Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

1981. december 12.

Képújság 3

Az üzem: a tejcsarnok

lehet. Megy most ugye ez az energiatakarékosság., csak1 vigyék, airnit találnak.,.,

iMár vagy nyolcán álldogálunk a boltban: „Csak bejöttem megnézni, hogy ki az az idegen" — mondja az éjjeliőr, és meghagyja, feltétlen, keressük meg a szarvcisma-rhatele- pen, most siet, mert kezdődik a munkaidő.

A bolt mellett a tejház: épp véget ért az esti műszaki. Györ- fi 'Gyuláné tejkezelő a kannákat mossa: a- víz hidroforból jön. Tizenheten .szállítják naponta a tejet, huszonhárom tehéntől. Tejátvétel: reggel és este. Itt lelhet venni házi tejet is: vagy húsz embernek ez a- rendes esti programja. Kedden reggel száz, este meg 110 liter tej jött össze. A zsírtól függően fizetnek 6,20-tól 7 forint 64 fillérig. A tejcsarnok a faluban valóságos üzem: itt mérni kell, kimutatásokat készíteni, számolni é s nyilvántartani. Legutóbb a legerősebb tejet Gecő József hozta., a Jég többet Palló Lázár. IMég az .idősebbek tartanak leginkább tehenet, Bátor Vi'l mosók peldáuli

A bejárónál a szó szoros értelmében bokáig Süllyedünk a sárba. A gang három keram-it- kocka széles, o konyhában ég a villany és a- tűz.’, Hátát a kályhának vetve 'ül a szobaajtó küszöbén Bátor néni: tévét néz.

— Mit csinált ma egész nap?

— Hétkor keltem, s aztán meg melegítettem o . csimkepör- költet, még vasárnap vágtáim, abból maradt. Aztán darát forráztam, moslékot melegítettem, s eninii adtam a három hízónak. Majd felmostam a konyhát, sáros örökké, kijár az ember az udvarra. S aztán főztem Jorump. lilevest Ebéd után ledőltem a sezlonra, s pihentem egy órácskát. S majd újra etetés, ezután diót törtünk az emberrel. Estére tojást sütöttem és tejet ittunk. Az e.miber ellátta a. tehenet, a Lenkét, most meg odaát van- o csárdában. Én meg itt egyedül. Hát gyerekünk van, de csak kettő a falubani.. — mondjai, és összekulcsolja az ölében a kezét.

Megyünk a telepre.

Az éjjeliőr házikójában 3 szék, két lóca., fogas, hatrészes, szürke va-sszekrény, rajta matrac. Ez alighanem nappali öltöző lehet.: Az asztalon, a. műanyag zsinórral meghosszabbított fülű aktatáska mellett telefon. A másik éjjeliőrt lehet rajta hívni.. Szentes István 1951 óta téeszben dolgozik, fogatos, most csak helyettesít.

— Nagyvej-kén három pár ló van, m.i csak akkor hajtjuk, ha a téesznek dolgozik. Ha a háztájinak, akkor o gazda gyeplőzik.

— Mit csinált tegnap éjjel?

— Ráértem, hát megszámoltam a bikákat: a nagy istállóban 91 van.. -Em-itt a kis istállóban 26 üszőt olvastam meg. A többit ma éjjel számolóm meg, ezért hoztam magammal az elemlámpát.

— Mi lesz a, vacsora?

— A feleségem faisírtot ta- ri-sznyázott, .meg két almát. Éjfélkor megeszem.

— Lehet itt aludni?

— Már hogy képzeli? Az ördög sohase alszik! Még kiengedi valaki a: borjakat, s mi lesz akikor?-Este hét órai, egyedül a kocsmáiban zajlik az élet. Zajlik? Négyen kártyáznak, ketten csöndesen, -beszélgetnek, néhányon egyedül -üldögélnek, a kezükben sörösüveg.

„Vejkétől őzt is elvették, amit adhattak volna” — mondja a pultnál az asszony. Meliékönyö- kölök, hallgatom.

A faluban egy éve nem volt mozi, a búcsúi bált meg pont akkor tartották, mikor Tevelen. Egy hónap alatt három fiatal házaspár költözött Bonylhádra. ‘ A könyvtár szerdán van nyitva: délután háromtól ötig. „'Lassan úgy lesz, hogy kimegy az ember az utcára, és nincs, akinek köszönjön” — mondja rekedtes hangján.

Lassan vége ennek az estének 1st A kocsma- csöndes, részeg ember nincs, okik Itt vannak, ai napi munka után isznak valamit, és sietnek hazafelé. Csupán egy kék ruhás embernek von számomra, halaszthatatlan- mondánivalója: „Én csak akkor sírok, ha eljátsszák a rádióban a- nótámat”. S halkan dúdolni kezd egy ismeretlen dalt.

D. VARGA MÁRTA Fotó: BAKÓ JENŐ

Este Nagyveikén

A boltban, este hatkor

A városbain-, ohon-nét in.du. ' lünk, az utcán- alig lehet -lépni. A hivatalokban most ért véget a mumka-idő, moziba sietnek a kamaszok, -ballagnak hazo a kisiskolások, hegedűtokot cipel egy szemüveges kisfiú. -Délután öt óra van, teljes a sötétség.

Mikor kezdődik- az este faluhelyen-? Milyen az élet ilyenkor öt után- „túli az elágozón", Nagyvejkén? -Fényárban úszik a bolt, talán ez a -községben a legvilágosabb hely. A boltos készséges, mindent megmond, csak arra kér: -Ne írjuk le a nevét és ne fényképezzük,

— Szégyen, az, ha- valaki nyilvános helyen szerepel?

— A faluban megszólják, aki mutogatja -magát. 'Én mindig zárkózott ember voltam, nem szeretem, ha reklámoznak - mondja és hellyel kínál a pult mögött: „Még azt mondják, hogy ülőhelyet sem adtunk.”

— Mi volt -ma a faluban a legnagyobb esemény?

— 'Nem, nem volt semmi,

— Született-e valakinek gyereke, von-e halottjuk?

i— Nem, nincs egyik se.

— Érkezett-e régóta távol élő ma 'haza o falujába?

— Nem. tudok róla.

— Mégis-, vaila-m'i csak kellett, hogy történjen I

— Nyulat szállítottak. Elvitt az áfészes ember vagy hatvanak.

— Mennyi volt a forgalma?

— Hatezer forint.

— Mit vesznek leginkább?

— Napi cikkeket, kenyeret, tejet, mosóport, és mindenből fogy egy kevésbé. Szalámit most már nem kérek, mert -megkezdődött a disznóvágás, és nem viszi a- nép a boltit.

Zöld pufaijkás férfi jön: a középen álló olajkályha fölött melengeti a -kezét. Ö a mezőőr, és Szentes Imrének hívják. Büszke o kávédarálóra.

— Ha nem igaz, száradjon ki a -két szemem: ezt a kávédarálót én harcoltam ik.i a falunak. -A szénkefés otthon ugye mindig tönkrement

— -Mit csinál télen a mezőőr?

— Körbe van véve ai falu erdővel, arra- vigyázok. Egyesek képesek lennének levágni a húszéves fenyőfa csúcsát -karácsonyfának. Tavaly el is kaptam egyet: nem idevalósi, vidéki volt az i-IJető. Sűrűén találkozók -rőzsegyűjtővel, viszik a száraz gallyat, meg a- fát, ami kidőlt. De csak gyűjthetnek, fejszével bemenni az erdőbe nem

Bátor néni: Elment ez a nap is

Az éjjeliőr a telefonnál

Mit várunk a kisvállalkozásoktól ? IV.

Lehetőségek

Hosszú időn át elsősorban a kiegészítő tevékenység jövedelemszerzési lehetőségeit firtattuk. Észre sem vettük, vagy bagatellizáltuk a tényleges társadalmi szükségletek rugalmas kielégítését, a többletjövedelem mögött a jelentős többletmunkát. A lángost szerettük, a lángossütőt nem. A különböző szemléletbeli torzulások jelenleg is hatnak, nehezítve a kormányzati döntések megértetését, elfogadtatását.

Bármilyen szűk kört is érintsenek az indokolatlan jövedelmi aránytalanságok, nagy társadalmi ellenkezést váltanak ki, anyagi, erkölcsi és politikai károkat okoznak. Helyénvaló tehát a határozott adminisztratív fellépés, a törvényes szigor a visszaélésekkel szemben. Ám ezek a gazdaságon kívüli módszerek hatástalanok, ha az átlagosnál nagyobb, de nem kiugró jövedelmek forrása a monopolhelyzet. Ilyen esetekben a kínálat növelése, a termelők, a szolgáltatók versenyeztetése a jövedelemszabályozás hatásos eszköze. Ezért, például a tanácsok a jövőben nem korlátozhatják majd a kisipari működési engedélyek kiadását, csupán a törvények, a jogszabályok betartását ellenőrzik majd.

Az adózás, a személyi jövedelemszabályozás és más előírás révén igyekeznek elejét venni mindenféle munka nélkül szerzett vagy a teljesítménnyel nem arányos jövedelem képződésének. Azokban a kisüzemi szervezetekben, amelyekben részjegyek, célrészjegyek jegyzésével, vagy személyi tulajdonban lévő termelő- eszközök révén áll össze az induló vagyon, a „tőke", nem lehet a munkanélküli jövedelem- szerzés forrása. Először azért, mert a munkavégzés a „részvényesek" számára kötelező. Másodszor azért, mert a szabályok értelmében az év végi osztalék a bevitt eszközök, illetve részjegyek értékének legfeljebb a 8 százaléka lehet. Mint ismeretes, tartósan lekötött takarék után is (betét, takaréklevél) fizethető 7 százalék kamat.

A központi szabályozás nem teremt sem előnyös, sem hátrányos helyzetet az új szervezetek számára. így a nagyüzemekhez hasonlóan lehetővé teszik és anyagilag elismerik, magasabb jövedelemmel honorálják a több és jobb munkát. Bizonyosra vehető, hogy ezzel a lehetőséggel az új szervezetek következetesebben, rugalmasabban élnek majd. A kistermelés, a kiegészítő gazdaság differenciált — köztük esetenként kiugró — teljesítményei és jövedelmei kihívást, olykor politikai színezetű feszültségforrást teremthetnek, mivel a nagy- szervezeteknél gyakran erőteljes nivellálódási törekvések érvényesülnek. Ezek a jövedelmi feszültségek azonban összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak az érdekeltségre, az ösztönzésre, a teljesítményekre.

Ami a kisvállalkozások gazdasági kockázatait illeti, ezeket kizárólag a résztvevők viselik. Rossz gazdálkodás, vagy a változó piaci feltételekhez való nehézkes alkalmazkodás esetén ugyanis nem segít az állam, a kisszervezeteknek kell fizetnie a veszteséget. A kis- kollektiva éppen méreteinél fogva, csőd esetén megszűnhet, vagyona kiárusításra kerülhet, de más tevékenységre átállhat. Éppen az öníinan- buktatókkal

szirozó jellege és érdemi kockázatvállalás miatt valószínűleg kevesebb lesz a gazdasági patthelyzet. Azzal persze számolni kell, hogy a kisvállalkozások érzékenyen és gyorsan reagálnak nemcsak a piaci hatásokra, hanem a közhangulatra is. Ezért álljunk a kisszervezetek mellé, de azok népszerűsítésével ne keltsünk illúziókat.

Zsákutca, csapda akkor alakulhat ki, ha eltúlozzák a kisvállalkozások szerepét, jelentőségét, lehetőségeit. Sokáig a nagyüzemek előnyét, fölényét egyoldalúan értelmeztük, hirdettük, s a kisüzemek létjogosultságát kétségbe vontuk. Most kisért a másik véglet. A kisszervezetek lehetőségeinek, szerepkörének eltúlzása, a nagyüzemek lebecsülése jelenleg reális veszély. Mindenféle szembeállítás hibás és káros: a nagy- és kisvállalatok, szövetkezetek nem kizárják, hanem feltételezik, kiegészítik egymást. A vállalkozás méretéből adódó előnyök akkor érvényesülhetnek, ha a tevékenységi kör testre szabott, a feladat, és a szervezet, a tartalom és a forma összhangja érvényesül. A méret — legyen az nagy vagy kicsi — hátránnyá válik, mihelyt a szervezet másra vállalkozik, mint amire hivatott.

A jelenlegi helyzetben az okozhatja a legtöbb gondot, ha kikerülnek a közfigyelem, a gazdaságirányítás reflektorfényéből az ipar és a mezőgazdaság fő ágazatai, élen járó nagyüzemei. Az ország gazdasági helyzetét, egyensúlyi viszonyait javíthatják az alakuló új szervezetek, de a megoldás kulcsa az élen járó nagyüzemek kezében van. Következésképpen az új vállalkozások az élen járó nagyüzemek javára, nem pedig rovására létesülhetnek és fejlődhetnek.

Nagyon fontos, hogy az ipar és a mezőgazdaság e vezető ágazataiban erősödjön a kezdeményezőkészség, az érdekeltség, kibontakozzék a demokratizmus, táguljanak az egyéni érvényesülés lehetőségei. Csak így előzhető meg, hogy eltúlozzák az alakuló új munkahelyek szerepét.

A gazdaság mikroszerkezetének újrarendezése kezdődik el 1982 januárjában.

Nem valamiféle elméleti absztrakció, vagy hipotézis gyakorlati kipróbálására készülünk. A nagy- és kisüzem szoros együttélésére a meggyőző, a hiteles példák sokaságát vonultatja fel a mezőgazdaság. Ne csak a háztáji és a közös kapcsolatára gondoljunk, hanem az eredményesen dolgozó ipari és szolgáltató melléküzemágak sokaságára. Ma már nehéz elképzelni nélkülük a lakosság ellátását, az ipari kooperációt. A többnyire hagyományos kisüzemi módszerek és az olykor országrészeket átfogó, európai színvonalú ipari termelési rendszerek jól megférnek egymással.

Ne féltsük a nagyipar se a kisvállalkozásoktól. Inkább bátorítsuk őket kezdeményezésre, a kapcsolatok építésére. A kis és nagy gazdasági szervezetek szoros kapcsolódása, közös érdekeltsége, összefonódása segítheti az előítéletek felszámolását. Az sem kizárt, hogy az ipari nagyüzem némely termelőszövetkezethez hasonlóan, a melléktevékenység jövedelméből tartja majd lenn a nem gazdaságos alap tevékenységet.

KOVÁCS JÓZSEF

Élő mült

Kiállítás és előadássorozat a múzeumban

Hosszú évekre visszamenően is alighanem a -legjelentősebbnek mondható kiállítás -nyílt teg-nap a megyei -múzeum emeleti nagytermében. A szerény „Régészeti kutatások Tolna megyében” cím alatt a megyében folyó -ilyen jellegű tudományos -kutató-- és fel-tárómuinka- legszebb eredményeit láthatják az érdeklődők időrendi sorban. A terembe lépve balra kell haladni, -így -először d-r. Z-albii1- Gaál -István országos jelentőségű mórágy—tűzkődombi kutatásaival ismerkedhetünk -meg. Ennek. legnagyobb szenzációja - a leletek mellett — -minden, bizonnyal Árpás 'Károly szöbrász- művés-z arcrekonstrukciója l-esz, aki egy itt lelt .koponyát „elevenített” megi, természettudományos pontossággal -megalkotva rég meghalt ősünk arcvonásait. Sorrendben Gá-blér Dénes munkássága -következik, aki 'Szakáiy—Rétiföldön egy római kori kelta- falut tárt fel. Ezt követi a féteőheténypusztai római erőd (Tóth Endre), majd a g.yönki avar temető és a szekszárdi Bogyiszlói úti -avar falu l-eleta-nyaga-. Mindkét utóbbi d-r. Rosn-er Gyula sokéves- munkája.

A magyar történelemibe - képletesen- szólva- — az ozorai várkastély kapuján léphetünk be (Feld István-). Végül a török kort d-r. Gaál Attila palánk] kis. erődfeltárása képviseli. A tárlókban mindenhol egyformán találunk edényma radvá-nyok-a-t, eszközöket, hc.s-zmá-l-at-i tárgya- kát, pénzeket. Ezek szerves kiegészítője a -nagyon s-zép fényképanyag-. További kiegészítésül szolgál majd az az öt tudományos előadás, melyeken a szakemberek szóba-n is beszámolnak -munkáikról.-Mindezzel és természetesen magával a kiállítással a m-ú. zeológusok -nagy elődjük, Wo- si-ns-ky Mór emlékének is tisztelegni akartak, aki ép-p száz éve kezdte el -korszakos jelentőségű tudományos -kutatásait megyénkben. A Wosinsky-emJék- pl-akettet .tegna-p, ebben, a- méltó -környezetben-, vehette át d-r. Csanádi György bátaszéki orvos ismert műgyűjtő és amatőr régész. A Régészeti kutatások Tolna megyében kiállítás január 31 --ig -lesz -megtekinthető.

ORDAS IVÁN Fotó: CZAKÓ SÁNDOR

Szobortöredék, mely az ozorai várkastély területén került elő