Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 13. szám
1982. január 16. KÉPÚJSÁG 9 > Jelen és jövő Moszkva közlekedésében — A szovjet főváros felszíni közlekedési problémáit a Moszkvai Közlekedési Vállalat a világ legnagyobb ilyen jellegű egyesülése oldja meg — mondja Mihail Kuznyecov, a vállalat igazgatója. — Moszkva területe 879 négyzetkilométer, lakóinak száma meghaladja a nyolc milliót. A különböző városi közlekedési eszközök naponta 16 millió utast szállítanak. Közel kétharmaduk felszíni 'közlekedési eszközzel, vagyis autóbusszal, trolival, villamossal utazik. A város közlekedési vállalatainál 31 ezren dolgoznak. 14 autóbusz, 7 trolibusz és 5 villamosszínünk van, 5 üzemben végezzük a járművek genera Ijavítását, hozzánk tartozik egy tudományos kutató és egy tervező intézet, egy termelő kombinát és több más szakosított üzem. (gy például építő- és szerelőtrösztünk kocsiszíneket, troli- és villamosvonalakat, transzformátor-állomásoka.t készít és javít, de foglalkozik a vállalati dolgozók lakásproblémájának megoldásával is. E bonyolult rendszer azért alakult ki, hogy mindennap zavartalanul végezhesse munkáját 7590 autóbuszunk, 2360 trolibuszunk és 1215 villamosunk, Moszkva egyetlen hatalmas építkezés. Új lakótelepek születnek, ahol a lakók száma meghaladja a 200—250 ezret. Új útvonalakat kell szervezni a város most épülő részeiben. A felszíni közlekedés koncepciója az, hogy az utasokat a metró- állomásokhoz és a vasúti pályaudvarokhoz szállítsuk. Az elmúlt öt évben a troli- és villamoshálózat 183 kilométerrel bővült. 84 új villamosvonalat nyitottunk. Az autóbuszhálózat hossza 857 kilométerrel nőtt. A villamos, trolibusz és autóbusz- vonalak hossza eléri az 5500 kilométert. Új járművek jelentek meg az egyes járatokon, ami lehetővé tette, hogy több mint 90 ezerrel növeljük a férőhelyeket a járműveken. A számok imponálóak, de még bőven akad megoldásra váró feladat. A város lakossága fokozatosan növekszik, új lakótelepek létesülnek. Az elmúlt 5 évben végzett hatalmas munka ellenére a közlekedési hálózat fejlődése elmarad az építkezések ütemétől. Ennek következtében a főváros déli és dél-keleti részén a tömegközlekedésben bizonyos feszültségek tapasztalhatók. Moszkva ötéves tömegközlekedési fejlesztési terve előirányozza a közlekedési vállalatok és az úthálózat gyorsított fejlesztését. A jelenlegi ötéves tervben 4 autóbusz- és 2 trolibusz-szín épül, és számos kocsiszínt felújítunk. Több mint 100 kilométer hosszú trolibusz és 17 kilométer villamosvonalat létesítünk. Megteremtjük újabb 4 villamosvonal létrehozásának műszaki és gazdasági feltételeit. öt év alatt teljesen kicseréljük kocsipark állományunkat. A legfontosabb tendencia a járművek kényelmének, biztonságának és a szállított utasok számának növelése. Közöttük vannak a jól bevált szovjet Liaz—677-es és a Liaz—677M autóbuszok, a magyar Ikarusz 280-as csuklósbuszok, a szovjet ZI'U—9-es trolibuszok és a csehszlovák Tátra villamosok. Az ipar 700 villamoskocsit, 1460 trolibuszt és 7000 autóbuszt szállít vállalatunknak. E járművekkel elsősorban az elöregedett, korszerűtlen típusokat váltjuk fel. 1985-re a fővárosban 8100 autóbusz közlekedik majd, újabb 50 autóbusz- vonalat létesítünk az új lakótelepeken és így az autóbusz- vonalak hossza eléri a 6000 kilométert. Nagy figyelmet fordítunk a közlekedés szervezésére. Az irányításba korszerű műszaki eszközöket vonunk be és felhasználjuk a tudomány legújabb eredményeit. A közeljövőben megkezdi munkáját a Sztárt elnevezésű teleautomatikus közlekedésirányító rendszer. Kidolgozás alatt áll a Rejisz elnevezésű automata közlekedési irányító rendszer. Ez biztosítja, hogy minden autóbusz, trolibusz és villamos útvonalát nyomon követhessük. Elkészült az elektronikus számítóközpont és már folyik a berendezések kipróbálása. A város legteiheltebb főútvonalain olyan rendszert alakítunk ki, amely biztosítja a tömegközlekedési járművek előnyét a többi járművel szemben. Dmitrij Szaszorov APN—KS A Kalinyin-híd Moszkvában, baloldalt a KGST-palota. Szovjetunióban a bruttó növénytermelés 34 százalékai aiz elmúlt évben az öntözött és lecsapolt területekről származott, holott területük a szántóföldeknek körülbelül 10 szá-íaléka. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme a KGST-tagországokban egészében véve meghaladta a népesedési .rátát. 1979-lben a bruttó termelés az 1970. évi szinthez viszonyítva a növénytermelést tekintve 26 sízázdlék'kbil, az állattenyésztést tekintve 37 százalékkal nőtt. Ha részletesebb képet akarunk vázolni, azt mondhatjuk, hogy cl galbonafélék évi adagos termelése egészében véve 1976— 1980. között az előző ötéves tervidőszakban elért eredményhez viszonyítva 1,3-szer, ezen belül a cukorrépa termelése 1,1 - szer, a zöldségtermelés 1,3-szer, a gyüimölőstermelés ped'ig 1,4- szer lett magasabb. A tíz év állott a hústermelés 1,3-szer, a tejtermelés 1,1-szer, a tyúktajás- terlmelés 1,6-szer nőtt. A mezőgazda sági termelés növekedése főképp az intenzív tényezőkből adódik: nagyobb a terméshozam, nagyobb az állatok produktivitása.. Míg 1951— 1955 között a KGST-viiszonylat- ban a szemes termények átlah gös hektárhozama 9,3 mázsó volt, addig 1976—1979-ibem ennek kétszeresét tette ki. A legfrissebb adótok szerint az európai KG'ST-tagországokiban egy tehén átlagosan több mint 2 ezer kilogramm tejet, Magyar- országom-, az NOK-bdn és Csehszlovákiában pedig több mint 3 ezer kilogrammot aid. A mezőgazdaságii termelés növekedése javította' a Jakosság táplálkozását. Az élelmiszer-fogyasztás .kailáriértéke nagyjából megfelel a fiziológiailag szükséges normáknak. Minőségi változásokra kerül sor a fogyasztott termékek szerkezetében: az emberek több húst, tejet, tojást, zöldséget és gyümölcsöt, ugyain-- alklkor kevesebb kenyeret és burgonyát fogyasztanak. A korszerű tendenciákhoz sokban hozzájárul, hogy a' hetvenes években kialakult a KGST-tagarszá- gok speciatizáoiája az agráripari komplexum termékeinek előállításában és szállításában. A gabonatermelésben élenjáró a Szovjetunió, Magyarország és Románia, a friss zöldség és gyümölcs termelésében Bulgáriai, Magyarország és Románia, a húst és hústermékeket tekintve Bulgária, Magyarországi, az NDK, Mongólia és Románia, a tojástermeiéiben Bulgária, Mag yaro rszág, Le ng ye lo rszá g, Csehszlovákia., a cukrot és a gyümölcsöt tekintve ped'ig Kuba. A KGST-tagországok kölcsönös élei miszerszól Irtásaikból elégítik ki alapvető import-szükségleteiket Az elmúlt évtizedben az országcsoport államai közösen kidolgozták és ma már megvalósítják a hosszú távú mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési célprogramot, amely a komplex program továbbfejlesztése és konkretizálásai. Az e dokumentumban .kijelölt feladatok airro irányulnak, hogy a. szocialista államok saját termelésűik növelése és a sokrétű együttműködés fejlesztése révén a lehető 'legteljesebben kielégítsék a lakosság alapvető élél- miisizerigényeit. JURIJ VOLOSZOV NDK Különleges szőnyeggyártási technológia A szakemberek küldöttségei gyakran keresik fel mostanában a malchowi szőnyeggyárat, ahol Heinz Linder feltaláló és munkatársai újtípusú szőnyeggyártási technológiát dolgoztak ki. Találmányukat eddig a világ 14 országában szabadalmazták. Az úgynevezett Liröflor-eljá- rással készülő új termék neve: Satum. A Saturn-szőnyegeket nem szövik, hanem sajátos hur- kolási technológiává készítik. Amíg a klasszikus szövőszéken óránként hat négyzetméter szőnyeget szőnek, Linder hurkológépeiről ugyanennyi idő alatt 24 négyzetméter szőnyeg kerül le, 7—10 percenként egy-egy darab. A Saturn egyéb tekintetben is felülmúlja a hagyományos szövésű szőnyegeket. Csomózása rendkívül szilárd, ezért károsodás nélkül tisztítható, porszívózható és porolható. KNDK Feljegyzések . a Li-dinasztiáról A K'NDK Társadalomtudományi Akadémiájának nemzeti történelemmel foglalkozó intézetében jelentős munkába kezdtek. Az intézet munkatársai mai koreai nyelvre fordítják és ezzel kiadásra készítik elő a Li-di- nasztia (1392—.1910) kulturális örökségét jelentő írott emlékeket. Az elkészítendő mű a Li-di- nasztia feudális uralmának 519 évét felölelő eseménysort nap- lószerűen, időrendi sorrendben adja közre. A terjedelmes anyagban a kor diplomáciai, politikai, katonai, gazdasági, kulturális életére vonatkozó adatok, dokumentumok mellett természeti jelenségekről szóló, illetve az asztronómia, a meteorológia, a földrajz, a gyógyászat, a mezőgazdaság tárgyköBányászbarátság rébe tartozó feljegyzések is szerepelnék. A kötet emellett képet ad a művészetek alakulásáról, a népszokásokról, néprajzi jellegzetességekről is — nem csupán koreai vonatkozásban, hanem a környező országokat, íay Kínát, Japánt, Mongóliát tekintve is. A fordítás nagy munkája már befejeződött. A közeljövőben megkezdik az érdekes történelmi feljegyzések többszáz kötetének sorozatos kiadását. Az eocénprogram szovjet Ukrajna bányászfővárosában, Donyeckben — a köztársaság szénipari minisztériumában, a tervezőintézetekben, a bányaépítő szervezetekben — mostanában gyakran hallható ez a szó: eocén. Ez egy geológiai korszakot jelent, amelyben a Magyarországon legújabban feltárt barnaszén-lelőhelyek keletkeztek. A Magyar Népköztársaságban az állami eocénprogram keretében egy sor szénbányát és barnaszénnel üzemelő erőművet kell építeni. E program megvalósításában jelentős feladat vár a szovjet tervező, kutató és gyártó szervezetekre, amelyek gazdag tapasztalatokra tettek szert a szénbányák legkülönbözőbb feltételek közepette való építésében. Elsőként Artyemovszkból érkezett geológusok láttak munkához. A jaszinovatájai gépgyártók elkészítették a szükséges berendezést és gépeket, amelyeket aztán a Donyeck-„Sah- tosztrojmontázs” tröszt mesterei szereltek össze a jövendő bányák aknáiban. Ezeket az aknákat a Donyecksahtoprohodka tröszt bányászai létesítették. Antracit bányászváros szigetelőmunkásai pedig segítettek felvenni a harcot a felszín alatt nagy mennyiségben levő karsztvizekkel. Rövidesen szólva azt mondhatnák, hogy a márkus-hegyi a nagyegyházai, a mányi és a lencsehegyi bányák építésében az egész Donyeck medence segített a magyar bányászoknak. Legjobb mestereit küldte el a Sarkkörön túl lévő Vorkuta, a Kuznyeck medence, a rosz- tovi bányászok. Grigorij Bol- sinszkij a Dongiproorgsahtosz- troj állami tervezőintézet főszakértője a következőket mondta : — Mihelyt aláírták a megállapodást az eocénprogram végrehajtásában való technikai közreműködésről, már a tervezők első csoportjával Magyar- országra utaztam. Az volt a feladatunk, hogy a magyar szakemberekkel együtt elkészítsük az első két bánya — a márkus-hegyi és a nagyegyházai — építésszervezésének terveit. A dolgoknak elébe vágva megjegyzem, hogy a Márkus-hegyi bánya üzembe helyezése alkalmából tartott nagygyűlésen sok elismerő szó hangzott magyar kollegáink részéről. Valamennyi szovjet szakemberhez hasonlóan, akik ezeknek a szénbányáknak az építésében részt vettek, közvetlen feladatainkon kívül lelkiismeretesen teljesítettük instruktort szerepünket is. Tapasztalatunkat átvéve a magyar elvtársak a tervezéssel kapcsolatos számos munkát önállóan végeztek el. Az oecén programról elnevezett brigád, amelynek Ince István volt a vezetője, szovjet kombájnnal dolgozva a szovjet bányászoktól átvett gyorsmódszerrel végezte az akna mélyítését. Egy hónap alatt 120 mér a rr* segítői tér mélyre jutott. A szovjet és a magyar aknamélyítők eredményes munkájának köszönhető, hogy az aknát egy évvel a kitűzött határidő előtt üzembe helyezték. A márkus-hegyi bánya megnyitása alkalmából tartott nagygyűlésen Havasi Ferenc, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB titkára a Márkus- hegyi bányát a modern bánya mintaképének nevezte. IMíg Grigorij BolsSnszklIj a márkus-ihegvi bányát emlegeti a legtöbbször, addig Anatól'ij Hurtyin, a donyectki hármas számú .bányaépítő igazgatóság vá- gaitiklihajtó komplexumának gépésze Nagyegyházára emlékezik. — Amikor megérkeztünk az építkezés színhelyére, az ottan,i körüíményék még nem voltak egészen otthonosaik — mondja Anotol'ilj. — Hozzáláttunk az aik- n apadó zol szereléséhez. A nar. ma két hónapot adott erre a munkára. Mi 10 nap alatt elvégeztük. A donyeokí 'bányaépítők, akiknek száma az új bányák építésén meghaladta o harmincat, magyar kollégáikkal együtt általában határidő előtt elkészültek a miunkákíkal1. Ma már a szovjet szakemberek közreműködésével létesített mindkét bánya1 — ai Márkus- hegyi és a nagyegyházaii — termel. Mi donyeck! bányászok mindnyájam a magyar munkásók szakmai i-nst-ru ktoralvá váltunk. Ugyanis Magyarországon az aknáméi y ítő vájár igen ritka szakma. A nyelvi akadály leküzdéséiben segítségünkre volt Mairat Szal'iimov szovjet elővájár, aki meg tudja értetni magát ma^ gyárul. Az ő tanítványa, Kerasi Béla tette le elsőnek az aknáméi yítő mesteri vizsgát. Később aztán az én védenceim — Meggyes! Kálmán és Nagy Miklós — szintén remek előváljáirok lettek. M-iind a mai napig levelezünk egymással. Kálmánt pedig nemsokára vendégül látom Donyeakiben, Az eocénprogram érdekében végzett munkánkat nagyra értékelte a Magyar Népköztársaság kormánya. Nyíkoloj Tyihonov elővájár ibrigádveretőt, a Szocialista Munka Hősét és Grigorij Pelesko szerelőibrigád-vezetőt a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki, Borisz Kunyicldj, Szergej Szavimszkij elővájár brigádvezetők, Grigorij Trohlmcsuk, Marat Szallmov elővájárók, ,Marija Trohlmcsuk felvonógépkezelő a Kiváló Munkás kiifiüntetést kapta. Időközben a Don-Vidéki bányászok új, méghozzá jelentős szénmezőket tártak fel a dumán, túli szén-medencében, hos-szú évekre .biztosítva a 'kitermelést a mányi bánya száméra. Ez a szovjet bányászok és bányaépítők topas'ztailatáva! alátámasztott magyar eocénprogram egyik újabb eredménye. Rosztyiszlav Kvjatkovszkij APN-KS A moszkvai metró Szhodnyeszkája állomása. Kedvelt közlekedési eszköz az iránytaxi.
