Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-10 / 8. szám

1982. január 10. Képújság 3 Élelmiszer-ellátás Partnerszámban Lakótelepi kluboké a jövő? második Nagyobb választék, korszerűbb csomagolás AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS helyzetéről, az idei tervekről tá­jékoztatta Szigethi Gyula, a Be l'keres ke de lm i M i niszté ni u m főosztályvezetője az MTI munka­társát. A lakosság élelmiszer-ellátása évék óta kielégítő — mondotta — az alapvető cikkekből javult a kínálat. Az elmúlt évben hús­ból átlagosan 73—74 kilót fo­gyasztottunk féjenként, zöld­ségből és gyümölcsből egy la­kosra több mint 160 kiló jutott, tejből és tejtermékből 162, s kenyérből, pékáruból mintegy 100 kilogramm. Szeszfogyasz­tásban 1981-ben sem marad­tunk el az elmúlt évek mögött, borból 34—35 liter, sörből 87 liter, égetett szeszes italokból 9,5 liter „róható fel” fejen­ként az ország lakosságándk, pedig a statisztika a csecsemő­ket, öregeket és antialkoholis­tákat is fogyasztóként tartja számon. A mezőgazdaság és a fel­dolgozóipar idén is megfelelő mennyiségben és választékban bocsátja a kereskedelem ren­delkezésére a lakosság színvo­nalas ellátásához szükséges élelmiszereket. Pékárukból már az elmúlt év folyamán jelentősen bővült a választék, a burgonyás kenyér mellett megjelenték az üzletek­ben a szójás, sajtos, a francia béget, a bakonyi barna, és a kukoricapehellyel készült termé­kek. Ebben az évben főként a kukoricapehellyel készült kenyér mennyisége növelhető, de a Baranya megyei szentlőninci burgonyapéhely-üzem termelé­sének beindulása és a ZÖLD- ÉRT-válialatok által előállított burgonya pép mennyiségének növekedése lehetővé teszi azt is, hogy burgonyás kenyérből is több kerüljön az üzletekbe. Az év első negyedében elkészülő Váci úti kenyérgyár és néhány budapesti sütőipari üzem ter­vezett rekonstrukciója, fejlesz­tése enyhít majd a főváros ke­nyérgondjain is. Péksütemény­ből is nőtt a választék az el­múlt évben, már egyes fajták­ból'az ipar még nem képes ki­elégíteni a keresletet. A FOLYAMATOS, egyenletes ellátás érdekében lényegesen bővült az idén a vasárntap pék­árut és tejet árusító vendég­látóhelyek száma. A kereskede­lem különös gondot fordít a hétfői kenyérellátásra is, hiszen az általánosan meghosszabbo­dott hétvégével várhatóan meg­nő a kereslet ezeken a napo­kon. Tőkehúsból, baromfiból és a feldolgozott hústermékekből ed­dig is megfelelő volt az ellátás, s ez ebben az évben sem vál­tozik. Az egészséges táplálko­zás elősegítése érdekében azon­ban nagyobb súlyt kap az élő­és fagyasztott hal, valamint a baromfifélék választékának nö­velése. A hazai hál mennyisége az első félévben és a nyári hó­napokban idén sem lesz elegen­dő, ezért dbben az időszakban nagyobb mennyiségiben és vá­lasztékban kaphatók majd a mélyhűtött tengeri halak, egész­ben, szeletelve, panírozva vagy készételként feldolgozva. A ZÖLDSÉG- és gyümölcs- ellátás — a mezőgazdaság el­múlt évi eredményeinek köszön­hetően — mennyiségben és minőségben kielégítő lesz az új termésig. Azokból a termékek­ből, amelyek frissen csak rövid ideig fogyaszthatok, ez idén is elegendő konzervet és mirelitet vásárolhatunk az üzletekben, bár az üveges natúrtök és a karfiol mennyisége a gyengébb tavalyi termés miatt nem lesz kielégítő. Az elmúlt év végén több új­fajta házai gyártmányú bébi­étel és -ital jelent mea az üz­letekben, s ma már 35-féle kap­ható. Lassanként kiszorul a pul- tókról a hagyományos fémdo­bozos bébikonzerv — amely­nek gyártását már be is szün­tettek —, s a korszerű techno­lógiával készült, tetszetős üve­gekbe csomagéit, jól látható feliratókkal ellátott termékek ikerülnek helyébe. A cukorbetegek, diétázók, fo­gyókúrázók számára is jelentő­sen bővül ebben az évben a választék, konzervekböl, befőt­tekből egyaránt. Rövidesen kap­hatók lesznek a diétás ételkon- ze-vék és a vendéglátóipari vállalatok által qyártott gaszt- rofol diétás ételék is. Tejből és tejtermékekből évek óta kiegyensúlyozott az ellátás, sőt a fogyasztás inkább elma­radt a dinamikus mennyiség­és választéknövekedéstől. öszr szesen mintegy 120-féle tejter­méket kínál a vásárlóknak ma már a kereskedelem, s az ipar ebben az évben a csomagolás minőségének javulását is ígéri. üditő italókból mintegy 60-féle van forgalomban, az egy főre eső fogyasztás tavaly több mint 55 liter volt. Az alkoholmentes italok választéka az idén is ha­sonló lesz, s kielégítő a vásá­rolható szörpök mennyisége és minősége is. Az élelmiszer-kereskedelmi vállalatók különös gondot fordí­tanak arra, hogy az alacso­nyabb jövedelműek és a nyug­díjasok megfelelő mennyiség­ben és választékban hozzájus­sanak az olcsóbb élelmiszerek­hez. ALAPVETŐ célkitűzés tovább­ra is a szolgáltatások színvo­nalának emelése, a kulturál­tabb kiszolgálás, a fdlyamatos ellátás biztosítása. Területben harmadik a KSZE Négy nagy növénytermeszté­si rendszer működik az or­szágban. Közülük a legnagyobb mind a partnerek számában, mind a terület nagyságában a nádudvari KITE. A KITE-nek 377 partnergazdasága van és az összes integrált területük 710 ezer hektár. A KITE tag- gazdaságaiban 305 ezer hek­táron termelnek búzát, 220 ezer hektáron kukoricát, 75 500 hektáron napraforgót, 48 ezer hektáron cukorrépát, 4500 hek­táron burgonyát, 13 ezer hek­táron rizst és 45 ezer hektá­ron egyéb növényféleséget. A második legnagyobb nö­vénytermesztési rendszer a bá­bolnai IKR, amelynek 237 üzem és hat vállalat a tagja. E tag­gazdaságok összesen 526 ezer hektár integrált területtel ren­delkeznek. Kukoricát 224 193, kalászost 210 810, cukorrépát 14 738, napraforgót 27 714, lu­cernát 8536, silókukoricát 7230 hektáron termelnek, gyepterü­letük pedig 33 311 hektár. A szekszárdi KSZE taggazda­ságok számában megelőzi az IKR-t, az összes integrált terü­lete is alig marad el a bábol­naiakétól. A KSZE partnerei­nek száma 246, integrált terü­letük pedig 524 315 hektár. A KSZE taggazdaságaiban búzát 215 880, kukoricát 182 690, nap­raforgót 48 090, lucernát 19 550, borsót 7300, silókuko­ricát, repcét, árpát, stb. 36 830 hektáron termelnek. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszernek 160 partnere, 250 ezer hektár integrált területen gazdálkodik. Búzát 90 ezer, kukoricát 80 ezer, napraforgót 19 ezer, szóját 2 ezer, lucernát 10 ezer, egyéb növényt 39 ezer hektáron termesztenek. Integ­rált gyepterületük 10 ezer hek­tár. Pezsgő Zalából A zalai szőlőtermelő és bor­vidékek, elsősorban is a Zala- szentgróttól Galambokig húzó­dó összefüggő hegyhát sav­anyagokban gazdag borait a legjobb pezsgőalapanyagként tartják számon. A budafoki és a pécsi pezsgőgyár évről évre jelentős mennyiségű, zömében rizling szőlőből készült zalai bort használ fel a nemes ital előállító sá ra. Érdemes megmenteni Eszembe jutnak azok a délelőttök, amikor a műhelyfőnök karbantartást rendelt el. Ezt ál­talában kevesen szerették, mert aprólékos és fáradságos munka volt, kevéske eredménnyel. De nem volt, aki helyettünk elvégezze. A gép úgy dolgozott, ahogy a gazdája bánt ve­le. Arra is emlékszem, (hogy régebben nagyobb becsülete volt a derék esztergáknak, marók­nak, mint néhány műhelyben manapság. A kábái tsz-társulás gépműhelyében nem­régiben berendezkedtek az anyagmozgató tar­goncák javítására, szaknyelven szólva hivatás- szerű tmk-ra. Aligha kétséges, hogy évek óta megoldatlan feladatot vállaltak magukra. Mert rengeteg baj származott abból, hogy a több­nyire bolgár motoros targoncákkal, anyag- mozgató gépekkel nem tudtak mit kezdeni, ha elromlottak. Hol az alkatrész hiányzott, hol a szakértelem. Most úgy tűnik, lesz ennek az ügynek is gazdája. Mi segítette megoldáshoz az ügyet? A szük­ség, az hogy nem lehet minden elpusztult jó­szág helyett újat venni. Rövidebb az a bizonyos takaró, és becsülete van a hibásnak is, ha megfoltozható. Aligha a targoncaügy az egyet­len hasonszőrű feladvány. Persze a megoldás képlete nem egyszerű. Akadnak másfajta fel­adványok is, amikor mérlegelni kell: érde­mes-e megmenteni egy régi kifáradt gépet, berendezést. A Danuviában például néhány öreg eszter­gára, marógépre szellemes hidraulikus vezér­lést szereltek. Az átalakítás — javítással egy­bekötve — nem olcsó mulatság. Ám az öreg gépek megfiatalodtak, kortársaik teljesítmé• nyére is képesek. A gyár •— a termelékenység növekedésével — csakhamar visszakapta a megfiatalításra költött pénzt. Pedig a felújítás előtt nagyon sokan vitatták ezt: mondván, hogy ezzel lényegében a Danuvia elmaradott­ságát konzerválják. Emlegették a régi és az új autó közismert összehasonlítását, amelyből ki­derül: egy bizonyos életkoron túl nem szabad az öreg kocsira költeni! Ki tagadná, hogy még a legalaposabb szá­mítás is kockázattal jár, esetünkben azzal, hogy nem sikerül egészen pontosan felmérni az előre várható hasznot. De ettől még a koc­kázatot vállalni kell. Kiváltképp akkor, ha körülményeink erre kényszerítenek. Ha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mindenből a legújabbat, a legtermelékenyebbet szerezzük be, kénytele­nek vagyunk karbantartással, felújítással meg­őrizni munkaeszközeink használhatóságát. Hogy minél több jusson a korszerű, az egész nép­gazdaság számára előnnyel kecsegtető fej­lesztésekre, beruházásokra. MATKÓ ISTVÁN iMire használható, hasznosít­ható egy bérházi, közel har­minc négyzetméteres alapterü­letű közös tároló? iHct a lépcsöház(ak) lakói nem tisztelik egymást sem kö­zös céljajíkat, ha a tizenötből Chanmrndból, hatvanból) csak egy ialkó próbálja is saját mal­mára hajtani a vizet; akkor semmi különösebbre. Csak ar­ra, amire a tervezők megrajzol­ták. Ellenben, ha a lakóknak a zöme nem zárja magára a la- 'kásajtót, ha él bennük a közös­ségi élet, a társas kapcsolatok iránti igény — s ha képesek egy közös tárolót minőségileg is kö­zös célokra hasznosítani —, ak­kor a bériházi élet hangulata is egészen emberi lehet. Mitől? Egy klubtól. Sportszobától. KIGONDOLTAK, KIHARCOLTAK Kellenek a „motorok, szervező mikulások” Lomtár mindörökké ? „Figyelj, ... szervátok !” Szekszárd, Csokonai utca 11— 13-ös számú, 62 lakásos OTP- magasház. A sportszobává ala­kított, völt közös tárolóban este hatkor néhány tizenéves egy­mást váltva tekeri a kondício- bicikli pedálját. Miután meg­unták a gyűrűm függeszkedést, előkerül a laticel szőnyeg. Aki csőik egy kicsit is ismeri az évtizedes porrétegekkel be­lepett bérházi tárolóikat, annak meglepetés ez a sportszoba. 'Szabó Kovács Jánossal, a sportszdbci szervezőjével és irá­nyítójával, aktív sportemberrel a 11—13-as lépcsőházak közös képviselőjével ízlésesen beren­dezett lakásában beszélgetek. — Nem most vagyok először közös képviselő — mondja. — Régebbi lakóhelyeimen azt ta­pasztaltam, hogy a közös táro­lók papírgyűjtőhélyeklké és lom­tárakká válfcik Ezért a beköltö­zés utáni első lakógyűlésen már azzal az ötlettel álltam elő, hogy csináljunk az egyik tároló­ból sportszobát. Vállaltaim, hogy kijárom a felszereléseket. — Hogyan fogadták az ötletet a lakók? — Nem volt komoly ellenve­tés. Még az idősebbek is örül­tek néki, de legjdbban az ap­róságok. A döntést követően a helyiséget lezártam, így elkerül­hettük a mellékvágányra futást. — Mindvégig hibátlan volt az egyetértés? — A kezdeti időben teljesen. Mivel a félszerelésiek beszerzé­se időt vett igénybe, ez idő alatt voltaik olyan bangók, hogy mi­kor lesz már valami belőle? Lesz-e egyáltalán? Lett. A kö­vetkező lakógyűlésre már konk­rét tényeket tudtam felmutatni. A TÁÉV egyik szocialista, bri­gádja leragasztotta a linóleu­mot, ők festették ki a helyisé­get. Társadalmi munkában rá­csozatot szereltünk a játszótér felé néző ablakra. A szekszár­di városi KISZ-bizottsáqtál, o Tolna megyei Sporthivataltól és a megyei tanács ifjúsági titká­rától kaptunk jelentős segítsé­get. A sportszobát 1981. július 28- án adták át a lakóknak. Nagy volt az öröm, különösen a gyer­mekek körében. Azóta nincs is olyan nap, hogy ne térjenek be gyermekek és felnőtték tested­zésre, beszélgetésre. — A sportszdbát bárlki hasz­nálhatja. - folytatja Szabó Ko­vács János. - A házirendben szabályoztuk a nem házbéliek részvételét, és egyéb dolgdkat is. Eddig még nem volt semmi­nemű gond Vagy probléma. Mikor akarnak kulturális programokat és baráti összejö­veteleket is szervezni? — Sok elképzelésem van. Egyelőre még az a helyzet, hogy várom, a lakók élénkebb mozgolódását. Szeretném, ha itt kialakulna egy aktív, mozgé­kony, sportot, de másirányú dol­gokat is szerető mag, ők vinnék a prímet. Ekkor tudnánk igazi tartalommal megtölteni 0 sport­szobát. — Szavaiból azt veszem ki, hogy még nem használják ki a. léhetőségekhez mérten a lakók ezt a helyiséget. — Még nem teljesen. A la­kótelepi embereket a közössé­gi programokra a sporton ke­resztül lehet megnyerni. Emel­lett nagyon fontos a lakótelepi tömegsport is. Csodás dolgdkat lehetne e téren is elérni. Most azt várjuk, hogy igazán meg­mozduljon a ház, jöjjenek, pon­tosan úgy, mint gyermékei'k. HA MÁSOK JS AKARJÁK A lakótelepi klubok működési körülményeinek megteremtésé­ben, a szervezésben, a közvetí­tésben és a,z anyagi támogatás­ban jelentős részük van a KISZ- bizottságdknak is.. Herczig Ferenc, a szekszárdi városi KISZ-bizottság titkára nagyon szívesen beszél e té­máról : — E téren jelentős szerep há­rul, hárulna a lakótelepre — mondja-. - Tapasztalatunk, hogy a fiatalok nem nagyon keresik fel a -munkalhelyi klubokat, ha­nem a munkaidő végeztével si­etnék haza. Otthon a családi elfoglaltságok mellett idejük je­lentős részét kitölti 0 rádió, a televízió. — Sokan vitatják,, hogy egyál­talán igénylik-e a lakótelepen élők a közeledést, a közös programokat. — Meggyőződésem, hogy igen. Ezért is születtek lakóte­lepi sportpályák, egyéb játszó­helyek, amelyekben o lakók, a fiatalok társadalmi mun'kjd is benne van. Példa erre; a Köl­csey és o Kadarka lakótelep. — Eddig zömmel csak a sport- program ókról voilt szó.... — A sportszobákon keresztül vezet az út a klubokhoz. A sport nyitottá teszi az embereket, megteremtheti a lehetőséget, hogy egymáshoz közeledjenek a fiatalok és az idősebbek. Azo­kon a lakótelepeken', ahol már értéket hoztak létre az ott élők, nemeseik a sportszdbákra, klu­bokra vigyáznak, hanem lépcső­házukra, egész környezetükre is. Vázoljuk fel, a megyeszékhe­lyeken eddig hol „hoztak lét­re értéket" a lakótelepiek? A Körösi Csorna Sándor u. 13-as számú lépcsőházban, a Béri Balogh Adóm u. 23-as számú lépcsőházban már a technikai eszközök beszerzésének stádiu­mában van a klub-kondi-sport­szoba, a Szédhenyi utcai OTP- sarokíházban tervezik a klubot. Szubjektív megjegyzés: Szek- szárdon a ,meglévő és a leendő klubok számát kevésnek talá­lom. Herczig Ferenc feltételezé­se szerint még vagy 10—12 he­lyen lehetne klubot létesíteni. Hogy akarják-e az ott lakók? Er­re ma még nincs válasz. — Mi minden segítséget meg­adunk a klubok létesítéséhez. A társszerveik is úgyszintén. Lél- kes, agíiíils motorok, szervező mikulások kél'lenék, aikik nem sajnálják külömbejáratú szabad idejüket a közösségért feláldoz­ni, olyanok, akik hajlandók vi­askodni is ha, kell. * A december 22-i országos la­pok nyilvánosságra hozták az Országos Közművelődési Ta- náos, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a, Művelődé­si Minisztérium pályázatát 0 la­kótelepi művelődés fejlesztésé­ért. A meghirdetők anyagilag is ösztönözni és segíteni kívánják a lakótelepi klubdkat, műhe- iyéket, közösségi helyiségeket, amelyek a művelődést, a test­edzést akbrrjá'k gazdagítani, szí- nesíten i. Ismét egy lehetőség. Tessék! A pálya szabad. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó: KAPFINGER ANDRÁS A Tisza cipő negyven óve A negyvenedik termelési évét kezdte meg 1982-ben az or­szág legnagyobb cipőipari üze­me, a martfűi Tisza Cipőgyár. A vállalat négy évtizeddel ez­előtt ötszáz munkást foglalkoz­tatott és kétezer pár lábbelit gyártott naponta. A mai nagy vállalatnál napi negyvenezer pár lábbeli és százötvenezer pár műtalp készül. A jubileumi év szervezeti változást hozott: január 1-től levált és önálló gyárként működik a gyár deb­receni üzeme. A törzsvállalat így is tíz és fél millió pár ci­pőt küld piacra az idén, több mint négymillió párat exporttá, két és fél millió lábbelit tőkés országokba, ezenkívül 34 mil­lió pár műtalppal szolgálja a hazai cipőgyártást. A Tisza Cipőgyár nagy erő­feszítéseket tesz a külpiaci ver­senyképesség növelésére, a ter­mékek minőségének és válasz­tékának a javítására. Új vul­kanizáló présgépet állítanak üzembe, bővítik, korszerűsítik a tüzödei gépparkot. A taka­rékosság eddig is fontos erő­forrása volt a nagyüzemnek, az elmúlt évben is ötvenmillió forint értékű anyagot es ener­giát takarítottak meg; az újí­tómozgalom pedig tizenhat- millió forintot eredményezett. Az új évben gazdaságos ener­giarendszerre állnak át, a gyár mellett feltárt hőforrás vize fe­dezi majd a szükséges energia jelentős hányadát; készülnek a gőzvezeték-rekonstrukció kivi­teli tervei is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents