Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-10 / 289. szám
1981. december 10. Képújság 3 A tomerömU-ópItkezés Reaktortéri egyezség ti* A brigád befejez' még egy utolsó művetetefa A reaktortartály fölötti kairvasitag-ságú drótkötélen csüng a felsőblokk,. Lassan ereszkedik. A darus milliméteres mozdulatok kát kormányozza' helyére. Az egyik brigádtag rádión irányítja, a többiek pedig összeszokott mozdulatokkal segítenék. Alig egy hete, hogy itt jártunk, akkor pont a fordítottja történt. Az összeszerelt reaktor berendezéseit emelték ki. Ellenőrizték; ’S most újból összerakják. Tizenkét óraikor a helyére kerül a felső 'blokk. Lekötik o daruról. Jacsó István', ai Gyár. és Gépszerelő Vállalat szerelésvezetője mór ott toporog köröttük. — Lekötünk, aktán jövünk! - mondják o 'brigád tagjai.. Közben a vendégek — csehszlovák és szovjet szakértők — o tenyérnyi 'irodában várakoznak. Akis konténerház kicsinek bizonyul. Átmegyünk az öltözőszekrényekből kialakult szociális létesítménybe '(!). M ilyen. a> szociális létesítmény; 50 vagy 60 darab öltözőszekrényt körberáfotak. Egy helyen hagytak nyílást, oz a bejárat. Az így keletkezett tér közepére pedig asztalt raktak, körbe székekkel, ttt lőhet öltözni, enni, bnigádggyűlést tartani... Negyed egykor Jacsó István felolvassa a következőket: „Szociail i sta eg yüttm ű ködésí megállapodás. A mai napon a szovjet szakértők, o csehszlovák szakértők, valamint a. Gyár- és Gépszerelő Vállalat reaktorszerelői szocialista együttműködési megál- laipod'ást kötöttek, hogy az első blokk reaktortartályát 1981. december 23-a helyett 1981. december 18-rai, öt nappal a határidő előtt előkészítik cirkulációs mosatásra, Paks, 1981. december 8." Boldog György vezető szerelő A felolvasás után a szovjet szakértő mond pár szót, majd hárman aláírják a> megállapodást. A brigád a munkásgyűlés után aizonnal átalakul csoportértekezletté, ai csoportvezető elmondja, mit hallott a> vállalati értekezleten. Köziben azért még Jacsó Istvántól „(kihajtják” aiz elismerő szavaikat. Kell ai brigádérté keléshez. Jacsó István sietne, de muszáj elmondania véleményét. — íFiiúkl 'Mindennél többet mond, hogy ezt a .szerződést, a ható ni dő -m ódos ítá st kértük. Csak olyan, kól lékeivévaf lehet ilyen egyezséget kötni, akiknek a 'munkájával elégedettek vagyunk! Ez egyenes beszéd, tetszik is a- „fiúiknak”., 'Pór perc alatt végeznek az értekezlettel, s rohamnak ebédelni. Az előbbiek rövid tíz perc alatt játszódnak le. Minek sok időt elhasználni,. Vállalták a munkát és kész. Egy mondat még elhangzott, Jacsó István mondtat: — Amennyiben sikerül ezt az öt napot tartami, akikor szeretettel meghívok mindenkit, hogy fehér asztali mellett is „megtárgyaljuk.” a1 dolgokat. 'Erre többen felkapják o fejüket. Egy hang myamiaitékos'ítja: — Hallbtta mindenki? — ,Hallottuk I — mondják kórusban. * Mint említettem, a brigád tagjai! ebédezmi mentek. Pár szó erejéig o szovjet és a csehszlovák szakértők véleményét kérdezem o brigádról: Snajdr Ludek és Kreuzer Vladimir, a csehszlovák szakértők vezetői: — Olyan berendezéssel dolgozik most ez a brigád, amilyennel még nem találkoztak. Ismeretlen, számukra a reaktor. Azért vagyonik itt, a szállítók szerelésvezetői, 'hogy segítsünk ebben o munkában'. Ezt kötelességünk is, de azon felül is szívesen vállalkozunk bármire. — Milyen szerelőik a paíksiialk,? — kérdezem Snaljdr Ludekltől. — Van, köztük egy-lkét tapasz- tdlt, kiváló szakember. Hal a kettles blokkot ugyanez a brigád szereli,, akkor könnyebben fog menni o dolog. — íEz az első csehszlovák reaktor — kapcsolódik O' 'beszélgetésbe Kreuzer Vladimir —, és nekünk Is nagyon fontos, hogy kitűnően működjön. — Úgy tűnik, nagyon, jó viszonyban van a hármas: a magyarok, a szovjetek és a csehszlovákok,., (Nincs is vita? A kérdésen mosolyognak. — Azt senki sem 'hinné el, hogy ilyen naigy építkezésen Vita nélkül megy a munka, Az a lényeg, hogy ho veszekszünk is Jacsó István felolvassa a szerződéstervezetet Rogov Mihail Falejevics Kreuzer Vladimir, a Skodaszovjet szakértő export szakértője néha, soha sem a, személyeskedés megy, hanem a munka megoldatlan problémáit kell vitával vagy akármilyen eszközzel megoldani. A szovjetek reaktor üzembe helyezési vezető szakértője a kölcsönös megértésről beszél. Rogov Mihail Failejevics a, szervezettséget említi mint legfontosabb tényezőt. — Milyen a, szervezettség? — kérdezek vissza1. — Ha> azt mondom jó, az is igaz, de sokkal összetettebb a kérdés. A legfontosabb: létre tudtunk hozni egy olyan, fórumrendszert a, reaktorszerelésen, amely lehetővé teszi, hogy a napi problémákat meg tudjuk vitatni,, mindennap értékeljük a, végzett munkát, és azonnal reagálunk a vitás kérdésekre. — Milyen feladatokat kell elvégezni december 18-ig? — Van, bőven. Az aknatér csővezetékeinek szerelése, a központosító rendszer alsó vezetőSnajdr Ludek, az egyik csehszlovák aláíró sínjeinek szerelése, o reaktor akna előkészítése, a berendezéseik végleges megtisztítása1, a; aikn-a- és a tantálytfedél elhelyezése és -még egy csomó feladat vár a fiúkra. Boldog 'György vezető szerelő is az Auszténiit-brigádot — a -re- akt-or szerelőket — dicséri. üaesó István még egy pilla- naibra- -megállít: — A szakértők -ritkán, vámnál megelégedve. Ezzel -a társasággal! igen. Egyszerű szerződést -kötőt kedden délután, egy marokny magyar reaktorszerelő, a« őke- segítő szovjet és csehszlovál szakemberekkel, öt -nap előny szeretnének -nyerni. Ennyive előbb adják át a- Paksi Atom erőmű Vállalat üzembe helye zői-nek -a- reaktort. Az egész szerződéskötés alic negyedóráig tartott. A mun-k< már e-n-nél bonyolultabb lesz... H. J.-G. K. Helyére került a felsőblokk Mit várunk a kisvállalkozásoktól? II. Mire szerveződjenek? A sokféle jogszabályt gazdasági szakembereknek is nehéz áttekinteniük. A jogalkotók igyekeztek gazdag lormaválaszté- kot, nagy mozgásteret, hatékony szervezeti kereteket teremteni, az egyébként sokszinű és mozgalmas kistermeléshez, kiegészítő- tevékenységhez. Az új jogi keretekbe beépítették a meglévő szervezetek (szakcsoportok, polgári, jogi társaság, szerződéses üzemeltetések, stb.) korszerűsített formáit, s számoltak a különböző nagyvállalati igényekkel az alkatrész-gyártásban, a háttéripar kialakításában, a hatékonyabb belső érdekeltségi rendszer megteremtésében. Bizonyos jogszabályok pedig azért váltak szükségessé, hogy kellő összhangot teremtsenek az alakuló és a meglévő szervezetek, jogi keretek, között. Vegyük sorra a teljesség igénye nélkül a különféle kisszervezeteket kizárólag abból a szempontból, hogy milyen feladatok, tevékenységek elvégzésére alkalmasak. A kisvállalat dolgozói többféle szolgáltató-javító tevékenységet végezhetnek a megrendelőnél csakúgy, mint a műhelyben. (Például az építőipar területén, a gépjármüvek, a háztartási gépek és híradástechnikai berendezések javításában.) De szakosodhatnak kis sorozatú alkatrészek gyártására, speciális exportleladatokra, vagy import pótlására, találmányok, újítások hasznosítására, új technológiák elterjesztésére. A munkaigényes műszer- vagy ruházati iparban a kisvállalat létszáma nagyobb lehet az eszközigényes tömegcikk-, vagy háztartási vegyiparban pedig kisebb. A leányvállalat bővítheti az alapító anyavállalat termék- választékát, segítheti kapatitásának kihasználását. De az ipari vállalat alapíthat leányvállalatot önálló külkereskedelmi tevékenységének megszervezésére és végzésére, a kereskedelmi vállalat pedig ipari termelésre. Fővállalkozásra, kutatásfejlesztésre, kiskereskedelmi márkabolthálózat, illetve szervizhálózat fenntartására ugyancsak szakosodhat a leányvállalat. A kisszövetkezet feladatköre hasonló a kisvállalatéhoz, de ennek létrehozását magánszemélyek kezdeményezik, eszközeiket a tagok adják össze. Segítheti kisebb körzetek, települések ellátását, a lakossági fuvarozást, az üzemszervezést, a számítástechnika alkalmazását, stb. A gazdasági munkaközösségek csaknem mindenre vállalkozhatnak, amire a kisvállalatok és a kisszövetkezetek, csupán kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Mivel a tagok vagyontárgyaival gazdálkodnak, ezért kezdetben többnyire nem képesek nagyobb eszközigényű ipari termelésre. Így elsősorban a munka-, és főleg szellemi munkaigényes feladatokra összpontosítanak különböző szakemberek, fiatal értelmiségiek — főállásban vagy szabad idejükben. Tevékenykedhetnek: az oktatásban, a fejlesztésben, a műszaki és a magánlakástervezésben, az újítások, a találmányok hasznosításában, a lakossági fuvarozásban és személyszállításban, a számítógépes szolgáltatásban. Nagy jelentőségű humán szolgáltatásokat végezhetnek, ellátva a gyermekek, az idős korúak felügyeletét, ápolását. A vállalati gazdasági munkaközösségek a vállalati eszközök felhasználásával már az alkatrészgyártásban és a háttériparban is tevékenykedhetnek, gépkarbantartást, takarítást végezhetnek. Részt vehetnek a magánlakás-épitésben, felújításában is. Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot az Ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, illetve áfészek saját kebelükön belül hozhatják létre. Feladataik között szerepel a magánlakás-építés, -javítás, -karbantartás, a hiánycikkek gyártása, egyes alkatrészek felújítása, a szervezés, az újítások, találmányok hasznosítása, az elfekvő készletek, a használaton kívüli gépek, műhelyek, hulladékok hasznosítása, az energia racionális felhasználása, a környezetvédelem. E szakcsoportok tulajdonképpen mindennel foglalkozhatnak a mezőgazdasági jellegű és a kizárólag állami gazdálkodó szervezetek feladatkörébe utalt tevékenységek kivételével. A mezőgazdasági szakcsoportok mindenekelőtt a zöldség-, a szőlő- és a gyümölcstermesztésben, továbbá a gyógynövénytermesztésben, a kisállattenyésztésben, a parlagföldek, az üres épületek, az elfekvő gépek hasznosításában tevékenykedhetnek. A szerződéses üzemeltetésű, továbbá az átalányelszámolásos és a költségtérítéses részlegek a vállalat, a szövetkezet integráns részei, mégis viszonylagosan elkülönült és önállósult ellátó és háttérintézményei. A javító-karbantartó, az alkatrész- gyártó műhelyek, illetve a központtól távol eső. telephelyek működhetnek ilyen tormában. Lehetőség nyílik arra is, hogy a termelési folyamat viszonylag önálló részeit — a belső elszámolási és érdekeltségi rendszer keretében — egy-egy kollektívára bízzák, ahogyan ezt néhány állami gazdaságban és termelőszövetkezetben már eddig is megtették. A sokféle szervezeti forma és tevékenység szerepe, lehetősége igen eltérő. Az új gazdasági szervezetek közül kulcsszerepe van a kisvállalatnak, a kisszövetkezetnek és a gazdasági munkaközösségnek. Ami pedig a tevékenységi köröket illeti, a szolgáltatások érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. KOVÁCS JÓZSEF A szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szerdai ülésén többek között az általános iskolák szakosított tantervű osztályaiban folyó nevelő-oktató munkáról, a tehetséggondozásról tárgyalt, Vitéz Zsolt művelődésügyi osztályvezető előterjesztése alapján. A vb határozatot hozott egyebek mellett arról, hogy tervszerűbbé és folyamatosabbá kell tenni a beiskolázás előtti tanulókiválasz- tóst a szakosított tantervű osztályokba, s a világnézeti nevelés szempontjából jelentős természetismereti szakkörök megszervezésére nagyobb gondot kell fordítani. Ezenkívül az eddiginél több szakkör indítása szükséges az alsótagozatos tanulók számára. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezután az MHSZ és az oktatási intézmények együttműködéséről, a honvédelmi nevelésről tárgyalt, majd bejelentésekről döntött. »zekszárd Ülést tartott a városi tanács vb
