg­tárgyalására — közölték szom­baton brüsszeli külügyminiszté- riumi forrásók, de a hírügynök­ségi jelentésekből nem tűnik ki, hogy ezzel kapcsolatban mi a nyugati országok végleges állásfoglalása. KOPPENHÁGA Koppenhágáiban befejezte háromnapos kibővített ülését a Béke-viláata nács e I nökségének irodája. A tanácskozásról ki­adott zárónyilatkozatban vázol­ták a BVT 1982—83-as akció­tervét, amelynek mottója: Tár­gyalás igen, konfrontáció nem! Az elnökség irodájának doku­mentuma felszólítja a békemoz­galmakat, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket a fegyverkezési hajsza megállításáért és a gen­fi tárgyalások sikeréhez szüksé­ges légkör megteremtéséért. ATHÉN Súlyos bírálattal illette szom­baton az Egyesült Államok kor­mányát a Görögországban ha­talmon lévő pánhellén szocia­lista mozgalom (RASOK) hiva­talos lapja. Az Ekszormiszi cí­mű lap vezércikke szerint az amerikai kormányzat „olyan szovjetellenes kampányba ránt­ja magával a nyugati országo­kat, amely szankciókban tető­zik, s a világot a nyílt konfron­táció közelébe sodorja”.

Next

/
Thumbnails
Contents