Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-17 / 14. szám
1982, január 17, NÉPÚJSÁG 5 A második házasságban A világ válási statisztikájában hazánk az „előkelő” harmadik helyet foglalja el. A számok mögött széthullott családok, kisiklott életek állnak. A válás még akkor is az egész embert, idegrendszert igénybe veszi, ha viszonylag kulturáltan zajlik le. Válás után — az új helyzetnek megfelelően — mindegyik elvált fél igyekszik rendezni az életét, igen gyakran másik házasságkötéssel. Az új házassági kapcsolat általában zök- kenőmentesebb, ha nincs egyik félnek sem gyermeke. De ha egyik vagy mind a két házastárs gyermeket (gyermekeket) hoz az új házasságba, több lesz a súrlódási felület. Hiszen nemcsak a házastársaknak, hanem a gyermekeknek is meg kell szokniuk az új helyzetet, egymást, birkózniuk kell a bizonytalan érzések tömegével. A gyermek idegrendszerét erősen megviseli az a tény, hogy szülei elváltak. Még akkor is, ha az új házasságban a nevelőszülő őszinte szeretettel fogadja. A gyermek önmagában összehasonlításokat tesz, esetleg a távollevő szülő javára, s ez az új helyzetben zavarttá, ingerlékennyé, nemegyszer nehezen nevelhetövé teszi. Nem tud vagy nem akar az új családi életbe beleilleszkedni, s ez sokszor dacosságban, vagy más magatartástorzulásokban nyilvánul meg. Ez a helyzet akkor mérgesedik el még jobban, ha a házasságba hozott gyermekek nem értik meg egymást, félté- kenykednek egymásra, esetleg verekednek. A kiéleződött helyzetben általában mindegyik szülő a saját gyermekét védi, és elkezdődik az idegtépő vita, amelynek kellemetlen refrénje: „az én gyermekem jó, bezzeg a te gyermeked..S ezzel máris kialakul a láthatatlan válaszfal a családtagok között, amely a folyamatos viták során mind nagyobb lesz. Sok jól induló második házasság megy tönkre ilyen okok miatt, mert az ellentétek ritkán simulnak el nyomtalanul. Inkább mindjobban kiéleződnek. A házastársak őrlődnek ebben a helyzetben, s az egymáshoz való vonzódásukra, házaséletükre is rossz hatással van. Mégsem tudnak kikerülni ebből a helyzetből. Az sem jelent megoldást, ha a második házasságból is gyermek születik, mert így már háromféle családból származó gyermek él a csalódban. Felmerül a kérdés: nincs megoldás az liyen kedvezőtlenül alakult helyzetre? Nem lehet a háromféle gyermek nevelését közös nevezőre hozni? De lehet. A megoldás egyetlen helyes útja, ha megszűnik a „te gyermeked, az én gyermekem, vagv a mi gyermekünk" megkülönböztetés! A csalódban élő gyermekekkel egyformán kell bánni. Egyformán kell sze- retetet kaoniuk, ha megérdemlik, dicséret jár mindegyik gyermeknek, s amennyiben szükséges, a szigorúbb nevelési módszereket is egyformán kell alkalmazni mindegyiknél. Ha a gyermekek azt látják, hogy magatartásuk teljesen egyforma elbírálás alá esik, nem tapasztalnak a velük való bánásmódban kivételezést, hamarabb kovácsolódnak össze a szó igazi értelmében — testvérekké. S az így kialakult családi összhang erős tartóoszlopa a második házasságnak, és minden remény megvan arra, hogy egészséges lelkületű fiatalok nőjenek fel ebből a családi közösségből. Disznóölés - disznótor / I A legtöbb vidéki háztartásban a disznóölés és o feldolgozás, illetve a disznótor teljesen egybeesik. INagyon sokan vannak azon- -bain:, akik a disznótoroshoz az alapanyagokat vásárolják, és csak a feldolgozás, az elkészítés munkáit vállalják. Mindenik esetben lényeges, hogy kipróbált, -megbízható recept szerint dolgozzunk. A sertésölés igen sok előkészülettel, munkával és qonddal jár. Nagyon fontos, hogy már előre elkészítsük az összes szükséges munkaeszközt. Edényeket, forrázáteknőt, edényt a vér felfogására és a koíbász'húsoknaik, dézsát a sonkák pácolásához. Gondoskodni kell jó éles késekről, húsdarálóról, törlőruhákról, kötényekről. Fontos, hogy a szükséges fűszerek is -megfelelő mennyiségben kéznél legyenek. Só, ’bors, paprika-, -majoránnái A pácoláshoz: babérlevél, korion- der, fenyőbors, fokhagyma., hagyma-. A diszóölést csakis hozzáértő, gyakorlott személyre bízzuk. A megölt állatot perzselni- vagy forrázni kell: Utána gondosan megmosni és tisztára kell va1- karn-i. A -megtisztított állatot a ha-sánál végigba-s-íta-ni, ai fejet és a lábakat levágni, majd a belek kiszedése következik. Igen sok és gondos munkát igényel ci belek megtisztítása- és -mosása. A fej felhasítása után kell kivenni az agyat és a nyelvet. A felvágott sertés szétfeszítése után következik a sonkák kivágása és a háj lefejtése. A kétfelé osztott sertésből azután kivesszük a.z oldalakat, illetve karajrészeket. A szalonnát egyéni elképzelésünk szerint osszuk szét: válasszuk -külön a- zsírnak szánt részt és a- sza-lonnának, azaz sózott szalonnának, a-báltnak és füstöltnek szántat.-A szívet, tüdőt, vesét tegyük fel főni — a kocsonyánakvailót pedig tegyük félre. 'Nagyon lényeges, -hogy a sonkákat még melegében pácoljuk. A félretett kolbászhúsokat -megda-ráljuk, majd fűszerezzük tetszés szerint, és a nagyon gondosom megtisztított és mosott belekbe töltsük. A kolbász készítése: A gondosan -megmosott húsokat -húsdarálón ledaráljuk. IMély edénybe tesszük a sót, borsot, piros paprikát, és a darált hússal jól összedolgozzuk. Annyi langyosan meleg, zsíros lével kell felereszteni, hogy o belekbe tölthető legyen. Amennyiben fokhagymásán akarjuk elkészíteni, akkor o fokhagymát -jól törjük össze, öntsünk rá -meleg vizet és szűrjük a keverékhez. Véres és májas hurka készítése: A gondosan megmosott rizst ne-m túl puhára -pároljuk. A vöröshagymát nagyon finomra kell vágni vagy reszelni.' Az időközben megfőtt disznófejből a sza-lonnás részt -kivesszük, és a-bból igen apró kockákat vágunk. A húsosabb részeket a disznósajthoz hagyjuk. A többi húsmaircdékot is felvagda-ljuk, és a megfőtt tüdővel, vesével, lé-ppel együtt szin-tén ledaráljuk. Azután zsemlyét vagy fehér kenyeret kis kockákra felvágunk. Ha mindezekkel készen vagyunk, akkor a vért megszűrjük. A darált hús felét félretesszük, amennyiben körülbelül azonos mennyiségben kívánunk -májas és -véres hunkát készíteni. A véres hurkához szánt nyers, darált húshoz hozzáadjuk a kockára vágott kenyeret, vagy zsemlyét, kockára vágott szai- lonnada.ra-böka-t, hagymát, azután megsózzuk, -borsozzuk és hozzáadjuk az ízlés szerinti piros paprikát is. Mindezt felhígítjuk vérrel és hozzákeverjük a főtt rizst. -Ilyenkor kell o fűszerezés -miatt megkóstolni, mert még ízlésünk szerint módosíthatjuk.: Ezután töltjük bele a vastagabb, fodrosabb -belekbe. Óvatosan főzzük, nehogy kipukkadjanak. Addig -kell főzni, amíg tűvel megszúrva zsíros lé és vér nem folyik ki Ibelőle. A forró vízből kivéve, azonnal hideg vízbe tesszük, majd deszkákra rakjuk. A véres hurka- másik elkészítési módja-: INagyon puhára kell főzni cl disznóbőrt, tüdőt és szívet. -Nyers, apró kockákra vágott szalonnát, zsírban párolt és megda-rált hagymát, a megfőtt disznóbőrt, tüdőt és szívet kis dara-bokra vágjuk, sóva-l, borssal, paprikával és ma-joran- náva-l ízesítve — vérrel hígítjuk. Szintén vastagbélbe töltjük, és az előbb leírt módon főzzük. A májas hurka készítése: A májat nyersen kell megdarálni. Azután hozzáadjuk o -megda-rált nyers húst, tüdőt, szívet, vesét és a párolt rizst. Zsírban -párolt, megda-rált vöröshagymával, sóval, -borssal, piros paprikával, esetleg majoránnával ízesítjük. Mindezt jól összevegyítjük zsíros lével, és vastag, s-irno bélbe töltjük, ügyeljünk arra, hogy ne töltsük túl feszesre, -mert a májas hurka nagyon- -könnyen- kipukkad, ha- nincs helye a terjeszkedésre. -Ha -megfőtt — akkor tűvel megszúrva harsogó hangot ad. A meleg vízből kivéve, szintén -hideg vízbe, majd deszkára tesszük. A disznósajt készítése: A nagyon puhára megfőzött fej-húsból, és a szintén nagyon -puhára -főzött bőrökből, tüdőből, szívből keskeny csíkokat vágunk. A puhára főtt -nyelvet -kocka- a-la- k-úra vágjuk. -Sóval, borssal ízlés szerint ízesítjük. Annyi zsíros lé szükséges, hogy az egész anyag jól összeálljon. A gondosan -megtisztított -bendőbe töltjük, összevarrjuk és megfőzzük. A forró vízből kivéve tegyük hideg vízbe, rnaljd szorítsuk két deszka közé. Füstölve vagy füstölés nélkül is nagyon- finom. Amennyiben húsosabban szeretjük, akkor több húsféleséget, ha zsírosabban, akkor több sza-lon- nát tegyünk a sajthoz. Abált és füstölt szalonna. Abálásra a hasaa.lja részből kivágott szalonna alka-l-mas, — mert ez vékonyabb. -Keskeny csíkokat vágunk, és a zsír olvasztásánál a fővöben lévő zsírba tesszük. Addig főzzük, míg kezd átlátszóvá válni a szalonna-. Ekkor a zsírból kivesszük, és alaposan lecsorgatjuk. ízlés szerint fokhagymával, piros paprikával, sóval -ízesítjük. Egymás -mellé helyezzük a szalonnákat, de ügyeljünk arra, hogy ne érjenek egymáshoz. Hideg helyre tegyük, ahol jól kifogy. Ne feledkezzünk meg arról, hogy hosszabb ideig csak hideg helyen tárolhatjuk. A füstölt szalonna-: a disznó hasaalji része. A -kívánt méretű csíkokra még melegen vágjuk fel o szci-onnát és sózzuk be. Szoktak finomra vágott vöröshagymát is hinteni rá vagy törött borsot. Két deszka -közé téve könnyen nyomassuk meg. Három-négy nap múlva — amikor a- só -már jól átjárta,, lehet füstre tenni. A-meny- nyiben paprikás szalonnának akadjuk, természetesen ne tegyünk -rá feketeborsot. Az elkészített disznótoros ételek tárolásánál és felhasználásánál nagy körültekintéssel kell eljárni. Iskolásoknak iMég mindig aktuális az iskolás gyermek tanulási lehetőségének megvizsgálása a lakásban.-Talán azért nem jó a gyermek tanulmányi eredménye, mert nincs megfelelő tanulósa-rka-. Még nem -késő segíteni, fel -kell mérni a lehetőségeket, a szükségleteket, s a kapható típusok közül gyorson össze -lehet állítani -praktikus, egyszerű -megoldásokat, ahol nyugodt körülményeket -biztosíthatunk a gyermeknek. Ábráink -ilyen -példákat mutatnak fekvőhellyel, íróasztallal kombinálva. Hangulatos fatáblák-Egyre több helyen látni ismét a jó öreg zsaJugátert, de legalábbis -mind több -helyen alkalmazzák egyszerű, sima vonalú, -modern változatát: a külső, zárt fa-táblákat. A sok-sok felház, hétvégi nyaraló így külsőleg is otthonosabb, mint -például vasrácsos ablakkal: Nyáron -kellemes, hűvös marad a szoba, ugyanakkor a hűvös őszi vagy hideg téli időben -jobban megőrzi a meleget. Esténként behúzva, szükségtelenné teszi aiz elsötétítő függönyt. S végül, a -belülről jól bezárható fatábla a víkendhá- zakat olykor feltörő, nem-kívánat tos látogatók ellen is nagyobb védelmet, biztonságot nyújt. Akiknek hobbijuk az asztalos- munka-, vagy olcsón hozzájutnak faanyaghoz, maguk is készíthetnek az itt -bemutatóit -néhány minta valamelyikéhez -hasonlót. Babgulyás. Hozzávalók 4 személynek: 8 dkg szalonna, 10 dkg szalonnabőr, 15 dkg vöröshagyma, 30 dkg marhahús (konzerv), 2 gerezd fokhagyma, 15 dkg paradicsompüré, 1 kávéskanál majoránna, 28—30 dkg dobozos barnabab, 30 dkg dobozos fehérbab, 30 dkg üveges zöldbab, só, bors, fél liter húsleves (kockából). A szalonnát feldaraboljuk, és a szalonnabőrrel barnára sütjük. Beletesszük a feldarabolt hagymát és megpirítjuk. Hozzáadjuk a fokhagymát, húslevest, paradicsompürét, majoránnát* lé nélküli barna és fehér és zöldbabot. Együtt kb. 20 percig főzzük. Májpörkölt. Hozzávalók 4 személynek: fél kg marhamáj, 2 evőkanál liszt, 10 dkg vöröshagyma, 4 dkg vaj v. margarin, só, bors, paprika, 4 dkg paradicsompüré, 3 dkg ketchup, cukor. A májat folyó vízzel lemossuk, ^ és konyharuhával megtöröljük. Feldaraboljuk és lisztbe forgatjuk. Az apróra vágott hagymával együtt zsiradékba tesszük és pároljuk. Fűszerezzük. A ketchupöt a paradicsompürével elkeverjük, fűszerezzük, és a májra öntjük. Fedő alatt 7 percig pároljuk. Almapürét adunk mellé. Mentálhigiéné vagy lelki egészség „Mens sana is corpore sanol" — „ép testben ép lélek” — mondták az ókorai népek. Vajon ez az igazság helytálló még a mai világban is? Feltétlenül. Legfeljebb a kérdés kissé módosult. Az utóbbi években is egyre többet hallunk a lelki egészségvédelemről, az úgynevezett mentálhigiénéről. Tárgya ma már minden olyan életmegnyilvánulás, amelynek segítségével az ember testi és lelki egészségét befolyásolni lehet. A mentálhigiéné tudományos módszerekkel vizsgálja a szociális környezet jó és káros hatásait, az egyénre és az egyénen keresztül a társadalomra. Köztudott, hogy nemcsak a baktériumok, a vírusok, meg a gombák okozhatnak járványokat, hanem szinte járványszerűen terjedő jó vagy rossz hatása lehet könyezetünkben a gondolatoknak, indulatoknak, hangulatoknak hozzátartozóink, barátaink, munkatársaink által tudatosan kialakított, illetve a „spontán módon kialakult” ösztönös szokásoknak, magatartásoknak. Kérdés: kimerülhetnek-e, kifáradhatnak-e az idegek? Igen! Jelentkezhet krónikus fáradtság, túlzott ingerlékenység, valamint ezzel kapcsolatos vegetatív panasz. A panaszt azonban nem mindig a túlzott fizikai vagy szellemi megterhelés okozza, hanem sok esetben az egészségtelen életmód, a helytelen életritmus. Az ismétlődő fokozott izgalom gyakran ebből fakad, és folyamatos, állandó feszültséget teremt. Ha ez hosszú ideig fennáll, csökken az idegrendszer teherbírása, ellenálló képessége. Az így keletkezett neurózis, az izgalmi és gátlási ingerek túlfeszített- ségének következménye károsíthatja az egészséget. Ezt nevezzük idegkimerültségnek. Tüneteit sajnos elég sokan ismerik: túlzott ingerlékenység, fáradékonyság, nyugtalanság, alvászavar, étvágytalanság, kedélyhullámzás, vagy ehhez hasonló. Régi tapasztalat az is, hogy a kedélyállapotunk hat az egészségünkre. A derű, a jókedv sok bajon, akadályon, nehézségen átsegít. Átsegít, mert olyan helyzetbe hozza az idegrendszert, ami előnyösen hat az összes szerveinkre. A rossz hangulat viszont rontja az idegműködést, ez befolyásolhatja a belső elválasztásé mirigyek hatékonyságát, végső soron szervezetünk nem fog jól működni, és elkezdődnek a zavarok. A hangulatok, az indulatok hatással vannak az apró verőerek tágulására, szűkülésére, ennek folytán erősen hatnak a szövetek és szervek vérellátására. Értágulás esetén minden bőven jut: vér, oxigén, tápanyagok, sőt, az anyagcsere termékeinek elszállítása is gyors. Érszűkülés esetén kevés vér jut a szervekbe, elégtelen az oxigén- és tápanyagszállítás, valamint a salakanyagok eltávolítása. Az indulati állapotok hatással vannak valamennyi mirigyre. Fokozzák vagy csökkkentik vérkeringésünket, illetve a vérképző szervek működését. A mai orvostudomány számos ideg eredetű betegséget ismer. Idegi eredetű szívpanaszok esetén a műszerek nem mutatnak szervi elváltozást, de a szív, sőt, az egész szervezet ugyanazokat a betegségtüneteket produkálja, mintha a szív valóban beteg lenne. A beteg érzi ezt, és szenved tőle. Tehát a lelki egyensúly, a lelki tényezők összessége jelentős szerepet játszik az egészséges életmód kialakításában. Ezért nem véletlen, hogy a mentálhigiéné, a lelki egészségvédelem jelentős helyet kapott a modern megelőző gyakorlatban. De helyet kapott a gyógyításban is. Hiszen a helyes magatartás, a megnyugvás, az ideg- rendszer egyensúlya maga is gyógyít, és vitathatatlanul megkönnyíti, meggyorsítja a gyógyulást. Ép testben ép lélek: a lélek — az ideg- rendszer egészsége védje a test egészségét, de a test is ügyeljen arra, hogy a lélek épsége hiánytalanul megmaradjon. BUGA DOKTOR
