Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-24 / 20. szám

a^Hëpüjsàg 1982. január 24. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jár-e a bérmaradvány? Rab Istvánná Tamásiból írta a levelet szerkesztőségünknek: „Termelőszövetkezeti tag vol­tam, március 24-én léptem ki onnan. Amikor a termelőszö­vetkezet a bérmaradványt fizet­te ki tagjainak, én nem kap­tam. Azzal utasítottak el, Hogy év közben léptem ki, tehát nem jár. Mi az igazság?” A kérdésre dr. Deák Konrád válaszolt: „A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló törvény és ennek végrehajtására ki­adott jogszabályok szerint a termelőszövetkezet alapszabály alapján működik, a termelő- szövetkezet az alapszabályon felül szervezeti és működési szabályzatot, továbbá munka­ügyi, valamint munkavédelmi szabályzatot köteles alkotni, de részletesebb szabályozást igénylő kérdéseket a termelő- szövetkezet külön szabályzat­ban is rendezheti. Ugyanezt jogszabályok szerint a munka­ügyi szabályzatban kell meg­határozni — a többi között a munka mérésének, díjazásának az önszabályozás körébe utalt rendelkezéseit, a túlmunkára, a munkadíjpótlékra, a munkavég­zéssel kapcsolatos juttatásokra vonatkozó szabályokat, „vala­mint mindazt, amit a jogsza­bály, alapszabály a munkaügyi szabályzatban történő rende­zésre utal.” A fentieket jogszabály írja elő, „tsz belső vezetőségi hatá­rozata nem érvénytelenítheti” ezt a jogszabályi előírást. Jog­szabály azonban nem rendez­het minden részletkérdést, ezért van lehetőség arra, hogy a Telefonszámunk: 12-284 termelőszövetkezet egyes kér­déseket a jogszabály keretein belül részletesen szabályozzon. A jogszabályok a tagsági vi­szony megszűnése esetére a következőket írják elő: „Tagsági viszony megszűné­se esetén a volt tagot, illetőleg örökösét megilleti: a) a végzett munka díja, b) a bevitt vagyontárgyak után járó térítés, c) az a juttatás (részesedés) és segély, amely a tagság meg­szűnésének időpontja előtt már esedékessé vált, vagy amelyre az igényt megalapozó feltéte­lek eddig az időpontig megva­lósultak. d) a kijelölt háztáji földön a tagsági viszony megszűnésének évében végzett, meg nem térült munka és befektetés ellenérté­ke; e) a befizetett termelési és fejlesztési hozzájárulás." Úgynevezett belső szabály­zatban a fentieket a tagsági Viszony megszűnése esetén a volt taqtól megvonni nem lehet, további részletkérdések azon­ban belső szabályzatban ren­dezhetők. Mindezekre figyelemmel azt javasoljuk, hogy az önt esetleg megillető további járandóságok megismerése végett — ha kis­sé megkésve is — tanulmá­nyozza át a termelőszövetkezet erre vonatkozó belső szabályza­tát.” Kevés a friss kenyér A levelet, mely Bátaszék, Laj- vér-pusztáról érkezet*, Zörényi Károlyné mellett még heten ír­ták alá: „A helyi áfésznek már jelez­tük a kenyérellátással kapcso­latos problémánkat, de változás azóta sem történt. Minden hé­ten pénteken szállítják le a hét végi kenyeret, de legtöbbször szerdai és csütörtöki sütést, mindössze néhány kiló a friss. Mi megértjük, hogy lehetnek a sütőiparnak problémái. Azt nem tudjuk megérteni, hogy miért éppen mindig csak Laj- vér és Kövesdpuszta kap pén­tekenként olyan kenyeret, amit szombaton vagy vasárnap már lehetetlen elfogyasztani? A levél nyomán történt intéz­kedésről a Tolna megyei Sütő­ipari Vállalattól Schere Péter műszaki igazgatóhelyettes és Turányi László gyáregységveze- tő adott tájékoztatást: ,,'Lajvér-puszta hét végi ke­nyérellátása ügyében tett pa­naszbejelentést kivizsgáltuk. Az olvasók levelében foglaltakat a lajvéri bolt vezetője is megerő­sítette. A panasz megszüntetése érdekében a következő intézke­dést tettük: Utasítottuk az ellátást bizto­sító bátaszéki üzem vezetőjét, hogy pénteki napokon kizáróla­gosan csak friss kenyeret szál­líthat a lajvéri boltegységbe. A friss kenyér biztosíthatósága érdekében a boltvezető egyet­értésével pénteki napokon a szállítást 10—10.30 közötti idő­re ütemeztük. Felkértük a lajvéri boltegység vezetőjét, hogy a megállapo­dástól eltérő szállítást az illeté­keseknek jelezze." Választékhiány húsokból Több paksi olvasónk fordult hozzánk az alábbi panasszal: „Pakson a lakosság ellátása nem mondható kielégítőnek. Ez vonatkozik főképpen az ó köz­pontban és közvetlen környékén lévő üzletekre, ahol a felvágot­takból alig van választék, a frisshúsokból pedig pénteken már csak a méregdrága karajt lehet kapni. Nem is olyan régen volt, hogy e lapban olvastuk: üzem­be lépett a Szekszárdi Hús­kombinát. Ettől azt reméltük, hogy az ellátás nálunk is ja­vulni fog. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a választék azóta csökkent. Nem értjük ezt, hiszen Paks megnövekedett lé- lekszáma feltétlen szükségessé tenné a jobb ellátást.” A Tola megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályáról Só­lyom Zoltán osztályvezető vá­laszolt: „A húsellátás országosan ke­retgazdálkodáshoz kötött, így Paks igényeinek megfelelő ke­retmennyiséggel rendelkezik. Tudomásunk van a levélben említett — az ára miatt leg­kevésbé keresett, nehezen el­adható — „karajproblémák­ról”, azonban az ipar félserté­seket szállít és a karaj a ter­mék része. Jogos volt a lakossá­gi panasz a húskészítmény vá­lasztékhiányára vonatkozóan is. A választékhiány megszünteté­sére a kereskedelmi szerveknél intézkedtünk. Az igények kielé­gítését a Szekszárdi Húsipari Vállalat teljes mértékben biz­tosítja. A „karajprobléma" megoldá­sát a kereslethez jobban iga­zodó összetételben bontott tő­kehús-kiszállítás beindulásától várjuk." Ml VÁLASZOLUNK Véd és védelem nélkül Egy elkésett kérelem nyomában A tél fogait csikorgatja. Min­denki igyekszik ilyenkor mielőbb meleg szobába kerülni. Az ut­cákon alig van mozgás. Csak egy-két bevásárló asszony siet hazafelé. Viszik az ebédnek- valót. Végre megleljük Molnár Ist­ván „házát” Bölcskén, a Ma- docsa felől vezető út bal olda­lán. A parányi nádfedeles ku- lipintyót deres giz-gazok takar­ják. A rozoga kerítés mögött félszegen csahol egy kutya. — Pista bácsihoz? — hallik a túloldalról. — Várjanak, majd átjövök. — Máris felénk tart Dér Gyuláné, a „szembeszom- széd". Biztos kézzel nyitja — másikkal tartja — a kis házikó roskatag ajtaját. Csöppnyi elő­tér. A nyomorúság kiáltozik be­lőle. Aztán a „szoba”. . . A rakott sparhelt füstöt okád, s mellé gonoszán adagolja a hideget — mintha kint nem lenne belőle elég. Bútor? Talán nincs is. Rozo­ga prices, egy asztal, a földön pedig ócska edények, minden­féle gyanús színű íével. A fek­hely szélén öregember üldögél. Avitt rongyaiba belevész. Az ágynemű? Tán nem is az... Rongyok, melyek már nem is lehangolóak. Szürkeségük az összkép árnyékában alig tűnik föl. Az öreg keze fekete. Mint­ha a tűzhely összes korma rá­tapadt volna. — Megette a hurkát? — kérdi tőle Dér Gyuláné. — Amit tegnap hoztam... — szól magyarázón. A válasz alig hal­lik, viszont az ablak kilincsén érintetlenül lóg a disznóvágási kóstoló. — Rokona nincs? — A fiam... — dőlnek sze­méből a könnyek. — Itt lakik az egyik fiú Bölcs­kén. A másik Komlón bányász. A nevelt lánya szintén idevaló­si — szól ismét Dér Gyuláné. — A fia, az István, nem jön? Válasz a csend. — Magát sem viszi haza hozzájuk? Ismét csak a hallgatás. — Mikor volt náluk, Molnár bácsi? Merre laknak? — Azt én nem tudom. . . Azt mondják, elköltöztek. — Építettek, itt a községben — egészíti ki alkalmi „kísé­rőnk", akitől még megtudjuk, hogy Molnár István nemrég 1500 forint rendkívüli szociális segélyt kapott a tanácstól. Dér- né a pénzt magához vette. Ab­ból vásárol cukrot, kenyeret, tejet az öregnek. Mikor mi kell... Azt mondja, a pénz eb­ben a viskóban nincs bizton­ságban. Ide bárki bejöhet, bár­ki elviheti, mint az már sok­sok segéllyel megtörtént. — Főtt ételt sem eszik a bácsi? — Dehogynem. Úgy két-lhá- rom hónapja... Innen, a vál­lalattól hoznak neki ebédet. Csak úgy ingyen.. . sajnálatból. Meg mi, a szomszédok adunk neki ezt-azt. . . Csak hát kis meleget nem tudunk áthozni. Pedig most arra volna a leg­nagyobb szüksége. Bölcskén, a közel négyezer lakosú községben ötvenen kap­nak rendszeres szociális se­gélyt; öt tiszteletdíjas gondozó tíz öreqet lát el rendszeresen. Az ellátás házi gondozást je­lent, vagyis ápolást, takarítást és lelki támoqatást. Az igaz­sághoz tartozik, hogy Bölcskén van egy-két olyan idős, már- már magatehetetlen ember, akihez a segíteni akarástól és a szeretettől suaárzó aktivisták sem járnak el. Molnár István is ezek közé tartozik... Nyugdíja nincs. Valamicskét dolgozott a termelőszövetkezetben, majd alkalmi munkából tengette éle­tét. Gyermekeinek annak ide­jén vaqy volt mit enniük, vagy nem. Gondozását ők is megta­gadták. Csak ritkán, tanácsel­nöki dorgálás, avagy könyörgés után hajlandóak az elhanya­golt házba belépni, esetleg ágyneműt cserélni. A védelemtől és a vádak so­rozatától tekintsünk el mind­egyikük esetében. De tény, hogy alapvető morális problé­mák vetődtek és vetődnek fel mindkét részről. — Tavalyelőtt a régi tanács­elnököt kértem, hoqy apámat vitesse szociális otthonba — mondja ifj. Molnár István. — Később a vb-titkárnak szóltam. Nem foglalkoztak az üggyel. Most, az új elnök támogat..;. Nézze, nekem három gyerme­kem van. Tizenkét tiznegy éve­sek a nagyok. A kicsi négy­hónapos, és csípőficamos. Győzzük vinni a rendelésekre. . . Igaz, építkeztünk. De csak a főzőfülke, a gyerekek szobája és a miénk van berendezve. Hova tegyük apámat? A sérve kirepedve már mit tudom én, mióta. . . Orvosi ellátásra lenne szüksége. .. Eljárok hozzá, megborotválom. — De az ágyruhája. öltö­zete. .. le kellene cserélni. Fű­teni sem lehet, — [gérem, mindent megcsi­nálunk. Csak segítsenek bejut­tatni az otthonba! Idézet a szerkesztőségünkhöz érkezett névtelen levélből, ami­ről fogalmam sincs, hogy miért is névtelen: „A fent nevezett 72 éves ember semmi nélkül, a leqnagyobb nyomorúságban tengődik. Hosszabb ideje elin­tézetlen a szociális otthoni el­helyezése, amit a községi ta­nács intézett a sorsa felett, az nem megoldás. Napjában egyszer kap ebédet, de sem tisztálkodni, sem fűteni nem tud.” Vélemények az igen extrém esetről : Tóth Mihály tanácselnök: — A novemberi vb-ülésen vetette fel a súlyos problémát Horváth József, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat bölcskei gyáregységének igazgatója, aki egyben vb-tagunk is, és szem­közt lakik Molnár Istvánnal. Természetesen azonnal intéz­kedtünk. A szociális otthoni ké­relemhez számtalan igazolást kell csatolni. Többek között a hozzátartozók adatait, kerese­tét. . . Az orvosi vizsgálatok eredményeit. Molnár bácsit mentővel vitettük Paksra a vizs­gálatok elvégzésére. Mihelyt együtt volt minden, küldtük is a papírokat a járási hivatal­hoz. És a szociális otthoni be­utalásig? Horváth József igazgató: — A gyáregységnek van üze­mi konyhája. Megállapodtunk, hogy onnan juttatunk meleg ételt a bácsinak. A konyhán dolgozók vállalták, hogy na­ponta átviszik neki... Kiss Éva, a járási hivatal ve­zető gondozónője: — Január 6-án kaptuk meg a bácsi kérelmét és a papíro­kat. A következő napon továb­bítottuk a megyei egészségügyi osztálynak. Dr. Tóth Rudolf, megyei szo­ciálpolitikai vezető: — Megyénkben jelenleg száznyolcvanon „állnak sor­ban" a szociális otthonok ka­pujában. Van közöttük, aki már egy esztendeje várakozik. Molnár István a harminc leg­súlyosabb eset egyike. Viszont egyetlen üres helyünk sincs. Ha a gyerekei korábban kérik be­utalását, már lehetett volna se­gíteni a bácsin. — Tehát pillanatnyilag nincs megoldás? — Néhány héten belül el­helyezzük valamelyik otthon­ban. Addig. .. gyerekeinek és a községi tanácsnak kell meg­oldást találnia a gondozásra! V. HORVATH MÁRIA A szociális otthonok­ban és szociális inté- t;.::: zetekben fizetendő Jel;- dijról szól az egész- ségügyi miniszter 17/1981. (XII. 27.) Eü. M. számú rendeleté, amely sze­rint a szociális intézményben a gondozásért — a jogszabály­ban írt kivétellel — gondozási díjat kell fizetni és ez a köte­lezettség az intézménybe törté­nő félvétel napjától kezdődik. A rendelet meghatározza a gondozási díj felső határát, to­vábbá azt is, hogy a gondozá­si díj megállapításánál mely jövedelmeket és milyen ingó és ingatlan vagyont kell figyelem­be venni. Kimondja, hogy a gondozási díjat a gondozott­nak kell megfizetnie, ha pedig erre nem képes, a gondozott tartásra köteles és képes há- rastársa, illetőleg gyermeke vagy szülője köteles megfizetni a gondozási díjat. A szociális intézmény viszont köteles nap­rakész nyilvántartást vezetni a megállapított gondozási díjról és ellenőrizni, hogy a jogerő­sen megállapított gondozási díj befizetése havonként megtörté­nik-e. A szociális intézményben fizetendő gondozási díjakat 1982. március 31-ig újra meg kell állapítani, az új gondozási díjakat pedig első ízben 1982. április 1-től kell megfizetni. A gépjárművek kötelező fe­lelősségbiztosításáról szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 63/1981. (XII. 27.) PM számú rendelete, amely szerint a belföldi rend­számú gépjárművek évi felelős­ségbiztosítási díja magánsze­mély által üzemben tartott sze­mélygépkocsi esetén 960 Ft, motorkerékpár és motoros tri­cikli esetében 150 Ft, tehergép­kocsi és nyerges vontató ese­tében 2800 Ft, mezőgazdasági vontató és lassú jármű eseté­ben 300 Ft. Azok a mozgássé­rült üzemben tartók, akik az egészségügyi miniszter rendele­té alapján térítésmentes üzem­anyag utalvá ny ban részes ütn e k, mentesek a díjfizetés alól. Az újításokról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisz­tertanácsnak a Magyar Köz­löny 1981. évi 83. számában megjelent 70/1981. (XII. 28.) számú rendelete, amely szerint a vállalat szerződést köthet az erre vállalkozókkal, hogy az újí­tás hasznosításában, díjazás ellenében, munkaköri köteles­ségüket meghaladó mértékben közreműködjenek. A közremű­ködésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell különösen a közreműködők személyre szóló­an meghatározott feladatait, a munka elvégzésének módját, féltételeit, határidejét, a közre­működési díjat, a díj folyósítá­sának idejét és módját. Ugyanitt jelent meg az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszternek a munkavédelemről szóló 31/1981. (XII. 28.) ÉVM számú rendelete, amelyből itt csupán arra utalunk, hogy a gazdálkodó szerv munkavédel­mi vezetőjének felső vagy kö­zépfokú műszaki és munkavé­delmi előadójának legalább középfokú, munkavédelmi megbízottjának legalább alapfokú munkavédelmi képe­sítéssel kell rendelkeznie. A szervezeti és működési szabály­zatban kell meghatározni a) a munkavédelmi tevékenység irá­nyításának rendszerét; b) a m u nka véd el erem el kapcsolatos döntési hatásköröket az igaz­gatótól a brigádvezetőig bezá­rólag; c) a funkcionális részle­gek munkavédelemmel kapcso­latos teendőit. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a közlekedés- és pos­taügyi miniszternek a Magyar Közlöny ugyanezen számában megjelent 19/1981. (XII. 28.) KPM—PM számú együttes ren­deletére, amely az egyes ma­gasabb vezető állású dolgozók utazási költségtérítéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja akként, hogy a kilométerenként járó térítés 3,50 Ft. De kimond­ja a jogszabály azt is, hogy: „Az utazási költségtérítés meg­állapításánál — a kedvezmény részbeni alapbéresítése folytán — csak a kilométerjárandóság 50 százaléka vehető figyelem- be.”­A fenti jogszabályok a Ma­gyar Közlöny 1981. évi 82. szá­mában jelenték meg. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke. Egy Márka sorsjeggyel MÉG NÉGYSZER NYERHET! Ha 50 darab bármilyen Márka kupakot bevisz vagy beküld a Márka Kupak Központba: SORSJEGYET KAP, amellyel szerencsés esetben még négyszer nyerhet. A következő sorsolás: február 7-én. Utána kéthavonként, mindig 7-én lesz. A fő sorsolást 1982. július 7-én tartjuk. A FŐNYEREMÉNY: DACIA SZEMÉLYGÉPKOCSI További nyeremények: kétszemélyes utazás a Malév Air Tours-szal Isztambulba, a Centrum Luxus Áruház 10000 forintos vásárlási utalványa, a Vas- és Edénybolt Vállalat automata mosógépe, a Népművészeti és Háziipari Sz.V. kalocsai estélyi ruhája, az Állami Biztosító 10 000 forintos meglepetése, a Konzervipari Tröszt konzervekkel teli hűtőszekrénye, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kazettás magnetofonjai, vásárlási utalványok, ajándéktárgyak, ajándékcsomagok, ÖSSZESEN 1111 NYEREMÉNY' Címünk változatlanul: Budapest VI., Hegedű u. 9.1061 A kupakgyűjtőket várjuk hétfőn 13 és 17 óra között, szerdán 10 és 18 óra között, pénteken 13 és 17 óra között. TOVÁBBRA IS ÉRDEMES GYŰJTENI A MÁRKA KUPAKOT! (248)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents