Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

A KÉPÚJSÁG 1981. december 13. Anyavállalat Jövőnézőben: távírdától az elektronikáig A híradástechnikai ipar ha­zánk egyiik 'legfejlettebb, világ- viszonylatban is jelentős ipar­ága'. Gyors fejlődésének ma- gyarázata1, hogy új iparág: lét­rejötte és rohamos fejlesztése a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején ment végibe. A .magyar híradástechnika el­ső lépései között említhető a BHG alapjainak lerakása is. Ebben a korszakban születtek a nagy, világraszóló találmányok, köztük o telefon is-. Az első vál­lalkozó egy Egger 'Béla nevű műszerész, aki bejegyeztette 1974-'ben Budapesten a.z „Egger B. távíró üzlet”-et. Az engedély távírda,f elszerelés elkészítésére és árusítására szólt. Az első ma­gyar ipari kiállításon 1886-ban Egger Béla bemutatta, gyártmá­nyait, s távírókészülékeivel első díjat nyert. Egger Béla kis távíröüzemé- bőt alakult ki a korszerű nagy­üzem, a kilencezer embert fog­lalkoztató BHG Híradástechni­kai Vállalat. JÖVŐNÉZŐBEN A TÖRZSGYÁRBAN A törzsgyárban már gyártják o jövő telefonközpontját, az elektronikus !berendezést. Az áj központot is központnak neve­zik, ami annyit jelent, hogy a kapcsolómező még elektrome­chanikus, de már elektronikus vezérlés is dolgozik benne. A a jövő évtől kezdődően már egy alközpont teljes egészében elektronikus lesz. Ezt nevezik generációváltás­nak. Laczkó Endre műszaki igaz­gató erről beszél legszíveseb­ben. — Sok pénz, szellemi energia, új fej kell — mondja összefog­lalva a VI. ötéves tervre, a mű­szaki haladásra, az elektroniká­ra való áttérés kapcsán. De először nézzünk szét a törzsgyárban.„ A kimondhatatlan nevű gép­kezelő (jobb szót nem lehet ki­találni), Vlálhapulosz Ziszisz már az új technikával dolgozik. Ró­la n éh ezen lehet azt mondani, hogy munkás (erre a szóra többnyire a fizikai munkát ért­jük), inkább technikus, vagy műszaki szakember. Ragyogóan vasalt munkakö­penyben áll a gép előtt. Áll és figyeli az automatika működé­sét. Az NC vezérlésű, négyorsós fúrógép ■ a nyomtatott áramkö­rök alaplapjainak több száz fu­ratát készíti. Vlahopulosz Ziszisz kap egy rajzot a technológiá­tól, a rajz alapján egy minta­darabot készít egy másik fúró­gépen, amelyik a rajz letapo­gatásával elkészíti ai lyukszala­got, s ezután a négyorsós fúró­gépre csak fel kell erősíteni ci néqyszer négy darab alapla­pot. A gép a hatszáz furatot 10 perc alatt, szó zadmülli méter pontossággal elkészíti. Eqyszerű az egész: csak pénz, szellemi energia és új féj kell hozzá... A következő állomás a sze­reidé. Az itteni 'munkának már kacifántosabb a jellege. Csak eav gé'pet nézzünk meg, amely­nek a neve: nyomtatott áram­köri 'beültető automatikai. Ómenné Dvorak 'Mária kezeli a berendezést. Mindenesetre azt mondjál: — Itt színtévesztő ember nem dolgozhat! A gépet mágnesszalag vezér­li. A fiatalasszonynak is válto­zott a munkájai: nem ő 'irányít­ja a gépet, hanem a gép irá­nyítja őt. Ez könnyebbség is, de nagy koncentrálást igényel. Né­zem Omerné 'Dvorak Máriát, ahogy dolgozik. Egy fénypont megvilágítja a nyomtatott áraimköri lap megfelelő furatát, az automata adagolja a meg­felelő alkatrészt: ellenállást, diódát. Az asszonynak a fény­nyel jelzett helyre kell behe­lyezni az alkatrészt. iKét lépéssel arrébb dolgozik a vizsgálórobot. Természetesen ez is programozható. A TESTIO- MAT nevű robot teljes üzemi körülményt hoz létre, s így minden egyes nyomtatott áram­kört az egységbe szerelés előtt ellenőrizni tudnak... Az elektronikáé a jövő. A VI. ötéves tervben a BHG Híradás­technikai Vállalót termelésének jelentős része elektronikus te­lefonközpont lesz. ÉVENTE 350 EZER TELEFONVONAL... 'Kanyarodjunk vissza a má­ba'. A BHG termékeinek ma­napság alig pár százalékát te­szi ki az elektronika'. A cross­bar típusú telefonközpontok még elektromechanikávail — azaz jelfogók működésével — dolgoznak. Egyébként o vilá­gon no piáink bar* a telefonköz­pontok 91 százaléka crossbar típusú. A BHG az V. ötéves tervben Jett korszerű nagyvállalat. Eb­ben oz időszakban erőteljes ipartelepítést végeztek. Új üze­met építettek Debrecenben' és gyakorlatilag Szekszárdon is. így o kilencezer ember o buda­pesti törzsgyárban', a debreceni, a 'kunhegyesi, o tatabányai és a szekszárdi üzemiben dolgozik. Hatodik qyá reg yséq ként még besorolható a. külső szerelésék qvára, amely az orszáq és a világ számos pontján állítja üzemibe a telefonközpontokat. A modernséget és o korszerű­séget jelzi, hogy a BHG-nak vart külön fejlesztési intézete. Az V. ötéves tervben kereken eqymilliárd forintot költöttek be­ruházásra1, feilesztésre. Szinte mindegyik gyárat korszerűsítet­A budapesti törzsgyár homlokzata |d Fehérvári úton ték ebben az időszakban'. En­nek eredménye, hogy napjaink­ban 300—350 ezer telefonvonal kiszolgálására alkalmas köz­pontokat gyártanok. A termelés 50—55 százaléka rubel elszámo­lású, 10 százaléka nem rubel el­számolású exportra kerül és mintegy 35 százaléka a hazai el­látást segíti. Az idei évben a termelési érték 2,7 milliárd fo­rint, amelyet 1982-ben már a hárommiiliárd forintos szint fö- ' lé szeretnének emelni, úgy, hogy kőiben áttérnek oz ötnapos munkahétre és a nyereség több mint 100 millió forinttal növek­szik. iLaczkó Endre műszaki igaz­gató a számok után megjegy­zi: — Termelékenységből kell el­érni ezt a szintet. A SZEKSZÁRDIAKRÓL... — Gyorsan váltak BHG-ssá. — a műszaki igazgató véleménye summázott. — Stabilan hozzák azt a programot, amit várunk tőlük. Szekszárdon jelentős a mű­szaki fejlődés. Ezt tette lehető­vé, hogy zárt ciklusban' gyárt­hatják a DC, az MKSZ és az RVD kapcsológépeket. Az alap­vető .technológia átadása után a gyár arculatát ma már a fi­nommechanika határozza meq. — Hogy veszekszünk néha? — A BHG Híradástechnikai Vál­lalat száz éve folyamatosan fej­lődik. (Ez minden üzemre, vagy iparágra érvényes.) A mostani ötéves tervben ez o fejlődés na­gyobb léptékű műszakilag és emberileg is. mint az eddig egy-egy évtized szakmai gyara­podása. Az elektronika; és az ehhez tartozó nyomtatott áram­kör meghonosítása', annak gyár­tása nemcsak sok 'pénzt igényel, hanem a termelésben résztve­vőktől egy új szemléletet is H. J.-G. K. mondja Laczlkó Endre —. Ezt az élet adijai. Omerné Dvorak Mária: „Itt színtévesztő ember nem dol­gozhat!” Emlékek, találkozások Öreg és fiatal önkéntes brigádokba tömörülve segítette hely­reállítani a teljesen lerombolt népgazdaságot. Hatvanihárom kiló húst biztosi­A Rodope hegységben, o ba- taki vízlépcső bizonyítja talán a legjobban, hogy természeti adottságaikat miként használ­ták ki o 'bolgárok. A baitafci víz­lépcső három hegyi víztározó­val kezdődik., Az itt összegyűj­tött víz hatvanmillió köbméter. Kissé alacsonyabban helyezke­dik el ismét két víztározó. A víztározók vizét alagútba tere­lik és a víz földalatti csatorná­kon 382 méteres eséssel zúdul a vízi erőmű föld alatti gépter­mébe — magyarázta o gépte­remben oz erőmű egyik vezető­je. A föld alatt épült villamos- erőmű évi 100 millió kilowatt, óra energiát termel. Az itt el­használt víz a 'Batalk víztározó­ba kerül, majd 14,5 kilométeres föld alatti csatornán jut él is­mét egy másik erőműhöz, o Pes- terához. Itt újabb 344 millió ki­lowattóra energáit termel, majd az Aleko erőműbe zuhog, ahol megint kiad magából évente 160 millió kilowattóra' áramot. Utolsó erejével a kricsimi me­zőik zöldséges és gyümölcsös területeit öntözi. Bulgáriáiban meghatározták a talajjavítás és -öntözés fejlesz­tésének távlatait is. Az ezred­fordulóra öntözéses földműve­lés lesz az ország mezőgazda- sági területének nyolcvan szá­zalékán. 'Hatalmas feladat meg­valósítására vállai! koztak! Ennek nagyságát mutatja egy korábbi nagy vállalkozás. 'Harminc év alatt Bulgáriában elérték, hogy 1,3 millió hektárt öntöznek. Há­romezer szivattyúállomást, töh*' mint 700 millió köbméter víz befogadására alkalmas, kétezer mesterséges víztárolót építet­tek. Ezzel a már említett terü­leten a legaszályosdbb években is biztosítják ai zavartalan me­zőgazdasági termelést. Jelenleq az orszáq szántóterületének egynegyede öntözhető. Az ez­redfordulóra a nyolcvan száza­lékát öntözik. És közben ai Tir- novó megyében üzembe helye­zett automatizált öntözési rend­szert — bolgár és szovjet szak­emberek dolgozták ki —, az egész országban bevezetik. Adottságaikat is jól kihasz­nálva ma1 már három nap alatt termelnek annyi villamos ener­giát, mint 1944-iben egész év­ben. Bulgária az egy főre jutó vilii amosenerg ia -fog yasztá sbon egy sorban van Ausztriával, Ja­pánnal, francidországgal. Az áraimfogyasztás itt magasabb, mint az európai átlag, és több mint kétszerese a világátlagnak. Hogy ezt a> nagy energiaimeny- nyiséget biztosíthassák, a vilá­gon -tizenhatodik országként építették meg első atomerőmű­vüket. Az atomerőmű-építés to­vább folyik. Kétezerben a ter­vek szerint már az atomerőmű­vek biztosítják az elektromos áram 50-55 százalékát. E gyönyörű országot hegylán.. coik szabdalják keresztül-kasul. A megművelhető földje nem nagy, kevesebb, mint az ország Célunk: Berlin - olvasható azon a vonatszerelvényen, amely a frontra viszi la bolgár katonákat területének a fele. Az Egyesült Államokban egy lakosra, több mint négyszer, 'Kanadában pe­dig több mint hatszor annyi föld jut, mint Bulgáriában. Egyetlen lehetőségük tehát — a kevés megművelhető földről minél többet betakarítani. A föld alatt volt, háromszáz évvel ezelőtt is. Az ebből az időből származó adatok szerint 6—10 mázsa búzát termeltek Bulgáriában hektáronként, A későbbi adatok is azt bizonyít­ják, hogy nehéz volt egy kicsi­vel is nagyobb termésre bírni a földet. Az 1938. évi statisztika szerint közel 1,4 millió hektár­ról 2 149 674 tonna búzát taka­rítottak be. A több kenyérért folytatott harcból' a 'bolgár parasztok is csak o szocialista gazdálkodás bevezetése után kerültek ki győztesen. Ma Bulgáriában annyi búzát termelnek, ha ke­nyérnek dolgoznák fel, akkor a csecsemőktől az aggastyánokig mindenki, minden nap másfél kiló kenyeret ehetne. És ezt a nagy mennyiségű búzát az 1938-as évinél hatszázezer hek­tárral kisebb területről, .mind­össze 800 000 hektárról takarí­tották Ibe. Idén 4380 kiló volt búzából' a hektáronkénti átlag, az összes búzatermés pedig 4,1 millió tonnái Árpából 3,77 ton­nát adott minden hektár. Igazán nagy fejlődés 1956- ban következett 'be. Azóta a 'búzatermés 2,8-szer, az árpater­més 2,5-szer, a kukoricatermés pedig 3,8-szor nagyobb hektá­ronként Búzatermelésben Bul­gária ma már a világ első tíz olyan országa között van, amely a legnagyobb termést éri el hektáronként 'búzából. És mindezeket az eredmé­nyeket a munkaképes lakosság 12 százaléka produkálta. A 8,5 milliós Bulgáriában ugyanis ma már csak 900 ezer ember dol­gozik ebben az ágazatban. Az egykori agrárországlbaa. ma a mezőgazdaság részaránya a nemzeti jövedelem termelésé, ben az iparhoz viszonyítva ki­sebbe dett — 1:5 a jelenlegi arány. 'Hal Dickens, a nagy angol író ma látná a bolgár mező- gazdaságot, bizonyára elégedett lenne. 125 évvel ezelőtt Charles Dickens az egyik londoni lap tudósítójaként ezt írta oz akkor még rabságban sínylődő Bulgáriáról1: „A közeli jövőben a mezők, völgyek és termékeny nagy síkságok, a szépvonalú hegyek karéjában, ai hatalmas vadonok és havasok között fek­vő ország Európo legfontosabb éléstárai közé fog tartozni, ha helyesen műveli meg oz a nép, amely nagyon szorgalmas, de elnyomás alatt él." A felszabadult nép csodát tett. Szerencsém volt látni, hogyan jutottak évről évre .közelebb azokhoz az eredményekhez, amelyekről a világ most csodát- lattal beszél. Láttam a kezdeti eredményeiket és láttam a mostaniakat. Láttam kezdetle­ges gépeiket és a korszerű 'he­likoptereket, amelyek műtrágyát szórtak, permetlevet hintették a hatalmas szőlőtáblákra., láttam kézzel szüretelőket és szüretelő kombájnokat berreqni a szőlő­sorok között. Elnézeaettem a hagyományos foolnár »kertésze­ket a Ma rica völgyében és meg­csodáltam Pa zardzsiknál az üvegház-várost. •tn MM '*■> A statisztikai adatok akkor válnak elevenné, ha oz ember tudja is, mi van mögöttük. Bul­gária mezőgazdasága o világ egyik magas színvonalon kon­centrált gazdasága. Az ország­ban 170 agrár-ipari és hét kö­zepes nagyságú ipari-agrár komplexum működik. Ha rövid időre is, de volt módom két alkallommall is 'bepillantani egy- egy ilyen agráripari komplexum életébe. A legutóbbiról, a. kru- sáriról o következőket találtam a jegyzetfüzetemben.: „1970 augusztus 26-án alakult. Húsz falu tartozik hozzá. 319 ezer dékánon. — tíz dékar egy hek­tár — gazdálkodnak. 'Fő növé­nyük a gabonái A búza áll az első helyen. Búzáiból 48 mázsát termeltek hektáronként. Húsz­ezer juhot és háromezer szarvasmarhát tartainqik. Egy- egy juh 7,6 kiló gyapjút és 40— 50 liter tejet ad. A tehenektől átlagban 3300 liter tejet fej­nek. (A háború előtt 500—600 liter tejet adtak a1 tehenek Bul­gáriában.) A komplexumnak a tengerparton üdülője van, ahol egy-egy turnusban százötven gyerek és ugyancsak ennyi idős ember üdülhet. Van. gyermek- konyhájuk, bővítették az isko­lát, két új óvodát építettek. tanak minden tagnak. Kétszáz nő a varrodában dolgozik, 350 nőnek most teremtenek munkai- helyet a fehérnemű üzemük­ben... A fiatalok nem mérvnek el.." Ennyit írtam a jegyzetfüze­tembe, de ennél lényegesen többre nyílt rá itt a szemem. Arra, hogy ezek a nagyüzemek biztosítják mindazt, amit a sta­tisztikusok így rögzítenek: „Bul­gária szállítja a KGST-tagor- szágoknak egyebek között a zöldségfélék 50, a szőlő 60, a dohány 70 százalékát A friss és feldolgozott gyümölcs és zöld­ség az ország teljes kivitelének 30 százalékát teszi ki, Hatvan országban 3000 fajta élteim is zent szállítanak. Az utóbbi két évti­zedben a zöldségkonzervek ter­melése két és félszeresére, a gyümölcskonzerveké másfélsze­resére, a hall és húskonzerveké több mint háromszorosára, a hústermelés ugyancsak három­szorosára nőtt. Ma tizennyolc­szor annyi halat, kétszer annyi sajtot, ju'htú rőt, növényi olajat és vajat állítanak elő, mint húsz évvel ezelőtt. (Folytatjuk.) SZALAI JANOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents