Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

1981. december 9. itfEPÜJSÄG 3 Tudósítóink írják Ifjúsági parlamentek Kevesebben többet termeltek A megye legnagyobb ipari szövetkezete nemcsak a dina­mikus fejlődéséről ismert, ha­nem arról is, hogy az 1200 fős tagságból több mint 500 a 30 éven aluliak száma. A fiatalok a parlament előtt egy héttel megkapták a KISZ-bizottság ál­tal jóváhagyott beszámolót. Re- gényi Károly, a szövetkezet el­nöke szóbeli kiegészítésében értékelte az ifjúsági törvény szövetkezeti szintű végrehajtá­sát, ismertette az 1984-ig szóló intézkedési terv javaslatát. Ki­emelte a fiatalok becsületes helytállását a termelésben. Az egyesülés évében a termelési érték 190 millió, az elmúlt év­ben 332 millió forint volt. A pályakezdők beilleszkedését fi­gyelemmel kísérik. A műszakiak és a szakmunkások képzettsé­güknek megfelelő munkakörbe kerülnek. Az erre alkalmas fia­talok szép számmal töltenek be vezető beosztást. A fiatalok képviselői létszá­muknak megfelelő arányban megtalálhatók a választott tes­tületekben. A továbbképzés, ta­nulás támogatása és elősegíté­se évek óta kiemelt feladat. A különböző oktatási formákban évente 60 fiatal szerez maga­sabb végzettséget, anyagi hoz­zájárulással. Az ilyen címen történő kifizetések évenként meghaladják a százezer forin­tot. Az ifjúság szociális helyzetét, egészségének védelmét, műve­lődését, sportolását elsősorban a szövetkezet gazdasági ered­ményei határozzák meg. Az Uniónál a jóléti alap megha­ladja az egymillió forintot. Ja­nuár 1-től főállású üzemorvosa lesz a szövetkezetnek. A lakás­építést, lakásvásárlást évenként kb. ötszázezer forinttal támo­gatják. Ennek az összegnek 75 százalékát 30 éven aluliak kap­ják. Plenáris ülés a művelődési otthon színháztermében A vita 3 szekcióban zajlott. A 23 hozzászóló nem egyéni gondokkal* foglalkozott, hanem az adott munkahely, eseten­ként a szövetkezet egészét érin­tő kérdésekkel. A munkaszer­vezés, a hatékonyság javítását szolgáló javaslatok mellett szó esett a közéletiségről és a la­kástámogatásról. A javaslatok között szerepelt több olyan is, amit a 10 küldött továbbít a megyei tanácskozásra. WILHELM ADAM Fotó: Fejős Sándor Diákparlament A paksi Vak Bottyán Gimná­zium ifjúsági parlamentjén részt vett Rigóczky István, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Valentini István, a KISZ járási­városi titkára, Hegedűs András, a szülői munkaközösség elnöke. A gimnázium igazgatója, Glósz Lajos tartott beszámolót az 1978—81-es időszak munká­járól, majd a diákok hozzászó­lásai következtek. A kívánságok, javaslatok elhangzása után igazgatónk válaszolt a feltett kérdésekre. A diákparlament zárópontjaként Rigóczky István eredményes munkát kívánt a következő időszakra. Glósz Lajos igazgató beszámolóját tartja Vízrendezés - alagcsövezéssel (Archív felvétel) Dunaföldvár Egy évvel a komplex melioráció után A dunaiföldvári AI kotmány Tsz-ben 1976-iban fejezitek be a területrendezési és a, kapcsoló­dó talaj lazítást munkákat. Ak­kor mintegy 2 millió forint ér­tékű kivitelezés eredményeként elkészült az üzem teljes terüle­tének új táblarendszere, és 'ki­építették a közlekedés gerincét adkotó főiúthálózatot Anyagi eszközök híján, azonban elma­radt az üzem vízrendezése, és ez csökkentette a végzett mun­ka eredményességét. Továbbra is probléma volt a 6-os út men­tén elterülő 110 hektáros A—5 jelű tábla művelése. Ezen, a táblán szabálytalan alakban évenként változó nagyságú, 15 —20 hektáros föld vetetten ma­radt, további 5—10 hektár meg­művelése pedig igen nehézkes volt. A víz késői levonulása mi­att több mint tíz év óta csak silókukoricával tudták bevetnie területet A vízrendezési gondok meg­oldására készült el T980-ban a tábla alagosövezése, amelyről a kivitelezés folyamán lapunk is beszámolt. A munka során 40 kilométer hosszú műanyag, perforált, BVK gyártmányú alagcső lefektetésére került sor, zárt műanyaggyűjtős rendszer­ben. A 'beruházás végösszege 1 500 000 forint volt. Az aJagcsőfektetést a sellyei vízitársulat végezte, a műtár­gyakat és a kapcsolódó árok- hálózatot a Szekszárd-paksi Ví­zitársulat 'készítette el. A beruházás eredménye már 1981. tavaszán megmutatkozott. Az üzem a rendezett táblán időben el tudta végezni a talaj- előkészítést. A jó magágyba Pioneer 3950 fajtájú kukorica kerülhetett. A terület hozama csaknem azonos ráfordítás mel­lett kétszeresre emelkedett: az 1980-as 864 ezer forintról, 1934 ezer forintra. A következő évek­ben az őszi búza,, majd pediq a napraforgó vetésével hasonló hozammal lehet számolni. A te­rület olyan nagyságrendű tiszta nyereséget hoz, ami a beruhá­zás megtérülését üzemi szinten, 2, népgazdasági szinten 4 év alatt teszi lehetővé. Mit várunk a kisvállalkozásoktól?!. A szükségletek hívták életre A kisvállalkozások fejlesztését a lakosság és a termelés növekvő szükségletei, illetve azok gazdaságos kielégítésére alkalmas kisszervezetek hiánya indokolja. A magyar ipar —■ mint köztudott — erősen centralizált, a termelés és a mun­kaerő zöme több ezer fős nagyvállalatokban összpontosul. Szinte teljesen hiányoznak a 15—20—50—100 dolgozót fog­lalkoztató kisvállalatok, nem kevésbé a néhány száz főt foglalkoztató közepes méretű gazdálkodóegységek. A szocialista épitőmunka kezdeti szakaszában a nagy­üzemek előnyét minden területen abszolutizálták, s úgy tűnt, hogy a kistermelésnek nincs jövője. A szocialista nagy­üzemek rohamos térhódításával egyidejűleg a hagyományos kistermelés valóban visszaszorult. Csakhogy a társadalmi­gazdasági fejlődéssel a szükségletek rendkívül gyorsan nőt­tek, s a kistermelés új, gyakran rejtett, olykor szabályellenes és tiltott formáit hívták életre. így hazánkban és a többi szocialista országban a jellemző és uralkodó szocialista ter­melési és elosztási viszonyokkal párhuzamosan — részben azoktól elkülönülten — létrejött és fejlődött az úgynevezett kiegészítő, kisegítő gazdaság. Ennek egyik jellegzetessége, hogy jórészt személyes és családi munkán alapul. A kiegészítő gazdaság körébe sorolható jelenleg a me­zőgazdasági kistermelés, a magánkisipar, a magán-kiske­reskedelem, a családi és házilagos építési tevékenység, az engedély nélkül másoknak, vagy önellátásra végzett szol­gáltatás. Egyes becslések szerint a családok háromnegyed része végez kiegészítő tevékenységet, részesedik jövedel­meiből, illetve kiadást megtakarító hatásából. A lakosság legszélesebb köre — mint fogyasztó — határozottan érde­kelt a kistermelésben, a zöldség-, gyümölcsellátás, a szol­gáltatások, a lakásépítés, -fenntartás stb. révén. A szükségletek növekedése és differenciálódása feltar­tóztathatatlan. A nagyüzemek pedig e szükségletek kielégí­tésére csak drágán és nehézkesen vállalkozhatnának. Arról nem szólva, hogy nincs is elég szabad munkaerő. Közben a dolgozó lakosság jelentős része szabad idejében szíve­sen végez többletmunkát, növekszik a lakosság érdekelt­sége a különjövedelem szerzésében. (Esetenként a szabad időben végzett tevékenység lehet hobbi, létszükséglet, az önmegvalósítás eszköze.) Nincs tehát más választás: lega­lizálni az illegális tevékenységeket, s igy hasznosítani az egyéni és a családi munkaerő-tartalékokat. Ezt sürgeti egyébként a termelő nagyüzemek ellátásának javítása, a kisüzemi kooperációs bázis megteremtése, az úgynevezett háttéripar továbbfejlesztése. A kistermelés szor­galmazásakor minden esetben a szükségletek gazdaságos kielégítése a döntő. A kistermelés fejlesztése követelmény. Akkor indokolt, ha bizonyos alkatrészekből, termékekből, vagy szolgáltatásokból a nagyüzemek nem tudják, vagy gazdaságosan nem képesek kielégíteni a termelési szük­ségleteket. így a gépi és a kézi szerszámok, a legkülönbö­zőbb kötőelemek, alkatrészek, részegységek, kis sorozatú berendezések, műszerek gyártásában kaphat segítséget és tehermentesítést a gépipar. A könnyűipart a különböző kel­lékek (gombok, csatok, diszítőelemek, bútorvasalások, stb.) ellátásával segíthetik. Az általuk készíthető műanyag cso­magoló-, védő-, burkolóanyagokra és különböző műanyag alkatrészekre minden iparágnak szüksége van. Ezeket a termékeket jelenleg vagy a nagyipar gyártja kisüzemi mód­szerekkel, drágán, magas rezsivel, vagy importból kell be­szerezni. Szükség van tehát a kisvállalatok, a kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek és más kisvállalkozások létre­hozására. A gazdaságirányítás persze más módon is tö­rekszik az iparvállalatok ésszerű méretösszetételének kiala­kítására. Csak nagy számú kisvállalat és szövetkezet, kellő számú középüzem és néhány óriás együttese teheti a ma­gyar ipart erőssé, rugalmassá és versenyképessé. A kistermelés, a kiegészítő tevékenység továbbfejlesztését célzó jogszabályok 1982 januárjától lépnek életbe, s több év alatt, fokozatosan alakulnak ki az új vállalkozások. Van­nak, akik már most a kiegészítő tevékenység túlburjánzá­sától féltik a nagyüzemeket, népgazdaságunk szocialista rendjét. Holott nem attól kell tartani, hogy túl sok vállal­kozó szellemű ember akad, ellenkezőleg, hogy nem lesz elegendő. Mint ahogyan a belkereskedelmi egységek szer­ződéses és bérleti üzemeltetésére sem akadt eddig elég jelentkező, emiatt több kis üzlet, főleg élelmiszerbolt ma­radt továbbra is zárva. KOVÁCS JÓZSEF Együttműködés a színesfémkohászatban Budapesten tanácskozik a KGST színesfémkohászati, együtt­működési állandó bizottsága valamennyi tagország és Jugo­szlávia küldöttségének részvé­telével. Az 55. ülésszak keddi megnyitóján az Akadémia vár- 'beli dísztermében Méhes Lajos, az 'MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, ipari miniszter, a párt Központi 'Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a 25 évvel ezelőtt megalakult tes­tület munkájúiban részt vevő de­legációkat., 'Emlékeztetett arra,, hogy a színesfémkohászat valai- meninyi tagország népgazdasá­gában fontos nyers,anyagbázis, olyan alapvető ágazatok fejlő­dését, korszerűségét 'befolyásol­ja, mint a gépgyártás, a szá­mítástechnika és az elektrotech­nika. így számos sokoldalú és ahhoz kapcsolódó kétoldalú együttműködés jött létre, ame­lyek döntően, segítik az egyes tagországok kohászatát. Még hatékonyabb szervező munká­val fokozni lehet a, munkameg­osztást — mutatott rá Méhes La,, jós. Ehhez hozzájárulhat a mos­tani tanácskozás is, ahol a partnerek egyeztetik a legfon­tosabb színesfémek termelését és felhasználását az ezredfor­dulóig és koordinálják a mű­szaki-tudományos kutatásokat Juhász Adóm ipari államtit­kár, az állandó bizottság elnö­ke i's kitért beszámolójában az együttműködés két és fél évti­zedének eredményeire és szólta jövő feladatairól. Az elnöki beszámolót köve­tően a plenáris ülésen megkez­dődött az érdemi munka. Napi­renden szerepel egyebek között a célprogramokból adódó fel­adatok teljesítése, a színesfém­hulladékok begyűjtése és fel­dolgozása, az ércbányák és dú­sítóműveik automatizálása és egyeztetik a különféle termelő- berendezések iránti igényeket a következő évekre. A Simontornyai Bőr- és Szőr­mefeldolgozó Vállalatnál Kör- tés István igazgató beszámoló­ját a fiatalok előre megkapták. Az igazgató vitaindítójában még kiegészítette az előterjesz­tett tájékoztatót, szólt arról, hogy az ifjúsági parlamentek a szocialista demokrácia fontos részeivé váltak. Ismertette a vál­lalat V. ötéves tervének végre­hajtását és miként járultak Kőzzá a divatigényekhez alkal­mazkodva a bőr- és Szőrmekon­fekciók mennyiségi növelésével a hazai ellátás javításához és az exportáru-alapok növelésé­hez. Az exportárbevétel alaku­lásában a tervezettel szemben kis lemaradás mutatkozik, mely több lett volna, ha más export- termékekkel nem korrigálják. Csökkent a vállalati létszám, de kevesebben többet termeltek,, mert nőtt a termelékenység. A hatékony termelés tette lehető­vé, hogy az évi bérfejlesztés 6 százalékos volt. Most már a központi telephelyen, korszerű üzemrészekben, tágas, jól fel­szerelt csarnokokban dolgozunk. Értékelte az igazgató a fiatalok helytállását, a pályakezdő fia­talok beilleszkedését, szakmai és politikai nevelésének helyze­tét. A szociális és munkakörül­ményekkel kapcsolatban sok, régi kívánság valósul meg: van orvosi rendelő, üzemi étkeztetés, büfé, autóbusz-közlekedés és bölcsőde is. A fiatalok lakás­gondjának enyhítésére lakás- építési alppot hoztak létre, eb­ből 18 fiatal kapott támoga­tást. Anyagi támogatást kapnak a fiatalok házasságkötéskor és névadókor. Lehetőséget kaptak kirándulásokra, színházlátoga­tásokra, országjárásra. Rend­szeresen részt vettek sportver­senyeken. A vitában az ipari .tanulók elmondták, hogy korszerűbb gé­peken szeretnének tanulni. Má­sok foglalkoztak a beilleszke­déssel, a fiatalok lakásépítési támogatásával, megemlítették a gyesen lévő kismamák gond­jait és a velük való kapcsolat- tartás fontosságát. Elhangzott, hogy az aktivisták között kevés a fiatal. Foglalkoztak még rak­tározási és energiagondokkal. Az ifjúsági parlament nyílt, kritikus, előremutató, célmeg­határozó, őszinte légkörű volt. SZEPESI JÓZSEF Számítanak a fiatalokra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents