Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
1982. január 23. ^NÉPÚJSÁG 9 Kubai gazdaság 1982 AZ ÚJ ÉV második napján megjelenő kubai lapok címoldalukon közölték, hogy Havannában megkezdték a. színes tv- készíilékek gyártását. Egy kubai mérnökcsoport kétéves kísérletező és tervező munkája ért célhoz ezzel. (Kezdetben a készülékek gyártásához még húsz százalékban importalkatrészeket használnak fel, ám hamarosan, a szovjet közreműködéssel épülő tranzisztor- és diódagyár elkészültével gyakorlatilag már teljességgel hazai előállítású tévék készülnek majd. Idén, a tervek szerint ötezer darabot gyártanak. A hír látványosain érzékelteti azt a fejlődést, amelyet a kubai gazdaság o forradalom győzelme óta eltelt 23 év alatt befutott. Kuba, amely 1959-ben monokultúrás!, a nádcukorra épülő, az 'Egyesült Államoktól függő gazdaságot örökölt, külföldi kereskedelmi forgalmában ma is, gyakorlatilag változatlanul 80 százalékban a cukortól függ. Ám eközben a gazdaság szerkezete jelentősen megváltozott. Az összehasonlítás a mai és a forradalom előtti fejlettségi szint között leghelyesebb éppen a meghatározó ágazat, a cukoripar példájával bemutatni. A CUKORTERMELÉS a forradalom előtti év öt avagy öt és fél millió tonnáról a lequtóbbi öt év átlagában hétmillió tonna fölé emelkedett úgy, hogy közben a korábbi cukornádvágó és cukoripari munkáslétszám a felére csökkent, több mint kétszázezer dolqozó munkája szabadult fel. A „zafra", a cukor- nádváqás nehéz fizikai munkáját mind nagyobb mértékben veszik át a aéoek. A holgini cu, kornádkombájn-gyár tavaly 600 aépet adott át a mezőgazdát ságnak. 1981 a forradalom győzelme óto o legsikeresebb gazdasági év volt. A megelőző ötéves tervidőszak évi 3,4 százalékos növekedési ütemével szemben tavaly a kubai gazdaság 12 százalékkal bővült. Az ütemnövekedés példa nélkül álló a latin-amerikai kontinensen, ahol a hivatalos adatok szerint cl termelés összátlagiban 1,2 százalék- kai múlta felül a megelőző évi szintet. Kuba esetében ai kiemelendő eredmény nagyrészt az új irányítási és tervezési mechanizmus bevetésének köszönhető. AZ IDEI évre a kubai vezetés csak egy mérsékelt ütemű, 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő. 'Elsődleges feladat a tavaly ugrásszerűen megemelt életszínvonal megtartásának biztosítása, a megnövekedett pénzügyi bevételek kiegyensúlyozása kellő árualappal, illetve az inflációt megelőzendő, az 1962 óta változatlan fogyasztói áraik egy részének jelentős emelésével. A terv elkészítésekor azt is figyelembe kellett venni, hogy Kuba hasonlóan más alapvetően egyértelmű, monokultúrás külkereskedelmi forgalmú fejlődő országokhoz, rendkívül érzékenyen reagál a világpiaci hatásokra. A cukor világpiaci ára 1981 derekán ismét mélypontra zuhant, az egy évvel korábbi ár közel egyharmadára.. Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan fokozta q 'karibi szocialista ország teljes gazdasági elszigetelésére irányuló blokádpoliti- ká'ját, Kuba népe ismét rákényszerül az áldozatokra., a forradalom vívmányai fegyveres védelmének megerősítésére. A fenyegetettség állapotában sem mond le azonban az ország fő céljai megvalósításáról. A MOSTANI „zafra”, o cukornádvágó szezon novemberben kezdődött, s terjedt át az ország egész területére. Az eddigi adatok arról tanúskodnak, hogy az idén igen jó eredmény várható, o szocialista Kútra halad előre a.z ötéves terv végére kitűzött cél, az évi tízmillió tonnás cukortermelés elérése útján. ORTUTAY L. GYULA A rijekai kikötő Az Adria kapujában Az Adria még ilyenkor, télen is csodálatos. Színe ugyan közelebb van a szürkéhez, mint a kékhez, s a néha esős, szeles időben zordabb arcot ölt a tengerpart; a rakpartokhoz ritmikusan csapódó 'hullámok, az áthatóan sós levegő, a halpiac hangulata így is megragadja a látagotót. Turista persze jóval kevesebb érkezik a 180 ezer lakosú nagyvárosiba, Rijekábai, a kikötő forgalma azonban ilyenkor sem csökken. — Helyesebb lenne kikötő- komplexumról beszélni — kezdte magyarázatát kísérőm, Slobodan Popovic, aiz igazgatóság kereskedelmi osztályának munkatársa, —, hiszen munkaszervezetünkhöz tartozik az Isztriai- félsziget ismert üdülőhelyétől, Palától egészen o Krk-sziget északi részéig terjedő körzet. Nem is titkolta: a, rendelkezésemre álló egy-'két napban szinte lehetetlen megismerkedni a hazánk gazdasága, külkereskedelme számára is jelentős kikötővel, 'Elsőként a, 10 kilométerre levő s'krljevói előraiktárakat kerestük fel. A raktárépületekben szovjet faanyag,, svéd cellulóz, egyiptomi gyapot vár 'behajózásra. A létesítményre méltán büszkék: néhány hete kapcsolták csak be egy iparvágánnyal a Zágráb—Rijeka vasútvonalba,, biztató lehetőségeket nyújtva ezzel a terület fejlesztésére. A már meglevő négy hatalmas, egyenként 7000 négyzetméteres épület mellé további kilencet terveznek. A 'hangártípusú raktárakon kívül körülbelül 150 ezer négyzetméter nyitott rakterületet is kialakítanak. Impozáns látványt nyújt a Bakari-öböl. Itt elsősorban ömlesztett árukait — vasércet, szenet, bauxitot — rakodnak. (Magyarország számáro is érkezik vasérc Indiából.) — Akár egy hétig Is vándorolhatnánk - tréfálkozott Boris 'Pri- card, aki a kikötőigazgatóság tájékoztatási ügyeivel foglalkozik, s már sorolta is tovább: Pula az ömlesztett és darabáruk, Rasa o fa, az élőá Hatóik és a veszélyes'áruk kikötője, Búsakban konténer-terminál működik, Omisalj pedig a. hazánkba és Csehszlovákiába tartó Adria kő- olajvezeték kiindulópontja. Es akkor még nem is szóltunk részletesebben magáról Riljeká- ról, az egykori Fiúméról, ahol szinte mindennel foglalkoznak a darabárutól a silós raktározásig. — Tudtommal Rijeka a. legjelentősebb kikötő Jugoszláviáiban. Mekkora az összforgalma? — Tavaly már meghaladta a 20 millió tonnát — ez nagyobb A rijekai kikötő: hajók, mólók, rakpartok mint az összes többi jugoszláv kikötőé együttvéve. Különböző munkaszervezeteinkben mintegy ötezer ember dolgozik. Előnyünk a közép-európai területekhez való közelségből, a képzett munkaerőből, sokoldalú szolgáltatásainkból adódik. A kikötőigizgatóság illetékesei minden alkalommal hangsúlyozták a Magyarországgal fennálló viszony fontosságát, zavartalanságát, kölcsönös hasznát. A hazánk számára jelentős „adriai kapu” szerepéről,, itteni tevékenységünk részleteiről a Masped szállítmányozási vállau lat helyi kirendeltségén kértem bővebb tájékoztatást (Dolgozik A korszerű susaki konténer-kikötő képviselőije a városiban a Mohárinak és a Hungarocamion- ndk is.) ,— A statisztikák szerint Rijeka évi iközel 600 ezer tonnás forgalmával valóban az első helyet foglalja el a tengeren érkező vagy induló magyar külkereskedelemben. Jóval elmarad mögötte akár Hamburg, akár a lengyel Szcsecsin, akár a jugoszláviai Köp er vagy Place. Nyilván azért, mert Rijeka közelsége, s a hagyományos kapcsolatok miatt számunkra „természetes kikötő”. Az innen induló exporttételek jórészt vegyianyagok (például műtrágya), mező- gazdasági termékek. (Érkezésem napiján futott ki a „Hajdúszoboszló”: gumiabroncsot vitt Algériáiba.) A forgalom zöme azonban importáru : jön ide szójadara iDél-Amerikából — takarmányozáshoz használjuk fel —, cukor Kubából, déligyümölcs Észak-Amerikából. Az elmúlt évek rendszeres, körülbelül 10 százalékos forgalomnövekedést hoztak, s joggal remélhető, hogy a mindkét félnek előnyös munkakapcsolat, a kialakult jó viszony a jövőben tovább mélyül. SZEGŐ GABOR Lengyelország Új könyv a fővárosról Varsó a témája a Lengyel Tudományos Könyvkiadó új kötetének.; A könyv húsz szerző műve. összeállításálban neves történészek, építészek, szociológusok, publicistáik vettek részt A mű bemutatja azt az utat, amelyet a mai metropolisz megtett, amíg kis településből egy 36 milliós lakosú ország fővárosa lett. Olyan, históriai tényeket és adatokat is tartalmaz, amelyek most látnak először napvilágot, eddig egyetlen, lexikonban sem voltak megtalálhatók. W. Pruss a szerzője annak a fejezetnék, amely a város XIX. századi demográfiai helyzetét és iparosodását írja le. J. Molenda az úgynevezett „varsói mítosz” kérdésével foglalkozik. Ez a' téma a város és a lengyel nemzeti öntudat kapcsolatát érinti. A szerkő számos dokumentummal, hazafias dalok szövegével1, a történelmi eseményekben, részt vevők naplóiból vett .részletekkel bizonyítja o város szimbolikus jellegét a lengyel történelemben. Külön fejezetet szenteltek a városépítészetnek, Varsó újjáépítésének és a hatvanas évek építkezéseinek. A kötet Varsó történetének legújabb szakaszával zárul. Ferde tornyok Szlovákiában Ötvenöt centimétert ferdült el a besztercebányai várostorony Észt falusi Észtországban igen népszerű a Parnu kolhozközi építővállalat. Egyedi tervezésű lakóházai, szán a,tóriuma i, köziga zgatá s i épületei — az utóbbi évek impozáns létesítményei. Különösen nagy figyelmet fordítanak a lakóházak építésére. A falusi lakosság számára összkomfortos családi házak épülnek, amelyek szervesen beilleszkednek a falu képéibe. Az új falvak tervezésénél és a típustervek készítésénél felhasználják a már meglévő ta,- pasztalatoka.t. A „típusház” nem jelent valamiféle egyhangúságot. Az ilyen tervek a kényelmet, ésszerűséget és a lakások célszerű felhasználását 'hivatottak szolgálni. Figyelembe véve a messzi északról Közép-Ázsióig lakóházak terjedő különböző időjárási zónák sajátosságait, ma mór több ezer típusházterwel1 rendelkeznek. A falvaik arculata különböző, sőt sajátos is lehet.. Közös vonás azonban továbbra is aiz építkezések komplex jellege, a tervezés teljessége, a. törekvés a kényelemre. Megkülönböztető vonás azonban a tájljelleg megőrzése, a népi építészet hagyományainak felhasználása, valah mint az egyéni tervek meavaló- sítása. A falusi lakos elvárja, hogy lakása ugyanolyan kényelmes legyen, mint a városi, de emellett megmaradjon a hagyományos udvartartása is. E téren sok új javaslat születik, amelyek nagy része már meg is valósult a Szovjetunióban. A világhírű Pöstyén fürdő közelében fekvő Verbó városkában, amely többek 'között exkluzív fehérnemű gyártásáról is híres, három évtizeddel ezelőtt különös dolgok történtek — a házak falat megrepedtek, az úttesten és a talajban rések keletkeztek, (Néhány kertben, egész fák süllyedtek a talajba, sőt atz egyik lakos, aki éppen kibetonozta o (háza ai|a,pzatát, reggelre csak tátongó imély üreget talált ezen a helyen, A XIV.; században épült templom tornya is lassacskán férd ülni kezdett, s ■ma már szemmel láthatóan ferdén áll. Vajon mi okozta ezeket és a későbbi tüneményeket? A város alatt húzódó, egymást keresztező folyosók. Néhány helyen három ilyen folyosó is húzódik egymás felett A városka lakossága akkor építette ki azokat, amikor a fosztogató török hordáktól fenyegetve érezte magát. Ezekben a katakombáikban megmenthették életüket és vagyonukat is. A folyosók egész Vetbó alatt kígyóztak és hatalmas labirintust képeznek. A városkán átdübörgő nehéz teherautók (megrázkódtatják a folyosók falait, amitől néhány helyen, omladozni kezdték. Ezért repedeztek meg a (házaik falai, s hajlott el a templomtorony is. Szlovákia területén tíz ilyen elferdült tornyot tartanak számon. A legnagyobb mértékben — 151 centimétert — a nyugat- szlovákiaii Nyitra melletti iván- kaii, 1770—1772 között épült barokk -'klassz ici s ta temp lomto ron y hajlott el. iKözép-Szlovákia szívében, (Besztercebányán 55 centiméterrel férd ült el a várostorony. Két centiméterrel kisebb elhajlása van o két másik templom tornyának. lEgiyi'kük a páratlan szép kassai Szt Erzsébet dóm ismert tornya, o másik az ország északkeleti részében lévő Sdbinovo XIV. század eléjén épült templomtornya. Csehszlovákia ferde tornyai, — 'bár nem világhírűek — mégis a hazai és a nemzetközi turistaforgalom számáro látványosságot jelentenek. LUBICA ZUBEROVA Új falusi lakóházak
