Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

A ÎsfePÜJSÀG 1982. január 17. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kevés volt a konzum-szaloncukor 'Paksról a iFöglein csalód küldte a levelet szerkesztősé­günkbe: „Az idén jóformán csak a drágább szaloncukor volt kap­ható a boltokban. Pedig van­nak olyan családok is, ahol a 45 forintost szeretik, vagy ép­penséggel a kereseti lehetősé­geik nem engedik meg, hogy a drágább — 100 forintos — cu­korkákat vegyék a karácsonyfá­ra. A másik kérdésem: várha­tó-e, hogy az üzletekben ele­gendő déligyümölcsöt lehet majd kapni?” A Tolna megyei Tanács VB kereskedelmi osztályáról Sólyom Zoltán osztályvezető válaszolt: „Az évek során a lakossági igények a minőségi szaloncukor- ka felé (mártott, zselés, desz- szert stb.) tolódtak el. Az ipar a termelésével, a kereskedelem pedig az értékesítéssel ennek az igénynek tett eleget, amikor döntő többségében ez a szalon- cukorka-fajto került forgalom­ba, Ezek fogyasztói ára ma már kilogrammonként 100 forint kö­rül mozog. Természetesen for­galomba került úgynevezett konzum szaloncukorka is — 45 forint kilója —, de a jelek sze­rint nem elegendő mennyiség­ben. A következő szezonban er­re figyelemmel leszünk és igyek­szünk a jelentkező igényeket ki­elégíteni. A déligyümölcsök közül cit­rom, kubai grape-fruit állandó­an kapható. A kubai grape­fruit ma már igen olcsó: kilo­T elefonszámunk : 12-284 grammonként 14 forint, fogyasz­tása pedig rendkívül egészsé­ges. 'Nyugati (dollár-) elszámolá­sú relációból származó banán, narancs csak időközönként és akkor is korlátozott mennyiség­ben kapható a nemes valutával való kötelezően előírt takaré­koskodás miatt. Ezen sajnos az elkövetkező időben sem tudunk változtatni." A szakmunkás- tanulónak járó bérkiegészítésről Földi Pólné Dunaiföldvárról keresett meg bennünket: „Kislányom harmadéves ipari tanuló, tehát családi pótlékot nem kapok utána. Én úgy tu­dom, hogy ilyenkor jár a 180 fo­rintos bérkiegészítés. Ezt ö a szülei munkahelyén, vagy az is­kolában kapja meg?” A megyei társadalombiztosí­tási igazgatóságról Nagy Zol­tán igazgató adta a választ: „Az 1975. évi II. törvény 30. § 1. bek. b) pontja értelmében harmadéves szakmunkástanuló után családi pótlék nem adha­tó, hanem a 2Ó/1979. (VII. 21.) MT. számú rendelet értelmében havi 130 forint összegben jö­vedelempótlék íjár, amíg szak­munkásbérben nincs foglalkoz­tatva. Abban az esetben, ha a tanuló szakmunkásbérben van foglalkoztatva, akkor o 180 fo­rintos bérkiegészítést az a mun­káltató adja, ahol a gyermek a szakmai gyakorlatát folytatja. A bérkiegészítéssel egyidejűleg azonban jövedelempótlék már nem jár. A jövedelempótlékra való jogosultságnak ugyanis az az egyik alapvető feltétele, hogy a gyermek munkavégzése alapján bérkiegészítésben nem részesül.” Rokkantnyugdíjas vállalhat-e munkát? Marton János szekszárdi ol­vasónk tette fel a kérdést: „Bizonyára többeket érintő kérdés, amire választ szeretnék kapni: leszázalékolt (rokkant) nyugdíjas vállalhat-e munkát? Ha igen, akkor milyen feltéte­lek mellett, mennyi lehet példá­ul a keresete?” A levelet a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóság me­gyei igazgatóságának továbbí­tottuk, ahonnan Nagy Zoltán igazgató az alábbi választ küld­te: „Rokkantsági nyugdíjas is vállalhat munkál), és foglalkoz­tatható meghatározott jogsza­bályi keretek között — anélkül, hogy nyugdíjának folyósítását megszüntetnék, Más feltételek­kel foglalkoztatható a nyugdí­jas fizikai és más feltételekkel szellemi (adminisztratív) munkai­kör be ni 'Fizikai munkgikörben való foglalkoztatás esetén mindad­dig korlátozás nélkül kell a rokkantsági nyugdíjas nyugdí­ját folyósítani, amíg a nyugdí­jas munkaviszonyban áll és a foglalkoztatás időtartama a 840 órát évente nem haladja meg. A 840 óra alatt elért ke­resete közömbös a nyugdíjfo­lyósítás szempontjából. Egyes munkakörökben a foglalkoztatá­si keret 1260 óra Ezeket a mun­kaköröket a 3/1975. SZOT. sz. szab. 2. sz. melléklete tartal­mazza. A szellemi (adminisztratív) munkakörben munkaviszonyban állóknál a fent megjelölt órake­reteken belül mindaddig foglal­koztatható o nyugdíjas nyugdí­jának korlátozása nélkül, amíg keresete az évi 30 000 forintot nem haladja meg. Ezért ha a nyugdíjas szellemi (adminiszt­ratív) munkát vállal, akkor a nyugdíj folyósításánál a kettős korlátozásra figyelemmel kell lenni. iHa a nyugdíjas nem munka- viszonyban, hanem egyéb jogvi­szonyban áll (pl. megbízásos), nyugdíját mindaddig korlátozás nélkül folyósítják, amíg az egy évben elért keresete a 30 000 forintot nem haladja, meg. Ha o rokkantsági nyugdíjas a jogszabályban meghatározott órakereten, illetve összeghatá­ron túl is dolgozik, nyugdíjának folyósítása az év további ré-' szében korlátozottan történik, nyugdíjának egyha.rmad része kerül folyósításra, abban a,z esetben, ha 'jelenlegi keresete 20 százalékkal 'kevesebb annál a keresetnél, amelyet annál a munkáltatónál, abban a mun­kakörben jelenleg elérhetne, ahol a megrokkanása előtt dol­gozott. IHa. a rokkantsági nyugdíjas elért keresete nem kevesebb 20 százalékkal o korábbi munka­körében elérhető jelenlegi ke­reseténél - és a meghatározott órakereten felül dolgozik — nyugellátását meg kell szüntet­ni. Tájékoztatásul közöljük, hogy igazgatóságunk nyugellátási osztályán hétfőtől péntekig 8-14 óráig részletes felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők*” Ml VÁLASZOLUNK Szomorú történet, fontos tanulsággal Az idős, magányosan élő asszony december 24-én saját felelősségére hagyta el a kórhá­zat. Szekszárdi bérházi lakásának ajtaja ezt követően csak január 2-án, a déli órákban nyílt ki. Feltöréssel. A csend, nem tűnt föl senkinek. Az sokkal inkább, ami egy jól fű­tött lakótelepi lakásban keletkezhet akkor, ha a halál bekövetkezését 8—10 nap múlva konstatálják csak. Január 2-án, 15 óra 30 körül elszállítják a holttestet. Ez nem megy a lépcsőház szennye­zése nélkül. A riadóztatott KÖJÁL-osok csak részleges fertőtlenítést végeznek, hogy ne aka­dályozzák a rendőrség munkáját, s biztosítha­tó legyen a törvény előírta vagyonvédelem. A házban a bűz — közös a fűtő-, a vízvezeték- és szellőzőrendszer — elviselhetetlen. Ajtó­ablak zárva a szomorú körülmények miatt megürült lakásban. A fűtés pedig kifogásta­lan. A házfelügyelő megbízottja tisztába teszi tömény hypós vízzel a lépcsőházat. A helyzet ettől függetlenül változatlan. Ezért kezdődik január 3-án a lakók részéről az izgatott tele­foninvázió. Néhány nap alatt annyira mennek, hogy kiviláglik: a sok illetékes közül senki se illetékes. Bár a házfelügyelő adminisztrátori teendőket lát el a Városgazdálkodási Válla­latnál, az állami bérlakások gazdája várakozó állásponton van. Akkor se jut többre, amikor a rendőrség befejezi a vizsgálatot és a lakás­kulcsokat átveszi egy Dombóváron lakó hoz­zátartozó. Január 6. Telefonok. Újabbak. Szerkesztő­ségünknek is. A koraesti órákban parázs lég­körű randevú a panaszbejelentőnél. Nyitott ablak mellett. így is nehéz. A lépcsőházban hypószag. Kb. annyit ér, mint amikor a vésze­sen mosdatlan ember behinti magát kölnivel. A lakóközösség eljutott türelmének végső ha­táráig. Mint kiderül, azért, mert generál in­tézkedés nem történhet mindaddig, amíg em­lített hozzátartozó ki nem üríti a lakást és át nem adja a Városgazdálkodási Vállalatnak. E napon végre megjelent a hozzátartozó és elvégezte, amit legsürgetőbbnek talált: leci­pelték, s a szemétgyűjtő konténer mellé he­lyezték ágynemüstől azt a heverőt, amit több, mint megviselt a halálesetet követő 8—10 nap. Meg a többi is. (Egyébként nem vélet­len, hogy a holtakat hullaházba szállítják!) Kérdés a hozzátartozóhoz: — Mikor üríti ki a lakást, hogy végre helyreállhasson a ház lakóinak életrendje? Válasz: „Most nem érek rá. Majd jövök, ha tudok”. Némi könyörgés után rááll a hozzátartozó, hogy legalább résnyire nyitva hagyja az ét­kezőfülke ablakát. Még mindig január 6. A lakók a késő esti órákban elégetik a kidobott heverőt, hogy gyerekek, kutyák, macskák ne érintkezhesse­nek vele. Január 7. — A kora reggeli órákban érkez­nek azok, akiknek expressz feladatuk lenne a heverő elszállítása. Szállítanivaló nincs. A ha­mut klóros vízzel locsolták szét az önkéntes besegítők. Január 11. Telefon a városgazdálkodásnak, a városi-járási közegészségügyi felügyelőnek és a panaszbejelentők közül egynek. Utóbbi: — A múlt hét végén újrq*. itt volt a rokon, de nem ürítette ki a lakást és most nem volt hajlandó ablakot se nyitva hagyni. Mi megrendeltük a csótányirtást. A KÖJÁL képviselője: — Ha megüresedik a lakás, a magunk részéről semmi akadálya a fertőtlenítésnek. Nyomban elvégezzük, ha kéri a városgazdálkodás. A Városgazdálkodási Vállalat illetékese: — Csak akkor kezdhetünk hozzá a lakás ez esetben speciális felújításához, ha az el­halt minden ingóságát elszállította már a hozzátartozó. Az ügynek ma sincs vége, s ezen kötelező mindazoknak elgondolkodniok, akik hasonló esetekben nemcsak jogosultak, de kötelesek is gyorsan, szakszerűen intézkedni. Labdajáték nélkül... Egyébként nehéz elhinni azt, hogy a hozzátartozók ilyen esetekben nem kénysze- ríthetőek — a közösség érdekében — seré­nyebb cselekvésre. — li — Tatabányáról A tatabányai Mikrolin Ktsz új­fajta játékai: a modul építő- szekrény három változata és a Volvo típusú kisautó. Az építőszekrényből 60 ezer kész­letet, a kisautóból 20 ezret szállítottak a közelmúltban. A Hivatásos Vadá­szok Szolgálati Sza­bályzatáról szóló ko­rábbi jogszabályt mó­dosítja a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter 24/1981. (XII. 23.) MÉM számú rendelete, amely szerint a hivatásos vadász mun­kaviszonyának létesítését, meg­szűnését, illetve munkakörének megváltozását a munkáltató köteles bejelenteni az illetékes mezőgazdasági osztálynak és rendőrhatóságnak. Kimondja a rendelet azt is, hogy a főfog­lalkozású hivatásos vadász — a fővadász kivételével — az őt alkalmazó vadásztársaságnak nem lehet tagja, s hogy a hi­vatásos vadász részére a heti pihenőnapon és a munkaszü­neti napon végzett munkáért szabad időt kell biztosítani, a munkaidő-beosztást — a vadá­szati idények figyelembevételé­vel — a munkaszerződésben kell meghatározni. Rendelkezik a jogszabály a hivatásos vadá­szok munkabérének mikénti megállapításáról, kiküldetése, illetőleg külszolgálata esetén felszámítható költségeiről, vala­mint arról, hogy a részére ki­tűzhető prémium és céljutalom feltételeit a vadásztársaság a környező állami vadászatra jo­gosult szerveknél alkalmazott gyakorlat figyelembevételével állapítja meg. A rendelet — amely a Magyar Közlöny 1981. évi 81.. számában jelent meg — 1982. január 1. napján ha­tályba lépett. Ugyancsak a Magyar Köz­löny tavalyi 81. számában je­lent meg az igazságügyminisz­ter és a művelődési miniszter 4/1981. (XII. 23.) IM—MM szá­mú együttes rendelete, amely az iparjogvédelmi szakképzés­ről szól, megjelöli az alapfokú újítási, valamint közép- és fel­sőfokú iparjogvédelmi tanfolya­mok célját, az oda történő fel­vétel és szakképesítés megszer­zésének feltételeit. Megjegyzen­dő, hogy az e körben korábban kiadott vizsgabizonyítványok megtartják érvényüket. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Országos Anyag- és Árhivatalnak a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő 1981. évi 29. számában megje­lent arra a köziemé nyére, amely a tisztességtelen haszon egyes kérdéseiről szól, s amely szerint tisztességtelen haszon keletkezik különösen akkor, ha az ár, díj aránytalanul magas. Az ár akkor aránytalanul magas, ha a termék 'használati tulaj­donságait és értékét figyelembe véve 'hasonló vagy helyettesít­hető termékek árával nincsen összhangban. Aránytalanul ma­gas az ár akkor is, ha abban olyan ráfordítások is megtérül­nek, amelyek a szabványokban előírt minőségi és egyéb köve­telmények teljesítéséhez szük­ségtelenek. Az árhatóságok a vállalatok árképzését a közle­ményben foglaltak figyelembe­vételével 1982. január 1-től el­lenőrzik. Az Építésügyi Értesítő tavalyi 34. számában olvasható az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium irányelve a szo­cialista munkaversenyről szóló rendelkezéseknek a munkaszer­vezetekkel rendelkező lakásszö­vetkezetek területén történő vég­rehajtásához. Az irányelv sze­rint az eddig elért eredmények szükségessé teszik e területen is a munkaverseny-mozgalom meg­felelő kibontakoztatását, a meg­valósítás érdekében a munka- verseny-mozgalomban részt ve­vő dolgozók önkéntes kezdemé­nyezéseit, versenyfelajánlásait és hatékony versenyeredménye­ket. Rögzíti az irányelv azt is, hogy miként kerülhet sor o la­kásszövetkezetek területén a munkaversenyről szóló határo­zatokban megfogalmazott álta­lános célkitűzések bevezetésé­re, a szövetkezeti mozgalom sa­játosságaihoz igazodó célok megvalósítására, meghatározza a munkaversenyiben való rész­vételi el tételeit is. A SZÖVOSZ Tájékoztató 1981. évi 51. számában közle­mény jelent meg a fenntartá­sos takarékbetétkönyvből teme­tési költség cimén történő kifi­zetésről, mely közlemény szerint az ott megjelölt feltételek mellett az elhunyt fenntartásos takarékbetétkönyvéből legfel­jebb 8000 iFt-ot át lehet utalni a temetkezési vállalatnak, ha pedig a temetési költséget a hozzátartozók előlegezik, a 8000 Ft-ot a számla bevonása ellenében az a'bban megneve­zett személynek - az elhalálo­zástól számított 30 napon belül — lehet kifizetni. A megjelenő és szélesebb körű érdeklődésre számottartá jog­szabályok ismertetésekor utalnunk kell arra, hogy a jogszabályok teljes terjedelemben történő közlésére nincs lehetőségünk, de ez nem is lehet feladatunk. Itt csupán az olvasók figyelmét kívánjuk felhívni egy-egy jelentősebb jogszabályra, és (megjelöljük azt, hogy az melyik hivatalos lapban jelent meg. Ha tehát az itt olvasottak alapján kivan valaki valamilyen intézkedést tenni vagy igényt ér­vényesíteni, feltétlenül szükséges, hogy előbb magát a jogszabályt tanulmányozza át megfelelő alapossággal. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents