Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

1981. december 24. 2 Képújság Hogyan ünnepelnek külföldön ? Szovjetunió Kezdődik a szovjet fiatalok újévi bálja a moszkvai Kreml kongresszusi palotában. A képen a Fagyapó és a Hópelyhecs­ke megnyitja a mulatságot (Fotó: TASZSZ-MTI-KS) A Szovjetunióban szilveszter­kor kezdődik az ünneplés, ami a szovjet emberek számára két­szeresen kedves: ekkor tartják a karácsonyt és ekkor búcsúz­tatják az óévet is. Az ünnepnek természetesen elengedhetetlen kelléke a ka­rácsonyfa, amelynek színes lámpái szilveszterkor már a kora esti órákban kigyulladnak mindenütt. Bár az orosz szil­veszternek, már ami az étele­ket illeti, nincs a nálunk szo­kásos újévi sült malachoz ha­sonló, „elengedhetetlen" kellé­ke, asztalra kerül mindaz, ami az orosz konyhában a legjobb, a legízletesebb. Vörös és feke­te kaviár, rózsaszínű füstölt la­zac, savanyított gomba, hal- és sertéskocsonya, aszpikos salá­ták vezetik be az ünnepi lako­mát, helyet hagyva azért a. borsosnak, szoljankának, vagy más ízletes orosz levesnek, a sült húsoknak, a finom süte­ményeknek. Mindezt vodkával vagy borokkal öblítik le. Éjfél előtt öt perccel szólásra emel­kedik a társaság legidősebb vagy legtekintélyesebb tagja, s rövid tószttal búcsúztatja az óesztendőt. Alig ürültek ki a poharak, már pukkan is a jó­előre behűtött pezsgőspalack, s az ünneplők „hurrá” kiáltás­sal üdvözlik az új évet. A Szovjetunióban az ünnep­lés nem ér véget január elsejé­nek reggelén. Bármilyen fárad­tak legyenek is az emberek a vígsággal töltött éjszaka után, az új év első napjának dél­előttjén csoportokban özönle­nek a kultúrparkokba. A sza­badtéri színpadokon néptánc­együttesek bemutatójával veszi kezdetét az „orosz tél", a régi ünnepek hangulatát idéző ren­dezvénysorozat. Népi játékok, a havas erdőkben háromlovas szánon — a híres orosz trojkán — tett vidám kirándulások te­szik még emlékezetesebbé az ünnepet. Ezeknek állandó sze­replője a Télapó, vagy. ahogy itt hívják, a „Fagyapó”, s a mi krampuszainknál szelídebb segítársa, a hópelyhekkel, csil­lámló jégszilánkokkal díszített ruhába öltözött „Hóhelypecs- ke". Ha pedig az éjjel-nappal tartó vígasságba végképp bele­fáradtak az ünneplők, akkor kipihenhetik magukat januái 2-án — a Szovjetunióban ugyanis az is munkaszüneti nap. FAZEKAS LÁSZLÓ Libanon Libanonban évről évre újjá­születnek a remények: talán majd a karácsony, az új esz­tendő elhozza a várva várt bé­két!? Hogy miben különbözik a hetedik polgárháborús kará­csony az előzőtől? Tavaly arról tudósítottam, hogy dél-libanoni településeket ágyúzott az iz­raeli tüzérség, hogy Bejrútban heves tűzpárbajt vívtak egy­mással a „zöld vonal" keresz­tény oldalán elhelyezkedő fa- langista milícisták és a moha­medán városrészt ellenőrző bal­oldali fegyveresek. Szilveszter­kor az izraeli repülőgépek Tyr és Nabatije térségét bombáz­ták. .. Békés karácsonyról az idén sem beszélhetünk, de ebben a sokat szenvedett országban már a puszta fegyvernyugvás is a béke illúzióját kelti. És egyelőre — a kisebb-nagyobb csetepatéktól eltekintve — mind az izraeli hadsereg, mind a palesztin gerillák, mind a li­banoni polgárháborús ellenfe­lek között tart a nyáron létre­jött tűzszünet. De van egy új­fajta, eddig ismeretlen „tűz­szünet" is. Nyugat-Bejrútban, a baloldali milíciák, a palesztin szervezetek fellegvárában no­vember elejétől megtiltották a nyilvános fegyverviselést, a lő­fegyverek bármilyen célú hasz­nálatát. Az idén tehát csendben, a vallási, politikai, családi ünne­pek hangulatát nem bántó ál­talános fegyverropogás és a vele járó tragikus balesetek nélkül telhet el a karácsony és a szilveszter. Csak a színes ra­kéták, a fülsiketítő petárdák csatazaját nem nélkülözi az ünneplő libanoni főváros. A bejrúti kirakatokban már no­vember vége felé feltűntek a zöld-, arany- és ezüstszínű mű­karácsonyfák, a tetszetős aján­dékcsomagok, a csábító gye­rekjátékok. A tévéműsorok kez­dési ideje teljesen kiszámítha­tatlanná vált a képernyőt el­árasztó karácsony—új évi hir­detésektől. Igaz, a szállodák, éttermek, éjjeli mulatók nagy­része kiégett, romokban hever, de a meglévők méregdrága műsorokra, pezsgős vacsörákra invitálták a szórakozásra, mula­tozásra kiéhezett közönséget. BÖCZ SÁNDOR Német Szövetségi Köztársaság A Bonnban eltöltött két év tapasztalatai alapján állítha­tom, hogy a nyugatnémetek előszeretettel ünnepelnek. Jó példa erre a tél elején kezdő­dő Narrenfest, azaz „a bolon­dok ünnepe”, amely középkori tradíció, s alighanem az udva­ri bolondoktól származik. Ré­gen az udvari bolondok gazdá­ik kegyéből egy-egy árára vagy egy egész estére is átvehették a hatalmat. Persze, csak a fo­gadótermekben — s ott is csu­pán jelképesen, a játék kedvé­ért. A Narrenfest minden évben változatos programot kínál, amelynek fénypontja a bolon­dok királyának megválasztása. Természetesen, a polgári de­mokrácia parlamenti játéksza­bályai még ilyenkor is érvénye­sülnek. Arra ugyanis még nem­igen volt példa, hogy egy szo­ciáldemokraták uralta városban kereszténydemokrata „Narren- königet" -— bolondkirályt — vá­lasztottak volna — és fordítva, A Narrenfest eseményei szinte észrevétlenül torkollnak a ta­vaszi karnevál ünnepségsoroza­tába, amelyre még a mai pénz­szűke mellett is milliókat költe­nek az NSZK-ban. (Például a kölni karneválherceg és udva­rának kosztümje, s maga a színpadi rendezvény — szóló­számokkal és zenekarokkal, szellemes politikai kabaréval — több mint másfél millió már kába került ebben az évben.) A Narrenfest és a tavaszi karnevál közé esik a karácsony és az újév. Különösen az előb­bit — vallási ünnep lévén — nagy előkészület előzte meg. Ebben az évben november utol­só vasárnapjára esett az első advent, amit itt komolyan vesz­nek. Még a kevésbé vallásos családok lakásának ablakában is megjelennek ilyenkor a szal­mából vagy örökzöldből font koszorúk. A tehetősek kocsike­rék nagyságú örökzöld koszorút vásárolnak, amelyre négy gyer­tyát raknak, az elsőt advent el­ső vasárnapján gyújtják meg. A gyertyák karácsony estig ég­tek. Ebben az évben azonban mintha kissé csökkent volna a korábban megszokott fény és pompa, mintha szerényebb lett volna az áruházak és üzletek választéka. Persze alaposan megcsappant a gond nélküli vásárlók száma is. Az utcai fa­bódék eladói tétlenül, fázósan toporogták, s még a gyereke­ket csalogató vidámparkok lo­vacskái és dodzsemjei is több­nyire üresen keringtek a vurst­lizenére. KANYÓ ANDRÁS Japán Talán meglepő, de a budd­hizmus és a sintoizmus távol­keleti földjén is van karácsony. A japán gyerekek éppúgy vár­ják a Télapót a behavazott északi Hakkaidón vagy Honsu- főszigeten, mint a messzi, ha­vat soha nem látott Rjukju- szigetsoron, amelynek legismer­tebb tagja a félig már trópusi Okinawa. A felkelő nap 117 milliós országában, amelynek lakossága túlnyomórészt vala­melyik buddhista vagy sinto szektához, esetleg egyszerre mindkettőhöz tartozik, nem az alig 760 ezer keresztény miatt fontos a karácsony. Sokkal in­kább azért, mert az elmúlt év­tizedekben itt is a szeretet és az ajándékozás ünnepe lett. Ám az igazi ünnepet válto­zatlanul az új esztendő kö­szöntése, illetőleg a régitől va­ló búcsúzás jelenti. Munkatár­sak, barátok, családtagok, is­merősök december közepétől rendezik meg a bonenkait, a felejts el találkozót. A résztve­vők fehér asztal mellett fátylat borítanak a múltra, megbocsát­ják egymásnak az okozott ki- sebb-naqyobb bosszúságokat, s egyesült erővel utalják a fe­ledés homályába mindazt, ami számukra kellemetlen volt az óesztendőben. FLESCH ISTVÁN Latin-Amerika A fehér karácsony ismeretlen fogalom Latin-Amerikában. A trópusi Közép-Amerikában ma­ga a hó is ismeretlen, a déli féltekén pedig erre az időszak­ra esik a nyár. Nekünk, euró­paiaknak furcsa húszfokos me­legben köszönteni Télapót, avagy az új évet. Itt a legtöbb országban az utcákon és az üzletekben már december elején felállítják a fenyőfákat és megjelennek a reklám „Télapók" is. A ma­gyarországi szokástól eltérően a magánházaknál is már jóval karácsony előtt ezüstláncfűzé- rek, villanyégők, lampionok ke­rülnek az ajtókra, a tehetőseb­bek pedig feldíszített fenyőfát állítanak a kertbe. Nemcsak a hatalmas szociá- . lis különbségek miatt van el­térő tartalma az ünnepeknek az egyes emberek számára. Latin-Amerikában sok helyen, ahol a spanyol hódítók nem tudták rákényszeríteni a katoli­cizmust az Afrikából behurcolt rabszolgákra, az utódok ma sem tartják ünnepszómba a karácsonyt. Az etnikai» vallási okok mellett néhány közép­amerikai ország esetében köz­rejátszott például az a körül­mény is, hogy korábban kará­csony igazán csak a kiváltsá­gos rétegnek jelenthetett ün­nepet. December vége egybe­esik a cukornádvágó szezon csúcsidőszakával, amikor a né­ger rabszolgákra a pihenés he­lyett éppen a legnehezebb munka várt. Kubában például a karácsonyt a forradalom győzelme óta nem is ünnepük meg. Január elseje viszont ket­tős ünnep: az új év üdvözlé­sével együtt az új társadalmi rendszert is köszöntik, a forra­dalom győzelmének évforduló­járól is megemlékeznek. ORTUTAY-L. GYULA Minden üvegkristály: a karácsonyfa, a hölgyön a fürdőruha, a különböző díszek is. Osztrák tervezők kinálták ezt a fát az ame­rikai kontinensen azoknak, akik unják a hagyományos zöld fe­nyőt. Csupán a fa 32 ezer dollárba került... (Fotó: UPI-MTI—KS) PANORÁMA BRÜSSZEL A Golan-fennsík izraeli be­kebelezésének problémája ve­tett árnyékot az izraeli tör­vényhozás és az európai közös­ség parlamentje küldöttségei­nek keddi brüsszeli megbeszé­lésére. A 10 tagú izraeli delegációt Menahem Savidor, a knesszet elnöke vezette. Savidor az ülést követő sajtóértekezleten azt ál­lította, hogy nem nevezhető annexiónak az izraeli kormány legutóbbi lépése. Arra hivatko­zott, hogy az izraeli polgári közigazgatás és jogszolgáltatás kiterjesztése a Szíriától 1967- ben elfoglalt Golan-fennsíkra pusztán légüres teret töltött be, mert „14 évig vártak” a tárgya­lások megkezdésére, de Szíria azóta sem mutat hajlandósá­got Izrael állam elismerésére. A közös piaci országok kor­mányai elhatározták, hogy nem állítják le a Lengyelországba irányuló élelmiszer-segélyszállít­mányokat — közölték szerdán brüsszeli diplomáciai források. A brit hírügynökség szerint a tagországok nagykövetei ked­den este tartott rendkívüli ta­nácskozásukon úgy döntöttek, hogy — a korábbi megállapo­dásnak megfelelően — 11 mil­lió dollár értékben 8000 tonna húst szállítanak Lengyelország­nak. Emellett elhatározták, hogy megkezdik újabb, ezúttal összesen 200 millió dollár érté­kű élelmiszer-segélyszállítmány előkészítését. VARSÓ Lengyelországban tovább normalizálódott a gazdasági élet és a társadalmi, politikai légkör. Még szerdán is feszült volt azonban a helyzet Szilézia két bányájában, ahol szélsősé­ges elemek nyomására több mint 2000 bányász tartózkodik napok óta a tárnákban. Az ország minden részéből érkező hírek szerint az élet lassan visszatér a rendes ke­rékvágásba. Az utóbbi napok­ban számos üzemben észreve­hetően nőtt a mu-nkaFegyelem, javult a termelékenység. Vala­melyest jobb a piaci ellátás és ez érezhetően megkönnyítette a lengyel családok készülődé­sét a karácíonyi ünnepekre. A december 24-ről 25-re virradó éjszakára az országban felol­dották a kijárási tilalmat, és az ünnep napjaiban a vajda­ságok határain belül megszűnik az utazási korlátozás. BEJRUT Hafez Asszad szíriai elnök több országra kiterjedő arab körútja keretéiben szerdán Sza- úd-Arábiáiból Kuvaitba érkezett, Kholed király és Falhd trónörö­kös kedden Szaud-Arábiaímesz- szemenő támogatásáról biztosí­totta aiz izraeli terjeszkedés el­len küzdő Szíriát. A szíriaii— szaúdi tárgya Iá sokról beszámol­va a damaszkuszi rádió kiemel­te: Asszad elnök felhívta, a fi­gyelmet- arra, hogy Szíria kész határozottan szembeszállni az izraeli lépéssel. Az Ar-Rijaidh című lap szerint a szíriaii— szaiúdi csúcstalálkozóinak az arab testvérek kibéküléséhez, az arab egységfront megszilárdí­tásához vezető kiindulópontnak kell lennie. ALGÍR A Huari Burnedlennek, Algé­ria 1978. decemberében el­hunyt egykori elnökének nevé­vel fémjelzett ‘időszak íkét ki­emelkedő politikusát, Abdelai- ziz Buteflikát és Belaid Ab- desszelamot, valamint két to­vábbi személyiséget kizártak a 'Nemzeti Felszabadítás! Front ‘(FLN) Központi Bizottságából. Az FLN Központi Bizottsága kedden Algírba ülésezett. • • Ötnapos munkahét a Postán A Magyar Posta 1982. ja­nuár 1-én teljes létszámával áttér az ötnapos munkahétre — jelentette be szerdai sajtó- tájékoztatóján Tóth Illés, a Posta vezérigazgatója. Mint elmondotta, az áttérés előkészítése egy esztendeig tar­tott, tekintettel arra, hogy össz­hangot kellett teremteni a la­kosság, illetve a közületek pos­tai igényei és a postás dolgo­zók érdekei között. Az előké­szítés során figyelembe vették, hogy az ötnapos munkahét ál­talánossá válásával várhatóan a hét utolsó munkanapján az eddiginél nagyobb lesz az igény, szombaton viszont to­vább csökken a postai szolgál­tatások iránti érdeklődés. Ugyanakkor fokozódik üdülési idényben az üdülőhelyi posta- hivatalok forgalma a szombati és a munkaszüneti napokon. Az új munkarendben meg­változik a postahivatalok nyit­va tartási rendje. Budapesten és vidéken is módosul a nyit­va tartás, a változásokról még az év vége előtt táblák tájé­koztatják a lakosságot. Hétfőtől péntekig a levele­ket és az utalványokat jövőre is a mostanihoz hasonlóan kéz­besítik, szombaton azonban, illetve vasárnap és munkaszü­neti napokon nem viszik házhoz ezeket a küldeményeket. A napilapokat, valamint a szom­baton megjelenő hetilapokat továbbra is kézbesítik az előfi­zetőknek szombaton és vasár­nap, valamennyi postahivatal területén.. A soron kívüli kéz­besítés (expressz, távirat és távbeszélő-meghívás) rendje ».hétfőtől péntekig az eddigiek­nek megfelelő lesz, szombaton és vasárnap Budapesten és a megyeszékhelyeken 7-től 21 óráig, egyes külső területeken 8—16 óra között végzik a sür­gős megbízásokat. A csomag­kézbesítés is változatlan Issz hétfőtől péntekig, a hét végén, illetve a munkaszüneti napo­kon csak gyorsan romló élel­miszer-küldeményeket és né­hány egyéb csomagot kézbesít a posta. Budapesten a távbeszélő­szolgáltatás és a táviratfeladás változatlan. A megyeszékhelye­ken és a városokban ez a szolgáltatás szintén változatlan lesz, illetve részben kibővül. Néhány utcai nyilvános állo­mást úgy alakítanak át, hogy azokról távolsági beszélgetést lehessen folytatni és táviratot lehessen föladni. A kisebb köz­ségekben és falvakban a 2600 segélykérő állomás teszi lehe­tővé a távolsági beszélgetést és a táviratfeladást. Néhány új szolgáltatást is bevezet a Posta, így például a szombaton zárva tartó pos­tahivatalok területén gépkocsi­val gyűjtik össze a boltok az­napi bevételét. A lakosság jobb ellátása érdekében pedig új rendszerű hírlapárusító ön- kiszolgáló tasakokat helyeznek el az utcákon. Ezeknek első példányai már meg is jelentek a fővárosban. Dombóvár tanácsának ülése (TUDÓSÍTÓNKTÓL) ‘Dombóvár város Tanácsának negyedik negyedévi ülése rend­kívüli imádon kezdődött. Ugyan, is a tanács tagjai a Puskin film- színháziban megtékintették a Dombóvárról szóló negyedórás színes dokumentumfilmet, majd átvonultak a városi tanács ta>- nácstermébe, ahol a testület megvitatta!, majd jóváhagyta a város 1982. évi költségvetési és fejlesztési tervét és megtárgyail. ta a tanács 1982. évi munka­tervét. Ezt követően került sor Dom­bóvár város általános rendezé­si tervének jóváhagyására', majd a tanács két új tanács ren­dé letet ailikotott. Az egyik a ta­nács rendelkezése alatt állá lau kásolkrál és a lakásigények el­bírálásáról intézkedik, a másik pedig városrendezési előíráso­kat foglal magáiba. MAGYARSZÉKI ENDRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents