Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

e ïniiépüjsàg 1982. január 21. Eredményt hirdetett az SZMT Űj sportlétesítmények a munkahelyi kollektíváknak Díjkiosztás. A II. kategóriában a paksi költségvetési üzem végzett az első helyen. iPölöskei Zoltán, a Tamási MEDOSZ labdarúgója ismét a kórházi ágyat nyomja. Tíz nap­ja a pincehelyi kórház'bain fek­szik, és várhatóan február ele­jén térhet csak vissza Tamási­ba, a családi környezetbe. iEIkészült a Hétfői Dunántúli Napló-kupa mérkőzéssorozatára a Tolna megyei labdarúgó-já- tékvezetők küldése. Hat mérkő­zésen bíráskodnak Tolna me­gyeiek. Január 31-én: Dombó­vár—Sellye: Rákosi, Győrfi, Dör- nyei. Február 7-én: (Dombóvár -(Kaposvár: László, Pauer, Werczl. Február 12-én: Szek- szárd : László, Pauer, Werczl. Február 12-én: Szekszárd— MVTE: Dravecz, Ódor, Dobra. Február 14-én: Szekszárd—Sik­lós: Lugast, Fazekas, Unyatinsz- ky, 'Dombóvár—Komló: May, Ge­rencsér, Kormos. Febráur 17-én: Szekszárd—PVSK : Osztermajer, Unyatinszky, Ódor. * Január 24-én, vasárnap foly­tatódik Tamásiban a női kézi, labda-teremtorna, melynek pá­rosítása': 8.30: Siófok-Tamási I. 9.25: Tamási IL—Szekszárd I. 10.20: Dombóvár—Szekszárd II. 11.25: Tamási l.-^Szekszárd III. 12.i10: Siófok—Szekszárd II. 13.05: Dombóvár—Szekszárd 111. * Január 31-én kezdődik és február 28-án fejeződik be Szek- szárdon a városi téli teremkézíi- labda-kupa mérkőzéssorozat. A versenyekre a Tanítóképző Fő­iskola tornatermében kerül sor. Nevezési határidő: január 25. Részletes felvilágosítást a váro­si kézilabda-szövetség ad. A Szakszervezeték Tolna me­gyei Tanácsának meghívója eredményhirdetésre invitált. A székiház negyedik emeleti ta­nácstermében nem o sportpá­lyákról jól ismert aktív verseny­zők gyülekeztek, hanem azok­nak a munkahelyi kollektívák­nak a képviselői, akik a sporto­láshoz szükséges új létesítmé­nyek építésében kitűntek. Foly­tatva a korábbi évek hagyomá­nyait, az SZMT ezúttal is elké­szítette a SZOT által meghirde­tett társadalmi sportlétesítmény- építési akció megyei mérlegét. Az értékelő, díjkiosztó értekez­leten részt vett Horváth Géza, az SZMT titkára is. A megjelenteket Gecse Lajos, cnz SZMT politikai munkatársa üdvözölte, majd ismertette az 1981. évi értékelést — Néhány esztendővel ez­előtt, amikor a SZOT első ízben meghirdette a társadalmi sport­létesítmény-építési akciót, jog­gal számított a dolgozók, a munkahelyi vezetők és a társa­dalmi szervek segítőkészségére, tenniakarására. Az akció egy komplex sportfejlesztési prog­ram szerves része, amelynek céljai: a dolgozók mind széle­sebb köre részére biztosítani a sportolás tárgyi feltételeit. Nagy örömmel nyugtázhatjuk, hogy Tolna megyében is kedvező fo­gadtatásra talált a SZOT felhí­vása. Több munkahelyen önál­lóan, másutt pedig közös össze­fogással igyekeztek pótolni azt a ’létesítményihiányt, amely a ■munkahelyi, lakóterületi sporto­lási igényeket hivatott kielégíte­ni — mondotta bevezetőjében, majd így folytatta : — Nagyszerű dolognak tart­juk, hogy megyénkben a gazda­sági, a 'szakszervezeti és a KISZ- szervek közös szervezésében, a munkahelyi kollektívák szabad idejük egy részének feláldozá­sával, sok ötlettel megtervezett, komoly értékeket képviselő léte­sítményeket hoztak létre. Mind­ezzel jelentősen hozzájárultak o tömegsport fejlesztéséhez, a megye sportmozgalmának gya­rapodásához. A körültekintő és qondos szervezés eredménye­ként megyénkben ma már közel hatvan munkahelyen több mint 90 különböző sportlétesítmény bizonyítja az akció sikerét. 1981-ben mindkét kategóriá­ban 3—3 nevezés, pályázat érke­zett aiz SZMT-hez. Azokat a megyei TSH-val és KISZ megye- bizottságával közösen értékel­ték. Ezt követően javaslatot ké­szítettek a SZOT testnevelési és sportosztályának a központi dí­jazásra. A paksi költségvetési üzem koordinálásával létreho­zott létesítmény — gyermekliget és KRESZ-park, amelyhez egy 20x40 m-es alapterületű bitume­nes pálya is tartozik — a SZOf 30 ezer forintos díját nyerte. A paksiak ugyanúgy ezen a szekszárdi eredményhirdetésen kapták meg o díját, mint a ka­tegória 2. helyezettje, a Hőgyé- szi Á. G. és a Mosonmagyaró­vári Kötöttárugyár hőgyészi üzeme kollektívája, valamint a 3. helyezett Zombai Általános Iskola szb, A I. kategóriában: I. IBVK szekszárdi műainyagfel- dolgozó gyáregysége, 2. Volán II. sz. Vállalat plaksi üzemegy­sége, 3. Paksi Állami Gazdaság. A díjaikat Horváth Géza titkár adta á,t, majd köszönetét tolmá­csolta a munkahelyi kollektívák társadalmi munkában végzett nagyszerű segítségéért. Csapatról csapatra a megyebajnokságban A tengeliciek sikeres idényt zártak ősszel Lassan benépesülnek a pályák labdarúgásunk negyedik vonalában, a megyei bajnokságban is. Kezdetét veszi az ala­pozás, a téli erőgyűjtés. A felkészülés lehetőségeit illetően lehetnek különbségek a 16 együttes háza táján, de az alapo­zás szükségességét ma már egyetlen szakosztályban sem kell bizonygatni. Értékelő sorozatunkban, csapatról csapatra vissza­tekintünk az őszi szereplésre, és beszámolunk a tavaszvárás terveiről is. ŐSZI VÉGEREDMÉNY : 1. Dombóvár 2. Nagymanyok 3. B. Pannónia 4. TAÉV SK 5. Nagydorog 6. Tengelic 7. Ozora 8. I regszemcse 9. Hőgyész 10. Tevel 11. Bogyiszló 12. Pincehely 13. Aparhant 14. D.-szentgy. 15. Zomba 16. D.-földvár 15 » 5 1 37-13 23 15 9 4 2 31-13 22 15 10 1 4 25-20 21 15 8 4 3 35-22 20 15 8 4 3 32-22 20 15 9 Z 4 30-22 20 15 7 3 5 31-28 17 15 5 4 6 21-36 14 15 5 3 7 26-28 13 15 4 4 7 25-27 12 15 5 1 9 26-24 11 15 4 2 9 20-27 10 15 4 2 9 20-30 10 15 3 4 8 10-24 10 15 3 3 9 19-34 9 15 3 2 10 14-32 8 A Tengelici TSZ SE labdarú­gó-csapata az 1981—82. évi bajnoki rajtot Molnár József edző személyében új szakveze­tővel kezdte. Rövid nyári sza­badság után a játékosok júli­us 15-én kezdték meg felkészü­lésüket. A szakosztály háza táján legfontosabb feladatnak az előző évi 12. helyen végzett csapat eltávozott tagjainak pótlását tekintették. Ezen belül is az egyik legégetőbb gondot Bálint kapus utódlása jelen­tette. A Szekszárdi Dózsa se­gítségére sietett a tengeliciek- nek: az országos ifjúsági baj­nokságban szerepelt szekszárdi együttes kapuvédőjét, Hujbert Gyulát „kölcsönadták”. Továb­bi személyi változást jelentett, hogy három ifjúsági játékosu­kat, Kovácsot, Junkuczot és Pámert a felnőttek keretébe irányították. Ismét játékra je­lentkezett Farkas II. László is. Heti három edzéssel készültek és több előkészületi találkozót iktattak programba, hogy az új játékosokat mielőbb sikerüljön beépíteni a csapatba. Az idő sürgetett, rohamosan közele­dett az őszi nyitány, így min­denkinek megköszönték, aki hajlandó volt felkészülésüket segíteni. Az edzéslátogatottság kellemes meglepetést jelentett a szakvezetés számára. A já­tékosok rendkívül pozitív hoz­záállása sejtetni engedte, hogy ez a gárda más utat jár, mint elődeik. Gyökeresen megváltozott a játékosok egymáshoz való vi­szonya, kitűnő csapatszellem alakult ki. A bajnokság kezde­tén a szakosztályvezetés 16— 17 bajnoki pont megszerzését tűzte ki célul az őszi idényben. A csapat ezt túlteljesítette, 20 pontjával a táblázat hatodik helyén áll. Régen volt arra pél­da Tengelicen, hogy hazai pá­lyán a mostanihoz hasonló 100 százalékos teljesítményt ért el a gárda. Igaz, ellenpólusként említhetjük, hogy vidéken vi­szont 37 százalékos teljesít­ményre futotta erejükből. Legeredményesebb. játéko­suk a kilencgólos Éberling Zoltán. Molnár József vezető edző a jó szereplés ellenére is érzi, tudja legénysége fogyaté­kosságait. így elsősorban az együttes kondícióján kell javí­tani, hogy mindazt a játéktu­dást, amellyel rendelkeznek, a tavaszi mérkőzéseken nagyobb hatásfoggal érvényesíthessék. Tovább szeretne lépni a csapat­játék alakításában is, ezért szerkezeti változtatásokat ter­vez. Kiválik az együttesből Tóth I. István, aki az egyik legegyen­letesebb teljesítményt nyújtva, ősszel a csapat nélkülözhetet­len emberének bizonyult. Ősz­szel meglehetősen sok gólhely­zet maradt kihasználatlanul, az edző törekvése arra irányul, hogy e tekintetben is előbbre­lépjenek. Védelmük viszonylag Tóth István nyújtotta ősszel a legegyenletesebb telje­sítményt. sok gólt kapott, ezért ráfér egy formajavulás a fiatal hátvé­dekre. Annak ellenére, hoqy ősszel pályaválasztóként teljes sikert értek el, a tengeliciek tisztá­ban vannak azzal, hogy mind­ezt megismételni a bajnokság második félidejében nagyon nehéz lesz. Éppen ezért január 12-én elkezdték a felkészülési munkát. Feltétlenül szólni kell arról az igyekezetről is, amely­ről a vendégcsapatok játéko­sai, vezetői és a játékvezetők is minden bizonnyal jóleső ér­zéssel beszélnek. Betonjárdát építettek a pályalejáratnál, hogy a sporttelepet kulturált körülmények között közelíthes­sék meg. A fedett lelátóra egy ministúdiót szereltek fel. Ezál­tal kívánják biztosítani közön­ségük tájékoztatását. Elkészült a játékvezetők különálló öltö­zője, amelyről a Tengelicen megfordult bírók elismeréssel nyilatkoztak. Lényegesen javult a szurkolókkal kialakított kap­csolattartás is, mert több eset­ben szurkolói ankétot szervez­tek. Mint az egyesület vezetői el­mondották: játékosaik zöme ráérzett arra, hogy sikert, ered­ményt csak fegyelmezett, ke­mény munkával és sportszerű magatartással lehet elérni. Sportszerűségüket nem érhette vád az őszi fordulóban sem, mi­után a csapatból mindössze két játékos „pihent” egy-egy vasárnapot — két sárga lapja birtokában. A tengelici labda­rúgók egyik legsikeresebb idé­nyüket zárták ősszel. A most folyó alapozás során annak folytatásáért fáradoznak. Sportlövészet Tudásuk alatt szerepeltek a szekszárdiak Szorgalmasan gyűjtögetik a pontokat az MHSZ-kupáért ver­senyző lövészklubok. De — ter­mészetesen — nem csak ez a cél, hiszen a versenysorozaton elért eredmények alapján mi­nősítik a klubokat és a verseny­zőket. A versenysorozat harmadik fordulóját a Szekszárdi Volán Lövészklub rendezte az 505-ös Szakmunkásképző Intézet kollé­giumának alagsorában, légpus­ka és légpisztoly versenyszá­mokban. A szekszárdi klub a Budapesti Növényolaj, az MHSZ Marcali és a „D. K. V.” Százhalombatta lövészklubok­kal versenyez egy csoportban. Az első napon még „üres" lő- állások is voltak, de vasárnap már igazi „nagyüzem" volt a tágasnak éppen nem mond­ható lőtéren. Szünet nélkül ko­pogtak, csattogtak a lövések a cél mögötti lemezen reggel nyolctól este ötig. A versenybí­rói szobában pedig egy perc szünet nélkül értékelték a lő- eredményeket. Laki József ve­zető edzőt nagy tömeg vette körül, amikor a már értékelt lövések eredményeit írta a táb­lára. A Szekszárdi Volán Lövész­klub hosszú idő óta először in­dított minden korosztályban versenyzőt. Ez egyben azt is jelentette, hogy nem mínusz pontokkal kezdte a versenyt. Ennek ellenére sem sikerült a csapatnak pontot szerezni a harmadik fordulón, hazai pá­lyán. A klub versenyzői — szin­te kivétel nélkül — a várakozá­son (és képességeiken) alul szerepeltek. Az előző két for­dulóban, idegenben is jobban lőttek. Iszkádi István képes len­ne könnyedén „ezüstöt” lőni pisztollyal. Mentsége talán csak annyi, hogy két műszakban dol­gozik, fáradt volt és a piszto­lya is verseny közben romlott el. A junior korosztályú Balázs Tibor is rontott előző eredmé­nyein, pedig egy kis akarattal ő is „ezüstös” lehetne légpus­kával! Pisztollyal is jó eredmé­nyei vannak. Most képessége, tudása alatt teljesített. A sport­lövészet nem „látványos” sportág. Ráadásul hihetetlen nagy akaraterő, sportszeretet, rengeteg edzés, jó idegek kel­lenek hozzá a tehetség mel­lett. A következő öt fordulón még be lehet bizonyítani, ki mire képes! Mert a mostani eredményektől sokkal többre képesek valamennyien a szek­szárdiak. A nagy létszámú mezőny ki­emelkedően legjobb teljesítmé­nyét a Marcali Lövészklub vá­logatott kerettagja, Sallai László érte el. A felnőtt, légpisztoly versenyszámban 60 lövésből 581 köregységgel (gyémánt foko­zat) 10 pontot szerzett csapa­tának ! A négy csapat eredménye a harmadik fordulóban: Marcali 20, Százhalombatta 17, Buda­pest 9, Szekszárd 0 ponttal. A következő (negyedik) fordulót Budapesten, a Növényolaj Lö- vészkljjb. rendezi január 30— 31-én. DOKOJÁN Hoffer József és Király Fe­renc, az MTI tudósítói jelentik: Most, hogy a magyar labda­rúgó-válogatott az utóbbi évek egyik leghosszabb túrája előtt áll, kétségtelenül ez az ese­mény került a VB-felkészülés középpontjába. Az MTI munka­társainak rövid spanyolországi tartózkodásuk során alkalmuk volt tájékozódni sok minden­ről. Eleget téve Müller Sándor meghívásának, őt is felkeres­ték spanyolországi lakhelyén. Kedden délután, mielőtt Mül­ler Sándor az MTI munkatársa­it elvitte volna alicantei szak­mai körútra, kétórás beszélge­tést folytatott spanyol újság­írókkal, de már be volt tábláz­va szerda reggelre is, két ar­gentin tudósító beszélt meg ve­le találkozót. Müllerrel jártunk az alican­tei pályán, amelyen néhány év­vel ezelőtt 1-1-re végzett a magyar válogatott a spanyo­lokkal, s mint az emlékezetes, az a 90 perc Pusztai és Pintér nagy mérkőzése volt. Szerencsénk volt, éppen a pályán tartózkodott Rico Perez, a Hercules elnöke — a stadi­ont is róla nevezték el —, aki a beszélgetés során ismételten bizonyságát adta a magyarok iránt érzett szimpátiájának. Előbb természetesen Müller játékáról faggattuk az elnö­köt. — Müller játékát nagyon sokra becsüljük — mondta az elnök —, bár egy kis spanyol tűz, lángolás azért még elkel­ne nála. Ha nagyon akar, igen sokra képes. Tekintetbe kell venni, hogy még nem tudott teljesen beilleszkedni a spanyol környezetbe és a nyelvvel is vannak nehézségei. Ennek el­lenére a csapat egyik lendítő- je, és bármi is lesz a sorsunk, rá továbbra is számítunk, akár a második ligában is. Miközben beszélgettünk az elnökkel, köréje gyülekeztek a csapat többi vezetői és a pá­lyamunkások, s el lehet mon­dani, éppen olyan szeretettel vették körül Müller Sándort, mint nem is olyan régen a Fáy utcában, az angyalföldi szur­kolók. Aztán Müller az MTI munka­társainak kérdéseire is vála­szolt: — Nehéz hetek előtt állunk. Minden erőnkre szükség lesz, hogy jól tudjunk összpontosíta­ni a közelgő feladatokra. A többiek a tengerentúlon, mi sa­ját bajnokságainkban igyek­szünk olyan formába lendülni, hogy a VB-n megfelelhessünk annak a várakozásnak, amelyet a VB-selejtezőn való helytál­lással felkeltettünk a magyar közvéleményben. Egyet mond­hatok: nem szabad kishitűek- nek lennünk. Mindenkit meg­verhetünk, az argentinokat, a belgákat, másokat is, persze, ha így érez majd valamennyi játékos. Mert ha netán „kétke­dő" akad, minden tönkremehet. A verseny színhelye a szakmunkásképző intézet alagsora volt

Next

/
Thumbnails
Contents