Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

1981. december 24. tÍÉPÜJSÁG 3 Eredményes év után, új feladatok előtt Jegyzetek a megyei pártbizottság üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bi­zottsága az idei utolsó ülésén — a több évi gyakor­latának megfelelően — áttekintette az esztendő gaz­dasági munkáját, és meghatározta a következő év fel­adatait. Az alábbiakban szemelvényeket közlünk a pártbi­zottság elé terjesztett jelentésből és az 1982-es év fő követelményeinek meghatározásáról. A megyei pártbizottság ta­valy a decemberi ülésén a me­gye gazdaságpolitikai munkájá­nak középpontjába az éves népgazdasági tervből adódó feladatok végrehajtásának se­gítségét állította. A pártszervek és -szervezetek irányító és el­lenőrző tevékenysége elősegí­tette, hogy az üzemi tervekben, majd a gazdasági tevékeny­ségben is érvényesüljenek a gazdaságpolitikai célkitűzések helyi feladatai. Az 1981. évi termelésből — az előzetes adatok ismereté­ben — levonható tapasztalatok azt igazolják, hogy az elmúlt évben bevezetett ár- és szabá­lyozórendszer mindinkább se­gíti a hatékonyság erősödését, egyre jobban ösztönöz a körül­tekintő takarékosságra, a he­lyes létszámgazdálkodásra, a jövedelmezőség fokozására. IPAR: DIFFERENCIÁLÓDÁS A megye ipari üzemeinek termelése 1981. évben várha­tóan 5—6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szin­tet. A növekedést mintegy 2—3 százalékos mértékig a szek­szárdi húsüzem biztosítja. A termelés alakulására nagyfokú — a korábbi éveket meghaladó — differenciálódás a jellemző. Az évközi gazdálkodás, vala­mint az éves szintű várható tel­jesítések figyelembevételével valószínűsíthető, hogy az álla­mi iparvállalatok és ipartelepek közel kétharmadánál, az ipari szövetkezetek felénél nő a ter­melés. Az ipari tárcához tartozó vál­lalatok közül jelentősen növeli termelését a MEZŐGÉP Válla­lat és a Paksi Konzervgyár, míg a tanácsi iparvállalatok közül a Szekszárdi Bútoripari Vállalat és a Szekszárdi Nyom­da. Az ipari szövetkezetek ter­melésének szóródását jól érzé­kelteti egyrészről a Tolnai GÉM 17 százalékos vagy a Simon- tornyai SIMOVILL 14 százalé­kos termelésnövekedése, más­részt a Bonyhádi Vasipari Szö­vetkezet 7 százalékos, illetve a Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet 6 százalékos ter­meléscsökkenése. A termelés differenciálódását részben ke­resletmérséklődés, részben a gyártmónyösszetétel-változás okozza, de a változó piaci ■helyzet mikénti felismerése, a rugalmas vagy rugalmatlan ve­zetői magatartás is befolyásol­ja. Külön említést érdemel a kö­zel egy éve önálló vállalatként működő Bonyhádi Zománcáru- gyár számottevően javuló gaz­dálkodása, amit egyebek között az is mutat, hogy a nem rubel elszámolású exportja 35—36 százalékkal nő. A szekszárdi húsüzemben, megyénk új élelmiszeripari egy­ségében a tervezett 1,1 milli­árd forintnak megfelelő tényle­ges teljesítés várható. A szek­szárdi húsüzem belépésével az ipari üzemeink külkereskedel­mi értékesítése is jelentősen emelkedik. Éves szinten 54—55 százalékkal nő a nem rubel el­számolású, 10—12 százalékkal a rubel elszámolású export. A gyors növekedés mellett ked­vezőtlen, hogy a hagyományo­san exportra termelő ipari üze­meink egy részénél csökken a nem rubel elszámolású export. Ezt egyrészt a gazdaságosan exportálható árualapok hiánya, másrészt a késztermékpiac egyes területén mutatkozó ke­resletcsökkenés okozza. A népgazdasági egyensúly javításának fontos feltétele a nem rubel elszámolású import csökkentése, hazai, illetve szo­cialista ellátásból történő he­lyettesítése. Ez irányban is szá­mos intézkedés történt. Fejlődést mutat a termelé­kenység alakulása. A termelés- növekedést az ipari üzemek lét­számcsökkenéssel valósították meg. ÉPÍTŐIPAR: EZ A KAPACITÁS HOSSZÚ TAVON KELL A megye építőiparának vár­ható építő-, szerelőipari terme­lése az elmúlt évivel azonos nagyságú. Az országostól elté­rően megyénkben jelenleg ke­vésbé érződik a beruházások visszafogottsága. A meglévő építőipari kapacitásokra hosz- szabb távon szükség van. A megyei állami építőipari válla­lat a IV. negyedévtől már részt Vesz a paksi atomerőmű üzem­épület-építésében is. Minimális részaránnyal, de megkezdődött az exporttevékenység ebben az ágazatban is. Kedvezőtlen vi­szont, hogy a tervezettet meg­haladóan gyors volt a létszám- csökkenés, a munkaerő szak­mai összetétele romlott, nőtt a „'hiányszakmák” száma. BERUHÁZÁSOK: SZÁMOTTEVŐ FEJLŐDÉS A paksi atomerőmű-beruhá­záson javult a kivitelező válla­latok munkája. Gyorsult a sze­relés, de további erőfeszítések szükségesek, hogy a határidők tarthatók legyenek. Ez év so­rán az 1. számú reaktorblokk szerelésén volt a hangsúly. In­tézkedések történtek a techno­lógiai szerelő vállalatok, a be­ruházó, az üzembe helyezést végző, a kivitelező, valamint a hatósági ellenőrző szervek munkájának jobb összehango­lására. Itt az építés lényegében ^fejeződött, a turbina próba- indítása megtörtént. A befeje­ző szerelő- és üzembe helyezé­si munkák nagy erővel folynak. A 2. számú reaktorblokknál ez évben az építés volt a fő fel­adat. Eredményeként megtör­tént a reaktortartály helyére emelése, ami a nagyütemű sze­relés előfeltétele. A Szekszárdi Húsipari Válla- fiait kivitelezésében^ részt vevő vállalatok összehangoltan vég­zik munkájukat. Minden üzem. rész az előírt határidőre fel. épült. A megye harmadik legno. gyobb beruházása a Szekszárdi Saljt- és Citapánüzem. Itt az építés munkáit gyorsítani szük­séges. A tervezett 150 darab célcso­portos tanácsi lakás helyett vár­hatóan 200 ikerül átadásra. Az év végéiig 547 OTP-szervezés ű és 154 szövetkezeti szervezésű lakás épül meg, A kulturális ágazat beruházásai közül el­készült lengyelen a 45 fős di­áikotthon, Székszáirdon cl Keres­kedelmi és Vendéglátó Szakis­kola, valamint az iregszemcséi gyógypedagógiai intézet bőví­tése. 1981-ben 513 új óvodai hely valósult meg, 100-zal több a tervezettnél. Az egészségügyi ágazat beruházásai közül a KÖJÁL-közponit üzembe helye­zése 1982. év elején lesz. Az idei jel gin tő seb b beruhá­zások közül kiemelhető még a szekszárdi Mezőgép-csarnok, a déli fűtőmű bővítése, a DO- MUS-áruház, az SZMT-székiház, a dombóvári Pátria Nyomda, az ÁFOR-bázis, a dombóvári MÁV, a paksi tűzoltólaktanya, kisáruház és vendéglátóegység. MEZŐGAZDASÁG: A TAVALYI SZINTEN A megye mezőgazdasági üze­meinek ez évi termelése a nép­gazdaság! átlaggal megegye­zően — azonos áron számolva — az 1980. évi szint körül ala­kiul. A növénytermesztésben a kora tavaszi fagy, a tavaszi- nyári aszály, a többszöri jégve­rés elmaradást okozott. Az elő­ző évivel azonos területen, ter­melt kalászos gabona termés- mennyisége elmaradt az 1980. évi terméstől. Az átlagtól nagy­mértékben lemaradó gazdasá­gokban a technológiai fegyelem betartásában is voltak hiányos­ságok. A kukorica vetésterülete ez évben csökkent, de az összes termésmennyiség eléri a múlt évit. A szőlő-termésmennyiség az elmúlt évinél Ikevesebb, de a jó minősége miatt a legjövedelme­zőbb ágazattá vált. A zöldségből, a primőráruk kivételiével, a lakosság ellátása megfelelő volt. A paksi atomerőműnél az 1-es számú turbina idegengőzös indítása volt az idei évre kitűzött, egyik kiemelt feladat A téli szükséglet zöldség-gyü­mölcsféléből ibetárolásro került. A Gabona- és Malomipari Vállalat ,terményfelvásárlása — éves szinten, a kalászosok ter­méskiesése ellenére — megköze­líti az elmúlt évit. Javuló anyag-, alkatrészellá­tás mellett az őszi kalászosok vetése optimális időben, jó mi­nőségiben november 3-án 'befe­jeződött. A megye állattenyésztése a VI. ötéves terv célkitűzéseivel összhangban fejlődik. A iháztác ji és kisgazdaságok sertéstartá­si kedve is változatlanul jó. A tervezett vágómarha'- és hízott- sertés-felvósórlós várhatóan megvalósul. 'Megyénkben a munkaerő iránti kereslet továbbra is élénk, a kialakult gazdasági szerkezet biztosítja a lakosság teljes fog­ja l'koztaitását a megye vala­mennyi térségében. Az ipar to­vábbra is létszámfelvevő a nagyberuházások üzemelői lét- szá mf e I töltő síének e re d mén ye­ként. A mezőgazdaságban az utób­bi évek létszámcsökkenése meg­állt, míg az állami gazdaságok létszáma nőtt, a termelőszövet Az ■ 'ipari, építőipari vállalto­tok, szövetkezeteik ez évi gaz. dá Ikod ásá naik e re d mén yessége jóval meghaladja az elmúlt évit. Veszteséges gazdálkodóegység a,z Iparban nem lesz. Több tényező együttes hatá­sa a. vó.l latotok, szövetkezetek d inam i'kus ered ménynövekedése, Az 1980. évi termelői árválto­zások 1981-ben mór év elejétől hatottak és a számítottnál na­gyobb nyereséghányadot bizto­sítottak. Több üzemiben növel­ték a termelési volument, illet­ve javították o termékek minő­ségét. A termelési szerkezet és oz értékesítési Irányok megvál­toztatásával is jelentős ered­ménynövekedés volt elérhető. Több helyen megszüntették a veszteséges exportot, racionáli­sabb energiagazdálkodásira tér. tek át, mérsékelték a szállítási költségeket, fokozták az ésszerű tdfcarékos ságot oz általános A megye kiskereskedelmi áruforgalma várhatóan 6—8 szá­zalékkal emelkedik 1981-'ben. Az árukínálat összetétele ked­vezőbb volt a múlt éviinél. Ipar­cikkekből több, korábban hi­ányzó termék kereslete volt már kielégíthető. A vegyesiíparcikk:. forgaJom fejlődött a legdinami­kusabban. A ruházati készletek összetételében — alsórüházaiti, gyermekruházati, konfekció és cipőáruiban — minőség- és mé­Kedvező, hogy az üzemek többségében csökken a fajta'- gos abraíkfelbasználás a mar­ha- és se rtéshiz tolásban. A tej­fel vásárlásban 9—10 százalékos növekedés várható. A megyé­ben tehenenként átlagos tejho­zam 3950—4000 liter körül van. Több mezőgazdasági nagy­üzem keresi annak módját, hogy férőhelyhiány miatt állatállomá­nyának egy részét — kölcsönös előnyök alapiján — a kisgazda­ságokba kihelyezze. A Szek­szárdi Állami Gazdaság példá­ul ez évben 6561 darab sertést hizlaltatott a kisgazdaságokban. kezeteké körübelül ugyanennyi­vel csökkent. A szállítás-hírköz­lés és a kereskedelem létszá­ma kevesebb az T980.‘ évinél. A megye gazdálkodó szervei döntő többségűikben felkészül­tek az 5 napos munkahét be­vezetésére, 'Kilenc imáir ebben' az éviben az új munkarend szerint dolgozik, 174 egység 1982. ja­nuár 14, 4 gazdálkodó szerv pedig évközii áttérést tervez, A m unka re ndvá ltozá sban érintett létszám 73 ezer fő. költségek csökkentése érdeké­ben. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és óltoimii gazdasá­gok éves várható nyeresége megyénkben elmaradt az 1980. évitől. Ezen beiül azonban az ál­la m'i gazdaság,okiban kevéssel emelkedik a nyereség. Továbbra is kedvezőtlen ha­tású a készleteik alakulására', hogy az anyagszállítások lökés­szerűek, például a 'bőr-,, cipő-, szőrmefeldolgozó és textilruhá­zati iparban. A szocialista szektorban fog­lalkoztatottaik átlagbére 6—7 százalékkal növekszik. A mező- gazdasági szövetkezetéknél 7— 8 százalékos, az építőiipaiibam 4—5 százalékos növekedés vár. ható. A 'bérfejlesztések am,yogi', gazdasági megal,aipozottsága általában arányos volt a terme­lékenység növekedésével1. rét vá I aszték-h iá ny tapasztálba. tó. Az új üzemeltetési1 formák ed­digi tapasztalatai kedvezőek. A népbolt vállalat 10 boltot, a vendéglátói,pari vállalat pedig 9 egységet működtet szerződéses üzemeltetési formában. A kedvező kezdeti eredmé. nyék ellenére ezen üzemeltetési formák elterjedése vontatottan halad, elsősorban szervezési okok miatt. szocia I ista mu nka versenynek, melynek lendülete 1981-lben sem tört meg: A vállalások mindinkább a hatékonyság és a minőség javítását irányozták elő. Igaz, voltak még formális 'Megyénk lakosságának han­gulatára kiegyensúlyozott, nyu­godt politikai légkör a jellemző. Ez kedvező feltételt biztosít gazdasági célkitűzéseink teljesí­téséhez. A .népgazdaság 1981. évi fej­lődésének tapasztalatai a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonala együttesen hatá­rozzák meg o gazdasági építő- munka 1982. évi követelménye­it Továbbra is fő cél o népgaz­daság külső egyensúlyi helyze­tének javítása, az elért életszín­vonal megvédése. Ezek legfőbb eszköze a termelés hatékonysá­gának növelése, a termelési szerkezet további korszerűsíté­se, az áruk külpiaci versenyké­pességének fokozása. Az 1982. évi népgazdasági terv célkitűzéseinek megyei vég­rehajtása érdekében gazdálko­dó egységeink az alábbi fel­adatok vég,főhajtására helyez­zék a hangsúlyt: — tovább kell növelni a gaz­daságos kivitelt: — keressék a tehetőséget a tőkés behozatal hazai vagy szo­cialista importforrásból való he­lyettesítésére ; — a hatékonyság növelése ér­dekében 'bátram kell alkalmazni az új vállalkozási formákat, to­vább 'kél! fejleszteni a nagy- és kisüzemek harmonikus integrá­lódását megyénk gazdaságá­ban; — az eddigieknél nagyobb fi­gyelmet kell fordítani o költség­gazdálkodás javítására: fokoz, ni kell az ésszerű takarékossá­got anyaggal, élőmunkával; előrehaladást kell elérni aa energiaracionalizálási eljárások gyakorlati megvalósításában; — elő 'kell segítenii, hogy a paksi atomerőmű 1982. évi 'be­ruházási feladatai határidőre, az előírt minőségben .megváló- saljainak; — kiemelt figyelmet kell for­dítani a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítására!, az 5 napos munkahét bevezetésé­re. A megye iipari termelése 1982-ben a paksi atomerőmű 1. számú blokkjának részleges üzemelésével, valamint a Szek­szárdi Húsüzem folyamatos tér- melésének hatására — az or. szagosnál gyorsabb ütemben - nő. A megye építőiparának ter­melése 1982-ben ne csökkenjen, sőt a lehetőség szerint növeked­jen, Csak jól megalapozott, kél­vál latosok. (Gond az is, hogy a kollektívák takarékossági célki. tűzésein bekül nem kap kellő figyelmet a huílaidélk és másod, logos nyersanyagok további fel- használása,. főén előkészített új beruházás kivitelezése 'kezdődhet el, növel­ni kell a' félújítás-ikanbantairtás jellegű munkák arányát. Az ál­lami építőipar kiemelt feladata a 'Szekszárdi Sajt- és Citopán, üzem beruházásainak jó minő­ségben,, határidőire történő be­fejezése. A megye mezőgazdaságában a népgazdasági terv 1982. évi előirányzatával azonos 4—4,5 százalékos termelésnövelés fel­tételei adottak. Indokölt, hogy az őszi kalászosok területnöve­kedéséhez hasonló mértékű ku­kon,caterütet-növelés valósuljon meg 1982. éviben. 'Fontos fel­adat a termésátlagok javítása, melyben döntő szerep jut az alacsony átlag,termésű gazda­ságok felzárkózásainak.. Indo­kolt 'bővíteni az alüiptevékeny- < ségen kívüli tevékenységet. A mezőgazdaságii üzemeknél to­vább 'kell szélesíteni az ener­giaitakarékos technológiák al­kalmazását. Megyénk g,a,zda,ságána,k min­den területén biztosítani kell az ésszerű kockázatot vállaló ve­zetők politikai támogatását. Bi­zalmat Ikelí adni a feladatok vég re'hdjtásóbain kezdeményező- en tevékenykedő vezetőiknek, akik a saját, és irányításuk alatt állók munkájával szemben igé­nyesek és a munka javítására határozott intézkedést tesznek. Ugyanokkor az igényes gazdál­kodás f e ltété léi től élm aradó ve­zetőknél kezdeményezné kell a körűitek intő kádercserét. Meg kell vizsgálni aizon vezetőik al­kalmasságát is, ahol évek óta aiz átlagtól, indokolatlanul elma­radó színvonalú termelés folyik, A párt-, a KISZ- és szdkszer- vezeték mozgósítsák tagságukat az éves tervek eredményes tel­jesítésére. A termelési mozgal­makat is felhasználva, segítsék a hatékonyabb munkát az egyéni felelősség még jobb ér. vényesülését, a feladatok végre­hajtását. Az 1982. évi feladatok sikeres teljesítése érdékében, a helyi pártszerveik és -szervezetek se­gítsék elő — összhangban a népgazdasági célkitűzésekkel - a gazdasági egységék felada­tainak meghatározását, széles körű megismertetését, elfogad­tatását. Folyamatosan biztosít sá,k a következetes ellenőrzési és számonkérést, a kommunis­ták személyes példamutatását. ÖSSZEGEZVE: 1981 EREDMÉNYES VOLT összességében megáltopítha. járul hozzá népgazdasági cél­tó, hogy Tolna megye gazdasá- kitűzéseink megvalósításához, ga 1981, éviben eredményesen 'Ebben jelentős szerepe van a MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS GAZDÁLKODÁS, NYERESÉG, BÉREZÉS A KISKERESKEDELEM ÁRUKÍNÁLATA JAVULT FELADATAINK TELJESÍTÉSÉHEZ ADOTTAK A FELTÉTELEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents