Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

8 Képújság 1982. január 16. Ahol a Nap gyógyít Alma-Atában. Kazahsztán fő­városában közvetlenül a sza­bad ég alatt, a hegyek almá­sokkal beültetett nyúlványain a világon egyedülálló klinika mű­ködik. A város zaja és pora ide nem hatol be, mert a kris­tálytiszta levegő különösen je­lentős, hiszen itt... a Nap gyógykezel. Hogyan? ... Mintegy öt méter átmérő­jű körben lévő keretben olyan módon felszerelt tükrök vannak, hogy a visszavert fény egy pontban összpontosul (ezt ne­vezik fókuszfoltnak). A bete­get egy fülkében helyezik el, szemben a megadott ütemben ide-oda lengő reflektorral. A fókuszfolt mintegy végigsiklik a beteg testén, ő maga pedig lassú körforgást végez, alulról felfelé és vissza. A beteg testét erős koncentrált napfényim­pulzusok érik. Mivel azonban a fókuszfolt állandó mozgásban van, s a testnek ugyanazt a helyét még egy másodpercig sem éri. abszolút veszélytelen. Az embernek olyan az érzése, mintha meleg fuvallat érné a bőrét. Felvetődik a kérdés: nem keletkeznek-e égési sebek? Még az ötvenes évek közepén Gav­riil Tyihov akadémikus, a jeles szovjet csillagász-fizikus a koncentrált napfény színkép- elemzése alapján megállapítot­ta, hogy a tükör fényvisszaverő felülete elé helyezett üveg el­nyeli az ibolyántúli sugarakat és a fókuszfoltban az ibolyán­túli sugarak hányada nem éri el az 5 százalékot. — Milyen hatást gyakorol az emberi szervezetre a koncent­rált napfényimpulzus? — kér­dezem Olga Tent, az orvostu­dományok kandidátusát, a ka- zah egészségügyi miniszté­rium munkatársát. — A laboratóriumi vizsgála­tok eredményei, a hosszú évek óta végzett klinikai megfigye­lések megerősítik: a betegek közérzete gyorsan javulni kezd. Többségüknél a köhögés meg­szűnik, a hurutos jelenségek csillapodnak, vagy megszűnnek. A koncentrált napfényimpul­zus gyógyító hatását a negyve­nes évek elején fedezte fel Vlagyimir Buhman, a szovjet heliotechnika egyik úttörője. EDUARD KRIVOBKOV Kambodzsa újjászületett r-------------1 A z újjáépítés két éve során ismét megkezdte a termelést a kambodzsai ipar és kéziipar. Az 1980-as évben a könnyűipar­ban négymillió méter szövetet és egyéb terméket állitottak elő. A takarószövő gyár Phnom Penhben. Kambodzsában Kompong Ghnang megye rizsültetvényeinek 60 százalékán, mintegy 3500 hektárnyi területen ültették el a rizst. A Pol Pot-rezsim idején a gyárak és vállalatok százait szüntet­ték meg, a munkásokat nehéz testi munkára vidékre küldték. Két évvel a felszabadulás után a termelőüzemek 80 százalé­ka ismét dolgozik. A munkások egy villamos erőmű helyreállí­tásán dolgoznak Siemréap tartományban. Vietnam Mezőgazdasági kísérleti állomás A Vietnami Demokratikus Körtársaság déli termékeny te­rületeit joggal nevezik az ország „rizs eikamrá jónak”. KOI ön'ös en jó eredményeket mondhat ma­gáénak Kelet-Nam Bo tarto­mány. öt év óta mezőgazdasá­gi kutató- és kísérteti állomás működik ezen a tájon, amelynek fontos céljai, hogy a kedvező földrajzi adottságok még jobb kihasználásához segítse hozzá az itteni gazdaságokat. A kutató és .kísérleti központ első feladatiként a termőtalajt tanulmányozta és minőségileg osztályozta, ihogy megfelelő út­mutatásokat adhasson az éssze­rű termelésihez. A vizsgálatok adatai alapján a talájodottsá- gokat híven tükröző geológiai térképet készítettek. Ennek az „alaptérképnek” és a további vizsgálódásoknak a nyomán, az­óta elkészült .már a részletes mappa, amelyhez a tudósok sok gyakorlati tanácsot is mel­lékeltek, IköZölve az elérhető át­lagos és miaáimá'Hs terméskilá­tásokat iis. A hetvenes évek végén is je­lentős segítséget nyújtottak a kutatók a rizstermelőknek. Nem­csak Kel'e't-lNam Bo, de Nyugat- Nom Bo rizsföldjeinek nagy ré­szén is pusztítottak kártevő ro­varók. Kidolgozták a védékezés módszereit, o leghatékonyabb növényvédő szereket, hogy ilyen károsodás ne tizedelje meq a jövőben a termést. Uqyamakkor a fertőzéseknek, beteaséqeknek jobban ellenálló fajtákat is tó- nemesítettek. A kutatok gyűjtik, osztályoz­zák a vidék gabonafajtáit és újabbakkal gazdagítják azokat. Génfocnkj'ukban 111-féle kuko­rica, 200 fajta szájabcib, több mint 100-féle rizs és több mint 70 fajta cirok található. A sokféle növényfajtát a kí­sérleti táblákon rendre „vizsgáz­tatják" és a leg'kivóláibbak ter­mesztésére eljárnia sokait juttat­nak el a termelőkhöz. (BUDAPRESS-VNA) Dinosaurus­nyomok üzbég tudósok több mint ötezer dinosaurus-nyomot számláltak össze a Kugitajg- Tau hegység lábainál. A ju­rakorszakban tenger húzó­dott ezen a helyen, ennek partján éltek az ősi hüllők. A lenyomatok azért maradhat­tak fenn, mert a tenger alól csak ekkor kerültek felszínre, így nem mosódtak el a nap­sütés és a szél hatására. 6 Az „U Fleku”-ban Ahol a sört főzik... Az ódon óra, az „U Fleku” feliratú cégérrel állandó csábítója a turistáknak Az egyik cseh népdal azt zengi: ahol a sört főzik, ott a jó viJág..., Erről tanúskodik a prágai „U Fleku” étterem is, ahol egész éven át tolonganak a hazai és a külföldi turisták. Elüldögélnek a nehéz tölgyfa- asztaloknál, s kortyolgatják a jó nedvet, amelynek hírneve már régen túlszárnyalt Csehszlová­kia határain. A bájos falfestményekkel dí­szített vendéglőt mindenki ismé­id, A kis sörfőző, o kulisszáik mö­gött, ahol a hires-ineves Fle'kk- ibeli tizenhárom fokos sör szü­letik, a látogatók előtt titokban marad. Éppen ez volt az okai annak, hogy felfedező útra in­dultam a Flekkbe. Kísérőm, az itteni sörfőző- mester, Ivan Chramosil volt. Mint ő mqigo mondja, a sörfő­zéshez merő -véletlenségből ju­tott. Gyermekkorában erdész szeretett válna lenni. .Nem ju­tott azonban be az erdésZkép- ző .iskolába, így hát a sörfőzést tanulta ki. 1971-'ben lépett mun­kába az „U Fleku” sörfőzőben. Minden kezdet nehéz. Az új sörfőzőmesternek „meg kell hó­dítania a sört”, saját szája íze szerint kell kialakítania1, saját zamatot kell teremtenie a sör­nek. Hiszen ahány sörfőzőmes­ter, annyiféle sör. Mint minden művésznek, a sörfőzőmesternek is saját egyéni „kézjegye” van. A mester megérzi azt a pillana­tot — mikor kell valamit hozzá­tenni’, vagy éppenséggel .mikor kell óvakodnio attól1, hogy vala.- milyen helytelen mozzanatot kockáztasson meg. A cseh sörfőző-tudomány hír­neves hagyománya Ivan Chra- mosi'l személyében folytatódik. A legkisebb cséhszlováik sör­gyárban kifejtett tízéves tevé­kenysége folyamán sok dicsé­retben volt része, s .nem csupán laikusok részéről, — az „U Fle­ku" sörözőibe valódi szakértőik járnak. Feltettem neki a kér­dést: hogyan is főzik az ilyen nevezetes sört? A recept nem titok. A sör­gyártáshoz négyféle malátát használnák: a pl zenit (ebből ké­szül a Világos sör), és három különleges fajtát — a münche­nit (a bajort), a karaimellest és a pörköltet (színest), amely megadja a sör barna színét. A malátát ledarálják a darálógé­pen, majd a főzőhelyiségbe ke­rül, a cefitéző szűrőkádiba., ahol meleg vízzel keverik. A meleg víz és az enzimek hatására a maláta megcukrosodik. Maláta.- kivonat keletkezik belőle, ame­lyet cseh komló hozzáadásával katlanban főznek. Majd szűrőn megy át, amely a komlót levá­lasztja, s létrejön a fiatal vagy újsor. Ezt 50 °C~ra hűtik a hűtő- kádibao, innen a .permetező hű­tőbe kerül', ahol 5 °C-os erje­dési hőre hűtik le. Az így le­hűtött újsör tizenhárom napon át erjed; utána átviszik az ászölapincébe, ahol hordókban még további négy' héten, át forr. Ezután a sör a vendéglő pincéjébe kerül; s onnan a le­gendákkal szőtt termekbe .. . MONIKA KEMMLEROVA Bulgária Szliven - a bolgár textilipar központja A Bulgária délkeleti részén fekvő, százezer lakosú Szliven valaha fegyver- és aranyműve­seiről volt híres. De messzeföl- dön keresettek voltak a szliveni paszományok és gyapjúszöve­tek is. Ma ez a nagyváros a Bolgár Népköztársaság textil­ipari központja. Az egykori gyapjúszövő he­lyén, de jóval nagyobb terüle­ten emelkednek a Szabi Dimit­rov Textilkombinát hatalmas épülettömbjei. A korszerű gé­pekkel felszerelt kombinát az ország legnagyobb textilüzeme, ahol a többi között jó minő­ségű lakástextíliákat, padló­szőnyeget, plüsst, damasztot, kordot, bolyhos gyapjútakaró­kat, textiltapétát gyártanak. A termelés a hetvenes évek óta a nyolcszorosára növekedett. A kombinát termékeit csak­nem valamennyi európai or­szágban ismerik és vásárolják, de a textiláru a közel-keleti ál­lamokban is kelendő. A most folyó tervidőszakban a nagyvállalatnál megdupláz­zák a textilszőnyeg-gyártást, a lakástextíliákból pedig két és félszer annyit termelnek majd, mint az elmúlt ötéves tervben. A szliveni nagyüzem dolgo­zóinak többsége fiatal, az át­lagos életkor 30 év. Igen ma­gas a főiskolát végzett fiatal szakemberek száma is. Eredményeiért a Szabi Dimit­rov Textilkombinátot a Minisz­tertanács és a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsága zászlajával tüntették ki. A növekedés intenzív tényezőinek köszönhetően szükséges gépek közösen kia la.­'Ezelőtt húsz évvel fogadták el o KGST-tagországok a komp­lex programot. Ebben az alap­vető feladatok között szerepelt a mezőgazdasági termelés fo­lyamatos bővítése a növekvő élelmiszeripari nyersanyagszük­ségletek kielégítése érdekében. E cél eléréséhez az út a. mező­gazdaságii termelés iatea Ziffiká- lásán, tehát a ikomip'l'ex gépesí­tésein., a kemltoálásan, a talaj- javításon, a tudományos ered­mények és a korszerű tapaszta­latok széles körű hasznosításán át vezetett Az adott irányiban összpontosult o .beruházások alapvető része. Növekedésük az elmúlt évtizedben Bulgáriában 1,4-szeres, Magyarországon és az NDK-iban 1,1-szeres, Kubá­iban 2,2-szeres, Mongóliában 1,3-szeres, Lengyelországban há­romszoros, Romániáiban 2,1 - szeres, a Szovjetunióban 1,8- szeres, Csehszlovákiáiban 1,7- szeres volt A dolog lényege azonban nemcsak a beruházások mére­teinek növekedésében rejtik, Az elmúlt Időszak sajátosságának a.zt nevezhetjük, Ihogy végbe­ment a beruházások szerkezeti átalakulása: emelkedett a mun­katermelékenység növelését szolgáló termelési eszközök (gé­pek és berendezések) hányada. A traktorok száma 1,3-szér, a gaibanalbetakairító kombájnoké 1,1 -iszer nőtt. Az ágazat techni­kai felszereltségéről annak alap­ján ítélhetünk, hogy csökkent az egy traktorra, jutó szántóterü­let, nőtt a vi.|'lamo.senérgia-fo- gya-sztós. A szadi al.ísta mezőgazdaság, gépesítésében fontos szerepet játszik a. KOST-tagországok traktor- és mezőgazdaság igép- gyá'rfási szakosításai, az alkat­részek és részegységeik egysé­gesítése és szalbváinyosítósa.. Ugyanezt a célt szolgálja, az ágazat komplex gépesítéséhez kított nemzetközi rendszere. En­nek eredményeképpen jelentős mértékben megvalósult o nö­vénytermesztésiben és az állat- tenyésztésiben az áttérés a kor­szerű technológiákra és gép­rendszerekre épülő iparszerű termelési módszerekre. A követ­kező példából látható, milyen eredményekkel jár ez o folya­mat. A Szovjetunióban most ve­zetik be az .iipa.rszerű kukorica^ termelést. A lényegében a mau gyair növénytermesztőktől átvett módszer a hagyományoshoz ké­pest 15 száz-allékkal növe-lli a hektárhozamot, és háromnegyed részére csökkenti a termékegy­ségre jutó munkaráfordítást. Az eredmény tehát lényeges. A szooiaüsto államokban o mezőga zdaság inten zWkálá sá- pa.k egyik legfontosabb iránya, a kemízálás, elsősorban, g mű­trágyák és a vegyi n’öiVény- és állatvédő szerek alkalmazása. Az együttműködésnek köszön­hetően a műbrág yaszál'l ítá sok 1980-iban ct tíz évvel ezelőttihez viszonyítva másfélszeresére bő­vültek. A KGST-o^szágok tudó­sai és szdkemibere-i célirányosan dölgoznak a növényvédő szerek választékának bővítésén és szé­lesebb körű alkalmazásukon. Sokat tesznek egyebek között az Interdhlim szervezetben lis, amelynek Bulgáriai, Maigyorar- száig, .az N DK, Kuba , Lengyel - ország, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia, a tagja. A szervezet keretében több .mint százféle növényvédő szert gyártanak, öt év múlva salját termelésiből és a kölcsö­nös szállításokból tó akarják élégítení o tagországok ilyen irányú igényelt. A talajjavítás terén közös erővel kidolgozták' az öntöző­rendszerék üzemeltetésének sóik kérdését, az öntözési mád sze­réket, az öntözótt“terü.letek .be­tegségéi és szikesedése elleni védekezés eszközeit. Ezen in­tézkedések hatékonyságát akár abból is láthatjuk, hogy a UHUUHSB HesuMRSBoinam

Next

/
Thumbnails
Contents