Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
1982. január 10. 2 Képújság Hétfő: A közös piaci országok külügyminiszterei brüsszeli ülésükön tudomásul vették Washington szovjet- és lengyelellenes szankcióit, de maguk nem csatlakoztak hozzájuk. — Kairóban letette a hivatali esküt a Fuad Máhieddin miniszter- elnök vezette új kormány. Kedd: A Féhér Házban a lengyel helyzetről, a fegyverzetkorlátozásról és a világgazdaságról tárgyalt Reagan elnök és a bonni kancellár. — Allen amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó lemondott, helyére William Clark eddigi külügyi államtitkár kerül. Szerda: Szovjet—lengyel gazdasági megállapodást írtak alá Moszkvában. — Begin izraeli miniszterelnök romániai látogatásra szóló meghívást fogadott el. — A francia minisztertanács ülésén Mitterrand elnök közölte, hogy folytatják a Lengyel- országba irányuló szállításokat. Csütörtök: Kulturális intézmények újrakezdték működésüket Lengyelországban. — II. János Pál pápa fogadta az izraeli külügyminisztert. — Calvo Sotélo spanyol kormányfő Brüsszelben országának a NATO-'hoz és a Közös Piachoz való csatlakozásáról tárgyalt. Péntek: Haig nyilatkozata nyomán az amerikai sajtó a Brezs- nyev—Reagan csúcstalálkozó lehetőségéről ír. — Párizsban a francia kommunista és a szocialista párt küldöttsége a közös kormányzás folytatása mellett foglalt állást. — Angol—spanyol megállapodás Gibraltár jövőjéről. Szombat: Bejelentették, hogy rövidesen összeül a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. — A Biztonsági Tanács vitája a Golan-fennsík izraeli bekebelezése miatti szíriai panasz tárgyában. — Japán—amerikai katonai együttműködési megállapodás jött létre. Japánban folytatott tárgyalásokat a szaúd-arábiai olajügyi miniszter. Jamani (balra) Szakuraucsi Josio japán külügyminiszter társaságában. A hét 3 kérdése 1. Visszavethetik-e a lengyelországi konszolidációt a reagani „szankciók”? Kétségtelen, hogy megéreZheti Lengyelország, ha teljessé válnának és sokáig is tartanának a Reagan amerikai elnök által bejelentett lengyelellenes intézkedések. Varsóban hivatalos helyen hangoztatták, hogy az amerikai szankciók az ország devizahelyzetét éppoly károsan befolyásolhatják, mint a takarmányellátást... Amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozóra került sor Washingtonban, Reagan elnök és Schmidt kancellár között. A reagani „büntetés" a lengyel nép hátán csattanna, épp ezért nem léhet más, mint népszerűtlen és kiábrándító a legtöbb lengyel szemében. Beszédes jel, hogy éppen az USA elnökének lengyelellenes intézkedései késztették a Szolidaritásnak Amerikában tartózkodott korábbi szóvivőjét a hazatérésre. Varsóból nézve is kinek-kinek látnia kell, hogy Nyugat- Európa nem követi Reagant a szankciók útján. Schmidt kancellár sem csatlakozott a „büntetések" sorához, pedig a Fehér Házban volt látogatása során néhány politikai engedményt kellett tennie, s a végén vendéglátójával együtt követelte például a lengyelországi szükségállapot megszüntetését, vagy a tárgyalásokat a különböző lengyel politikai erők között. Az a Mitterrand elnök, aki Lengyelországgal kapcsolatos véleményével közelebb állónak látszott Reaganihez, mint akár II. János Pál pápához, nem is beszélve a nyugatnémet szociáldemokraták bafszárnyáról vagy Kreisky osztrák kancellárról, nos, a francia köztársasági elnök kormánya ülésén sietett leszögezni, hogy Franciaország folytatja a szállításokat Lengyelországnak, sőt, hajlandó újabb tárgyalásokat kezdeni. A nyugati bankók az új esztendő első hetében újrakezdték a lengyel kölcsönök ügyének megvitatását, ez alkalommal Londonban. Hírek jötték arról, hogy brazil és nyugatnémet bankoknak már fizetett esedékes kamatot a Lengyel Nemzeti Bank, ami pedig a kölcsönök törlesztése átütemezésének is előfeltételeiLengyelország igazi segítséget csak a szocialista közösségtől várhat. Moszkvában a héten szovjet—lengyel megállapodást írtak aló, amelynek értelmében nagy arányú élelmiszer, nyersanyag és üzemanyag jut el Lengyelországba — hitelezett formában. . Természetesen a lengyel válságból csak az vezet ki, ha fegyelmezetten, céltudatosan és eredményesen folyik a munka az országban. A termelési eredmények lassú, de állandó, szerény, de ígéretes javulást mutatnak. 2. Milyen tanulságokat lehet levonni a Biztonsági Tanács Golan-vitájából? Mint emlékezetes, abban bízva, hogy a lengyelországi válság leköti a világ érdeklődését, a Begin-ikormány nagy hirtelen elhatározta a Golan-fennsík bekebelezését, az annexiót aztán a knesszet, az izraeli parlament törvénybe is iktatta. A nemzetközi joggal ellentétes döntés úgyszólván az egész világon megdöbbenést keltett, nagyon sók elítélő hangot lehetett hallani. Az elején még az USA is csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek elmarasztalták Izraelt: a Biztonsági Tanács először 15:0 arányú szavazással fordult szembe a döntéssel és rövid határidőt szabott Izraelnek, hogy másítsa meg. De már akkor nyilvánvaló volt, hogy ha netán a Biztonsági Tanács tényleges szankciókat mondana ki, azokat az Egyesült Államok nyomban megvétózná, s így azok nem is léphetnének érvénybe. Amikor a hét elején New Yorkban ismét összeült a Biztonsági Tanács, a jeruzsálemi rádió nagy diadallal jelenthette: az USA hivatalosan kötelezte magát, hogy ellenezni fogja, ha bármiféle nemzetközi szankciót akarnának életbe léptetni Izrael ellen a Golan-fennsík bekebelezése miatt, a kötelezettségvállalást az izraeli kormányhoz eljuttatott washingtoni üzenet tartalmazta. Erre aztán a jeruzsálemi kormány a heten közölte: újabb településeket létesít a Golan-fennsíkon. Az arab országok tudják, hogy az amerikai vétó árnyékában csak egy enyhébb megfogalmazású határozati javaslatnak van esélye az elfogadásra a Biztonsági Tanácsban. Az Egyesült Állomok diplomáciájának pedig azt kell számításba vennie, hogy o vétó megint szembefordíthatná az USA-t az arab országokkal, pedig Kairótól Rijadig az amerikaiak egyre több kötelékkel akarják magukhoz kötni az arab vezetőket. 3. Várható-e az 1982-es évben az iraki—iráni háború befejezése? Az 1980. szeptember 22-én kirobbant háborúról a világ mostanában szinte hajlandó elfeledkezni. Az iraki—iráni ellenségeskedések pedig tovább tartanak, váltakozó hadiszerencsével és váltakozó hévvel. Maga a tény elgondolkoztató: földünk egyik legfontosabb térségében dörögnek a fegyverek, az olaj útjának közelében, a mindenekelőtt a nyugati világ szempontjából olyannyira fontos energiaforrások mellett. Valójában akár világháborúba is torkol Ihatott volna, olyan óriási érdekek érvényesülési területén folytak a harcok a két mohamedán állam katonái között... hogy a világ egyszer-másszor szinte meg is feledkezheti'k erről a helyi háborúról, azt mutatja, mennyire tud hatni a józan ész és a nagyihatalmak felelősségérzete egy viI áglháborús vészé lyheiyzetben. Pedig magában az iraki—iráni háborúban nehezen találni nyomát.a józan észnek és a résztvevők felelősségérzetének. Igen, 1982-ben már tényleg véget kellene vetni a vérontásnak, a két el nem kötelezett, de magát imperialistaellenesnek valló ország háborújának. Amely csak az imperializmus malmára hajtja a vizet... (vagy az olajat...) A héten egy jelentősebb, hivatalosnak tűnő nyilatkozat hangzott el a háborúról': Rafszándzsani, a teheráni parlament, a medzslisz elnöke azt mondotta, hogy Irán csak akkor hajlandó fegyverszünetre, ha Irak kivonja erőit iráni területről, megtéríti az okozott károkat és elismeri, hogy agressziót követett el. Közben folyik a háború és továbbra is egymásnak ellentmondó hadijelentések látnak napvilágot: a héten az irániak közlése szerint 1000 iraki katona vesztette életét a harcokban, míg a bagdadi jelentésekben az állt, hogy az irániak, akiknek 907 halottjuk volt, „megízlelték a megsemmisítő vereség keserű ízét". PALFY JÓZSEF Hetekig húzódó botránysorozata után végül mégis lemondásra kényszerült az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Richard Allen. A posztot egyébként William Clark eddigi külügyminiszter-helyettes vette át. Megalakult a magyar ellenállók, antifasiszták szövetsége (Folytatás az 1. oldalról.) A tisztségviselőik megválaszamnelynek titkára Kerekes Imre fását követően az országos bi- ezredes lett zottság felhívást fogadott él : A MAGYAR ELLENÁLLÓK, ANTIFASISZTÁK SZÖVETSÉGE ORSZÁGOS BIZOTTSÁGÁNAK FELHÍVÁSA A II. világháború egykori magyar partizánjai, a politikai és fegyveres antifasiszta ellenállási harc résztvevői, valamint az idősebb nemzedék forradalmi harcosai országos értekezletükön megvizsgálták szövetségük, a Magyar Partizán Szövetség tevékenységét. Megállapították, hogy a szövetség munkájában hűségesen érvényesíti azokat az eszméket, melyek annak idején tagjait harcra ösztönözték a fasizmus ellen, a társadalmi haladásért. A volt ellenállók ma is múltjukhoz méltó felelősségérzettel és fiatalos energiával vesznek részt abban a nemzetközi méretű társadalmi harcban, amely a béke megőrzéséért és a fa- sizmums újjáéledése ellen folyik. A Magyar Partizán Szövetség, mint a Hazafias Népfront, valamint az ellenállók nemzetközi szövetsége része, közösségként is kiveszi részét ebből a küzdelemből. Az országos értekezlet megállapította, hogy a Magyar Partizán Szövetség széles körű és sokoldalú munkát végzett a történelmi múlt feltárásán. Tanúságtételek, emlékezések, dokumentumok összegyűjtésével nagyban hozzájárult az ellenállási harc jobb megismeréséhez. Mindazok, akik egykor életük kockáztatásával szembeszálltak a fasizmussal és így hozzájárultak Európa és a nagyvilág békéjének megteremtéséhez, most aggódva állapítják meg, hogy ismét komoly veszély fenyegeti a nagy áldozatok árán kivívott békét. Szerte a világon vannak olyan reakciós erők, amelyek ugyanakkor, amikor a nukleáris összecsapás rémével kacérkodnak, nem riadnak vissza attól sefn, hogy fasiszta és félfasiszta elemeknek támogatást adjanak és nyjjvánosságot biztosítsanak. Mindez a haladó erők fokozott aktivitását és összefogását sürgeti, követeli meg. Ezért a szövetség országos értekezletén elhatározta, hogy erősíti társadalmi és tájékoztató tevékenységét, s a történelmi igazságnak is eleget téve, sorait kiszélesíti mindazokkal, akik a II. világháború idején önkéntes elhatározásukból, életük kockáztatása árán vállalták a politikai és a fegyveres harcot a fasizmus ellen, a társadalmi haladásért, a béke megteremtéséért. Számosán a szovjet hadsereg oldalán részt vettek hazánk felszabadításában is. Mindezeknek a hazafiaknak új összefogása napjaink történelmi parancsa. A tagság megváltozott ösz- szetételének megfelelően a szövetség új nevet vesz fel és a jövőben Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségeként működik. Az országos értekezlet felhívással fordul mindazon magyar állampolgárhoz, egykori bajtárshoz, aki a szövetség célkitűzéseit maqáranézve elismeri és a II. világháború idején — a szovjet hadsereggel együtt harcoló magyar alakulatok (1. vasútépítő hadosztály, 3. vasútépítő dandár) katonája volt; — a Szovjetunióban antifasiszta iskola hallgatója volt; — a Magyar Frontba tömörült volt polgári ellenálló csoportok valamelyikének tagja volt; — a demokratikus hadsereg 1. és 6. hadosztályának önkéntes katonájaként hadműveleti területre elvonult, beléoési szándékát jelezve csatlakozzék a szövetséghez, hogy szervezetten támogathassa annak célkitűzéseit. A Magvar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége számít a régi és új tagok egybeforrott munkásságára és az egész magyar társadalom megértő támogatására. Az országos értekezlet az In- ternacionálé hangjaival ért véget. New York, ENSZ Elnapolták a Golan-fennsík vitáját Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közép-európai idő szerint szombaton hajnalban minden eredmény nélkül elnapolta a vitát arról, hogy a világszervezet tagállamai milyen szankciókat léptessenek életbe Izrael ellen o Szíriához tartozó Golan- fennsík törvénytelen bekebelezése miatt. A vita előreláthatóan hétfőn délután folytatódik. ENSZ-megfigyelők szerint egyelőre bizonytalan, hogy Szíria rendelkezik azzal a kilenc szavazattal a testületen belül, amely szükséges a szankciókat elrendelő határozat elfogadtatásához. Továbbra "is egyértelműnek látszik, hogy a szankciók melletti többség megléte esetén az Egyesült Államok élni fog „vétójogával". Washington nemleges szavazata demonstrálhatja, hogy a Golan bekebelezése miatti amerikai rosszallásnak és elítélésnek nincsen komoly jelentősége. Ebből pedig az arab világ levonhatja a megfelelő következtetéseket. MNffiÁMA BRÜSSZEL A madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó nem tart rendkívüli ülést a lengyelországi fejlemények megtárgyalására — közölték szombaton brüsszeli külügyminiszté- riumi forrásók, de a hírügynökségi jelentésekből nem tűnik ki, hogy ezzel kapcsolatban mi a nyugati országok végleges állásfoglalása. KOPPENHÁGA Koppenhágáiban befejezte háromnapos kibővített ülését a Béke-viláata nács e I nökségének irodája. A tanácskozásról kiadott zárónyilatkozatban vázolták a BVT 1982—83-as akciótervét, amelynek mottója: Tárgyalás igen, konfrontáció nem! Az elnökség irodájának dokumentuma felszólítja a békemozgalmakat, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket a fegyverkezési hajsza megállításáért és a genfi tárgyalások sikeréhez szükséges légkör megteremtéséért. ATHÉN Súlyos bírálattal illette szombaton az Egyesült Államok kormányát a Görögországban hatalmon lévő pánhellén szocialista mozgalom (RASOK) hivatalos lapja. Az Ekszormiszi című lap vezércikke szerint az amerikai kormányzat „olyan szovjetellenes kampányba rántja magával a nyugati országokat, amely szankciókban tetőzik, s a világot a nyílt konfrontáció közelébe sodorja”.
