Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

1982. január 16. f T0CMA '\ tsTÉPCUSÁG 5 Január 9. 1982-ben. Marcell napja és szom­bat. Ez utóbbi kettőnek semmi jelentősége nincs, a dátumnak inkább. Ha azóta nem vál­tozott volna nagyot a téli világ, szót sem ér­demelne, hanem hátha havat keres képeinken az olvasó. Nos, azért látszik rajtuk oly kevés, mert akkor kezdett szemerkélni, hogy aztán egyfuttában vastagon beterítse az egész me­gyét. Szombat van, reggel háromnegyed 8. A ten- gelici főtéren több tucatnyian várakoznak. Zömmel zöld ruhások, tehát vadászok és ha­sonlóképpen toporog néhány tucatnyi „ci­vil". Topagunk istenesen, mert igencsak „ki­borotválkozott" az idő. Az autórádió pár perc­cel élőbb még kilenc fokot ígért — persze mí­nuszban — a kerekedő szél azonban hozzá­éreztet ehhez még jó néhányat. íNyolc óra előtt tíz perccel. Farkas Dénes vadászmester vezényletével megindul az autó­karaván: irány Júlia-major. Itt még egy gyors eligazítás, a hálóállítók vagy egy kilométerrel odébb vonulnak, a hajtők maradnak. Mi, előb­biek, vagyunk a szerencsésebbek, mert az egy méter magas hálók fölállítása kemény munkát kíván és enyhelynek is akad egy nagy­üzemi szalmakazal délkeleti oldala. Gémberedett kézben nehezen fog a toll. Hagyjuk tehát a jegyzetelést. Kollégám úgyis kínlódik a fényképezőgépével, én inkább meg­állapodom egy későbbi beszélgetésben, amely valamiféle összegezést is jelent erről a napról, az elmúltakról és kissé az elkövetkezőkről is. így történt, hogy a beszélgetés január 11-én folytatódott, hétfőn, amikor mór hó borította a tengelici határt is — messze kevesebb, mint Szekszárd környékét —, viszont Farkas Dénes irodájába kellemes meleget varázsolt a köz­ponti fűtés. Megtudtuk, a szombati velőtfagyasztó hi­deg nem akadályozta abban a tengelici va­dászokat, hogy vasárnap is folytassák a nyúl- befogást. összesen 159 került a hálóba, majd onnan a ládákba. Az első nap eredménye 64 volt. Azt is tőle tudtuk meg, nem véletlen, hogy hol található a legtöbb vadnyúl. A korai szán­tásban. Ez ugyanis melegebb, mint a kései szántás. Oda szokik a nyúl, mert ehhez is idő kell. A friss szántást egyáltalán nem szereti. No, ennyi az ismeretterjesztésből elég is. Hallgassuk inkább a szakembert: — Tolna megyében kevés vadásztársaság­ban csinálják a befogást. Miért? Ennek több oka van. Az első az, hogy fáradságos munka. No meg aztán, lassan már csak a vaddisznó, meg a szarvas lesz a vad. Esetleg még az őz. Pedig lehetne nyúl a mi megyénkben is bősé­gesen, csak gondos vadgazdálkodás kellene. A háborút követően a megyében, akkori becs­lések szerint, körülbelül 160 ezer darab volt a nyúlóllamány. Most legfeljebb egytizede. Ahol egy-egy befogás alkalmával a nyúl- állomány egyharmadát befogják, az már jó. Ebből lehet következtetni az állományra. Per­sze, figyelembe kell venni, hogy az összes te­rületünkből mindössze 1300 hektárt hajtot­tunk meg. — És mekkora az egész terület? — Tizenháromezer hektár. — A vadászlétszáim? — ötvennégy fő. — Hová kerültek az itt befogott nyulak? — Fácánkertbe, a vadvédelmi állomásnak adtunk el 112-t, a többit pedig a szekszárdi Béri Balogh Ádám Vadásztársaság vette meg és Csámpán engedték el őket, vérfelfrissítés céljából. Nos, ha már vadászokról, nyulakról, őzekről esik szó, elkerülhetetlen, hogy az igazi vadá­szatról ne beszéljünk. Arra a megjegyzésemre, hogy tudomásom szerint kevés a nyúl és egyre fogy, Farkas Dé­nes ellenkezően vélekedik. Ahol jól gazdálkod­nak, ott egyáltalán nem rossz a helyzet. Egy vadász egy szezonban négy nyulat lőhet — ha sikerül neki. Nálunk többet is lehetne, de nem szabad. így aztán nemcsak túlszaporodás kö­vetkezett be, például a tengelici határban, ha­nem a vadászatok is elvesztették ízüket, za­matokat, hangulatukat. A korlátozás általá­nosságban nem rossz, általánossá tenni azon­ban nem szerencsés. Ahol nincs meg a törzs- állomány, amely önmagát reprodukálni tud­ja, ott csökkenteni bűn. Ezt meg kell akadá­lyozni. Persze, nem hatóságilag, hanem hely­ben, mert az olyan vadásztársaság nem ér­demli meg, hogy működhessen. — Befejezésül egy kérdés: mennyit kapott a társaság egy befogott élő nyűiért? — Nyolcszáz forintot. LETENYEI GYÖRGY Gottvald Károly fényképei Vadászik, puska nélkül , » j I Ï Kifeszítik a hálót Jönnek a hajtők Gyülekezés Tengeticen Hálóban az első nyúl Az első hajtás után Be a ládába Megvan Özek is fönnakadtak a hálóban. Mindegyiket kiszabadították, majd szabadon engedték őket.

Next

/
Thumbnails
Contents