Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 19. szám

8 Képújság 1982. január 23. Szibériai tektitek Szibériában, 200 kilométerre az Arai-tótól északra, egy víz nélküli homok- és kősivatagban nemrég két, egyenként mintegy két négyzetkilométeres helyen tektiteket találtak. Ezeknek a 0,2—3 cm nagyságú többé-ke- vésbé csepp alakú fekete üveg­testeknek az összes mennyiségét mintegy egymilliárd darabra becsülik. Ma már általánosan feltéte­lezik, hogy a tektitek meteorit­becsapódásokkal összefüggés­ben keletkeztek. A sivatagban az Irgisz nevű helység és fo­lyó közelében van egy gyűrű alakú terepmélyedés, 10 kilo­méteres külső és 5 kilométeres belső átmérővel, amely a be­csapódás helyeként tekintetbe jöhet. Korát 1—3 millió évre becsülik. A szibériai tektiteket a lelőhely után „irgizitek"-nek nevezték el. A Szovjetunió te­rületén ezek az első ízben ta­lált tektitek. Traktor magánkerteknek A minszki tarktorgyór „Belo­rusz” MTZ—05 jelzéssel meg­kezdte traktorok kibocsátását háztáji gazdaságok számára. Az új minitraktor univerzális: tud szántani, boronáim, terhet szállítani és még sok mindent. Teljesítménye öt lóerő, a sebes­ségváltó 4 előre- és 2 hátrame­neti fokozat fapcsolását teszi lehetővé. Előre tíz és fél km/h sebességgel tud haladni, hátra négy és féllel. A traktor jól küzdi le a nehezen járható sza­kaszokat, vezetése egyszerű. Az MTZ—05 140 kp súlyú, tartozéka 500 kip • teherbírású pótkocsi, eketöltögető, borona és kultivá- tor. Ara 1100 rubel. Vietnam Az egészségügy r • r* r • UjltOI Ho Si Minh város egészség- ügyi dolgozói számos újítást ve­zetnek be a gyakorlatba nap­jainkban. Nem marad el az eredményes kezdeményezések haszna sem: az elmúlt öt év­ben nemcsak javult a nagyvá­ros egészségügyi ellátása, ha­nem 5 millió dong értékű meg­takarítást is elértek a jobb szervezés következtében. Az orvosok és az egészség- ügyi szakdolgozók új gyógyító eljárásokkal ksérleteznek, ame­lyek szerencsésen ötvözik a nyugati és az ősi keleti gyógy­módok előnyeit. A Szeptember 2. Gyógyszergyár és a város há­rom kórházának munkatársai közösen kísérletezték ki azokat az új gyógyszereket, amelyeket import alapanyagok helyett már hazai drogokból készíte­nek. Az új szerek remekül be­váltak a kórházi és klinikai gyakorlatban. Egy kísérletsorozat keretében a gyógyszermérgezések hatás­talanításával foglalkoztak. Si­került megszüntetni különböző fajta gyógyszerméraezéseket az akupunktúrás és gyógyszeres kezelés kombinációjával. Hoang Tien Bao professzor az égési sérülések kezelésére dolgozott ki új eljárást munkatársai se­gítségével. Tél a Szovjetunióban Hideg is, meleg is — Ne féljen az orosz téltől, megvan annak is az ellenszere. Majd megtanítom rá! — így vigasztalt házigazdám, Andrej Andrejevics Szomov, amikor sa­vanyú orcával figyeltem a hő­mérő higanyszálát, amely akkor, déltájban is mínusz 37 fokot mutatott, szélmentes helyen. o — Dobre utro! Kak szpal? — kérdezte a házigazda és ba­rátságosan hátbaveregetett. Mondtam, hogy semmi vész, jól aludtam, de mi lesz ezután? Semmi! Gyerünk mosakodni. Félmeztelen a vállamra csap­tam a törölközőt, és indultam volna a fürdőszobába; de And­rej Andrejevics utamat állta. — Oda még nem, ki az ud­varra, barátocskám. A ház férfinépe velünk tar­tott. A mínusz 42 fokos hideg­ben mostuk arcunkat a hóval, bedörzsöltük egymást, hogy ki- veresedjünk, akár a rák, és fu­tottunk be a fürdőszobába, a meleg víz alá. Az egész nem tartott addig, amíg tízet számol az ember. Azon a télen egy köhintés nem sok, annyi sem hagyta el a számat. e Murmanszk, mert ott voltunk, kegyetlen tud lenni télen. Az egyik nap csendes napsütés, hogy égeti az ember arcát. A másik napon már vad vihar, tűkként szúrkálják az ember szemét a parányi hókristályok. — Raz-dva, egy kis vodkát neki, majd elcsendesül a vihar! — mondja Andrej Andrejevics. — Egyszerre? — kérdeztem. — Egymás után, úgy használ — és elmesélte a másfél deci történetét. Az úgy volt, hogy a katona valahol Szibériában elakadt. A vonat fél napot vesztegelt a hó­vihar miatt. Bement hát az ál­lomásra és a büfében tanako­dott. Mennyit kérjen, mennyit igyon? Nem ismerte a helyi szo­kásokat, megszólította hát az egyik helybeli vasutast. — Szibirjak! Mondd már meg, mennyit kérjek a vodkából egyszerre? Egy decit, két decit? A szibériai megnézte. Látta, hogy nem odavalósi, hát felvi­lágosította. — Tudod, egy deci mifelénk, ebben az időben kevés. Ha két decit kérsz, az meg egyszerre sok az emberfiának. Kérj kétszer másfél decit, az megfelel az it­teni szokásoknak. A katona megfogadta a ta­nácsot és kikérte a kétszer másfél decjt. Az eovik poharat ő, a másikat a vasutas ragad­ta meg. Ez hát a szibériai illen­dőség. — De mi most mind a ketten kétszer másfél decit iszunk — ellenkeztem Andrej Andreje- viccsel. — Ez meg murmanszki szo­kás, illendőség, hogy ne kelljen kétszer kérni, kétszer mozdulnia a kislánynak. Most, hogy már téma lett a vodka, megkérdeztem: valóban ellenszere a hidegnek? — Bizony, hogy az, barátocs­kám! — De az orvosok mást mon­danak, hogy megfagyunk, hogy csak ideig-óráig melegít. Andrej Andrejevics visszakér­dezett : — Hol dolgoznak az orvosok? Meleg rendelőben, fehér kö­penyben. Honnan is tudnák, mit segít a vodka a hidegben. Persze, azért tudnod kell, hogy nem a testünket, a lelkünket melegíti, barátocskám . .. Nyárban utaztunk Jerevánba. Aztán felszálltunk a budapes­ti gépre, bundás kabátban, prémes sapkában és halinacsiz- mában. Ferihegyen kinevettek. Kiskabátban, legfeljebb fel­öltőben, hajadonfővel fogadtak. Langyos, enyhe idő volt... nem érhetünk fel a Szovjetunió­hoz az időjárás változásai­ban ... Kiskabátban sétáltunk a Ma- tenaradam előtt, a főtér hatal­mas szökőkútja körül. Aztán el­búcsúztunk Mkrtumjantól, aki egy nagy csokor rózsával együtt ölelt át a repülőtéren. Két óra múlva kiszálltunk Moszkvában.- Félcipőben, kiskabátban, és egy nagy csokor rózsával. Mínusz 17 fok volt. A taxis megkérdezte, melyik szállóba parancsoljuk. — Egyszerű a magyarázat! — mondta, hamiskás mosoly- lyal a szája szögletében. — Té­len, januárban ráér az ember esténként, éjszakánként... — A GUM-ba! Megvonta a vállát, hiába, külföldiek és elvitt a GUM-hoz. Bevásároltunk. Csupa téli hol­mit. Bundás kabátot prémgal­lérral, prémes sapkát és válin- kit, hogy a lábunk se fázzon két napig, amíg Moszkvában tartózkodunk. Hiába, nagy or­szág, nagyok a távolságok, és a különbségek az éghajlatban, az időjárásban. Téli séta Szibériában. Apa kislányával, s annak kedven­ceivel, a barátságos medvével és kutyussal. Vidám hócsata. o Más alkalommal, de tél köze­pén megint északon jártunk. Feltűnt, hogy a templomok tor­nya hegyes, magasba nyúlik, sehol más vidéken nem látni ilyen építészeti stílust. Megma­gyarázták, hogy az időjárás az oka. Télen akkora hó esik, hogy betakarja a házakat. Ha sür­gönnyel, sürgős hírrel jön a pos­tás a városból, természetesen sítalpon, torony iránt tájékozó­dik. A táviratot is itt ereszti le azon a hóba vájt aknán, amely a papiak ajtajához szolgál. A pap létrán kimászik a hó tete­jére és ő már tudja, hol talál­ja meg a címzettet. Az élelmiszert ősz végén, még a nagy havazás előtt előre megvásárolják, A ház hosszú folyosójáról nyílik a konyha, a szoba, az istálló, a szénatér, a magtár, a műhely, a darálóval. Gyertyával világítanak. Egész évben annyi birkafaggyú össze­gyűlik, hogy kár lenne kidobni, meg különben is: télen aludjon az ember, nyáron dolgozzék. Ez járja errefelé. Egy öregnek — megszámol­tam — hét fia és egy lánya volt. Valamennyi szeptember­ben született, alig néhány nap eltéréssel. Két fiú meg éppen­séggel ugyanazon a napon ül­te a születése napját. — Hát ez meg hogy van? — kérdeztem az apót, aki csak ki­nézetre volt öreg, egyébként ötven ha múlott. Gazdag zsákmánnyal térnek haza a jakutföldi vadászok. Hát ilyen az orosz tél, hideg is, meleg it. Attól függ . .. GÁLDONYI BÉLA Az NDK készül a Luther-évfordulóra A Luther-emlékhelyek ápolása Bgipr filmek a nagyvilágban Az egykori wittenbergi egye­tem (Halle megye) 1565-ben épített Collegium. Augusteuma látogatóit újra régi szépségé­iben fogadja. A külső 'munkála­tokat befejezték, az udvarban a felújítási és restaurációs mun­kák teljes erővel folynak. Az egykori Agoston-rendi re- metekolostorban, levő múzeum munkatársai a Luther 500. szü­letésnapjára (1983) tervezett kiállítást készítik elő. A refor­máció történetét szemléltető múzeumban eddig még kevéssé ismert XVI. századbeli doku­mentumokat, arcképeket, vala­mint nyomtatványokat és röp- iratakat fognak bemutatni. A lé­nyegesen kibővített kiállítási te­rületen méltó helyen mutatják imajd be Luther történelmi telje­sítményeit, befolyását kora szel­lemi vitáira és továbbhatását egészen napjainkig. A kiállítás alkalmából' jelentetik meg töb­bek között „A Luther-csarnok kincsei” című iképeskötetet. Luther városának piacterén a különböző restaurálási munká­kat befejezték. Az építők és műemlékvédők programján most például' az 1536-ban épített Mela.nchton-lház áll, valamint a városi és a kastélytemplom. Műemlékvédők dolgoznak Eis- lebenben is (Halle megye), ahol Luther Márton 1483. -no­vember 10-én született és 1546. február 18-án meghalt A refor­mátor szülőházát, a város egyik legrégibb polgárházát, amely 1693 óta emlékhely, helyreállít­ják. A „Szép Teremben” többek között feltárnak egy barokk mennyezetképet és elhelyeznek 12 festményt, amelyek szász vá- I as ztóféje de Hmek et á'brá zo I n a k, valamint a Lutherről és Me- lönchtonról készült festménye­ket. Luther halottas házában az Andreaskirchplaízon, amely 1894 óta emlékhely, a-z állandó kiállítást átrendezik és bővítik. Az Eisenach melletti Wart­burg várát (Erfurt megye), ahol Luther a bibliafordítást meg­kezdte, a műemlékvédők állan­dóan gondozzák. Már régeb­ben megkezdték a XIX. század­beli díszítőfestmények, minde­nekelőtt Moritz von Schwind hí­res freskóinak restaurálását Erfurtban, ahol Luther 1501 és 1505 között tanult és ahol 1507-ben pappá szentelték, szakértők többek között gond­jaikba vették az Agoston-rendi kolostor — amelybe Luther 1505- ben lépett be — értékes közép­kori üvegfestményeit. A külföldi filmforgalmazók 1980-ban 160 bolgár filmet vá­sároltak meg. Az országhatáro­kon túl is nagy siker volt „A sorompó". Rendezője Kriszto Krisztov. A filmet bemutatták valamennyi szocialista ország­ban, az NSZK-ban, Angliában és Írországban is. Trükkfilmjeik közül 38-at vettek meg ameri­kai televíziós-társaságok. Az érdeklődés a bolgár fil­mek iránt azóta sem csökkent. A bolgár filmalkotás fejlődését, kedvező fogadtatását bizonyít­ják a fesztiváldíjak is. 1980-ban játék-, trükk-, do­kumentum- és ismeretterjesztő filmjeik legjobbjai 21 kitünte­tést kaptak. Megismerték a bolgár filmeket Karlovy Vary, Lille, Lipcse, Köln, Trento, Lub­lin, Krakkó, Ljubljana, Thessalo­niki, New York szakemberei és közönsége. 1981-ben tovább folytatódott a sikersorozat. Részt vettek a nagy film-seregszemléken — többek között Nyugat-Berlin- ben, Cannes-ban, San Remó- ban, Moszkvában, Gottwaldow- ban, San Sebastianban, Bilbaó- ban — sa több kisebb-na- gyobb elismerés, díj mellett nagydíjat is vittek haza: a Del­hiben megrendezett filmfesztivál „Arany páva" nagydíját bolgár játékfilm: „Az ismeretlen kato­na lakkcipője" érdemelte ki. * * A bátrak még a jéghideg Bajkál-tóban is megmártóznak. r "" — ....

Next

/
Thumbnails
Contents