Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

NÉPÚJSÁG 1981. december 31. Észak kincsei A kőolajtermelésnek 1985-ben el kell érnie a 630 millió tonnát... s 45 százalékkal bővül a földgázbányászat is. (A Szovjetunió nemrég törvényerőre emelt XI. ötéves ter­véből.) Vietnam Ho Si Mini) város műszaki egyeteme iHo Si iMiinh város műszaki egyetemén az elmúlt öt évben két és tél ezer 'hallgató szerzett diplomát. Ez a felsőoktatási In­tézmény a felszabadulás óta a jövő műszaki szakembereinek képzésén túl jelentős részt vál­lal a gazdasági feladatok telje­sítéséből 'is. Az elmúlt iloét év alaltt kétszáz termelési célú kutatást és kísér­letet végeztek el az oktatók és tanítványaik.! A többi között ter­veztek korszerű szárítóberende­zéseket mezőgazdasági üzemek részére, kidolgozták a zöldség- és gyümölcskonzerválás korszerű módszereit. Példát mutattak ar­ra is, hogyan lebet a rendelke­zésre álló anyagokból a terme­lés egyszerű, de hatékony esz­közeit előállítani. Az egyetemet kettős tevékeny­ségéért ez évben a IMuniko Ér­demrend Ml. fokozatával tüntet­te ki a vietnami kormány. Ez az intézmény őrzi a felsőoktatási minisztérium kitüntető zászlaját 'Nagy jövőt jósolnak a tudó­sok a Szovjetunió európai részé­nek északi területén fekvő Komi Autonóm Köztársaságnak, ahol gyors ütem'ben fejlődik az olaj. kitermelő Ipar. Az elmúlt évti­zedben a 'Pecsora folyó meden­céjében több mint 20 kőolaj- lelőhelyet tártaik fel. öt év alatt hétszeresére nőtt a kitermelés, 1981-lben elérte a 19 millió ton­nát. 1985-re a terület 25 millió tonna kőolajat ad az ország­nak. A Komi Köztársaság legfon­tosabb olajlelőhelye a Jarega folyó vidékén, 140—200 méter mélység'ben Húzódik. A köztársaság fűtőanyagfoázi- sán az északabbra fekvő Nye- nyec Autonóm Körzetben kiaia- kulóban van egy hatalmas mé­retű területi-termelési komple­xum — a Tyiman-Pecsorai. A nyolcvanas éveikben gyorsított ütemben fejlesztik itt a kőolaij- vegyészetet, a vegyipart, a. fa- feldolgozó ipart és a színesfém­kohászatot. A körzet dél-nyugati részén értékes bauxit-lelőhelye. két találtak. Ezek külszíni fejtés­sel is kite/melhetők, és nagy előnyük, hogy nincsenek mesz- sze á lakott településektől. Tizenkilenc évvel ezelőtt új várost alapítottak Mongóliáiban, a Burkon,t völgyéiben, 220 kilo­méterre a fővárostól, az egyik legritkábban lakott vidéken.. Az új város, Darhan, ma már az ország egyik jelentős kulturális és ipari központja. Számos üzem — erőművek, könnyű, és élel­miszeripari üzemek, építőanyag­gyár — biztosítja az egyre nö­vekvő lakosság ellátását és a munkalehetőséget. A nagyüze­mek építésében és o szakmun­kások képzésében, betanításá­ban jelentős szerepet vállaltaik a szovjet, a bolgár, a lengyel és a csehszlovák szakemberek. 1978-iban Darhan az ország ipari termelésének imár 10 szá­zalékát adta, napjainkban pe­dig annyit, miiint 1955-ben az or­szág egész ipara. Épülő gázvezeték Északon. A Pecsora folyó középső folyásvidékén évente 18 milliárd tonna földgázt termetnek ki. (Fotó: APN-KS) Mozambik Mozambik Sziget - egykor és ma A Mozambiki Népi iKöztársa.- ság 'Nampula tartományának partjainál található llha de Mo- . cambique: Mozambik Sziget. A szigetet a szárazfölddel egy híd köti össze, amelyet az 50-es években építettek.. Mozambik Sziget partjainál vetett horgonyt 1498-ban Vasco da Gama, amikor India felkere-' sésére indult A nagy világuta­zó emlékét a helyi múzeum őr­zi. A sziget a portugál uralom előtt az iszlám kultúra egyik vi­rágzó területe volt. A portugál hódítók, alklik gyarmatuk szék­helyévé tették a szigetet, pom­pás palotát emeltek itt, amely magas rangú vendégeik foga­dására szolgált. Ma a palota múzeum. A múltat idézik a Cabaceira Grande erődítmény falai, az egykori pompás királyi lakhely, és a gyarmati stílusban épített házak sora.. E romókban heverő épületek a .portugál uralom el­ső évtizedeinek emlékei. llha de Mocambique két négyzetkilométernyi területe az ország legsűrűbben lakott része. Mivel ipara alig van, lakossága a szárazföldre Jjár át dolgozni. Az egyetlen jelentős gazdasági tevékenység a szigeten: a halá­szát. ■Bár a .portugál hódítók o ka­tolicizmus elterjesztésére töre­kedtek, a lakosság megőrizte mohamedán Hitét, A muszlin la­kosság kései leszármazottai ma is sajátságos magatartást tanú­sítanak az új idők úlj jeléivel szemben. Nem szegülnek ugyan szembe a FRIELfíMO — .Mozam­bik Felsza'badíttás'i Frontja - tö­rekvéseivel, de visszautasítják a részvételt a közcélú tevékeny­ségiben. Erős ugyanis a körük­ben az egyház befolyása. Szi­lárdan kitartanak a máhamedán szekásák — a többnejűség, a nők alárendelt szerepe — mel­lett. Mondani sem kel! tehát, hogy a Mozambiki iNőszövetség- nek milyen gondjai vannak a szigeten. Az étkezési és a böjti szokásók is a régiek, és ebből szintén jónéhány probléma szár­mazik. Például az állami isko­lákban mindennap étkeztetni akarják a gyermekeket, ez azon­ban a 40 naipos Ramadan-böjt idején a szülők ellenállásába ütközik Remélhető, hogy az is­kola befolyáso idővel erősebb lesz o beidegzett szokásokénál. .Érdemes megemlíteni, hogy a fenti gondok az ország más tá­jain élő imohamedánóknál nem tapasztalhatók. KNDK Gyors ütemű lakásépítkezés A Koreai Népi Demókratikus Köztársaságban a nagyarányú lakásépítési programot nyomban ♦ az 1950—1953 közötti felszaba­dító harcok utón kezdték meg. 1957 és 1960 között összesen több mint TI millió négyzetmé­ternyi lakóterületet létesítettek a városokban és fail vakban. 1961 és 1970 között 800 ezer család költözött új otthoniba. A KNDK-bam a lakásépítési terve­ket minden évben túlteljesítik, így van ez a jelenlegi tervcik- lusbc.n is. Az 1978 és 1984 kö­zötti, második hétéves terv alatt évente 200—300 ezer család köl­tözhet korszerű, új otthoniba. A modern építési technológiák alkalmazásának leginkább szembetűnő 'bizonyítékait a tó­vá rostján, Phenjaniban találjuk A Taedong-gang folyó partján gyönyörű sugárutat építenek, amelynek impozáns, sokemele­tes épületei a város fölé maga­sodnak. A főváros másik új út­vonala a Csamgvaing utca, amelynek mindkét oldalán 20— 30 emeletes épületek állnak Hasonló magasságú házak épülnek a főváros más lakóne­gyedeiben is. (BUDAPRESS - KONA) Bolgár hajók öt kontinensen öt kontinens több mint 200 kikötőjében fordulnak meg a bolgár Hajók. Bulgária mintegy 110 ágaimmal folytat tengeri ke­reskedelmeit. A 'bolgár hajók manapság több jelentől tengeri á llamnak — köztük Ang i iáfiaik, Franciaországnak 'Norvégiának, az NSZK-nafc és Japánnak — szállítanak árut. A KGST-orszá- gök sorában 'Bulgária.a Szovjet­legna­unió utón a második gyobb tengeri szállító. A bolgár tengerjáró hajók a Távol-'Keletre is eljutnak. Bulgá­riáiból elsősorban gépeket és gyógyszert szállítanak, Visszafelé pedig főképp nyersanyagot hoz­nak. Gydkran tűnik fel a 'bolgár lobogó Libanon, tlbic, Algéria és Marokkó kikötőiben is. Mongólia Darhan - a nemzetközi barátság városa Az elmúlt években kulturális szempontból is sókat fejlődött a város. 'Ma már önálló rádió- és tévéállomása vao, és a'Z elmúlt évben megnyitották a szovjet se­gítséggel felépült ifjúsági szín­házat !is. Az iparvárosban jelen­leg számos általános és tíz kö­zépiskola működik. Amikor Darhant építeni kezd­ték, mindössze egy orvoti ren­delő állt az építők rendelkezé­sére. Most 400 ágyas jól felsze­relt kórház, Ibányászszanatórium és több szakorvosi rendelőinté­zet működük a modern nagyvá­rosban. Darhan a fiatalok városa, 1a- kóinck többsége 31 éven aluli. Az elmúlt két évtized alatt csak­nem 80 százalékkal növekedett a város lakossága, Kisdiákok és középiskolások az egyetemeken A kiemelkedő tehetségű, va­lamely tantárgy iránt különösen érdeklődő 12—18 éves fiatalok számára komoly tanulási lehető­séget nyújtónak az iNOK-'ban a diáktársaságok különféle szak­köréi. Az ország neves felsőoktatási intézményei szívesen pártfogol­ják ezeket a társa sógökatt A berlini Humboldt Egyetem pél­dául két, összesen 400 togú, ma­tematikai és természettudomá­nyi diáktársaságnak ad segítsé­get. A két fővárosi társaság tag­jai az egyetem előadásait is lá­togathatják. így gyakran meg­esik, hogy a felnőtt hallgatók mellett tizenéves gyermekek is helyet foglalnak egyetemi pad­sorokban. .Más nagyvárosok főiskolái és egyetemei is követik ezt a gya­korlatot. Lipcsében a Kari 'Marx Egyetem védnöksége alatt ma­tematikai diáktársaság működik, amelynek szakköri foglalkozá­sait a végzős hallgatók és a fia­tal tanársegédek vezetik. E mel­lett kéthetenként előadássoroza­tot tartanak a VI—XII. osztályos tanulók részére. Ezéket mintegy 200 diáik látogatja rendszere­sen.. A kezdeményezések célja, hogy a diákok érdeklődésének felkeltésével jelentkezőket sze­rezzenek a természettudományi karok üres helyeire. Joachim Auth professzor, a Humboldt Egyetem rektorhelyettese így nyilatkozik erről a kérdésről: ,A természettudományokkal foglalkozó diáktársaságok tá­mogatása számunkra örömmel vállalt feladat, hiszen szüksé­günk van olyan fiatalokra, akik szenvedélyesen érdeklődnek a tudományok iránt, akiknek az al­kotó szellemű kutatómunka idő­vel lételemü kké válhat." (BUDAPRESS - PANORÁMA) A román gazdaság Magyar-román kapcsolatok „Azért fejlesztettük — elsősor­ban a felhalmozás magas ará­nyával — Iparunkat, hogy fejlett, erős kohászatot, gépiipart, kő- olajfinomító ipart mondhassunk magunkénak, amelyek nemcsak 'hazai felhasználásra termelnek — kiváltva ezzel jelentős impor­tot —, 'hanem exportárut is képe­sek előáll tónk” — A román, kül­kereskedelmi minisztérium 'igaz­gatója mondotta e szavakat, de a.z exportra szánt termékek vár­va várt felsorolása elmaradt. Időközben a világpiacon úgy alakult a helyzet, hogy az elis­merten jó termékekre is .nehéz vevőt találni. „A közös piaci or­szágok nem vásárolnak tőlünk, s intézkedéseket 'is 'hoztak az import csökkentésére. 'Mit tehe­tünk? Mi Üs csökkentjük az im­portot, s vásárlásainknál azt az országot részesítjük előnyben, amelyik igényt tart a terméke­inkre." Romániának több mint száz­negyven országgal van kereske­delmi, műszaki-tudományos kap­csolata. A külkereskedelem vo­lumene tavaly kétszeresen múl­ta felül az 1975-ös szintet, az export 163, az import 178 mil­liárd lejt tett ki. A külkereske­delmi forgalom jelentős részét — mintegy negyven százalékát — Románia a szocialista, orszá­gokkal bonyolítja l.e, hosszú tá­vú egyezmények alapiján. Az utóbbi években Románia bővítette kereskedelmi kapcso­latait. Különösen a fejlődő or­szágokat részesítette előnyben, ez külkereskedelmének jelenleg 18 százalékát jelenti, Tökélete­sítették az együttműködési for­mákat: termelési vegyestársa Sá­gokat hoztak létre a fejlődő or­szágokban található természeti kincsék és ásványok kiaknázá­sára és feldolgozására, s létre­hoztak kereskedelmi vegyestár- saságókat is, A kapitalistái or­szágokkal elsősorban kereske­delmi jellegű vegyestársaságo­kat alapítottak, főként a román termékek értékesítésére, alapí­tottak közős 'bankokat is, és vannak termelési társaságok, amelyeknek a segítségével kor­szerű technológiákat tudnak meghonosítani. Románia és 'Magyarország kapcsolatait a folyamatos fejlő­dés jellemzi: minden évben nő a kereskedelmi forgalom értéke és szélesedik a termékek válasz­téka. Hazánk a nyolcadik Ro­mánia kereskedelmi partnerei­nek a sorában. Az ez év febru­árjában aláírt hosszú lejáratú egyezmény szerint a két ország 2,1 milliárd rubel értékű forgal­mat 'bonyolít le öt év alatt. Er­re az évre 425 millió rubelnek megfelelő áru cseréjét tervezték. A magyar—román kereskedel­mi ikapcsola'tot kiegyenlített áru­csere jellemzi. A körös forgalom felét gépek és 'berendezések te­szik ki. 'Hazánk elsősorban gyógyá­szati berendezéséket, orvosi mű­szereket, szerszámgépeket szál­lít Romániának. Vásárolnak tő. lünk hátsöhidalkat, futóműveket és komplett tehergépkocsikat. Jelentős a két ország közötti ko­hászati együttműködés, amely­nek keretében hazánk mérő- és ellenőrző műszereket, erősára­mú berendezéseket, elektromos ivkemeocéket szállít Romániá­nak. Nagy tételben gyártunk ro­mán exportra növényvédő szere­ket is. A fogyasztási cikkek köl­csönös szállítása 15—15 millió rubeles tételt jelentenek. Az élelmiszerek közül főként 'húst és húskészítményéket adunk el, s a román háziasszonyok magyar gyártmányú kuktában főzhetnek. Románia többféle alapanya­got szállít Magyarországra, amelyek közül főleg a földgáz, a cement, a műszál és o fa a legjelentősebb tétel. Román partnereinktől vásárolunk csap­ipari berendezéseiket, textilipari, élelmiszeripari gépeket, elektro­technikai eszközöket. Románia lát el minket sóval (sószü'kjég- letünfcnek a 80 százalékát elé­gítjük ki délkeleti szomszédunk szállításaiból), s a termékcseié- ben szerepelnek mozdonyok, va­gonok, gumiobroncsok (három­ezer garnitúra évente), petrol­kémiai termékek és ikőolójszár- ma'zékok. Az elkövetkezendő években nő a 'Dacia személy­gépkocsik 'behozatallá, idén már tízezer autóra vao szerző­dés. Jelentős mennyiségben vá­sárolunk farostot és faforgácsot, továbbá — kilencmillió rubel ér­tékben — bútorokat. A Romániává'! való együtt­működésünk 'kiterjed a ihatáir- menti kőolaj közös 'kitermelésé­re, egyes kohászati termékek cseréjére, továbbá néhány ter­mék — műgumi, pénztárgépek — közös gyártására. Szélesedik a kisihatármentü forgalom, amelyben — egy-egy áruházzal — Nagyvárad, Arad, Szatmárné­meti, Debrecen, Szeged és Makó vesz részt. JAKAB KLARA A kohászati termékcserében a melegen hengerelt lemezért acélcsöveket kapunk Romániától

Next

/
Thumbnails
Contents