Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
1981. december 6. NÉPÚJSÁG 5 hogy ért valamit a labdázás- hoz. Hiába a csúcs, papírt most sem kapott főnökeitől. Nekik viszont, akik egész életükben még kettőt sem rúgtak labdába, van egy régi, megsárgult papírjuk. A baj csak az, hogy egy ilyen lapjuk van, a szabály meg azt mondja, két sárga után kell valakit eltiltani. GYURICZA MIHÁLY olvasószerkesztő Percenként 126- szor, kilencven perc alatt 11 310- szer a labdához érni, tiszteletre méltó teljesítmény. Nem csoda, ha az ilyen hír gyorsan jár, gondolom, hallottak róla a magyar focisták is. Talán követni akarták a példát a legutóbbi angol—magyar mérkőzésen, már ami a magyar csapat védőjátékosait illeti. Ők ugyanis annyit voltak kénytelenek a labdához érni, hogy az már-már rekordokat döntögetett. Miért piszkálom nemzeti válogatottunkat éppen most, amikor bejutottunk a spanyol- országi világbajnokságra? Lépést akarok tartani a kor követelményeivel: a jelenlegi gazdasági helyzetben többek között olcsón kell termelni. És van-e olcsóbb dolog a magyar futball szapulásónál? GEMENCI JÓZSEF munkatárs A fókák döglenek ennyire a labdáért. Jó fóka lenne ebből a svédből, de az már nem lesz. Mindenesetre futballistá nak nem való, remélem, eszébe sem jut jelentkezni, ha még a nyolcórai munkaidő is kevés neki ahhoz, ogy jól kilabdázza magát. A futballistának a kétszer negyvenöt perc bőven elég. Némelyiknek sok, pedig nem labdázik állandóan. Sőt, láttunk már olyan labdaművészeket is a pályán, akik örökké elkerülték a labdát, vagy ha beleakadt a lábuk véletlenül, rögtön átpasszolták az ellenfélnek, vesződjön az ezzel a folyton guruló hülye bőrrel. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS ' újságíró-gyakornok Jól értesült körök szerint a svéd M. Palmkvist nem a sportszeretettől áthatva áldozott fel idejéből 9 óra 25 percet, hogy hetvenegy- ezer-háromszor rúgjon és fejeld jen a labdába, hanem azért, mert az munkaköri kötelessége. I Nevezett ugyanis alkalmazás- K ban áll a Sport Sport’s labda- 1 gyártó cégnél, ahol a munka- 1 megtakarító meózásban mór át- $ tértek a régi kézműves, helyesebben lábműves ellenőrzési technológiára. A labdagyártó cég sajtóirodája nyomatékosan cáfolja azt az azonosíthatatlan állítást, miszerint M. Palmkvist a meózást nem magyar labdá- I val végezte el. Benedecki Ferenc gépész gondoskodik az áramellátásról A megyébe történő ipar- telepítés nagyban befolyásolta egy korszerű telefonhálózat kiépítését. Az 1979-ben átadott új crossbarrendszer üzembe helyezése óta a telefonigénylők száma háromszorosára növekedett. A VI. ötéves tervben nagymértékben korszerűsitik a megye telefonhálózatát. A közeljövőben bekapcsolják a távhívásba Tolnát, Zombát, Szedrest és Tengelicet is. A távközlési üzem munkája elsősorban a meglévő központok fenntartását, másodsorban az új állomások bekapcsolását, szerelését és a telefonigények kielégítését jelenti. Kapfinger András képriportja Hálózatépítés Molnár Márton és Lakatos Lajos telefonvonalat kapcsolnak be D. VARGA MÁRTA munkatárs Ennek a svédnek a világ minden kincséért nem lennék a felesége. És nemcsak azért, mert magas, szőke és folyton halat eszik, nekem meg a töltött káposzta az esetem. Ez a kimondhatatlan nevű ürge tudniilllik időre dolgozik. Csak a labdázásra kilenc óra (és 25 perc!) kellett neki. Menynyi idő! Több, mint egy műszak. Ennek a manusznak egyében sem járhat az esze, I mint a lábán, a fején, meg a § labdán. És nem elég neki a I kupaszerda, a BEK, a KEK, meg jí az UEFA-torna. Ennek a hét f minden napja kupanap. Hát élet az ilyen? Tudakozó Könyvek és emberek Lezajlottak az őszi, a politikai és a> szovjet könyvhetek, ■most folyik a gyermekkönyv- hét. Lélegzetnyi pihenő következik ezután és nyit családi ünnepünk, o karácsony köze- ledtén, a téli könyvvásár. Ha jól utánagondolok, már hagyományosan évente négy-öt —•ha nem több — alkalma van az ünnepi könyvhéten kívül annak, hogy a szokásosnál nagyobb figyelmet szenteljünk az írott szónak. Most mégsem a könyvkiadás, -terjesztés forgalmi adatait méltatnám. Úgy érzem, izgalmasabb kérdés, hogy kilo, mit és hogyan olvasniuk. Vajon a megnövekedett szabad idő hozott-e változást kultúráló-1 dósunkban, eleget olvasunk-e, és ha igen., ki, mit és hogyan olvas? Hazánkban első írben az ötvenes évek végén kezdték keresni o fenti kérdésekre a választ a szociológusok. így, „A nap huszonnégy órája” című, 1965-ös KSH-kiadvány- iból tudhattuk meg először, Ihogy nagy a különbség a különböző nemű emberek sza- badidő-ífePhaisználása között. A nők ugyanis naponta 2 órával többet fordítanak a háztartási munkák elvégzésére, mint a férfiak, ennek ellenére több időt szentelnek férfitársaiknál olvasásra. Az idézett felmérésből az is kiderült, hogy a nők csoportján belül a munkaviszonyban lévők olvasnak többet és nyitottabbaik a világesemények béfogadá- sárai, ők az érdeklődőbbek is a társadalom gazdaságit szociális és kulturális eseményei, folyamatai iránt. E megállapítások ma is helytállóak. Noha újabb — és egyúttal nemzetközi — adtaitok szerint: csökken az olvasásra fordított idő. Ez a csökkenés az utóbbi évtizedben elérte a 40 százalékot. A csökkenés az olvasási időre és a nem rendszeresen olvasók számára vonatkozik, Világjelenség tehát, hogy kevesebbet olvasunk és hogy csaknem mindenlhovo eljutott már a gépi kultúra1, a televízió és a rádió. Igaz, nálunk másról is beszélnek a számok. Arról például, hogy Magyarországon a hatvanas évek elejéhez képest a hetvenes évek végére egyhatod résszel emelkedett, a' nőknél ugyanennyivel csökkent a könyvet nem olvasók aránya. Ez a1 változás akkor következett be, amikor csaknem teljessé vált a nők munkába állításai: A ma rendszeresen olvasók kétharmada nő. Mi telhet ennek az oka? Az egyik bizonyosain külső. Az ok o megváltozott környezetben keresendő. A ki., mit, hogyan olvas kérdések fürkésző» mégsem elégedettek. A városokban nincs nagy eltérés az értelmiségi foglalkozású nők és férfiak olvasásra fordított idejében. Faiun viszont sokkol kevesebb ideje jut manapság olvasásra az értelmiségi nőknek, mint a férfiaknak. Az érdeklődés hiánya -miatt? A magyarázat sokkail Inkább a falusi infrastruktúra hiányosságaira» az értelmiségi nők — közöttük elsősorban ai pedagógusnők — sokféle elfoglaltságára, a hagyományos munkavégzésre vezethető vissza. Nem mellékesek aztán az- olvasás belső indítéka» sem. Különféle felmérések azt igazolják, hogy a férfiak olvasmányai között sok a szak-, az ■ismeretté r je sztő, tüdőmön yos, politikai könyv. A nők olvasói érdeklődését pedig az úgynevezett „női témák” mellett o család, nevelés, egészségvédelem, lélektan,, a vallás, o művészetek iránti fogékonyság jellemzi!. Függetlenül ettől;, meg merem kockáztatni, ■hogy nincs különösebb jelentősége a kiválasztásbei» különbségeknek. A természet adta ízléskülönbségeknek megvan — s hitem szerint megmarad — a mago szerepe o családban, ahol o cseperedő kisgyereket elvezetik a szülők az első könyvélmé- nyekhez ... —ó—
