Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-21 / 17. szám
1982. január 21. NÉPÚJSÁG 3 A tudomány termelőerővé válik Atomerőmű-építkezés Műszaki fejlesztés a textiliparban A textilipar mindig is sajátos ágazata volt a magyar nemzetgazdaságnak: ősi iparága - komoly részt képvisel az iparban foglalkoztatottak számát illetően -, és időnként elmaradottnak tűnik: híres márkákat ismertetett meg a világgal, és sokszor mégis piacgondokkal küzd. Mindezek fényében nem éppen érdektelen megvizsgálni, ma mi az új, mi a műszaki fejlesztés eredménye ebben az ágazatban. Persze, hogy ezt tudjuk, azt sem árt tisztázni: tulajdonképpen mi is az a textilipar? Mert bármilyen furán is hangzik - ezt kevesen tudják pontosan. Akik kérdéseinkre választ adnak: Kelényi Gábor, az Ipari Minisztérium főtanácsosa és Galambos Attila címzetes osztályvezető-helyettes. , — A régi értelemben vett könnyűiparon belül — kezdik a felosztást - nagyobb egység a ruházati ipar. 'Ez az alábbiakra oszlik: bőr- és szőrmeipar, cipőipar, textilruházati vagy más néven konfekcióipar, és a szűkebben vett textilipar. Ez utóbbin belül megkülönböztethetünk pamutipart, gyapjúipart, ' selyemipart, len- és kenderipart, kötőipart és rövidáruipart. Tegyük eh'hez hozzá: 'Magyarországon a textilipar (helyzetét figyelembe véve nem az alapkutatások, hanem aiz alkalmazott kutatások dominálnak. Textil- gépgyártásunk minimális, az alkalmazott fejlesztés azt jelenti, hogy a technológia korszerűsítésével, munkaszervezéssel, új nyersanyagok felhasználásával, a meglévő gépek optimális kihasználásával lépünk előre. Persze, egy tényezővel számolni kell, amely más iparágaknál nem ennyire befolyásoló: ez a divat,I. — Az említett alágazatok tükrében mindez hogyan fest? — Más a helyzet, mondjuk, a len- és kenderipairba'n, amelyek saját mezőgazdasági termelési rendszerekre alapulnak, és a kutatási és irányítóbázist is ehhez közelítik, mondjuk, Vas vagy Csongrád megyében, megint más a kép például a RICO kötszerművekben, ahol az egészségügyhöz való kötődés kapcsán nagyobb a kutatási-fejlesztési alap, mint az’egész páni úti pairban. I- Központilag hogyan határozzák meg a fejlődés útját? — Létezik egy kutatási és fejlesztési feladatbizottság a köny- nyűiparban, amelyben részt vesz az iparág összes igazgatója, a Textilipari Kutatóintézet, vala’- mint a főiskolák és egyetemi tanszékek képviselői. Ök határozzák meg és rangsorolják a kutatási feladatokat, és ezek finanszírozását, példáult azt, hogy mihez kell központi segítség, és mihez van saját erőforrás. I - Például? — (Lássuk a pamutipart, amelyben vannak úgynevezett „almitnőségiű" pamutok., Tudniillik a pamutokat osztályokba sorolják. A normál technológia egy átlagos,, kommersz pamutminőségre érvényes. De mi legyen, ha annál gyengébb a nyersanyag? Márpedig sok az ilyen. J Először is: megfelelő tedhnológiát kell választani. A pam u ttech nol ág i a indu I óál lomásánál, a tisztításnál van az első gond. A szokásos 1—2 százalék helyett 8—15 százalék a szennyezés. A nyerspamut bontásának intenzívebbé tételével ez megoldható. Hogy hogyan? Piackutatás révén NSZK, svájci, angol gyártmányú, különféle tisztítógépekről kaptunk hírt. És a különböző országok, cégek gyártmányaiból sikerült összeválogatni egy olyan együttest, amely megfelel a célnak. A RÁIBATEXT-nél valósult meg első lépcsőként egy évi 2000 tonna kapacitású tisztítósor. És e gyárnál a végtermék fele nyugat-európai tőkés exportra megy... És a divatos ágyneműk és inganyagok, amelyek ezen alacsonyabb minőségű nyersanyagból indulnak ki, végül is megfelelnek az igényes elvárásoknak.,.. Ilyen és .hasonló gépsorok további két gyárnál, a Pamuttextil-műveknél és a Pamutfonóipari Válla'latnál is működnek már, és folyamatban van a szerelés a Pamutnyomóipari Vállalatnál, és ismét csak a Pamuttextil-műveknél. Mindezzel az „alminőségű pamut" kérdését megoldottuk, ráadásul ily módon 2 dollár kilónkénti nyersanyagot lehet az importból kiváltani 1 dollár körüli alapon yag -felhasználássá'!. I — Sokat beszélnek ma- napság ci másodlagos nyersanyag-fel használásról... önöknél is? — Nálunk is beszélnek — és cselekszenek is. Az eddig elégetett, kidobott gyártási hulladékot dolgozzuk fel. Hibás szálak, fonalak, földre dobott, olajos szálak mindenütt vannak. Mi legyen velük? Külföldre küldtünk mintákat: mit lehet tenni? Feldolgozógépeket ajánlottak válaszul. Például: a kötött kelméknél a szabás során keletkező hulladékokból elemi szálakra bontjuk az anyagot, majd azt utána újra fonallá lehet fonni. A másik megoldás: a gyártási, összesöpört hulladék — amely még nincs fonva — tisztítva, szeméttől való szétválasztás után kerül újra fonásba. Végül is vagy 100 százalékban hulladékból, vagy az alapanyaghoz kevert hulladékból kapunk új terméket. Ez év végén lép be a 'Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárában, egy 1100 tonnás évi kapacitású egység, amely teljesen hulladékból do1- gozik majd. Itt kilónként 70 dollárcentes hulladékkal szintén 2 dolláros import nyersanyagot helyettesítünk. A másik rendszer a Pamutnyomóipari Vállalatnál, a Magyar Pamutiparnál kerül bevezetésre. Előtisztítás után 5 százaléknyi hulladékot keverünk vissza o nyersanyaghoz. A gyapjúiparnál, pontosabban a csepeli Magyar Posztógyárnál a feldolgozási hulla'- dékokat dolgozzák fel ismét a „DREF" fonási eljárással. Lényege: a hulladék rövidebb elemi szálból áll, ez hagyományos gépen nem dolgozható fel: Viszont medhanikaii és légtechnikai eljárások együttes alkalma, zásával fel lehet dolgozni. I — És a munkavédelem? Hiszen az iparág eléggé balesetveszélyes. — Itt is van újdonság. Például a zajszintcsökkentésre a szö- vődékben és a fonodákban 1981-ben a minisztérium köz-- ponti kutatási-fejlesztési alapjából nyolcmillió forintot fordítottunk. Hogy hogyan? A fémes anyagok helyett műanyagok alkalmazásával, amelyek nem olyan zajosak, a gépek elhelyezésének, alapzatának megváltoztatásával, az egyéni védőfelszerelések tökéletesítésével, a veszélyes helyekhez nyúlás megakadályozásával (fotócellás vagy reteszelt úton), o kártológépeknél teljes védőfal kialakításával — és mindezt úgy, hogy a termelékenység se csökkenjen. — Ezek szerint elmondhatjuk azt, hogy a textil iparban is a tudomány termelőerővé válik, és az iparág korszerűsödik, hatékonysága javul. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Városi tanácsi vb-ülések Szekszárd Az 1. számú általános iskola oktató-nevelő munkájáról tárgyalt szerda délutáni ülésén Szekszárdon, a városi, tanács végrehajtó bizottsága, majd a járási-városi földhivatal tevékenységét értékelte. Ezt követően o jelenlévők a szociálpolitikai feladatok megoldásáról, a házi szociális gondozásról tanácskoztak dr. Kis Mária egészségügyi osztályvezető előterjesztése alapiján. Szekszárdon nincs ugyan Szociális otthon, de természetesen az erre rászorulók eljutnak innen ilyen intézménybe. Az intézeten kívüli ellátás az öreqek napközi otthonában történik, valamint a házi szociális gondozás keretében. A Pollaák Mihály utcában lévő öregek napközi otthona jelenleg csupán 20 helyes, s felújításra szorul, A tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott az épület fel- újíttatásáról, s megállapította: újabb öregek napközi otthonát is létre kell 'hozni. Szükségesnek tartják a házi szociális gondozás színvonalának további fejlesztését is, amihez nagy segítséget adhatnak a város intézményei., üzemei, vállalatai. Dombóvár (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén hagyta jóvá a város 1982. évi közművelődési tervét, melyet Máté László művelődésügyi osztályvezető előterjesztése alapján vitatott meg a testület. A terv célkitűzései körött szerepel az ifjúsággal való intenzívebb foglalkozás, valamint a kis településeken élők művelődési ellátásának javítása. Az 1982. évre tervezett városi nagy rendezvények közül kiemelkedik a Kodály-centená- rium. Az évforduló méltó megünneplését egész évre szólóan művészeti-irodalmi rendezvények sora színesíti majd. A végrehajtó bizottság ezen az ülésén tárgyalta meg a „Káder- és személyzeti munka a városi tanács apparátusánál, a tanácsi intézményeknél, valamint a város környéki községi tanácsoknál" c. előterjesztést is. MAGYARSZÉKI ENDRE A kazánbizto Szikár alakja kiemelkedik a szerelők közül. A vastag pufaj- ka eltünteti soványságát de az arcán látni, hogy egyetlen gramm súlyfelesleg sincs rajta.. Negyvenhárom éves, ősz, tiszta ősz. Tiszteletet parancsol az egész ember.: Rövid, sportos frizurája. komoly arcjátékai, kemény marka, mind-mind azt mutatják, hogy sportember. Evezős volt (mit mondok: evezős még ma is, csak egy korosztállyal feljebb lépett, az öregfiúk csapatában sportol). 'Vannak emberek, akik ha valahol megjelennek, fogatommá válnak. Mindenki tud róluk valamit, irigykednek is rájuk, szidják is őket. Az egyéniségük irritálja a környezetet. Őket tisztelni kell, mert nem lehet nem tisztelni. Ez mindig ellentmondásokat szül. A gyengébbek szeretnének olyanokká válni, de nem tudnak, így vagy behódolnak, vagy ellenségessé válnak. Az erősebbek... nincsenek erősebbek. A fogalomemberek a legerősebbek. (Emlékezzünk csak Wic'hmainn Tamás olimpiai szereplésére. Elbukott, még célba sem érkezett, de mégis ő került ki győztesen., erkölcsi győztesként még nagyobb lett az ember szemében, mint előtte volt. Mert veszíteni is tudni kell.) 'Szöllősy Kálmán fogalomember. '(Ez ellen ő tiltakozik mert ő „nem akar” fogalomember lenni, csak egyszerűen szeret tisztességesen dolgozni, szereti ha egyénisége megmutatkozik. De éppen így lehet valaki fogalomember. így lehet Székely Éva, Papp László, Wichmann Tamás, de necsaik sportembereket mondjunk: Horváth Ede,« a Győri Vagon- és Gépgyár igazgatója, dr. Burgert Róbert, a bábolnai gazdaság vezérigazgatója, vagy közelebbi példát keressünk: Vos István, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója. Azt hiszem nem sértek senkit, ha Szöllősy Kálmánt is közéjük sorolom.) KAZANBIZTOS - DE MÉGSEM AZ... Réspektje van a szakmának. Száz éve vannak már kazánbiz- tosok. Az első .gőzmozdony elindulásával együtt rajtolt a szakma is. A kazánbiztos az az ember, aki mindenféle ilyen berendezést időszakonként megvizsgál, és tovább engedélyezi működését., Legyen ez egy vegyipari tartály, vagy a még .működő gőzmozdonyok kazánja.: Az atomerőmű-rekatortartálya tulajdonképpen egy kazán, csak nem szén, olaj eltüzeléséből, hanem az atomenergia felsza,,Kopószerv vagyunk" bódításával nyernek itt hőt. Tehát ugyanazok a! követelmények érvényesek a reaktorra is, mint a szekszárdi fűtőmű kazánjára. De nagyon egyszerűsített így a séma, mert természetes, hogy Pakson mások a biztonsági követelmények, mint egy pálinkai- főzőnél. Szóval Szöllősy 'Kálmán kau zánbiztos, de mégsem az. Több annál — nagyobbak a követelmények. Tehát maradjunk a kazánbiztos szónál. Az üzemit minőségellenőrök és o kazánbiztosok egyforma szerepkört töltenek be. Erre mondja Szöllősy Kálmán: — A meo is „kopószerv”, meg az energiafelügyelet is. — Tehát konok emberek. — Nem egészen. (Követelményeket kell felállítani, azokat megismerni és utána egyszerű a dolog,: be kell tartani őket. Tényleg úgy van, gondolná az ember, Csakhát a nyúl is szalad a vadász elől.™ Mi más kell ehhez a szakmához, ha nem konokság. Húsz ember állítja egy berendezésről, hogy az kitűnő. A húsz ember szakember, kiváló szakember. Hinni kell nekik... — Hinni kell nekik? — kérdezem. — Ha egy ember mondja valamire, hogy prima, annak lehet, hogy elhiszem, de húsznak semmiesetre. Mert a húsz közül ez is, az ís megnéz valamit, azaz egy ember meg töviről-he- gyire átvizsgál mindent... — mondja a kazánbiztos, s hinni kell neki, mert ő a „vadász", a húsz ember meg a „nyúl”, akik szaladnának — prémiumuk, előmenetelük, meg még sok minden függ egy-egy ilyen átvételtől, — de a jó vadász elkapja őket. Egyszerűbb lenne a világ, ha a nyúlnak nem kellene szaladni a vadász elől. Lehet, hogy rossz a. hasonlat, .mert a vadász szenvedélyből lő a nyálra, a kazánbiztos meg hivatástudatból. ... ÉS AKKOR BELEMÁSZOTT A CSŐBE! Ott vannak ozok a fránya főkeringető vezetékek. A csőrendszer, egy ember pont elfér bennük... Kívülről könnyű megvizsgálni, de meg kell győződni, hogy a hegesztési varratok jók-e. Bele kell bújni a csőbe! Egyszerű. A hegesztő az előbb bújt iki belőle, és jelentette, hogy oké. A kazánbiztosnak dönteni kell, hogy elfogadja, vagy nem. iNem fogadta el ezt az okét. Kötelet kötöttek a lábára, a kezébe zseblámpát vett, levetette a pufa.jikát, mert az rnár hizlalja az embert és ötven centiméteres átmérőjű csőben egyébként sem kényelmes a közlekedés, és akkor belemászott o csőbe! Leellenőrizte, mert tömörségvizsgálatot, meg folytonosságvizsgálatot legjobb a szemmel elvégezni, az okos műszerek mellett is. — Mindent megkóstol? — kérdem. — Nem lőhet addig nyilatkozni valamiről, amíg. nem tudom, hogy mi az. — Ez igaz. — Hát akkor? — El kell menni megnézni - mondom, dehát mit mondhatnék mást. Itt olyan következmények vannak, amihez nekünk is igazodnunk kell. — Oké! — de most ezt el- hiszi-e? Leesett a tantusz. Ha tudják, hogy a kazánbiztos belebújik a csőbe, ho ellenőriz mindent, ha hajthatatlan, amikor annak kell lenni, akkor a kivitelezők nem ajánlanak fel ellenőrzésre olyan berendezést, ami nem felel meg az előírásoknak. — Ezért van ma már egyre kevesebb gondunk — mondja. — iDe azért a felelősséget nem vállalják egészen? — Amikor az energiafelügyelet pecsétje rákerül a hivatalos dokumentumra, akkor azért már a felügyelet felel. — Ezek szerint nagy az egyéni felelősség is? — Persze. Mi képviseljük a vállalatot. De a vállalat csak olyan ember kezébe ad pecsétet, aki arra alkalmas. (Ezt a témát ne is folytassuk tovább. Kész... HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY Műanyagfeldolgozó Kiskörén A kiskörei Vörös Hajnal Mgtsz, és a Hungária Mü- anyagfelaölgozó Vállalat 1981-ben közös kivitelezésben, müanyogf eldolgozó részleget létesített Kiskörén, Kezdetben csupán Trabant- karosszériaelemeket készítettek, de az igényeknek megfelelően 1982-re már jelentősen bővítették termékeik körét. Jelenleg csónakokat, kenukat, hullámtörő- ket, hullámlernezeket és orvosi műszerdobozokat is készítenek a régi gépműhelyből kialakított korszerű üzemben. Még az idén megkezdik a jég* és szélvitorlások gyártását is.
