Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-21 / 17. szám
1962. január 21. "iVÉPÜJSÀG 5 Szerencsejátékok. Olyan játékok, amelyeknél a nyereség vagy a veszteség nem a játszó ügyességétől, hanem kizárólag, illetve túlnyomórészt a véletlentől függ. Legismertebbek a sorsjátékok - például a lottó is -, valamint a rulett, és a kártyajátékok bizonyos fajtái. Az államilag engedélyezett szerencsejátékok az idén „jubilálnak”: a totó 35, a lottó 25, a borítékos sorsjegy pedig 15 éves lesz. 1 Az ablak két oldalán A szekszárdi 250-es totó-lottó- kirendeltségen a nap bármelyik szakában azonos kép fogadja a belépőt. Izgatott arcú emberek töltik ki szelvényeiket, melyektől rendre szerencséjük eljöttét várják. Néhányon tollúk végét rágják, hátha onnan kapnak segítséget a telitalálathoz. Bosnyák István koncentrál, s úgy tölti ki a totószelvényt. Másodmagával esztendők óta játszik. Mayer Mátyás — bevallása szerint — viszont csak 1982 harmadik hetén játszott először. Jaczkó László a lottó - rulettasztalnál foglal helyei, „körülbástyázva" magát a kis lapokkal. . . Számait mindig a rulett „mondja meg”. Jaczkó László lottószámait mindig a rulett „mondja meg Az üvegablakon belül hárman ülnek. Mezei Ernőné 1977 óta vezeti a kirendeltséget: — Hetenként átlag 5 ezer lottót adunk el, és egy hónap alatt szintén közel 5 ezer havi szelvény talál gazdára. A totóból hetente 19 ezer fogy. Az utóbbi szám nagysága azzal magyarázható, hogy a totónál nagyobb a nyerési lehetőség, s a telitalálat összege sincs maximálva, mint a lottónál. Tavaly összesen 1 millió 500 ezer darab játékszelvény fogyott kirendeltségünkben, ami 30 százalékkal több, mint az előző évben. Úgy tűnik, az emberek játékkedve egyre nagyobb. Szigetvári Ernőné 23 éve pénztáros: — Nálunk mindenféle ember megfordul: idősek, fiatalok, dühösek és vidámak, férfiak, nők... Én azokat kedvelem, akik nem bosszankodnak, ha veszítenek, akik megértik, hogy a totózás és a lottózás egyaránt játék. Hogy én játszom-e? Természetesen. A lottón a praktikus előfizetéses, totón pedig kollektív szelvénnyel játszom, s természetesen a magam szerkesztette totókulccsal. Dombi Ferencné ugyancsak pénztáros, mégpedig 19 esztendeje: — Jó itt a légkör. .. nagyon jó. Igaz, előfordulnak parázs viták, de csak ritkán. Viszont szabad szombat az nem fordul elő nálunk, helyette szabad hétfőnk van. Hogy milyenek a kuncsaftok? Mindenfélék. Az idősek akkurátusak, udvariasak. A fiatalok teszik dolgukat és sietnek. .. Irodalom, filmek, szállóigék Nem folytattunk kutatásokat, tanulmányokat ez ügyben, de így is nyilvánvaló: a szerencse- játékok a világirodalom számos alkotásában játszanak lényeges szerepet, s viszik előbbre a cselekményt. Az érdekesség kedvéért hadd említsünk meg közülük néhányat: íme: Dosztojevszkijnek a kapitalista világot könyörtelenül leleplező műve „A játékos”; ki ne emlékezne Nyilas Misi lutriszelvényére Móricz „Légy jó mindhalálig" című regényéből?; Jókai alkotása az „Egy játékos, aki mer". S lehet folytatni a sort, amelyben a világirodaimat leszűkítve bizonyára nem méltatlan megemlíteni Csurka István filmre is vitt „Hét tonna dollár"-ját, no meg a „Mese a 12 találatról” című magyar filmet. De miként tükröződik témánk nyelvünkben? Nos, Cicero egyik értekezésének szárnyra kelt fordulata „Fortuna caeca est", vagyis „A szerencse vak”, s e tőmondatból vontuk ki a tömé- nyített szót: „Vakszerencse", ami ugye egy lottónyereménynek is lehet a mozgatórugója. 1981-ben 2 millió 945 ezer totószelvényre 14 millió 725 ezer forintot költöttünk megyénkben, s 9 millió 367 ezer 500 lottóra 46 millió 837 ezer 500 forintot. Ez összesen 61 millió 562 ezer forint, ami 6 millió 523 ezer forinttal több az egy évvel korábbinál. Különösen sok totószelvény kelt el 1981 utolsó negyedévében, amikor a jutalomalap halmozódása miatt egyetlen 1'3+1 találat esetén 10 millió forintnál is nagyobb lehetett volna a nyeremény. Kisfaludy Sándor „Kesergő szerelem" című műve egyik strófájának utolsó előtti sora, „A szerencse forgandó" azonban nem szerencsejátékokra értendő, ám a századfordulótól 40-es évek derekáig létezett állami osztálysorsjáték szelvényeinek megvételére buzdító, szállóigévé vált reklámsorok már kifejezetten témánkhoz kapcsolódnak. Plakátokon, újságokon, körleveleken egyaránt használták a sorsjegyárus-hír- verést: „Benkő sorsjegye bankó!; Kiss szerencséje nagy!; Török szerencséje örök!". A hatvanas évek kezdetén pedig felbukkant a „Megvette már az e hetit?” reklámszöveg, amelynek tréfás torzításai közül a „Megette már az e hetit?" a táplálkozásra, az „Ellopta már az e hetit?” a korrupció, a közvagyon elleni bűntettek kipellengérezésére vonatkozik. A televízió egyik szilveszteri paródiaműsorában pedig — a téma alapjára visszatérve — így módosult a szállóige a nem nyerő lottószelvényekkel kapcsolatban: „Eldobta már az e hetit?”. Ilyen nagy összegek felsorolása után szinte nem is illik ide írni azt a „szerény” összeget, amelyet tavaly tavasszal és ősszel borítékos sorsjegyre adtunk ki: 480 ezer darabért 2,4 millió forintot. Ezek után pedig a nyereménystatisztika: a szerencsés totózók 7 millió 199 ezer 914, a lottózók 11 millió 708 ezer 855, a borítékos sorsjeggyel szerencsét próbálók pedig 1 millió 49 ezer 950 forintot nyertek az elmúlt esztendőben megyénkben. YB-totó Angliát a fogadások hazájának is szokták nevezni. A labdarúgó-világbajnokság sorsolása előtt az angol fogadási irodák egy az ötvenhez tartották a magyar csapat vb-esélyét. Nos, ezzel összefüggésben felmerült bennünk a kérdés: Mi a teendő, ha egy az ötvenhez fogadni akarunk Magyarország világbajnoki győzelmére? A „fontos” kérdést — ha már felmerült —, telefon segítségével továbbítottuk Budapestre, a Sportfogadási és Lottóigazgatósághoz, ahol készséggel tájékoztattak: ne akarjuk pazarolni ily módon se forintjanikat, se esetleges fontjainkat, mert a törvények értelmében ez tilos. — S ha valaki mégis felhív telefonon Szekszárdról egy londoni bukmékerirodát? — kérdeztük. — Nem fogadják el a távolsági fogadást — válaszolták. — Játsszunk a gondolattal: mi történik, ha valaki Angliába utazik, s személyesen fizet a bukmékerirodában? — Kissé valószínűtlen nyereményére több jogszabály vonatkozik, így például az, hogy az összeget Angliában el kell költenie. — Mit ajánlanak tehát? — A világbajnokság alkalmából rendkívüli, vb-totóf bocsátunk ki, amelyen rajta lesznek csapatunk csoportjának mérkőzései is. Ezt igen egyszerű módon lehet majd megvásárolni — ugyanúgy, mint a heti totót —, s aki Magyarország világbajnoki győzelmét várja, az ennek megfelelően tippeljen a csoportmérkőzésekre. Ugyanis köztudottan először ezeken kell sikerrel túljutniuk Nyilasiéknek. Egy kis statisztika Röviden a hazárdjátékokról „Enyém a főnyeremény!” — Igen, Szerkesztő úr, igen, így kiáltottam fel vasárnap este, amikor a rádióból meghallottam a totóeredményeket: Enyém a főnyeremén"! Lám, a sok-sok évi becsületes, tisztességes szelvénykitöltögetés meghozta gyümölcsét! Sikerült a telitalálat! Egyből az jutott az eszembe, hogy most már feleségem nem mondhatja folyton azt, amit egyébként igen sűrűn hallanom kellett tőle, miszerint a totózással csak kidobom a pénzt az ablakon . . . Ezen töprengve csak ültem, ültem és gyönyörködve néztem a 13+1 bekarikázott találatra és terveztem. Elhatároztam többek között, hogy továbbra is dolgozni fogok, mert. elvégre munka nélkül mégsem lehet meg az ember. Éppen úgy, pontosan ugyanúgy fogok dolgozni, mint eddig, csak most már nem „muszájból" megyek be naponta a munkahelyemre. Micsoda különbség! A feleségem? Ö persze női bensőjéből eredően rögtön a várható pénzt kezdte szortírozni, s nem jött ki 2 millióból. Mi tagadás, az én fejemben is megfordult egy kellemes pénzköltési mód, mondjuk Tahitiban vagy Hawaiban, esetleg a Fidzsi-szigeteken, de aztán be kellett látnom, hogy ehhez egy nős embernek méa akkor sincs sok esélye, ha totómilliomos. Ezek után alig aludtunk az éjjel. — Még hajnal előtt felkeltünk, hogy meghallgassuk a rádióban: mennyit nyertem. Igen, egyes számban, mert amit nyertem, az a családé, de a tippjeim a sajátjaim voltak, csakis az enyémek. Szóval, amint telt-múlt az idő, egyre erősödött bennem a balsejtelem, hiszen a rádió híradásai végén mindig csupán ezt mondták: a totószelvények értékelése még tart. Szó, ami szó, végül is olyan sok volt a telitalálat, meg a többi nyertes szelvény az idei második héten, hogy azokat bizony tényleg időbe tellett értékelni. S addig értékelték, énekelgették, amíg kiderült, hogy mindössze 2 ezer valamennyit kapok. De sebaj, Szerkesztő úr, így is kiírhatja a nevemet az újságba, mert a dicsőség is fontos. Csak azt az egyet, illetve kettőt felejtse el, hogy éppen a második játékhéten és hogy háromezer forinttal játszottam . . . Ki ne hallott volna a snóbli- ról, snúrról, huszonegyezésről, ferbliről, avagy a rulettről. A sort ugyan lehetne még folytatni, de a lényeg az, hogy a felsoroltak mind a tiltott szerencsejátékok közé tartoznak, azaz hazárdjátékok. Tehát ezeket pénzben vagy más értékekben játsszák — gyakorta jelentős összegek „bedobásával" — és a résztvevők nyerése, illetve vesztése nem a logikus gondolkodásuk, hanem kizárólag a vak véletlen függvénye. Dr. Farkas Lászlót, a megyei bíróság elnökhelyettesét kérdeztük, hogy ezek a tiltott játékok miként büntethetőek, s ilyen büntetésekre milyen gyakorisággal kerül sor. — Az új BTK szerint az ilyen játékokban részt vevők szabálysértést, viszont azok, akik ezeket szervezik, illetve helyiséget biztosítanak a hazárdíro- zóknak, már vétséget, illetve Ami a lottó-ötösöket illeti, az 1967-es kölesdi telitalálat óta megyénkben meglehetősen sokat váratott magára Fortuna, ugyanis azt követően csak 1981 decemberének utolsó hetében látogatott ide, pontosabban Bonyhádra. A szerencsés nyertest szívesen felkerestük volna, mert szerettünk volna interjút készíteni vele, azonban ő törvény adta jogánál fogva elzárkózott neve nyilvánosságra hozatalától, s ezért mi sem tudtuk meg azt az OTP-től. Szerencsésebb helyzetben volt a Sportfogadás munkatársa, aki jelen lehetett a több mint 800 ezer forintos nyeremény kifizetésekor, s így tájékoztathatta lapja olvasóit az eseményről, bár a^ nyertes kilétének közlése nélkül. (Az említett héten három 5-ös is akadt, ez a magyarázata a viszonylag „kis" összegnek.) Nos, a nyilvánosságtól elzárkózó férj és felesége — bűncselekményt követnek el. Szerencsére, mostanában ilyen bűncselekmény nem fordult elő megyénkben, de tudomásom szerint az országhatáron belül sem sok. — Mikor találkozott legutóbb ilyen üggyel? — Harminc esztendeje vagyok biró, 1958 óta pedig a megyei bíróság elnökhelyettese. Egyetlen alkalommal sem jártam el ilyen ügyben, s egyetlen egy sem került hozzám. Persze, mindehhez hozzátartozik, hogy a tiltott szeren'csejátékok űzőit igen nehéz megfogni... — Büntetendő-e az, ha valaki a lakásán baráti társaságával pénzre játszik valamilyen szórakoztató — de nem hazárd — kártyajátékot? — Nem. Otthon mindenki kedve szerint szórakozhat, persze betartva a házirendet. mint a Sportfogadásból megtudtuk — 300 ezer forintot 5 százalékos, félmilliót 2 százalékos takarékbetétkönyvben helyezett el, s 21 ezer 413 forintot vett kézhez. A félmillióból egyébként lakást és bútort akarnak venni, mert eddig a szülőknél laktak, s modernizálják háztartásukat is. Fiatal házasok, és tízhónapos gyermeküket is magukkal vitték a nagy eseményre. Házasságkötésük óta — közel két éve — rendszeresen lottóznak, előtte csak hébe-hóba tették ezt. Két előfizetéses szelvényt vásároltak havonta, s változó számokkal játszottak. A lottógömbből a feleség öt számát húzták ki. A férj így nyilatkozott a nyereménykifizetéskor: Ö csupán azért szerencsés, mert szerencsés felesége van. Ugyanis neje korábban az Adám című újság pályázatának fődíját is elnyerte, s ez egy kétszemélyes olimpiai utazás volt. „Amit el akarok érni, azért megdolgozom” Kétségtelen, hogy a pénzszerzésnek sokak számára könnyűnek tűnő módja — a szerencsés nyerés — nagyon vonzó. Ám ugyanakkor nagyon labilis is, s a totózás-lottózás túlzásba vitele legtöbbször éppen az anyagi helyzet rosszabbodását okozza. Á játék maradjon mértékletes játék, s ne váljon szenvedéllyé — ezt vallja Beigeíbeck Imre, a KSZE szekszárdi technikusa. Igaz, olykor totózott is, lottózott is, ismer több kártyajátékot is, de a legnagyobb szerencsének azt tartja, hogy 1975-ben ifjúsági betétet váltott, hiszen mindenféle szerencsejátéknál biztosabb módja ez a lakáshoz jutásnak. — Előfordulhat velem az a véletlen, hogy nyerek — mondja —, de csak az a biztos, amiért megdolgozik az ember. Én amit el akarók érni, azért megdolgozom. — Milyen helyzetben lenne most, ha nem vált ifjúsági betétet? — Még néhány évig albérletben kellene élnünk feleségemmel és két kislányunkkal. — Mekkora összeget tett havonta a takarékba? — Kezdetben csak 200 forintot, később azonban már az akkori maximumot, 800-at. Úny tudom, ma már ennél többet is lehet, s a betétes életkorának alsó korhatárát is eltörölték. Ifjúsági betétesként lakáshoz juthatott, de az sem lényegtelen, hogy mekkora induló öszszegért. — Kétszobás, összkomfortos lakást kaptunk a Béri Balogh Ádám utcában, 500 ezer forint értékben. Ténylegesen azonban — a különböző kedvezmények nyomán — csak 56 ezer forintot kellett befizetnünk, s a betétemért járó plusz OT>P-köl- csön kamatmentes. — Lesz ifjúsági betétje a két kislányá nak? — Természetesen. De most még sok a kiadásunk, hiszen ezután költözünk... Ám mire a gyerekek felnőnek, mindkettőjüknek ilyen betétben akarunk összegyűjteni egy-egy, az „induláshoz", az esetleges férjhezmenéshez, lakásszerzéshez elegendő összeget. A jubileumokról A hármas évfordulóval kapcsolatos sok esemény közül ezúttal csupán azt említjük meg, hogy a lottó jubileuma alkalmából március 1-től 7-ig jubileumi hét megtartását tervezik s ebből az alkalomból rendkívüli lottószelvényt hoznak majd forgalomba. Hát kérem, a rendkívüli sorsoláshoz — a 15., a 25., és a 35. évfordulókból eredően — 3 megjátszható szám már adott... Az oldalt írta V. Horváth Mária és Vitaszek Zoltán. Fotó: Czakó Sándor. Az ablak túloldalán Mezei Ernőné és Szigetvári Ernőné Lottó-ötös Bonyhádon
