Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

1962. január 21. "iVÉPÜJSÀG 5 Szerencsejátékok. Olyan játékok, amelyeknél a nyereség vagy a veszteség nem a játszó ügyességétől, hanem kizárólag, illetve túlnyomórészt a véletlentől függ. Legismertebbek a sorsjátékok - például a lottó is -, valamint a rulett, és a kártyajátékok bizonyos fajtái. Az államilag en­gedélyezett szerencsejátékok az idén „jubilálnak”: a totó 35, a lottó 25, a borítékos sorsjegy pedig 15 éves lesz. 1 Az ablak két oldalán A szekszárdi 250-es totó-lottó- kirendeltségen a nap bármelyik szakában azonos kép fogadja a belépőt. Izgatott arcú embe­rek töltik ki szelvényeiket, me­lyektől rendre szerencséjük el­jöttét várják. Néhányon tollúk végét rágják, hátha onnan kap­nak segítséget a telitalálathoz. Bosnyák István koncentrál, s úgy tölti ki a totószelvényt. Má­sodmagával esztendők óta ját­szik. Mayer Mátyás — beval­lása szerint — viszont csak 1982 harmadik hetén játszott először. Jaczkó László a lottó - rulettasztalnál foglal helyei, „körülbástyázva" magát a kis lapokkal. . . Számait mindig a rulett „mondja meg”. Jaczkó László lottószámait mindig a rulett „mondja meg Az üvegablakon belül hár­man ülnek. Mezei Ernőné 1977 óta vezeti a kirendeltséget: — Hetenként átlag 5 ezer lottót adunk el, és egy hónap alatt szintén közel 5 ezer havi szelvény talál gazdára. A totó­ból hetente 19 ezer fogy. Az utóbbi szám nagysága azzal magyarázható, hogy a totónál nagyobb a nyerési lehetőség, s a telitalálat összege sincs maximálva, mint a lottónál. Tavaly összesen 1 millió 500 ezer darab játékszelvény fo­gyott kirendeltségünkben, ami 30 százalékkal több, mint az előző évben. Úgy tűnik, az em­berek játékkedve egyre na­gyobb. Szigetvári Ernőné 23 éve pénztáros: — Nálunk mindenféle ember megfordul: idősek, fiatalok, dü­hösek és vidámak, férfiak, nők... Én azokat kedvelem, akik nem bosszankodnak, ha veszítenek, akik megértik, hogy a totózás és a lottózás egyaránt játék. Hogy én játszom-e? Ter­mészetesen. A lottón a prakti­kus előfizetéses, totón pedig kollektív szelvénnyel játszom, s természetesen a magam szer­kesztette totókulccsal. Dombi Ferencné ugyancsak pénztáros, mégpedig 19 esz­tendeje: — Jó itt a légkör. .. nagyon jó. Igaz, előfordulnak parázs viták, de csak ritkán. Viszont szabad szombat az nem fordul elő nálunk, helyette szabad hét­főnk van. Hogy milyenek a kuncsaftok? Mindenfélék. Az idősek akkurátusak, udvariasak. A fiatalok teszik dolgukat és sietnek. .. Irodalom, filmek, szállóigék Nem folytattunk kutatásokat, tanulmányokat ez ügyben, de így is nyilvánvaló: a szerencse- játékok a világirodalom számos alkotásában játszanak lényeges szerepet, s viszik előbbre a cse­lekményt. Az érdekesség ked­véért hadd említsünk meg kö­zülük néhányat: íme: Dosztojevszkijnek a kapita­lista világot könyörtelenül le­leplező műve „A játékos”; ki ne emlékezne Nyilas Misi lutriszel­vényére Móricz „Légy jó mind­halálig" című regényéből?; Jó­kai alkotása az „Egy játékos, aki mer". S lehet folytatni a sort, amelyben a világirodai­mat leszűkítve bizonyára nem méltatlan megemlíteni Csurka István filmre is vitt „Hét ton­na dollár"-ját, no meg a „Me­se a 12 találatról” című ma­gyar filmet. De miként tükröződik témánk nyelvünkben? Nos, Cicero egyik értekezésének szárnyra kelt fordulata „Fortuna caeca est", vagyis „A szerencse vak”, s e tőmondatból vontuk ki a tömé- nyített szót: „Vakszerencse", ami ugye egy lottónyeremény­nek is lehet a mozgatórugója. 1981-ben 2 millió 945 ezer totószelvényre 14 millió 725 ezer forintot költöttünk me­gyénkben, s 9 millió 367 ezer 500 lottóra 46 millió 837 ezer 500 forintot. Ez összesen 61 millió 562 ezer forint, ami 6 millió 523 ezer forinttal több az egy évvel korábbinál. Külö­nösen sok totószelvény kelt el 1981 utolsó negyedévében, amikor a jutalomalap halmo­zódása miatt egyetlen 1'3+1 találat esetén 10 millió forint­nál is nagyobb lehetett volna a nyeremény. Kisfaludy Sándor „Kesergő szerelem" című műve egyik strófájának utolsó előtti sora, „A szerencse forgandó" azon­ban nem szerencsejátékokra ér­tendő, ám a századfordulótól 40-es évek derekáig létezett állami osztálysorsjáték szelvé­nyeinek megvételére buzdító, szállóigévé vált reklámsorok már kifejezetten témánkhoz kapcsolódnak. Plakátokon, új­ságokon, körleveleken egyaránt használták a sorsjegyárus-hír- verést: „Benkő sorsjegye ban­kó!; Kiss szerencséje nagy!; Török szerencséje örök!". A hatvanas évek kezdetén pedig felbukkant a „Megvette már az e hetit?” reklámszöveg, amelynek tréfás torzításai kö­zül a „Megette már az e he­tit?" a táplálkozásra, az „Ellop­ta már az e hetit?” a korrup­ció, a közvagyon elleni bűntet­tek kipellengérezésére vonat­kozik. A televízió egyik szil­veszteri paródiaműsorában pe­dig — a téma alapjára vissza­térve — így módosult a szálló­ige a nem nyerő lottószelvé­nyekkel kapcsolatban: „Eldob­ta már az e hetit?”. Ilyen nagy összegek felsoro­lása után szinte nem is illik ide írni azt a „szerény” össze­get, amelyet tavaly tavasszal és ősszel borítékos sorsjegyre adtunk ki: 480 ezer darabért 2,4 millió forintot. Ezek után pedig a nyere­ménystatisztika: a szerencsés totózók 7 millió 199 ezer 914, a lottózók 11 millió 708 ezer 855, a borítékos sorsjeggyel szerencsét próbálók pedig 1 millió 49 ezer 950 forintot nyer­tek az elmúlt esztendőben me­gyénkben. YB-totó Angliát a fogadások hazá­jának is szokták nevezni. A labdarúgó-világbajnokság sor­solása előtt az angol fogadási irodák egy az ötvenhez tartot­ták a magyar csapat vb-esélyét. Nos, ezzel összefüggésben fel­merült bennünk a kérdés: Mi a teendő, ha egy az ötvenhez fogadni akarunk Magyarország világbajnoki győzelmére? A „fontos” kérdést — ha már felmerült —, telefon se­gítségével továbbítottuk Buda­pestre, a Sportfogadási és Lot­tóigazgatósághoz, ahol kész­séggel tájékoztattak: ne akar­juk pazarolni ily módon se fo­rintjanikat, se esetleges font­jainkat, mert a törvények ér­telmében ez tilos. — S ha valaki mégis felhív telefonon Szekszárdról egy lon­doni bukmékerirodát? — kér­deztük. — Nem fogadják el a távol­sági fogadást — válaszolták. — Játsszunk a gondolattal: mi történik, ha valaki Angliába utazik, s személyesen fizet a bukmékerirodában? — Kissé valószínűtlen nye­reményére több jogszabály vo­natkozik, így például az, hogy az összeget Angliában el kell költenie. — Mit ajánlanak tehát? — A világbajnokság alkal­mából rendkívüli, vb-totóf bo­csátunk ki, amelyen rajta lesz­nek csapatunk csoportjának mérkőzései is. Ezt igen egysze­rű módon lehet majd megvá­sárolni — ugyanúgy, mint a heti totót —, s aki Magyaror­szág világbajnoki győzelmét várja, az ennek megfelelően tippeljen a csoportmérkőzések­re. Ugyanis köztudottan elő­ször ezeken kell sikerrel túl­jutniuk Nyilasiéknek. Egy kis statisztika Röviden a hazárdjátékokról „Enyém a főnyeremény!” — Igen, Szerkesztő úr, igen, így kiáltottam fel vasárnap es­te, amikor a rádióból meghal­lottam a totóeredményeket: Enyém a főnyeremén"! Lám, a sok-sok évi becsületes, tisztes­séges szelvénykitöltögetés meg­hozta gyümölcsét! Sikerült a telitalálat! Egyből az jutott az eszembe, hogy most már fele­ségem nem mondhatja folyton azt, amit egyébként igen sű­rűn hallanom kellett tőle, mi­szerint a totózással csak kido­bom a pénzt az ablakon . . . Ezen töprengve csak ültem, ül­tem és gyönyörködve néztem a 13+1 bekarikázott találatra és terveztem. Elhatároztam töb­bek között, hogy továbbra is dolgozni fogok, mert. elvégre munka nélkül mégsem lehet meg az ember. Éppen úgy, pontosan ugyanúgy fogok dol­gozni, mint eddig, csak most már nem „muszájból" megyek be naponta a munkahelyemre. Micsoda különbség! A feleségem? Ö persze női bensőjéből eredően rögtön a várható pénzt kezdte szortíroz­ni, s nem jött ki 2 millióból. Mi tagadás, az én fejemben is megfordult egy kellemes pénz­költési mód, mondjuk Tahiti­ban vagy Hawaiban, esetleg a Fidzsi-szigeteken, de aztán be kellett látnom, hogy ehhez egy nős embernek méa akkor sincs sok esélye, ha totómillio­mos. Ezek után alig aludtunk az éjjel. — Még hajnal előtt felkel­tünk, hogy meghallgassuk a rádióban: mennyit nyertem. Igen, egyes számban, mert amit nyertem, az a családé, de a tippjeim a sajátjaim voltak, csakis az enyémek. Szóval, amint telt-múlt az idő, egyre erősödött bennem a balsejte­lem, hiszen a rádió híradásai végén mindig csupán ezt mondták: a totószelvények ér­tékelése még tart. Szó, ami szó, végül is olyan sok volt a telitalálat, meg a többi nyertes szelvény az idei második héten, hogy azokat bizony tényleg időbe tellett értékelni. S addig értékelték, énekelgették, amíg kiderült, hogy mindössze 2 ezer valamennyit kapok. De sebaj, Szerkesztő úr, így is kiírhatja a nevemet az újságba, mert a dicsőség is fontos. Csak azt az egyet, illetve kettőt felejtse el, hogy éppen a második játék­héten és hogy háromezer fo­rinttal játszottam . . . Ki ne hallott volna a snóbli- ról, snúrról, huszonegyezésről, ferbliről, avagy a rulettről. A sort ugyan lehetne még foly­tatni, de a lényeg az, hogy a felsoroltak mind a tiltott sze­rencsejátékok közé tartoznak, azaz hazárdjátékok. Tehát eze­ket pénzben vagy más értékek­ben játsszák — gyakorta je­lentős összegek „bedobásával" — és a résztvevők nyerése, il­letve vesztése nem a logikus gondolkodásuk, hanem kizáró­lag a vak véletlen függvénye. Dr. Farkas Lászlót, a megyei bíróság elnökhelyettesét kérdez­tük, hogy ezek a tiltott játékok miként büntethetőek, s ilyen büntetésekre milyen gyakoriság­gal kerül sor. — Az új BTK szerint az ilyen játékokban részt vevők sza­bálysértést, viszont azok, akik ezeket szervezik, illetve helyi­séget biztosítanak a hazárdíro- zóknak, már vétséget, illetve Ami a lottó-ötösöket illeti, az 1967-es kölesdi telitalálat óta megyénkben meglehetősen so­kat váratott magára Fortuna, ugyanis azt követően csak 1981 decemberének utolsó hetében látogatott ide, pontosabban Bonyhádra. A szerencsés nyer­test szívesen felkerestük volna, mert szerettünk volna interjút készíteni vele, azonban ő tör­vény adta jogánál fogva elzár­kózott neve nyilvánosságra ho­zatalától, s ezért mi sem tud­tuk meg azt az OTP-től. Szerencsésebb helyzetben volt a Sportfogadás munkatár­sa, aki jelen lehetett a több mint 800 ezer forintos nyere­mény kifizetésekor, s így tájé­koztathatta lapja olvasóit az eseményről, bár a^ nyertes ki­létének közlése nélkül. (Az em­lített héten három 5-ös is akadt, ez a magyarázata a vi­szonylag „kis" összegnek.) Nos, a nyilvánosságtól el­zárkózó férj és felesége — bűncselekményt követnek el. Szerencsére, mostanában ilyen bűncselekmény nem fordult elő megyénkben, de tudomásom szerint az országhatáron belül sem sok. — Mikor találkozott legutóbb ilyen üggyel? — Harminc esztendeje va­gyok biró, 1958 óta pedig a megyei bíróság elnökhelyette­se. Egyetlen alkalommal sem jártam el ilyen ügyben, s egyet­len egy sem került hozzám. Persze, mindehhez hozzátartozik, hogy a tiltott szeren'csejátékok űzőit igen nehéz megfogni... — Büntetendő-e az, ha va­laki a lakásán baráti társasá­gával pénzre játszik valami­lyen szórakoztató — de nem hazárd — kártyajátékot? — Nem. Otthon mindenki kedve szerint szórakozhat, per­sze betartva a házirendet. mint a Sportfogadásból meg­tudtuk — 300 ezer forintot 5 százalékos, félmilliót 2 százalé­kos takarékbetétkönyvben he­lyezett el, s 21 ezer 413 forin­tot vett kézhez. A félmillióból egyébként lakást és bútort akarnak venni, mert eddig a szülőknél laktak, s modernizál­ják háztartásukat is. Fiatal házasok, és tízhóna­pos gyermeküket is magukkal vitték a nagy eseményre. Há­zasságkötésük óta — közel két éve — rendszeresen lottóznak, előtte csak hébe-hóba tették ezt. Két előfizetéses szelvényt vásároltak havonta, s változó számokkal játszottak. A lottó­gömbből a feleség öt számát húzták ki. A férj így nyilatko­zott a nyereménykifizetéskor: Ö csupán azért szerencsés, mert szerencsés felesége van. Ugyan­is neje korábban az Adám cí­mű újság pályázatának fődíját is elnyerte, s ez egy kétszemé­lyes olimpiai utazás volt. „Amit el akarok érni, azért megdolgozom” Kétségtelen, hogy a pénz­szerzésnek sokak számára könnyűnek tűnő módja — a szerencsés nyerés — nagyon vonzó. Ám ugyanakkor nagyon labilis is, s a totózás-lottózás túlzásba vitele legtöbbször ép­pen az anyagi helyzet rosszab­bodását okozza. Á játék ma­radjon mértékletes játék, s ne váljon szenvedéllyé — ezt vall­ja Beigeíbeck Imre, a KSZE szekszárdi technikusa. Igaz, olykor totózott is, lottózott is, ismer több kártyajátékot is, de a legnagyobb szerencsének azt tartja, hogy 1975-ben ifjúsági betétet váltott, hiszen minden­féle szerencsejátéknál bizto­sabb módja ez a lakáshoz ju­tásnak. — Előfordulhat velem az a véletlen, hogy nyerek — mond­ja —, de csak az a biztos, amiért megdolgozik az ember. Én amit el akarók érni, azért megdolgozom. — Milyen helyzetben lenne most, ha nem vált ifjúsági be­tétet? — Még néhány évig albérlet­ben kellene élnünk feleségem­mel és két kislányunkkal. — Mekkora összeget tett ha­vonta a takarékba? — Kezdetben csak 200 fo­rintot, később azonban már az akkori maximumot, 800-at. Úny tudom, ma már ennél többet is lehet, s a betétes életkorá­nak alsó korhatárát is eltöröl­ték. Ifjúsági betétesként lakáshoz juthatott, de az sem lényegte­len, hogy mekkora induló ösz­szegért. — Kétszobás, összkomfortos lakást kaptunk a Béri Balogh Ádám utcában, 500 ezer forint értékben. Ténylegesen azonban — a különböző kedvezmények nyomán — csak 56 ezer forin­tot kellett befizetnünk, s a be­tétemért járó plusz OT>P-köl- csön kamatmentes. — Lesz ifjúsági betétje a két kislányá nak? — Természetesen. De most még sok a kiadásunk, hiszen ezután költözünk... Ám mire a gyerekek felnőnek, mindket­tőjüknek ilyen betétben aka­runk összegyűjteni egy-egy, az „induláshoz", az esetleges férjhezmenéshez, lakásszerzés­hez elegendő összeget. A jubileumokról A hármas évfordulóval kap­csolatos sok esemény közül ez­úttal csupán azt említjük meg, hogy a lottó jubileuma alkal­mából március 1-től 7-ig jubi­leumi hét megtartását tervezik s ebből az alkalomból rendkí­vüli lottószelvényt hoznak majd forgalomba. Hát kérem, a rendkívüli sor­soláshoz — a 15., a 25., és a 35. évfordulókból eredően — 3 megjátszható szám már adott... Az oldalt írta V. Hor­váth Mária és Vitaszek Zoltán. Fotó: Czakó Sán­dor. Az ablak túloldalán Mezei Ernőné és Szigetvári Ernőné Lottó-ötös Bonyhádon

Next

/
Thumbnails
Contents