Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

1981. december 9. Képújság 5 BRIGÁDNAPLÓ. A naplóírásnak erős ha­gyományai vannak Magyaror­szágon, talán Anonymus krónikás igyekezete és sikere adta minden írónak az első buzdítást. Remek irodalmi művek is születtek napló for­mában, például Kazinczy Ferenc Fogságom naplója, vagy Nagy La­jos Pincenapló című műve. A brigádnapló természetesen messze jár a művészetektől, tartalma és stílusa egyaránt a mindennapok szolgálatában áll, tulajdonképpen egyszerű híradás egy-egy kis közösség önzetlen tevékenységéről. Az ereje, érdekessége, maradandósága éppen az, hogy beszámol min­denről, s egyúttal mutatja a változást is, ami végbemegy a jelenkori társadalom embercsoportjainak életében. Társadalmi munka és név­adóünnepség, közös kirándulás és szellemi vetélkedő, tanulás és egy részleg segítése valamelyik iskolában: mind olyan tevékenység, ebben a formában, ami csak ránk jellemző, a mi korunkra, társadalmunk fej­lődésére. Harminc vállalás egy évre Sokat szerepelnek Hosszú a brigád névsora és ráadásnak, huszonnegyediknek még egy név: Gemenci József újságíró, tiszteletbeli tag. A Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat dombori kavicskotró üzemének egyik brigádja, az Egyetértés ezüstkoszorús szo­cialista brigád igen sokat vál­lalt az idei évre is. Harminc vállalási pont szerepel a nap­lóban és ezek többségének tel­jesítéséről már szeptemberben értesített Klemm János mű­szakvezető, aki egyben a nap­lót is írja. Értesített gondosan megfogalmazott levélben. Saj­nos, ritkán találkozom velük. Azt szeretem ezekben az éven­ként érkező levelekben, hogy tárgyilagosak. Elvégeztük, telje­sítettük, megcsináltuk, nincs balesetünk, nem szennyeztük a Dunát. A brigádnapló bejegyzései is tömörek. Csak tényeket közöl velem a napló, most ráérősen végigolvasom, hogy „kivegyek" belőle néhány örvendetes hírt. Nem azért idézek ebből is, mert egy kicsit velük vagyok, hanem, mert igen sokat dol­goznak, munkaidőben és azon túl is. Társadalmi munkájuk ta­lán még több, mint akkoriban, amikor „Kavicsos, kemény mű­szakok" címmel írtam riportot a brigádról. Szocialista szerződést kötött a brigád a tolnai II. számú Ál­talános Iskola 5/b osztályával 1979-ben. A legtöbb brigádtag tolnai lakos, gyermekeik itt ta­nulnak. Idézek a naplóból, s egyút­tal a szerződésből: Klemm János „A szerződés célja: Segítség- nyújtás az iskola, illetve az osz­tály számára olyan szakipari javítómunkákban, amelyek egyébként az iskola költségve­tését terhelnék. Például villa­mos berendezések kisebb javí­tása, megrongálódott iskolabú­torok rendbehozatala, udvari sport- vagy játékeszközök rend­ben tartása, használhatóvá téte­le. Esetleg kevésbé anyagigé­nyes új eszközök készítése az üzem hulladékanyagából. A kapcsolattartás módja: azokon a brigádtagokon ke­resztül, akiknek gyermekei a fenti iskolában tanulnak... Az A tolnai II. számú Általános Iskola kerítésének rengeteg beto­nozását társadalmi munkában végezték el. Az Egyetértés bri­gád kétszer is dolgozott itt. Konténer és Az első bejegyzés — Petőfi arcképe és a következő lapon a brigádnévsor után — nőnapi köszöntő, nagy rózsával. A Paksi Konzervgyár göngyölegtelepi brigádjában, a Petőfi szocialista bri­gádban mindössze két nő dolgozik, érthető tehát, hogy külön meg­emlékeztek a nőnapról. A rózsás lappal szemben már a munkáról van szó, mégpedig nagyon határozott véleménnyel: „...'javasoltuk raktárvezetőnknek, járuljon hozzá, hogy a napi 8 órát megosztva a munkával és a konténerek javításával töltsük el. Mi tudjuk, hogy ez utóbbiak ja­vítása mennyire munkaigényes és fárasztó. így elkerüljük a szezon kezdetén a „csapd össze"-munkát. Javaslatunk megértésre talált. ...tudjuk, hogy egy jó szezon idején még sok túlórára lesz szükség a lehető legjobb kiszolgálás érdekében.” A bejegyzés még 1977- ből való. Ugyanennek a naplónak legújabb beírása a Vörösmarty utcai óvodából származik, igen szép rajzzal keretezve: „Köszönjük szé­pen a Petőfi szocialista brigádnak, hogy a fodrászsarkunkba be­rendezést, barkácsszerszámainknak polcot, bábozásunkhoz fakana­lat készítettek...” Más helyen jelzőtáblákat és fasüteményeket köszönnek az I. számú óvoda dolgozói és gyerekei, ez régi bejegyzés. Egy lappal arrébb Török László iskolaigazgató hivatalos levele, beragasztva a naplóba: köszönet 36 szemléltetőeszköz-tartó fadoboz készítéséért. Hosszú, teljes négy oldalt megtöltő szöveg következik. Néhány részlet: „Horváth Lászlóné és Bércesi Ádámné 1968 óta tagjai a brigádnak... Példás családi életük és kiváló munkájuk alapján a brigád példaképeinek is tekinthetjük őket.” „A tervezett 500 darab helyett 1000 darab paraffinos hordót kellett készíteni az iraki exporthoz... ebben az időben egy-két va­sárnap és szabad szombaton is dolgoztunk..." 1980-as év tavaszán vagy hya- rán a brigád dombori telephe­lyén fogadja és tájékoztatja az osztályt és tanárait az általa végzett termelő munkáról. A brigád vállalásainak teljesítését a brigádnaplóban vezeti, meg­történtét az iskola igazolja. Fadd-Dombori, 19791. június 20." Aláírások. A napló következő lapján gyerekrajzos meghívó, gyerek­betűkkel, szépen: Szeretettel meghívjuk a brigádot a 20.-t teadélutánra. Fél 3-ra a 2. szá­mú Általános Iskola 5/b osztá­lyába. Jó néhány „igazolás" van az Egyetértés brigád naplójában arról, hogy mi mindent végzett az iskolában. Karácsony és új év között leszerelték a pado­kat, újragyalulták, festették, lakkozták. 1980-ban vasat gyűj­tött a brigád a dombori tele­pen, az ezért kapott 3000 fo­rintot átutalták az osztálynak, kirándulásra. Két alkalommal is részt vettek brigádtagok az is­kola kerítésének építésében, ami sok betonozást, nehéz munkát jelentett. És így tovább. Távirati stílusban még vala­mit. (A napló is így rögzíti eze­ket. Rengeteg van.) Feltűnően szép, dekoratív naplója van a dunaiföldvári Zrí­nyi Ilona szocialista brigádnak a fa- és építőipari szövetkezet­nél. Sokféle színes, rajzolt kis- és nagybetű, sőt óriás betű tu­datja kötetnyi terjedelemben — madjnem megtelt egy napló —, mi történt a jórészt nőkből ver­buválódott brigáddal 1977 óta. Sándor Dániel vezette a naplót mostanáig, belső ellenőr volt, nyugdíjba ment. Jelenleg csak három férfi tar­tozik a brigádhoz és 13 nő. A szövetkezet irodáján dolgoznak könyvelésben, adminisztratív munkákban. Rengeteget szerepelnek. Nem­igen lehetne összefoglalóan más szóval kifejezni társadalmi megmozdulásaikat — kivéve a fizikai munkát —, hiszen a szavalóversenyen való részvétel' éppen úgy szereplés, mint az, hogy a művelődési ház gyer- mektánccsoportja részére ruhá­kat készítettek. Sokat vállal ez a brigád is, főként néhány tag­ja. Ifjabb Nemes Ferenc, aki a Vár étterem falburkolatának ké­szítésénél dolgozott nyolc óra társadalmi munkát, aki faipari továbbképző házi tanfolyamot vezetett Nagy Györggyel, a bri­gád vezetőjével együtt, továbbá óvodai berendezéseket készített, javított, vagy például kirakott 20 mázsa lakkot a holland ka­mionból munkaidő után, Nagy Györggyel és Plávity Istvánnal, a brigád másik két férfitagjával, mert sürgős volt a rakodás, ' f/nkm I (Bmuauiy /{J mmm 50 [ tckfáíkkw, am Részlet a Zrínyi Ilona brigád naplójából vagy például az is értékes sze­replés volt, amikor az Alkotó ifjúság pályázaton megyei első helyezést ért el XVIII. századi paraszt-barokk székével ifjabb Nemes Ferenc mérnök. Lehetet­len mindent fölsorolni. A nők munkája is hallatlan nagy kedvet és leleményessé­get mutat a naplón keresztül. Jendrolovits Zoltánné brigádtag „Szocialista kultúráért" minisz­teri kitüntetésben részesült, sok­féle társadalmi munkáért. Pél­dául: színházlátogatás szerve­zése, ünnepi beszéd névadáson, külföldi 'néptáncegyüttes ellá­tásának megszervezése egy hé­ten keresztül Dunaföldváron, meg az országos színjátszó- tábor szervező munkáiban való részvétel, és így tovább. Politikai vetélkedő megyei döntőjén részt vett tavalyjend- rolovitsné,. Kochné és Leimszi- derné. Sikeresen szerepelt a gépkönyvelői területi versenyen Simonné és Balczerné. Más sze­replés: a Nyelvünkről — nyel­vünkön megyei vetélkedőn a legjobbak között volt a brigád csapata. Járási szavalóverse­nyen hárman vettek részt, ket­tő továbbjutott. Szerveztek ta­lálkozót kismamáknak és nyug­díjasoknak. Ketten vért adtak. „Vidám hangulatban búcsúz­tatták Német Imre építésveze­tőt” nyugalomba vonulása al­kalmával. Erről képek is látha­tók, valóban nem szomorkod- nak a hölgyek. Tizenegyen ki­rándultak 1980-ban a BNV-re, nézelődés után „jutott idő grill­csirke- és hurkafinomságok mi­nősítésére is, nyakolajjal... Akik pedig nem voltak ott, vásárfiát kaptak." Másik kirándulás, az idén: „Szegeden városnézés, Cigány­báró. Kiskunhalason csipkeház. Kiskundorozsmán a malom tö­vében a brigád együtt énekel­te, Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom... Jó volt együtt lenni." Nem kétlem egy pillanatig sem. Beszerezhető: a Fehérhajó utcában „A kopó alkatrészek 100 szá­zalékos kihasználását... a fá­radtolaj összegyűjtését megol­dottuk". „Orsós János brigád­tag építkezésénél a brigád se­gédmunkát végzett és villany- szerelést." „Befizetve 3700 fo­rint Kallin Ibolya pálfai moz­gássérült tolókocsijának vásár­lásához". „Macsek János bri­gádtagnál villanyszerelési mun­kákat végeztünk". „A brigád részt vett a II. számú iskola né­met nyelvű kulturális seregszem­léjén, aminek bevételéből az iskola támogatja az új tanter­mek építését". A brigádnaplót Pakson adom vissza Klemm Jánosnak, a Du­nán. Szerdától, azaz mától itt dolgoznak ismét, termelik, ko­torják a kavicsot, amíg nem je­ges a Duna. Dekorációsboltban vásárolják a naplókat, Budapesten az ötö­dik kerületi Fehérhajó utcában. Itt lehet megkapni például a jelvényeket is. Az üres brigád­naplót rendszerint, a vállalati anyagbeszerző veszi meg és hazaszállítja Budapestről, Az oldalt irta és összeállí­totta Gemenci József. A fény­képeket Gottvald Károly ké­szítette. ugyanúgy, mint az alkatrészt, vagy a tisztítószereket. A napló ilyenkor még élettelen és egy­forma. Piros kötésű és rajta aranyszínű, nagybetűkkel áll a felirat: BRIGÁDNAPLÓ. Amikor bekerül a gyárba, az üzembe, Az egyik legrégebbi brigád a Paksi ‘Konzervgyárban a Fecske kőműves szocialista brigád, 1957-ben alaikult és a gyár el­ső kiváló brigádja lett 1974- ben. Vezetője immár húsz év óta íHagih József. A naplóveze­tő viszont nem tartozik a bri­gádhoz, csak a n,nyílban, hogy ő a brigádvezető felesége: ‘Hagh Józsefné. Természetesen a gyár dolgozója, adminisztrátor és el­vállalta a „fecskék" patronólá- sát, olyan módon, ‘hogy azt ír a naplóba, amit a brigád akar, tehát amit ők elmondanak mun- kájukról, rendezvényeikről. Nyil­vánvaló, nagyon kell a segít­ség, a kőművesek keze nem a szépírásihoz igazodik, hanem a kemény munkához. A konzerv­gyárban egyébként sok napló­író maga a brigádvezető. Asz- szonyofc, akik a feldolgozó üzemben, a raktárban vagy más helyen dolgoznak és nehéz fizi­kai munkát nem végeznek. Ott­hon, esténként veszik elő a naplót, amikor ‘lehet erre is időt szentelni. ‘Mintha a távoli jövőnek üzennének ai 'Fecske kőműves- brigád tágját a naplójukkal: rendszeresen ‘közli k a munká­juk mellett a. .politikai, társadal­mi események krónikáját. Egyik oldalon megemlékeznek Buda­pest felszabadulásának év­fordulójáról, a másikon, felso­rolják február havi teendőiket. Utána: március 15-e és 21-e, egy rajzolt tulipánnal és idéze­tekkel, a másik oldalon felada­tók, pécsi kirándulás. Tehát az ország, életét összekötik a. ma­gukéval. vagy hivatalba, átveszi az anyagbeszerzőtől a szakszerve­zeti bizottság, illetve az, akinek feladata, hogy számon tartsa a naplókat, például félévenként összeszedje valamennyit megte­kintés, értékelés céljából. Kár, hogy nem tudakoltam meg, hányadik naplója ez már a csaknem 25 éves brigádnak. Hányán vezették. Lelhet, hogy nehéz lenne pontosan összeszá­molni. Mindenesetre ez a mostani, amit 1977-től írnak, értékes do­kumentum. leírom egy oldalát, 1979 októberről a következőket tartalmazza, azon kívül, hogy megemlékezik az aradi vérta­núkról : „A feldolgozó üzemben elvé­geztük a padlórácscserét. Az üzem területén a zakuszkavonal kialakításához szükséges állvá­nyozási és egyéb munkákat. Több országgyűlési bizottság ülésezett az eltelt időszakban. Az építési és közlekedési bi­zottság a vasúti és autóközle­kedési feladatokról, valamint az üzemi munkásszállításról ta­nácskozott. A jogi., igazgatási és igazságügyi bizottság az al­koholizmus elleni küzdelem je­lenlégi helyzetét mérlegelte, az 1975 elején életbe lépett tör­vényerejű rendelet tapasztó la­ta it összegezve. 'Magyar újítók Moszkvában. A Moszkvában megtartott újítási kiállításon 142 mezőgazdasági és élelmiszeripari szakember vett részt. A kiállításon nagy si­kere volt a magyar újítók mun­káinak.” ‘Hadd tegyem hozzá: a kon­zervgyárban minden évben si­keres az újítás, jutalmazzák a legjobbakat. A gyár, a Fecske brigád — meg a többi is — együtt halad a viiággall, fasütemény „Szeptemberben újra elmentünk Németkérre gyékényt vágni. Négy ember kétnapos munkája nyomán a kádárműhely egyévi gyékényszükségletét sikerült beszerezni." „Rauth Józseféknek kislányuk született. Névadóját októberben rendezték, melyen a brigád tagjai nagyon szép ajándékokkal ked­veskedtek a kislánynak." „Októberben nagyon jól sikerült brigádvacsorát rendeztünk. Nem volt hiány ízletes halászlében, italban, nótában. Talán azért is sikerült jól az összejövetel, mert már két éve nem volt ilyen számmal együtt a brigád. Valószínű, hogy még egyszer nem kell két évet várni..." „Sajnálatos eseményre került sor a brigádunkban... (egy név) brigádtagságát felfüggesztjük mindaddig, amíg magatartásában lényeges változás nem áll be. Brigádunk kezdeményezte, hogy ... önként jelentkezzen elvonókúrára. Ha az elvonókúra sikeres lesz, akkor azonnal visszatérhet a brigádba...” 1979-es bejegyzésekből: „Brigádunk néhány tagja rendszere­sen jár színházba és élménybeszámolót tartanak előadás után a többieknek". „Brigádvezetőnk, Horváth László az év során minden második kedden részt vett a munkásművelődési központban rendezett bri­gádvezetői továbbképzésen.” „Pálfi Józsefné, a városi tanács tagja, megbízatását teljesíti... Rauth József tagja a megyei úttörőelnökségnek, munkáját ki­tűnően végezte." Az 1979-es önértékelésben olvasható: (egy név) „brigád- tagunkra úgy hatott a brigád, hogy .alkoholmentes’, a társadalom számára hasznos emberré vált.” A feleség írja

Next

/
Thumbnails
Contents