Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

1981. december 10. Dániai választások Kilenc mandátumot vesztett a szociáldemokrata párt A kedden tartott dán parla­menti választásokon a kormány­zó szociáldemokrata párt je­lentős szavazatveszteséget szen­vedett, két kis párt pedig lát­ványosan növelte képviselőinek számát. A jobboldali polgári párták várt előretörése elma­radt. A szociáldemokrata párt az összesen 179 fős folketingben az eddigi 68 helyett csak 59 mandátumot szerzett, a kilenc mandátum elvesztése ellenére azonban (a szavazatok 32,9 százalékával) még így is az ország legerősebb pártja ma­radt. Anker Jörgensen miniszter- elnök szerdán benyújtotta szo­ciáldemokrata kisebbségi kor­mánya lemondását II. Margit dán királynőnek. A kabinet az ügyek vitelére az új kormány beiktatásáig hivatalban marad. A parlamenti mandátumhoz jutott kilenc párt között szer­dán megkezdődtek a kormány­alakítási tárgyalások, amelyek megfigyelők szerint igen nehéz­nek és hosszadalmasnak ígér­keznek. Megfigyelők véleménye sze­rint az uralkodónő valószínűleg Jörgensent bízta meg az új Jaruzelski tárgyalásai Wojciech Jaruzelski hadse- regtábornak, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök, szerdán találkozott három lengyel ka­tolikus szervezet vezetőjével: Ryszcrd Re ifi-fel, Kazimierz Mo- rawsikivail és Janusz Zablocki vaI, s az ország .kritikus helyzetével kapcsolatos kérdésekről tár­gyait velük. Zablockit a nap fo­lyamán fogadta Józef 'Glemp érsek, a lengyel katolikus egy­ház vezetője is. . (Mint a lengyel belügyminisz­térium (közölte, kedden, öt al­kalommal fordult elő, hogy mozgó vonatokból kisebb rob­banószerkezeteket dobtak ki. Az egyik a Kolobrzeg —Vorsó út­vonal mentén (betörte egy vasúti őrház ablakait. A szerkezetek egy nagyobb robbanást is okoztak, ugyancsak kedden, az egyik varsói pályaudvaron. kormány megalakításával. Jor­gensen arra kérte a királynőt, hogy csütörtökre hívja össze a Az utóbbi időszakban az im­perializmus soha nem látott mé­retű fegyverkezési versenyt akar a világra kényszeríteni, növelve ezzel o 'háború — a nukleáris katasztrófa — veszélyét. A há­ború ellen, .a (béke megvédése mellett emel szót a magyar 'Kommunista Ifjúságii Szövetség. A (KISZ KB felhívással fordul a magyar fiatalokhoz. A felhívás a többi közt hangsúlyozna: (Mi, magyar fiatallök, (hazánk legújabbkori történetének eddi­gi leghosszabb békés idősza­kaiban születtünk és nőttünk fel. A béke országépítő munkánk, alkotóerőnk záloga, egyéni, csa­ládi és nemzeti boldogulásunk feltétele; alapvető emberi jo­gunk, amelyet .minden erőnkkel óvnunk és védenünk teli. Még nem késő! Európa és a, világ békeszerető embereinek össze­fogásával megzabolázhaitó az pártok vezetőit és hallgassa meg elképzeléseiket az új kor­mány megalakításáról. imperializmus fékevesztett fegy­verkezési politikája!, megvédhe­tő a béke. De ai békét nem élég akarni, közülünk is min­denkinek munkával, tanulással és a haza védelmével, nyílt ki­állással tennie teli érte. iBékét, biztonságot, alkotó életet akarunk.. (Ennek érdeké­ben mondjunk nemet az Euró­pát pusztulással fenyegető kor­látozott nukleáris (háborúra, mondjunk nemet a neutron­bombára. Tiltakozzunk az ellen, hogy határainktól néhány száz kilométerre az Egyesült Államok — NATO-szövetségesel terüle­tén — újabb, hazánkat is fe­nyegető atomfegyvereket he­lyezzen elv A felhívást támogató aláírá­sokat a (KISZ (KB postacímére (1929 Budapest) léhet eljuttat­ni az erre az alkalomra kiadott levelezőlapon, s más formában december 23-iig. A KISZ KB felhívása PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke,v Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Fóti Ivánt, hazánknak a Török Köztársaságba akkredi­tált rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki a közel­jövőben utazik állomáshelyére. * A Lengyel Egyesült Munkás­kárt Központi Bizottságának meghívására december 6—9,-e között Varsóban tartózkodott az MSZMP pártmunkás-küldött­sége, Knopp Andrással, az MSZMP tudományos, közoktatá­si és kulturális osztálya helyet­tes vezetőjével az élen. FÓT Madame Monique Berlioux, a NOB igazgatója, aki október­ben látogatást tett a Fóti Gyer­mekvárosban, most sportszere­ket ajándékozott az intézmény kis lakóinak. A küldeményt dr. Csanádi Árpád, az OTSH elnökhelyettese adta át Varga Lajos igazgatónak. HANOI ünnepélyes teretek között át­adták a vietnami tudományos intézetnek a Magyar Tudomá­nyos Akadémia ajándékát: egy, a legkorszerűbb mérőműsze­rekkel felszerelt laboratóriumot. Ez lesz a legmagasabb színvo­nalú, ilyen jellegű laboratóriu­ma az indokínai országnak. PRÁGA Szerdán a Prágai Vár spa­nyol-termében összeült a CSKP Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén a csehszlovák nép­gazdaság jövő '"évi fejlesztési tervéről és hetedik ötéves ter­vének törvénytervezetéről szóló beszámoló megvitatása szere­pel. * A KGST-tagállamok szakszer­vezeti központjai szerdán Prá­gában befejezték tanácskozá­sukat, amelyen megvitatták a szakszervezeteknek a szocialis­ta gazdasági integráció elő­mozdítására irányuló tevékeny­ségét. A kétnapos nemzetközi értekezleten a magyar küldött­séget Gál László, a SZOT fő­titkár-helyettese vezette. AMMAN János Károly spanyol király szerdán rövid látogatásra a Vörös-tenger partján fekvő El- Aqaba városába érkezett, hogy találkozzék Husszein jordániai uralkodóval. jogok és emberek Az évfordulók és ünnepek alkalmat adnak arra, hogy az emberek elgondolkodjanak egy-egy esemény vagy intézmény jelentőségéről, az abban megfogalmazott eszmények sorsáról, alakulásáról. Ma, december 10-én az emberi jogok napja van. Harminchárom évvel ezelőtt az Egyesült Nemietek Szervezete elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely le­szögezte: „Az emberiség családja valamennyi tagja méltósá­gának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak el­ismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon.” Magától értetődő gondolat ez, valamennyiünk számára ter­mészetes és elfogadható. Mint ahogy természetes az élethez, az egészséghez, a munkához, a kultúrához, a szabad gon­dolathoz való legalapvetőbb emberi jog. Az emberek egyenlő­ségének gondolata ugyan nem új dolog, de ha meggondoljuk, alig néhány évtizede még a mi hazánkban is pusztíthatott a rasszizmus, az az őrült eszme, ami az embereket alsóbb- és felsőbbrendű fajokra osztotta. De hát az emberi jogok közé tartozik a női egyenjogúság is, s ki állíthatja, hogy e téren a Világon — vagy nálunk — minden úgy megy, ahogy azt a dokumentumok magasztos szavakkal megfogalmazták. A jogok biztosítása és a joggal való élés lehetőségeinek megteremtése olyan ügy, amit a szocialista államok elsőrendű kötelezettségeik közé sorolnak. A szocialista társadalom a pol­gári jogok közül törölte a kizsákmányolás jogát, s nem te­szi lehetővé egyes tagjai számára, hogy a köz ellen fordítsák jogaikat. Ugyanakkor nem lehet egyetérteni az emberi jogók szélsőséges értelmezésével. A nyugati világban felháborodást keltett — és méltán — az alábbi eset. Egy közismert, s bal­oldalinak tudott nyelvész-tudós vállalkozott arra, hogy egy hír­hedt fasiszta áltörténész munkájához előszót írjon. A szerző, többek között Hitlert akarta tisztára mosni, azt bizonygatva, hogy a haláltáborok nem léteztek! A nyelvész kijelentette: nem osztja a történész nézeteit, de őtőle (mármint a fasisztá­tól) sem léhet elvitatni a vélemény ismertetésének jogát... Nos, a mi társadalmunk, amikor elismeri a véleményformálás és -(kifejezés jogát, igenis megvonja azt azoktól, akik háborút, gyűlöletet, közösségellenes eszméket hirdetnek. Nem egyszerű dolog tehát az emberi jogokról beszélni — általában. Azért sem az, mert az élmúlt években az 1948-ban megfogalmazott Nyilatkozat politikai üggyé, a két világrend- szer ideológiai csatározásainak tárgyává vált. Elsősorban az Egyesült Államok vezető körei voltak azok, akik a sajátosan értelmezett jogokat akarták számon kérni a szocialista orszá­goktól, mindenekelőtt a Szovjetuniótól. „Hadjáratukban” fel­használtak minden eszközt, hogy lejárassák a szocialista rend­szert. Az emberi jogok védelmének ürügyén megpróbálkoztak azzal is, hogy beavatkozzanak a szocialista országok belügyei- be, s tanfelügyelői szerepben tetszelegtek a különböző nem­zetközi fórumokon, így most Madridban többek között az obstrukció ezen eszközévéi akadályozzák az európai bizton­sági tanácskozás előrehaladását. Időközben persze az is ki­világlott, hogy két élű propagandafegyverhez nyúltak, hiszen a legalapvetőbb emberi jogok — mint a munka joga — ko­rántsem érvényesülnek maradéktalanul a fejlett polgári de­mokratikus országokban; s az Egyesült Államok közeli szövet­ségesei között tartják számon a Föld legsötétebb, jogtipró rendszereit. Elég ha csupán két országnevet említünk: Dél- Afrika és Salvador. Az előbbiben a faji megkülönböztetés, a rasszizmus állami ideológiaként biztosítja a fehér kisebbség uralmát, Salvadorban a katonai kormány irtáhadjáratot foly­tat saját népe ellen, nem kímélve az egyházi embereket, sőt az észak-amerikai emberjogi aktivistákat sem. Egyik rezsim sem maradhatna fenn, ha nem lennének nagyhatalmú tá­mogatói I Az emberi jogok napja alkalmat ad tehát arra, hogy el­gondolkozzunk a világ ügyeiről és saját dolgainkról. Világos, a jogók deklarálása még nem elegendő, nagyobb feladat ezek­nek a jogoknak a megvalóstíása. MIKLÓS GÁBOR Emlékek, találkozások telek mellett egy évszázad alatt A szeptemberi felkelést vérbe fojtották. A nép a kegyetlen ter­ror előtt sem hajtotta meg a fejét. Milyen könnyű összefoglalni egiy ország, egy nép történel­mét, de milyen nehéz véglgélni, végigküzdeni. Ez az érzés Ra- za.rdzsikban, a Szeptemberi Zászló szerkesztőségében terí­tett először hatalmába', majd tovább erősödött bennem, ami­kor Botokban, a parti zánok bún­ké reiben jártam és o már em­lített templomiban láttáim azok­nak a paintizáinihősökinek a: föl­di maradványait, akik a fasiz­mus elleni harcban, népük sza­badságáért áldozták életüket. Georgi Dimitrovot a Lipcsei per című könyvből jól ismertem, de igazán akkor került hozzám közelebb, amikor egy pesti munkással — alki különben vala­mi kompresszort jött javítani íBurgaszba, és amíg várnia kel­lett ai repülőgépre, körülnézett egy kicsit Szófiáiban — együtt álltunk a Dimitrov mauzóleum előtt és figyeltük megmozdul­nak-e ai szóbornak tűnő kato­nák. Ö talán nem is sejtette, hogy miközben a katonákat fi­gyelem, arra gondolok, amit Dimitrov már 1948-ban Bulgá­ria -népe elé tűzött. A szocialis­ta rend korlátlan lehetőségei­ből, az ország természeti adott­ságaiból, a bolgár nép szorgal­mából, a Szovjetunióval és a szocialista országok testvéri ösz- szefogásábani rejlő erőből, az összefogás erejéből kiindulva azt mondta,: „...az ország ipa­rosítása, villamosítása és o me­zőgazdaság gépesítése útján 15—20 év -alatt kell elérni azt, amit más országok, más felté­értek el." Akikor e feladat teljesítése sok em(ber szemében, sodc ország előtt elérhetetlennek látszott. Vadéban elérhetetlen volt? Blagoev, az öntudatos bolgár proletariátus pártjának szer­vezője és vezetője. Az ő veze­tésével került lépésről lépés­re közelebb a bolgár nép a szocialista forradalom győzel­méhez. (Bárhol jártam, bárkivel be­szélgettem (mindenütt és min­denkor azt tapasztaltam: A szorgalmas (bolgár nép a párt vetésével a legmerészebb ál­mokat is valósággá varázsaitól Várna, nevét 1300 év óta is­merik. Dickens írta: „Ezt a vá­rost nem háiborúra, hanem bé­kére teremtették".. Várnai 'bájo­san. szép város. Az itt élők so­kat tettek mindigi a fejlődésé­ért, de igazi szépsége, nagysá­ga csőik a felszabadulás után bontakozott ki. Várna ma nagy ipari, mezőgazdasági, kulturá­lis és üdülőközpont. Iparának fejlődését egy adat is jól mu­tatja: ma egiy hónap alatt any- nyi ipari terméket gyártanak eb­ben a városban, mint 1939-iben egy éven keresztül egész Bul- góriá ban. £ gyorsan fejlődő, 1300 éve ismert városiból indult el az 1300 na-pos mozgalom, amely meghódította egész Bulgáriát. A cél: 1300 nap alatt teljesíte­ni az ötéves tervet. Itt teremtet­ték meg először az 1300 éves alapot. A város, a megye min­den dolgozója minden évben egy napi keresetét fizeti' be eb­be az alapba. Az így összegyűlt pénzből segítik befejezni, fel­építeni -az 1300 éves államiság­ra emlékeztető létesítményeket. ISok-sok kulturális, irodalmi, képzőművészeti, zenei rendez­vény keretében ünnepelték az 1300. évfordulót, de legbüsz­kébbek arra, amit a múltra, em­lékezve a mának, a jövőnek te­remtenek. Különösen sokat tet­tek a munkahelyek környezeté­nek szépítéséért, a, környezet­védelemért. Az ő mozgalmuk­nak is köszönhető, hogy a. Fe­kete-tenger ma már a> világ egyik legtisztább tengere, hogy a Devnai Vegyi kombinát kör­nyékén mindössze ötszázalékos a levegő szennyezettsége. A kémia völgyének nevezik azt a területet, ahol nyolc vegyipari terméket előállító gyár, két kutatóintézet és egy villamos erőmű termel. A Devnai Vegyi kombinátban 14 ezer em­ber dolgozik. Külön lakónegye­dük van Várnában, szanatóriu­muk a tenger partján és a he­gyekben, saját technikumuk és szakközépiskolájuk biztosítja a szakember-utánpótlást, kutató- intézeteikben tudósok keresik az újabb vegyianyagokat. A munkahét ötnapos és minden olyan dolgozónak, aki veszélyes helyen végez munkát, évente húsz napot szanatóriumban kell eltöltenie. A kombinát egyik magas épü­letének a tetejéről (mutatták be belátható és bizony össze tel- a hatalmas, tiszta levegőjű ipar­telepet. Szabad szemmel alig lett szűkítenie az embernek a- szemét, hogy lássa' azt a távoli helyet, ahová a qyári kísérő ke­ze mutatott. Pedig nem valami kis építkezésre hívta fel a fi­gyelmet. Az akikor még csak épülő, (Bulgária 'legnagyobb ipari kikötőiére. Innen indulnak aizök-a komphajók, amelyek a Devnai Vegyíkambinát terméke­it tizenkét óra, alatt szállítják Várnából Ogyesszába. Ebben a kombinátban gondoltam végig: mit jelenthetett itt, ebben az or­szágban, ahol soha nem volt ilyen, vegyipart teremteni. Nagy erőfeszítésekkel nemcsak gyor­san, felépítették vegyipari üze­meiket; hanem gyorsan világ­hírnevet is szereztek. Az utóbbi időben évente átlagosain 18 százalékkal nőtt a» vegyipar ter­melése.' Ma, már ez az ágazat az ország ipari termelésének 16, az iparban' előállított nemzeti Jövedelmének pedig' 20 száza­lékát adja,. Ez az ipar évente egymillió tonna műtrágyát, 1,45 millió tonna (kaloiná'lt szódát, 235 ezer tonna különféle mű­anyagot, 95 ezer tonna műszá­lat és műselymet, 903 ezer te­herautó és 637 ezer személy- gépkocsi gumiabroncsot gyárt. Évente 194 ezer tonna ásvány- olajtermék, 53 ezer tonna olaj­festék és lakk, 48 ezer tonna szintetikus mosószer hagyja el a bulgáriai vegyiüzemetet. A vegyipar ma nem egészén két nap alatt termel annyit, mint amennyit a háiború előtti Bulgáriai egész évben termelt Több ötéves terven (keresztül ki­tartó, megfeszített munkával ju­tottak el odáig, hogy felépült itt Devnában Európa legna­gyobb, a világon, a harmadik helyen álló ka,Icimált szódagyár. Bulgária, ma az egy főre eső ktíllcinált szóda gyártásában vi­lágelső, nitrogén műtrágya (karbamid nélkül) és műszál- gyártásában, a kilencedik, kén- savtermelésiben pedig a tize­dik. A Devnai Vég yikambinát épí­tésében mi magyarok is részt- vettünk. Ennek fejében (kapjuk innen' az üveg- és alumínium­ipar fontos alapanyagát, ai kal- ciná'lt szódát 1982-ig. Ekkor a törlesztés lejár, de a, bolgár szállítások folytatódnak. Más termékekért kapjuk cserébe a kalcimált szódát. Idén a, teljes magyar szódakészlet kétharma­da érkezett o 'baráti (Bulgáriá­ból. (Folytatjuk.) SZALAI JANOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents