Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
XXXI. évfolyam, 291. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. december 12., szombat.------------------------------------------------------------——' M ai számunkból LEHETŐSÉGEK BUKTATÓKKAL (3. old.) ■ fi i '•m EMLÉKEK, ■»r. „ A TALÁLKOZÁSOK wm (4. old.) ^ -,•••,! Jfl OLVASÓSZOLGÁLAT ÉLŐ MÚLT (5. old.) (3. old.) A fejlődés alapja a párt következetes agrár- és szövetkezetpelitikája Megkezdődött a mezőgazdaság! szövetkezetek IV. kongresszusa Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői. A kongresszust Váncsa Jenő, a TOT al- elnöke nyitotta meg, majd a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. 16 százalékos növekedés Pénteken az Építők Rózsa Ferenc székházában megkezdte munkáját a mező- gazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa, amelyen 930 ezer szövetkezeti tag és 110 ezer alkalmazott képviseletében 500 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szabó István: Öt év alatt Szabó István bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodására ható külső tényezők összességében ugyan kedvezőtlenek voltak, mégis egész sor kedvező folyamat bontakozott ki a termelőszövetkezeti mozgalomban. A közös gazdaságok egyre inkább a bizalom, a megértés és a segítőkészség légkörében dolgoznak, munkájukat a társadalom fokozódó megbecsülése és rokonszenve övezi. Ezután így folytatta: — Az 1968. márciusi párthatározat, a XII. kongresszus állásfoglalásai és a kormány több intézkedése egyértelműen segítette az agrárpolitika céljainak megvalósítását. Tovább fejlődött és még inkább megszilárdult a szövetségi politika, a népinemzeti egység. Tisztázódtak a szövetkezeti tulajdonforma megítélése körüli korábbi félreértések. A párt fellépett és kitartott a szövetkezeti tulajdon egyenrangú szocialista jellegének, tartós és akár növekvő szerepének elismerése, továbbá sajátos vonásainak megtartása mellett. És ez korántsem elméleti jellegű kérdés. Nagyon fontos ez, mert megnyugtató elvi alapot teremt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenrangú partneri kapcsolatok szervezéséhez, a termelőszövetkezeti tagként, illetve munkaviszonyban végzett munka azonos megítéléséhez, és még sók egyéb lényegbevágó gyakorlati mezőgazdasági szövetkezeti probléma rendezéséhez. Egyértelművé vált, hogy a párt igényli a társadalomban meglévő különböző érdekek feltárását, egyeztetését, nyílt és demokratikus ütköztetését. Ennek megfelelően fokozódott az igény, hogy az érdekképviseleti szervek ismerjék és képyiseljék a szövetkezeti parasztság egyéni és kollektiv érdekeit, hogy a demokratikus politikai rendszer keretében azok szintén érvényesüljenek. Az is idetartozik, hogy megszűntek, de legalábbis lecsillapodtak a háztáji politika gyakorlati végréhajtásá- nak következetlenségei. Az agrár- és szövetkezeti politika nagy sikerét, a mezőgazdasági szövetkezetek munkájának nagy erkölcsi elismerését jelenti, hogy a nagyüzemi és a kisegítő gazdaságok továbbá a kollektiv és az egyéni vállalkozás szervezésére követendő példát, hasznosítható tapasztalatokat tudott nyújtani a népgazdaság többi termelőágazata, a szolgáltatások és a kereskedelem számára. — Egyértelmű támogatást és elismerést kapott, hogy hasznos, ha a mezőgazdasági szövetkezetek vertikálisan kiterjesztik és kiegészítik tevékenységi körüket, s a termelőerők kihasználásával és átcsoportosításával reális igények kielégítésére — saját kockázatukra — ipari, élelmiszeripari, építőipari, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozásokba kezdenek. Más kérdés, hogy ennek kibontakoztatását még fékezi egy sor anyagi, pénzügyi és szervezeti tényező — különösen a termék- feldolgozásét — és a meglévő vállalkozások fegyelmét és hatékonyságát is tovább kell javítani. 'Utalt arra: a TOT .nagy jelentőségűnek tartja, hogy 1980 óta a szabályozórendszer valamennyi mezőgazdasági nagyüzemi forma — az állami gazdaságok, a kombinátok, a termelőszövetkezetek és az agráripari egyesülések, stb. — gazdálkodási feltételeit egységesítette. így a különböző alakzatok versenyének a gazdasági szabályozás oldaláról most már egyenlőek a feltételei. Az egységes szabályozórendszer a vállalatok közötti együttműködést, az érdekeik összekapcsolását, a közös kockázatvállalást is megkönnyíti, csak még jobban kell élni a lehetőséggel. A TOT elnöke ezután az élelmiszertermelés stabilitásának jelentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak a közös gazdaságok érdeme, hanem olyan társadalmi teljesítmény, amelyben fontos tényező a munkás- osztály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkája. A mezőgazdasági szövetkezeti tagság nagyra értékeli és megbecsüli a társadalmi helyzetében bekövetkezett, több tekintetben történelmi jelentőségű változásokat, amelyek a szövetkezeti mozgalom számára is kedvező viszonyokat teremtettek. A TOT elnöke ezután a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményeit elemezte, öt év alatt 16 százalékkal növelték teljesítményüket a gazdaságok. Az állati termékek előállítását valamivel nagyobb arányban, mint a növénytermesztését. A tsz-ek a szigorúbb gazdasági környezetben is képesek voltak termelésük számottevő bővítésére. Az adatok azonban azt is bizonyítják, hogy a nettó termelésben, valamint a minőség és a gazdaságosság területén az előrelépés csak szerény mértékű volt, és a nyereség növekedésének üteme is elmaradt a termelésétől. Az egységnyi munkadíjra jutó termelés és a nyereség alig-alig változott, csakúgy, mint ahogy a fajlagos anyag- és eszközfelhasználás is csak kismértékben javult. Ez — a mezőgazdaság előtt álló új típusú követelményekhez képest — kevés. Nem vigasztalódhatnak a gazdaságok azzal a kétségtelen ténnyel sem, hogy amíg a termelésben felhasznált eszközök és anyagok ára 46, a me- zőqazdasági termékeké csak 26 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben. A világpiaci értékítélet ugyanis még ennél is szigorúbb és a magyar mezőgazdaság most már valójában ennek a „bírónak” az illetékessége alá tartozik, és éhhez kénytelen igazítani a mércét. Az egyik legsikeresebb ágazat a gabona- és iparinövénytermesztés, ezzel szemben például a szőlő-, a zöldség- és a gyümölcstermelésben gondok mutatkoznak, egyebek között az esetenként jelentkező terméstöbbletek teljes értékű hasznosításánál. Ezekben az ágazatokban az infrastruktúra hiányosságai is érződnek. A nemzetközi viszonylatban is figyelmet keltő állatitermék-termelés szakmai színvonala sem egységes, mert például a lehetőségeknél alacsonyabb színvonalú a tenyésztési, a tartási, a takarmányozási és az állategészségügyi kultúra. A mezőgazdaság gyenge láncszeme a megtermelt értékek megóvása, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés határterületein jelentkező feladatok ellátása. Kívánnivalók vannak a termékpályák megszervezésénél, emiatt különösen sok a veszteség. Szabó István utalt arra, hogy az élelmiszeriparban bekövetkezett szervezeti változások, több tröszt vállalatainak önállósodása kedvező a termelőszövetkezetek számára. Egyebek között azért, mert a decentralizáció erősítheti a termelők és a feldolgozóipar kapcsolatainak kooperációs vonásait és emelheti a kétoldalú szerződések rangját. A decentralizáció — amint kifejtette — segíti a monopolhelyzetből és a gazdasági erőfölényből adódó visszásságok megszüntetését. Ám a mezőgazdasági szövetkezetektől is együttműködési készséget kíván az új helyzet. Az ágazat teljes vertikumában kell gondolkodniuk és figyelembe keli venniük a feldolgozóipar által közvetített piaci igényeket ahhoz, hogy az új helyzet lehetőségeit előremutatóan hasznosíthassák. Foglalkozott a termelőszövetkezeti beruházások helyzetével, a gazdaságok közötti együttműködés fokozásának jelentőségével, majd szólt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlzottnak tűnő differenciálódásáról. Hangot adott annak: a jó termőhelyi adottságú, eredményesen gazdálkodó termelő- szövetkezeteknek sem ígéretesebb eleve minden vállalkozása, mint esetleg egy-egy kedvezőtlenebb adottságú és eszközökben szegény gazdaságé. A támogatások, a hitelek odaítélésénél hiba lenne kizárólag a vállalkozó gazdaság tőkeerejét és fizetőképességét vizsgálni, alapul venni. Adott esetben indokolt lehet a saját forrásokban szegényebb gazdaság vállalkozását előnyben részesíteni, még azzal szemben is, aki esetleg több saját erőt tud felkínálni. Erre a hitel- politikai elvek már adnak lehetőséget, de sajnos, ez a gyakorlatban kissé nehézkesen tör még utat. Arra is van lehetőség és ösztönzés, hogy a tőkeerős gazdaságok az eszközszegény üzemeknél is vállalkozzanak befektetésekre. Az alaptevékenységben — sajnos — ez a vállalkozói magatartás még ritka, alig vannak kézzelfogható eredményei. Szabó István a továbbiakban elmondotta: — A mezőgazdasági szövetkezeti tagok közérzete jó. Erről tanúskodnak az eredmények, a munkakedv, az egészséges munkaerőmozgás, a tartalmas ön- kormányzati élet, fiatalok érdeklődésének élénkülése, és még számos más jelenség. A (Folytatás a 2. oldalon.) Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke beszámolóját mondja. NDK-NSZK csúcstalálkozó Helmut Schmidt Berlinbe érkezett Pénteken délután háromnapos hivatalos látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. Az NSZK kormányfőjét és kíséretét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke üdvözölte a Berlin—sChönefeldi repülőtéren. Schmidt kancellárt útjára elkísérte Otto Lambsdorff gazdaságügyi miniszter, Egon Franke, a két német állam kapcsolataiban illetékes szövetségi miniszter és Günter Huonker, a kancellári hivatal államminisztere. A repülőtéri fogadtatáson az NDK részéről jelen volt Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer külügyminiszter és több más magas rangú személyiség. A repülőgépből kilépő kancellárt és kíséretének tagjait Erich Honec'ker üdvözölte, majd bemutatta nekik az NDK tárgyaló küldöttségének tagjait, akiknek szintén tevékeny részük lesz az elkövetkező hivatalos megbeszéléseken. A vendégek ezután gépkocsiba szálltak és Honecker államfő kíséretében a nyugatnémet küldöttség szállására hajtattak. Schmidt kancellár rezidenciája a háromnapos hivatalos látogatás idején a Wer- bellin-tó közelében fekvő Hu- bertusstock vadászkastély lesz. A vasárnap délutánig tartó csúcstalálkozó során Erich Honecker és Helmut Schmidt több alkalommal folytat majd négy- szemközti megbeszélést a Berlin közelében fekvő Werbellin- tó mellett. Előzetes jelentések szerint a megbeszéléseken elsősorban a kelet—nyugati viszonyról, az európai helyzetről és a két német állam kapcsolatairól lesz szó. Nyikolaj Tyihonov nyilatkozata jNyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke magyarországi látogatásának ibefejextével nyilatkozott a Magyar Televíziónak. A bevezetőben elmondotta: Magyarországi tartózkodásuk első pillanatától kezdve érezték, mennyire őszinte és milyen mély baráti érzelmeket táplálnak ‘Budapest lakói és valamennyi magyar dolgozó a szovjet nép, az Októberi Forradalom hazája iránt, majd átadta. Leonyid llljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének üdvözletét és szívélyes jókívánságait. Brezs- nyev e'lvtárs mindig nagy szeretettel gondol imagya.pországi látogatásaira, és magyar barátaival való’ találkozásaira — mondotta, s így folytatta: Mostani látogatásunk gazdag programját érdemi munka jellemezte. Szívélyes, elvtársi megbeszéléseket folytattunk Kádár Jánossal, a MagyarSzo- cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárával. Ba- ráti találkozóról került sor Losonczi Pállal, a iMagycr Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökével. Mindenre kiterjedő, gyümölcsöző tárgyalásokat folytattunk Lázár Györggyel, a magyar kormány elnökével. Emlékezetesek maradnak számunkra találkozásaink Fejér megye párt- és gazdaságii vezetőivel, ipari és mezőgazdasági dolgozóival. A megbeszélések és tárgyalások során olyan kérdéseket tekintettünk át, amelyek a jelen helyzetben országaink és kapcsolataink számára egyaránt fontosak. A tárgyalások légkörét az elvtársiasság és a kölcsö1- nös érdekeltség jellemezte. Éppen ez az, ami jellemzi a testvéri szovjet-magyar kapcsolatok szellemét. Ezek a kaipcsola- tök a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek, céljainak és elvi törekvéseinek azonossá- aán alapulnak a szocializmus és a kommunizmus építésében, a 'békéért és a dolgozó emberek boldogságáért folytatott küzdelemben. A megbeszélések és a tárgyalások során természetesen nagy figyelmet fordítottunk az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésre, amelynek fejlődése mind magasabb szintet ér el. A Szovjetunió-Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. A magyar külkereskedelem forgalmának 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítja. A Szovjetunió szállításai biztosítják Magyarország importszükségleteinek nagy részét, elsősorban hengerelt árura* vasércre, kőolajra, olajszármazékokra, valamint gyapotra, faárura és egyéb termékekre gondolok. 'Szeretném hangsúlyozni, hogy hazánk, valamint a testvéri szocialista. országok népgazdasági szükségleteinek kielégítése érdekében a Szovjetuniónak mind nagyobb mértékben, kell az energetikai és nyersanyagtermelő ágazatokba' beruháznia.. Elegendő megemlíteni, hogy a termelés azonos szinten tartása és fejlesztése érd ékében az új ötéves tervben ezekre az ágai. zatokra összpontosítjuk az ipar- fejlesztésre szánt összes beruházások 65 százalékát. Ez érthető is. A kőolajat, o földgázt, a szenet és az érceket most már az ország távoli, nehezen megközelíthető és gyéren lakott, északi és keleti vidékein termeljük ki. Mindez hatalmas ráfordításokat igényel. Országunk számára igen fontosak a magyar áruszállítások. Ezért lis nagyra értékeljük gazdasági és kereskedelmi együttműködésünket a testvéri Magyarországgal. Ugyanakkor Magyarország számára is nagy jelentőségű az o tény, hogy a. Szovjetunió vásárolja meg a magyar gépipar exportjának o felét. Országunkban számos magyar vállalat termékei igen népszerűek. A Szovjetunió útjain csaknem 70 ezer Ikarus autóbusz közlekedik és hírük kiváló. 'Nagy keresletnek örvendenek nálunk a különböző magyar vegyipari, élelmiszeripari, anyagmozgatási és szállítási., .valamint elektrotechnikai gépek és berendezések. örömmel említem meg, hogy o Szovjetunióba exportált magyar televízió- és rádiótechnikai felszerelések magas színvonala is hozzájárult a moszkvai olimpia sikeres közvetítéséhez. így ez az esemény Európáiban és az egész világon a nézők millióinak közkincsévé vált. (Folytatás a 2. oldalon.)
