Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
2 KÉPÚJSÁG 1981. december 12. Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszasa (Folytatás az 1. oldalról) munkaintenzitásról, a munkafegyelemről, a gondosságról és a szervezettségről viszont mindez nem állítható ilyen egyértelműen. Bizony, eléggé változó a kép. Egyaránt akadnak ragyogó teljesítmények és elszomorító tapasztalatok is. Mindez mindenekelőtt a vezetést minősíti. j A gondok orvoslásánál is sokat segített, hogy megszilárdult a szövetkezeti demokrácia intézményrendszere. A formális elemek háttérbe szorultak és kidomborodott a lényeq: a tagok érdemi részvétele a döntésekben, az ellenőrzésben, a vezetés testületi jellege és a tulajdonosi szemlélet. A tulajdonosi jogok gyakorlását jól segítette a szövetkezeti belső ellenőrzés fejlődése, átfogó és megelőző jellegének erősödése. Fejlődött az önkormányzat, és a tsz-gazdálkodás belső "szabályozása. Befejezésül méltatta a kongresszus jelentőségét, májd a leköszönő országos tanács nevében megköszönte a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak bizalmát. Ezután megkezdődött a vita a beszámoló fölött. A vitában felszólalók foglalkoztak a gazdálkodás eredményeivel, gondjaival. Egyebek között azzal, hogy bár a gabona- termesztés a nemzetközi élvonalba került és újabban anyagi ösztönzése is erőteljesebb, a termelők gépellótása és ez al- katrész-utánDÓtlás nem zavartalan. Sürgették, hogy a gyártókat tegyék még érdekeltebbé a műszaki ellátás javításában. Javasolták, hogy a gazdaságos ene rq iaf e Ih aszná Iá s eddigi sikerei alaoián gyorsabb ütemben fokozzák á műszaki fejlesztést a hulladékok és a mező- qazdasáqi melléktermékek hasznosítására. Szóltak a veavszer- használat qondiairól; szívesen használnának olyan műtrágyákat. amelyek többféle hatóanyagot tartalmaznak, ezek hiá- nváb'an kétszer-háromszor kell a aéoekkel a földeken véaia- menni. Nem tartották kielégítőnek g zöldség- és g gyümölcs- értékesítés biztonságát sem, részben ezzel hozták összefüggésbe, hogy a gazdaságok rendre elmaradnak a telepítési előirányzat teljesítésétől. A háztáji termelés eredményeit több felszólaló is elemezte. A felszólalók nehezményezték, hogy a jogszabályokkal ellentétes értelmezésű — alacsonyabb szintű — szabályozások is napvilágot látnak, és emiatt elszaporodnak a perek, tornyosulnak a bürokrácia aktái. Gond Losonczi Pál: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke bevezetőben átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait a küldötteknek, s személyükben a téesz-mozgalom milliós táborának. Méltatta a termelőszövetkezetek sikereit, amelyekkel hozzájárultak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és a jó élelmiszerellátás biztosításához, majd így folytatta: — Népgazdaságunkban a korábban feltételezettnél kedvezőtlenebb körülmények között dolgozunk. Közös erőfeszítéseink nyomán a külgazdasági egyensúly romlását sikerült megállítani, nőtt a munka termelékenysége, gyarapodott a nemzeti vagyon és tovább szilárdultak szocialista termelési viszonyaink. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen külső feltételek egyensúlyozására jól érvényesülnek a kedvező belső folyamatok. Kialakult mezőgazdaságunk sajátos arculata és határozottabb lett a jó elvek alkalmazása. A társadalom értékelése is egyértelműen pozitív. Ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság jól vizsgázott az elmúlt két évtizedben, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelés gerincét adó termelőszövetkezetek bebizonyították életképességüket és méltóak arra a bizalomra, amely velük szemben megnyilvánul. az is, hogy a munkajogi változásokat a szövetkezeti jogi szabályozás is gyakran felemás módon követi. Javasolták, hogy a termelőszövetkezeti területi szövetségek, amelyek mind hatékonyabban dolgoznak, tegyék általánossá a tagi érdekeket kifejező jó belső szabályozásokat is. A felszólalók elismeréssel szóltak a tudományos eredményekről, ám rámutattak: célszerű fokozni a kutatók közvetlen Napjainkban egy hektár területen kétszer annyit termelnek, mint húsz évvel ezelőtt, és egy- egy mezőgazdasági dolgozó munkája ma négyszerte termelékenyebb, mint amilyen volt egy generációval korábban. Az egy főre jutó gabona- és hústermelésben a világ élvonalába küzdöttük fel magunkat. Kifejtette: az eredmények kedvező hatással voltak parasztságunk életére. A mind ésszerűbb, szervezettebb és szorgalmasabb munka nyomán fokozatosan kiegyenlítődött az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók jöérdekeltségét az új eredmények gyakorlatba vételénél. Rámutattak arra is, hogy bátorítani kell a külföldön már kidolgozott jó módszerek, eljárások átvételét, mindenekelőtt a túlságosan időigényes kutatásoknál. Elismeréssel szóltak az ifjúságnak a szövetkezeti mozgalomban betöltött szerepéről. A vitában felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. vedelme. A termelőszövetkezeti tag mind a munkában, mind a társadalmi megbecsülésben az üzemi munkás egyenrangú, azonos megítélés alá eső társává vált. A téesz-tagok társadalom- biztosításból eredő ellátása megközelítette a más dolgozó rétegekét. Falvaink jellege, külső képe gyökeresen megváltozott. A közművesítés lehetővé tette az új vagy átépített otthonok, kertes családi házak korszerűsítését. Az Elnöki Tanács elnöke ezután megemlékezett a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőiről, majd a mozgalom előtt álló feladatok kapcsán kifejtette, hogy a mezőgazdaságnak meg kell küzdenie saját gyengeségeivel is; a munkafegyelem és a szervezés egyenetlenségeivel, és azzal is, hogy a felhasznált anyagok és eszközök ára emelkedik, néhol még a maradi nézetekkel is; a szocialista elvek indokolatlan, megalapozatlan féltésével és a vállalkozási kedv elgáncsolásával. „Hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy versenyben állunk, éspedig nemcsak önmagunk múltjával és lehetőségeivel, hanem a világpiac szigorú értékítéletével is. Mindent meg kell mozgatni ahhoz, hogy a világpiac jelzéseire gondosan odafigyelve valódi és tartós piaci és üzleti kapcsolatokat létesíthessünk, és ezeket meg is őrizzük. Igen fontos számunkra a felelősséggel kezdeményező, az értelmes, a kockázatot is bátran vállaló, alkotói szellem kibontakoztatása. A jó példát a kiváló eredményeket elérő üzemek egész sora szolgáltatja. Az idei rossz időjárás ellenére is számos szövetkezetben termett hektáronként 6 tonna, vagy ennél is több búza, kukoricából pedig 10 tonna vagy e fölötti átlag. Ma már tudjuk, hogy ez nem a felső határ, és hogy a gyorsabb növekedésnek csupán a gazdaságosság szab határt. Ugyanakkor azonban — amint arra figyelmeztetett — sok gazdaságban akadnak még jócskán hiányosságok, amelyek megszüntetése újabb tartalékká válhat. Losonczi Pál a következőkben arról szólt, hogy az eredmények forrása a további fejlődés alapja, a pártnak elveiben következetes és folyamatosan megújuló agrár- és szövetkezetpolitikája. Ez a politika mindig számolt a reális lehetőségekkel és ezt az utat követi a jövőben is. Agrárpolitikánk megvalósulásának pillérei az intenzív fejlődés hordozói, a szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és téeszek, a mezőgazdasági termelés fejlesztését a jövőben is ezekre építjük, ám még több gondot kell fordítani a termelés, a feldolgozás, a kistermelés és a melléktevékenységek integrációjára. Szólt arról, hogy a jogos társadalmi igényeknek engedve, ha kanyargóson is, de utat tört magának a melléküzemági tevékenység. Ennek is tulajdonítható, hogy az idén mintegy 25 ezerrel nőtt a téeszben dolgozók szama. Munkájukkal valós társadalmi szükségletet elégítenek ki, s nem kell ettől félteni sem a szocializmust, sem a nagyüzemet. Foglalkozott a téesz-tár- sulások jelentőségével, a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésének igényével, majd arról szólt, hogy a szövetkezet nem csupán kollektiv gazdasági vállalkozás, hanem egyben társadalmi közösség is. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szövetkezeti tag nemcsak dolgozó, hanem tulajdonos is, aki a közös ügyekben a döntés jogát gyakorolja. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta a téeszek érdekképviseleti szerveinek korszerű munkastílusukból adódó eredményeit, egyebek között azt, hogy az utóbbi években a gondot okozó ellentmondások egész sorát vetették fel, és érlelték a megoldást, valamint a döntések meghozatalát. Ajánlásaikkal és állásfoglalásaikkal, a jó tapasztalatok közreadásával hathatósan segítették a szövetkezeteket a szigorúbbá váló gazdasági feltételekhez való alkalmazkodásban. Befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy a mezőgazdaság, így a téeszek dolgozói továbbra is jeleskednek majd az elkövetkező és az eddigeknél semmivel sem kisebb feladatok megoldásánál. A vitában szóltak még a szövetkezetek szociális ellátásáról, a szakszervezetek szerepéről a téeszekben. A társulásokról és a fiatal szakemberek helyzetéről is. A beszámoló feletti vitával a kongresszus szombaton folytatja munkáját. A termelőszövetkezetek bebizonyították életképességüket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke felszólalt a mezőgazda- sági szövetkezetek IV. kongresszusán. lUyíkolaj Tyihonou nyilatkozata (Folytatás az 1 .oldalról) Bűvül a műszaki együttműködés is. Szovjet szakemberek vesznek részt a Paksi Atomerőmű építésében, szénbányák feltárásában, a Dunai Vasmű kokszolóműjének és más üzemegységeinek létrehozásában. Az új ötéves tervidőszakban 25 ipari üzem épül fel Magyarországon a Szovjetunió közreműködésével. Ugyanakkor Magyarország is részt vesz hazánk számos létesítményének építésében. A gazdaságosság és a termékek jó minősége jellemzi azokat a baromfitelepeket is, amelyek magyar közreműködéssel épültek a Szovjetunióban. Ezek a híres bábolnai rendszer szerint működnek. A Szovjetunió és Magyarország között az ipar területén számos szilárd kooperációs kapcsolat jött létre. Ilyen együttműködést alakítottunk ki például az autóiparban, a vegyiparban, a szerszámgépgyártásban, valamint a közlekedési gépgyártás és az elektronika területén. Jól példázza az integráció hatékonyságának magas fokát a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény, valamint az olefinprogram keretein belül kialakult együttműködés. Ezeknek a kapcsolatoknak a továbbfejlesztése lehetőséget nyújt arra, hogy még jobban kielégítsük országaink növekvő igényét számos ipari és mező- gazdasági termékből, nyersanyagból és különböző közszükségleti cikkekből. A szovjet—magyar együttműködésben fontos új szakasz nyi- lik a termelés szakosítására és a kooperáció fejlesztésére irányuló, 1 S>90-ig szóló hosszú távú programmal; az 1981—1985. évi tervegyeztetés eredményeivel, valamint az új hosszú távú kereskedelmi egyezménnyel. Célunk, hogy a szovjet és a magyar vállalatok termelési kapcsolatai hatékonyak legyenek, és megfeleljenek azoknak a feladatoknak, amelyek meghatározzák a Szovjetunió és Magyar- ország gazdasági fejlődését. Ez teljes mértékben megfelel azoknak a megállapodásoknak, amelyek Leonyid Brezsnyev és Kádár János között jöttek létre ez év nyarán, a Krímben. Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozói és megbeszélései mindig új lendületet adnak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság barátsága és együttműködése további fejlődésének. Országaink együttműködése minden területen, így a gazdaság, a politika, a kultúra területén is megfelel a szovjet és a magyar nép érdekeinek. Ennek az együttműködésnek eredményei gyümölcsözőek és segítséget nyújtanak nekünk abban, hogy sikeresen oldjuk meg a szocializmus és a komunizmus építésének feladatait. Mintegy kilenc évvel ezelőtt volt alkalmam első ízben Magyarországra látogatni, és ha a mostani látogatásunk nem is volt hosszú még ilyen rövid idő alatt is tapasztalhattuk, milyen kedvező változások mentek végbe a magyar dolgozók életében az elmúlt évek során. Megszilárdult a szocialista Magyarország gazdasági ereje. Új, hatalmas létesítmények születtek az országban, fejlődnek az ipar korszerű ágazatai és a mezőgazdaság. És nőtt a dolgozók életszínvonala. A szocializmus építésében elért sikerek a magyar nép fáradhatatlan munkájának eredményei, amelyeket a magyar dolgozók a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításával, a párt élén Kádár Jánossal, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségével, a következetes internacionalistával, értek el. Tiszta szívből kívánjuk a magyar dolgozóknak, hogy sikeresen teljesítsék az MSZMP XII. kongresszusa által kitűzött új feladatokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja tevékenységében, az egész szovjet nép életében a legfontosabb feladat a párt XXVI. kongresszusán elfogadott történelmi határozatok végrehajtása. A kongresszus új távlatokat jelölt meg a kommunizmus építésében, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott küzdelemben. A közelmúltban tartotta ülését pártunk központi bizottsága. A plénu- mon felszólalt Leonyid Brezsnyev. Beszédében mélyrehatóan elemezte a helyzetet és kitűzte az elsőrendű fontosságú feladatokat, megjelölve azok megoldásának útjait. A XXVI. kongresszuson elfogadott, országunk gazdaságitársadalmi fejlesztésére irányuló határozatok megvalósítása tervszerűen, jó ütemben folyik. A XI. ötéves terv sikeres teljesítéséért és túlteljesítéséért kibontakozott széles körű össznépi szocialista versenymozgalom jó eredményeket hoz. A kongresszus határozatainak megfelelően nagyszabású szociális programok megvalósításához láttunk hozzá. E programok teljesítése lehetővé teszi a szovjet emberek életszínvonalának emelését. Gyors ütemben halad a lakásépítés, továbblépünk az egészségügy, az oktatás és a kultúra terén. Népünk optimizmussal, a saját erejébe vetett hittel kezdte az új ötéves tervet. Természetes, hogy a szovjet emberek alkotó munkájának legfontosabb területe a gazdaság, a gazdasági építőmunka. Kulcsfontosságúnak tartjuk az olyan feladatok megoldását, mint a lakosság szükségleteinek még teljesebb kielégítése; a fűtőanyag-energetikai komplexum sikeres fejlesztése; a tudományos-technikai haladás meggyorsítása; a gazdaságirányítás tökéletesítése, az egész népgazdaság hatékonyságának növelése. Legfontosabb feladatunk, hogy gazdaságunk valóban gazdaságossá váljon. Pontosan ezt a célt tűzte ki pártunk XXVI. kongresszusán Leonyid Brezsnyev, és ennek végrehajtásán fáradozik pártunk, minden szovjet ember. Meg kell mondanom, hogy ezeket az óriási feladatokat gyakran bonyolult feltételek között kell megoldanunk; erről pártunk központi bizottságának novemberi plénumán is szó volt. A kedvezőtlen hatások egyike, mint önök is tudják, a nemzetközi helyzet kiéleződése. Mindez bizonyos nehézségeket jelent a XI. ötéves terv teljesítéséért folyó munkánkban. Új ötéves tervünk feszített terv, amely kitűzi a kommunizmus építésének távlatait. De ez reális terv, és minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy sikeresen teljesítsük. A Szovjetunió népeinek alkotó energiája, tervei és szándékai arra irányulnak, hogy az emberek a béke és a haladás körülményei között élvezhessék munkájuk gyümölcsét. Ez a magasztos, nemes cél határozza meg külpolitikánkat is. A két ellentétes társadalmi rendszer békés egymás mellett élése, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása, a kölcsönösen elfogadható megoldások keresése, — ez az az út, amely reményteljes távlatokat nyit az egész emberiség számára. A Szovjetunió, a szocialista közösség következetesen kinyilvánítja ezt a szándékát. Fontos lépéseket tesz az enyhülés, az igazságos és kölcsönösen elfogadható megegyezés elérése érdekében, amely a béke és az talános biztonság ügyét szolgálja. Meggyőző erővel bizonyítja ezt Leonyid Brezsnyev legutóbbi látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban. E látogatás során, amely az év legfontosabb külpolitikai eseménye volt, Leonyid Brezsnyev rendkívül fontos javaslatokat tett a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetekről. Ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása lehetővé tenné Európa számára, hogy elinduljon a nukleáris fegyverzetek csökkentésének, mégpedig radikális csökkentésének útján. Mi több, a Szovjetunió síkraszáll azért, hogy Európa a nukleáris fegyverek valamennyi fajtájától megszabaduljon, mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. Ez lenne a valódi, mindkét fél számára igazságos „nulla" megoldás. Az új háborús tervek, amelyeket a nyugati reakciós, militarista körök dédelgetnek, — őrültség és az emberi- séq elleni bűntett. Ezért határt kell szabni az Egyesült Álla- mok és a NATO agresszív körei által szított fegyverkezési hajszának, és arra irányuló kísérleteiknek, hogy egy nukleáris konfliktus esetén Európa a „túsz” szerepét játssza. És azt is látjuk: Európa néoei nem akarják tétlenül szemlélni, hoqy a kontinensünkön kialakult helyzet még veszélyesebbé váljék. Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatásának széles körű visszhangja, a nyugateurópai országokban az új nukleáris rakéták telepítése ellen tiltakozó tömegmozgalmak erőteljes kiszélesedése arról tanúskodik, hogy a népek békét akarnak, nyugodtan akarnak dolgozni, és biztosak akarnak lenni a holnaoban. Egyetlen kormány, egyetlen felelős politikai személyiség sem hagyhatja figyelmen kívül a Szovjetunió békejavaslatát, a népek szenvedélyes békeváqyát. Itt a széo szavak mit sem érnek. Gyakorlati tettekre van szükség. Kontinensünk államai két különböző — szocialista és kapitalista — társadalmi rendszerhez tartoznak. Az ebből fokadó nézeteltérések ellenére Európa — Leonyid Brezsnyev szavait idézve — közös otthonunk. Mindent mea kell tennünk, meg kell találnunk a politikai akaratot és bátorságot magunkban a'hhoz, hoay meavédjük a békét, az emberiség legnagyobb kincsét. A Szovjetunió, Magyarország, a szocialista közösséa országai elkötelezték magukat a béke eszméje mellett. Terveink békés körülményeket feltételeznek. Semmi sem idegenebb tőlünk, mint az, hogy jólétünket más népek rovására hozzuk létre. Biztosan tudjuk, hogy a Szovjetunió és Maqyarorszáa, testvéri pártjaink és néoeink együtt foanak haladni e nemes cél felé. Nyikolaj Tyihonov véqül kifejezte azt a meggyőződését, hoqy a szovjet és a magyar nép a jövőben is közös erővel, sikeresen halad a szocializmus és a kommunizmus építésének útján, a béke útján, s a Maavar Népköztársaság minden dolgozójának boldogságot, jólétet és sok sikert kívánt. (MTI)
