Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-09 / 288. szám
u Képújság 1981. december 9. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gyógyszer - külföldről Béres Ambrusné iNagyvejké- ■ről fordult szerkesztőségünkhöz panaszával: „Harminc éve beteg vagyok. A testvérem külföldről küldött már nekem gyógyszert két alkalommal is, de egyszer sem kaptam meg. Nekem nagyon nagy szükségem van ezekre a gyógyszerekre, miért küldik mindig vissza a feladónak?" A budapesti 14. számú Vám. hivatalból Baán Tibomé pénzügyőr százados, vámhivatal-pan ■roncsnak-helyettes válaszolt: „A panaszbeadványban foglaltaikat a 70. sz. 'Postahivatal Vámosztálya bevonásával kivizsgáltam. Megállapítottam, hogy a nevezett mindkét küldeménye nem eredeti, bontatlan kiszerelésű gyógyszert tartalmai, zott; így azt aiz érvényben iévő 39 1976. (XI. 10.) PM-KkM. sz. együttes rendelet T. sz. mellékletét képező Ajándék Vámtarifa végrehajtási szabályai 9. pontja értelmében belföldi forgalom számára vámkezelni nem lehetett. Amennyiben a bontott (nem vámkezelhető) gyógyszert tartalmazó küldemény egyéb árut nem tartalmaz, akkor a posta a címzett megkérdezése nélkül a, csomagot visszairányítja a feladónak. iHa az említett gyógyszeren kívül egyéb árut is tartalmaz a csomag, akkor a fenti postahivatal felszólítja a címzettet, hogy a nem vámkezelhető gyógyszer nélkül átveTelefonszámunk: 12-284 szi-e a csomagot, vaigy a feladó részére váló visszaküldését kéri. Átvétel esetén a vámhivatal a nem vámkezelhető gyógyszert kiemeli és megsemmisíti, bizottságilag, mivel belföldi forgalomba. olyan gyógyszer nem kerülhet, amelynek aiz azonossága nincs biztosítva.” Mikor kell honvédelmi hozzájárulást fizetni? Ifjú Borlbandi Gergelyné Zá- vodrál küldte a levelet: „Férjem 1981. január 1-én vonult be sorkatonai szolgálatra, 1981. szeptember 24-én szerelt le. Két gyermekünk van, akik 1979. július 11-én, illetve 1980. november 12-én születtek. Nagyon örültünk annak, hogy az új honvédelmi törvény bevezetésével csak rövid ideig lesz távol férjem. Azonban nemrégiben egy Határozatot kaptunk, mely szerint egy évig honvédelmi hozzájárulást vagyunk kötelesek fizetni. Az indoklás az, hogy férjem 11 hónapnál rövi- debb ideig teljesített szolgálatot. Jogos-e a fizetési kötelezettség?” A levelet a Magyar Néphadsereg Tolna megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságához továbbítottuk, ahonnan Maller Béla ezredes, parancsnok ar alábbi választ küldte: „A honvédelmi törvény honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelez minden olyan magyar állampolgárt, aki sorkatonai szolgálatot egyáltalán nem, vagy nem a jogszabály által meghatározott időtairtamban teljesít. Kivételt 'képez alz, ha a hadköteles keresőképességét 67 százalékban elvesztette, vagy oki honvédelmi 'kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség vagy rokkantság miatt vált katonai szolgálatra alkalmatlanná, A fent leírtak állapján Borlbandi Gergely mint 2 gyermekes családapa 12 hónap sorkatonai szolgálatra lett ibevo- nultatva 1981. 01. 04-éo, ugyanezen okból kifolyólag 1981. 09. 25-én leszerelték. A honvédelmi törvény értelmében honvédelmi hozzájárulás fizetésére 12 hónap időtairtaimra kötelezett, mert nem teljesített egy év vagy legalább 11 hónapot meghaladó sorkatonai szolgálatot. Tehát minden- olyan' hadköteles, bárhol teljesített is katonai szolgálatot, honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezett, ha nem a meghatórozott ideig teljesített szolgálatot. Az MlNVK. M, és Hadkieg. csoportfőnök 1980-ba,n megjelent intézkedése alapján o 8 hónap sorkatonai szolgálat után leszerelt kétgyermekes családapa az állandó lakhely szerinti tanács pénzügyi szak igazgatási szervéhez mérséklési kérelmet nyújthat be és ha anyagi, szociális helyzete indokolttá teszi, W méltányosságból a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok a- szakig, és pü. szervvel egyetértésben a honvédelmi hozzájárulás 4 hónapra való csőkké ötöséhez Ihozzájá ru I.” Átalánydíjas javítás özvegy Hovodzák Laljosné, felsőnyéki olvasónktól érkezett a javaslat: „Szolnok megyében már megoldották a gáztűzhelyek átalánydíjas javítását. Jó volna ezt a példát követni Tolna megyében is. hiszen sok egyéb előnye mellett a kispénzű nyugdíjasoknak igen kedvező lenne.” A levélre a- 'Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalattól Zongor Gábor főosztályvezető és Bódis József fő- technológus válaszolt: „Köszönettel vettük az olvasó javaslatát. Vállalatunk már foglalkozik az átalánydíjas javítás feltételeinek megteremtésével. A pénzügyi és műszaki problémák rendezése utón az átalánydíjais javítás rendszerének bevezetését széles körben szorgalmazni fogjuk.” Ml VÁLASZOLUNK Nappal iűtött Közlekedésről - közlekedőknek üzem A Nap földünk minden tájára sugároz energiát. Bár az egyes földrészek évente kapott energiamennyisége függ a földrajzi és klimatikus viszonyoktól, mégis mindenütt lehet többkevesebb napenergiát hasznosítani. Természetesen ahol évente mintegy 4000 órát süt a Nap, a hasznosítás egyszerűbb és olcsóbb, mint például Skandináviában, ahol csak 1200 a napsütötte órák száma, és a sugárzás intenzitása is kisebb. A napenergia egyik legfontosabb alkalmazási területe a vízmelegítés. Ha valamely felületet napsugárzás ér, annak hőmérséklete a környező levegőé fölé emelkedik. Ez a nagyobb hőmérséklet annak a következménye, hogy a felület elnyeli a napsugarakat. Ha a felületet üreges testként alakítjuk ki, és abbap vizet keringtetünk, akkor a víz felmelegszik. Hogy adott mennyiségű víz milyen gyorsan ér el egy bizonyos hőmérsékletet, attól függ, hogy mennyi hasznosítható hőt szállít a Nap, és milyenek az elemek (kollektorok, hőtárolók). A korszerű szolár-vízmelegí- tők két fő részből állnak: a kollektorból és a melegvíztárolóból. A síkkollektorok a vizet 50—80 C-fokra tudják melegíteni, de parabolikus sugárzásgyűjtőkkel ennél sokkal nagyobb hőmérséklet is előállítható. Amennyiben nagyobb mennyiségű meleg vízre van szükség, például ipari célokra, vagy kórházak, laktanyák, fürdők, sátortáborok, szállodák, diákotthonok részére, a kollektorok többszörözhetők, és ezáltal a napi teljesítmény fokozható. A Szovjetunióban is intenzívebben kutatják a napenergia ipari hasznosításának a módszerét. A kutatások középpontja a „Szolence” (Nap) ipari komplexum, amelyet a Türkmén Tudományos Akadémia Napenergia Intézete irányít. A „Szo- lence” szakemberei kísérleti üzemet hoztak létre klorella nevű algafaj termesztésére, amelyet napenergiával melegített vízben folytatnak. Hazánkban közel egymillió személygépkocsi van forgalomban. Miként a világ többi országában, nálunk is rohamosan terjed a motorizáció. A Házi Jogtanácsadó novemberi számának fő témája éppen ezért sokakat érint. Nem törekedtek a téma teljes körű feldolgozására, csupán a legfontosabb tudnivalókat kötötték csokorba, összefoglalja a közlekedéssel, ezen belül a gépjárművek vezetésével, forgalomba helyezésével, a biztonságos közlekedéssel ösz- szefüggő jogszabályokat. A kiadvány nem a számtalan helyen és formában megjeleni KRESZ-szabályokat, hanem az azokat kiegészítő előírásokat és jogszabályokat ismerteti. Ezt érzékeltetik a fejezetcímek: A vezetői engedély: Az egészségi alkalmasság orvosi megállapítása; Mikor kell és mikor lehet a vezetői engedélyt visszavonni? A forgalmi engedély és a rendszámtábla; Műszaki előírások személygépkocsikra; A sebesség megválasztását meghatározó emberi, környezeti tényezők; A gyalogos is közlekedő! Uj SZOT-létesítmény Bajatonfüreden átadták rendeltetésének a SZOT új oktatási intézetét. Az intézet elsősorban oktatási célokat szolgál, de a nyári időszakban szociálturisztikai célból is igénybe veszik majd. A tízemeletes épületben 332 személyes kollégium, tíz osztályterem, három nagy előadóterem, 80 ezer kötetes könyvtár, valamint kulturális és szórakoztató egységek kaptak helyet. Az új oktatási központ külső képe A kéményseprőipari tevékenység gyakorlásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszternek a Magyar Közlöny 1981. évi 68. számában megjelent 26/1981. (XI. 14.) ÉVM számú rendelete, amely meghatározza a folyamatos kötelező munkákat, az esetenként kötelező munkákat, és a nem kötelező munkákat rögzíti, hogy a kéményseprőipari tevékenység körébe tartozó nem kötelező munkákat más is végezhet és kimondja azt is, hogyha a folyamatos kötelező munka elvégzése a vállalat érdekkörében felmerült okból marad el, a dij arányos részét vissza kell téríteni. A Minisztertanács 56/1981 (XI. 18.) számú rendelete a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről szól. A rendelet melléklete határozza- meg a veszélyes hulladékokat és azok veszélyességi osztályát, az ott fel nem sorolt és a rendelet hatályba lépése után ismertté váló hulladékot veszélytelenségének megállapításáig veszélyesnek kell tekinteni. Kimondja a jogszabály, hogy minden tevékenységet, amely veszélyes hulladékot eredményezhet, úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a veszélyes hulladék — mennyiségének, illetve veszélyességének csökkenését eredményezze, — termelésben való minél nagyobb arányú felhasználását tegye lehetővé, — keletkezésének ellenőrzését és mennyiségének mérését biztosítsa. Rendelkezik a jogszabály a veszélyes hulladék keletkezésének ellenőrzéséről, a veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról és szállításáról, ez utóbbi körben kimondja, hogy: „Atermelő köteles a termelési vagy egyéb tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladékát fajtánként elkülönítve összegyűjteni, valamint előkezeléséről és környezetszennyezést vagy környezetkárosítást nem okozó biztonságos átmeneti tárolásáról gondoskodni.” A szállítást is oly módon kell megszervezni, hogy az kizárja a különböző veszélyes hulladékok keveredését és □ környezet szennyezését, ha pedig a termelő a veszélyes hulladékot nem használja fel, vagy nem értékesíti, annak ártalmanlanitásáról köteles gondoskodni. Nyomatékosan hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a jogszabály bírságolási kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a termelő a veszélyes hulladék bejelentésére (az értékesítésre), gyűjtésére és előkezelésére, szállítására, átmeneti tárolására, illetve ártalmatlanítására vonatkozó rendelkezéseket megszegi. A rendelet 1982. év január hó 1. napján lép hatályba és a Magyar Közlöny idei 69. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnökének a veszélyeshulladék-birság kiszabásának módjáról szóló 2/1981 (XI. 18.) OKTH számú rendelkezése is. A vállalatok, szövetkezetek, központi és tanácsi költségvetési szervek pénzeszközeinek ifjúságpolitikai célokra történő képzéséről és felhasználásáról szól a Pénzügyminisztériumnak és az Állami Ifjúsági Bizottság titkárságának a Tanácsok Közlönye f. évi 35. számában megjelent együttes közleménye, amelyből itt az alábbiakat idézzük: „A gazdálkodóknak a teendőket és azok feltételeit az ifjúsági törvény előírásainak megfelelően, a fiatalok élet- és munkakörülményeinek reális felméréséből, a helyi igényekből és szükségletekből kiindulva, a szakszervezettel és a KISZ-szervezettel, alsófokú oktatási intézményeknél az úttörőcsapat vezetőjével egyetértésben kell meghatározniuk.” Az együttes közlemény egyébként megjelöli a költségei ői rá nyzatok összeáll ításá n a k alapját és kiemeli a munkahelyi ifjúságpolitikái feladatok, a KISZ-szervezet és a tanulói szakszervezeti alapszervezet mozgalmi feladatai támogatásának fontosságát. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész A főépület előcsarnoka
