Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

2 Képújság 1981. december 3. (Folytatás az 1. oldalról) nak, az imperialistaellenes, ha­ladó erőknek és a társadalom legszélesebb köreinek növekvő ellenállásába ütközik Európá­ban és a világ más térségeinek országaiban. A békéért, a le­szerelésért, az enyhülés meg­őrzéséért és elmélyítéséért, az együttműködésért folytatott harcban kiemelkedő szerep jut a szocialista országoknak. Eb­ben a harcban ugyancsak fon­tos tényező az el nem kötele­zett országok fellépése a hábo­rú megelőzéséért, a béke meg­szilárdításáért, az enyhülési fo­lyamat világméretű kiszélesíté­séért. Valamennyi államban, az összes földrészen a politikai személyiségek, a parlamenti és társadalmi körök, a lakosság széles rétegei határozottan fel­lépnek az összes vitás nemzet­közi kérdés békés oolitikai ren­dezéséért, mindinkább felisme­rik, hogy haladéktalanul, haté­kony léoéseket kell tenni a nukleáris katasztrófa elhárítá­sára. A békéért és a leszerelé­sért, a háború és a rakéták el­leni tömeqtüntetések és tilta­kozások Európa és más föld­részek országaiban — napjaink jellemzőivé váltak. Az ülésen kéoviselt államok úgy vélik, a jelenlegi körülmé­nyek között minden egyes ál­lam és felelős államférfi leg­fontosabb kötelessége az, hogy mérsékletet tanúsítson. Cselekedeteit az emberiség létszükségleteihez igazítsa a béke megőrzésében és meg­szilárdításában és abban, hogy az anyagi erőforrásokat és a tudományos vívmányokat ne az emberek kiirtásának és a civi­lizáció lerombolásának céljai­ra, hanem a néoek előtt álló társadalmi-aazdasáqi oroblé- nák megoldására, jólétük gya­rapítására, kultúrájuk felvirá­goztatására használja fel. Ki­jelentik, hogy az államok és az államférfiak, ha elsőként al­kalmazzák a nukleáris fegyve­reket, a legsúlyosabb bűntettet követik el az emberiséggel szemben. Az ülésen kéoviselt államok­nak nincs, nem volt és nem is lesz más hadászati doktrínájuk, mint a védelmi doktrína, nincs, nem volt és nem is lesz szán­dékukban létrehozni nukleáris első csaoásmérő képességet. Nem törekszenek és soha nem fognak törekedni katonai fö-. lényre. Felléptek és felléonek azért, hogy leszerelési intézke­dések foganatosításával alacso­nyabb szinten valósuljon meg a katonai erőegyensúly, csök­kenjen és szűnjön meg a kato­nai szembenállás Európában. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy a fegy­verkezési versenyt senki sem nyerheti meg és az, aki a győ­zelem reményében elhatározná a nukleáris háború kirobban­tását, nukleáris katasztrófát zú-. dítana az emberiségre, amely­ben elkerülhetetlenül maga is elpusztulna. A nukleáris hábo­rút nem lehet korlátok között tartani. © Az ülés résztvevői kife­jezték meggyőződésüket, hogy a katonai és a politikai konfrontáció, valamint a hábo­rús veszély felszámolásához, az enyhülési folyamat megőrzésé­hez és folytatásához, pz orszá­gok együttműködésének fejlesz­téséhez napjainkban inkább, mint korábban bármikor, ége­tően szükség van a fegyverke­zési verseny haladéktalan be­szüntetésére, érdemi leszere­lésre, elsősorban nukleáris le­szerelési intézkedésekre. Megerősítették, hogy orszá­gaik változatlanul készek igaz­ságos és kölcsönös alapon megállapodni bármely fegyver- fajta korlátozásáról, csökkenté­séről vagy betiltásáról. Ez egy­aránt vonatkozik jo nukleáris és tömegpusztító fegyverek vala­mennyi egyéb fajtájára és a hagyományos fegyverekre. Ugyanez vonatkozik az álla­mok fegyveres erői létszámának csökkentésére is. O Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban kifejezték, hoqy államaik kedvezően érté­kelik a szovjet—amerikai tár­gyalások felújítását az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök problémájáról. E tár­gyalások kérdéseivel összefüg­gésben, olyan jelentős ese­ményként méltatták a közel­múltban megtartott szovjet— nyugatnémet csúcstalálkozót, mint amely hozzájárul az emlí­tett tárgyalások • feltételeinek javításához. KÖZLEMEIHY Az ülésen képviselt államok abban látják a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1981. november 30-án Genfben újra­kezdett tárgyalások célját, hogy szilárd erőegyensúly fenntartá­sával Európában, a nukleáris fegyverzet mind alacsonyabb szintjén erősödjön valamennyi európai állam és nép bizton­sága, elháruljon a kontinens népeit fenyegető veszély. E cél elérése érdekében számításba kell venni valamennyi közép­hatótávolságú nukleáris eszközt Európában — szárazföldi és tengeri állomásoztatású raké­tákat, nukleáris fegyvert hor­dozó repülőgépeket — az ösz- szes tényezőket, amelyek meg­határozzák a stratégiai helyze­tet a kontinensen. A közéo-hatótávolságú nuk­leáris eszközökre vonatkozó tár­gyalások kedvezőbb légkörének létrehozásához hozzájárulna a tárgyalások idejére szóló mora­tórium mindkét fél új közéo- hatótávolságú nukleáris eszkö­zeinek telepítésére és a meg­lévők korszerűsítésére Európá­ban. Az ülés résztvevői konst­ruktív lépésként értékelték a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy — a másik félnek a mo­ratóriummal való egyetértése esetén — jóakarata jeléül egy­oldalúan csökkenti a Szovjet­unió európai részén lévő közép- hatótávolságú nukleáris fegy­verek bizonyos részét, közeled­ve ahhoz az alacsonyabb szint­hez, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok a tárgya­lások eredményeként megálla­podhat. Nagv jelentőségűnek értékelték a Szovjetuniónak azt a szándékát, hogy a tárgyalá­sokon az európai közép-ható­távolságú nukleáris eszközök kölcsönös radikális csökkenté­séért száll síkra. Az ülésen képviselt államok olyan döntés mellett is kiáll­nak, amely előirányozná mind­két fél — Nyugat és Kelet — teljes lemondását az európai objektumokra irányított közép­hatótávolságú nukleáris fegy­verek minden fajtájáról. Síkra- szállnak azért, hogy Európa végsősoron váljon teljesen atomfegyvermentessé, mind .a •közép-hatótávolságú, mind a harcászati fegyverek vonatko­zásában. Ez az igazi út a háborús ve­szély elhárítására és a béke megszilárdítására az európai kontinensen. A közép-hatótávol­ságú nukleáris eszközök jelen­léte Európában olyan problé­ma, amely minden európai né- Det érint, emiatt ezek a népek életbevágóan érdekeltek konk­rét eredmények elérésében a szovjet—amerikai tárgyaláso­kon: „Ezt figyelembe véve az ülés résztvevői kifejezték re­ményüket, hogy minden európai állam kormánya elősegíti a tár­gyalások sikerét." O Az ülésen képviselt álla­mok egyhangúlag fel­lépnek a hadászati fegyverzet korlátozásával foglalkozó szov­jet—amerikai tárgyalások mi­előbbi felújításáért. Szükséges­nek tartják, hogy ezek a tár­gyalások, támaszkodva mind­arra, amit már elértek, a felek egyenlőségének és azonos biz­tonságának elvét szigorúan be­tartva vezessenek el a hadá­szati fegyverzet korlátozásához és csökkentéséhez. Ez naqy je­lentőségű lenne a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjából. © Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy a fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Köjép- Európában és az ezzel kapcso­latos intézkedésekről folytatott bécsi tárgyalásokat ki kell moz­id ítani a holtpontról. Meggyő­ződésük, hogy a tárgyalásokon részt vevő szocialista országok­nak 1978—1981-ben az állás­pontok közelítése céljából elő­terjesztett javaslatai olyan ala­pot teremtenek, amely lehető­vé teszi, hogy megkezdjék a gyakorlati tevékenységet az el­ső szakaszra vonatkozó meg­állapodás szövegezésére. A bé­csi tárgyalásokon való előre­lépéshez az kell, hogy a tár­gyalásokon részt vevő nyugati államok is tanúsítsanak kész­séget a vita tárgyát képező problémák megoldására, adja­nak konstruktív választ a szo­cialista országok javaslataira. OAz ülésen képviselt álla­mok kiállnak az atom­fegyvermentes- és békeöveze­tek létrehozása mellett az eu­rópai kontinens különböző ré­szeiben, beleértve Európa észa­ki részét és a Balkánt, vala­mint a béke és az együttmű­ködés övezetének létrehozását a Földközi-tenger térségében. Az ülés résztvevői ezzel össze­függésben rámutattak, hogy az atomfegyvermentes övezetek létrehozásához a nukleáris ha­talmak kötelezettségvállalására van szükség ezen övezetek stá­tusának tiszteletben tartására, valamint arra, hogy nem tele­pítik oda saját nukleáris fegy­vereiket, semmilyen körülmé­nyek között nem alkalmaznak ilyen fegyvert az övezetekhez tartozó államok ellen és nem fenyegetik őket ilyen fegyver alkalmazásával. Minthogy a Szovjetunió kifejezte készségét ilyen kötelezettség vállalására, Európa népei ugyanezt várják el más nukleáris hatalmaktól is. Az atomfegyvermentes öve­zetekhez tartozó, nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok jogosultak biztosítékot kapni arra, hogy ellenük —az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal történő fenyege­tésről való lemondás elvének megfelelően — nem kerül sor semmilyen más fegyver alkal­mazására sem. O Az ülés résztvevői hatá­rozottan állást foglaltak minden olyan nemzetközi fó­rum — különösen a genfi le­szerelési bizottság — -munkájá­nak hatékonyabbá tétele mel. lett, amelyeken a fegyverzet­korlátozás és a leszerelés kér­déseiről tárgyalások folynak vagy folyniuk kellene. Kinyilvánították, hogy állau -maik érdekeltek mindazon tár­gyalások felújításában, ame­lyek az utóbbi időben megsza­kadtak, s hogy készek elősegí­teni azok sikeres befejezését. Ez vonatkozik a nukleáris fegyver, kísérletek általános és teljes betiltásáról-, a vegyifegyverek betiltásáról és megsemmisíté­sérői, a hagyományos fegyver­kereskedelem és szállítás korlá­tozásáról, az Indiai-óceán tér­ségében folytatott katonai te­vékenység korlátozásáról, -majd csökkentéséről és egy sor más kérdésről szóló tárgyal ásókra. Mielőbb tárgyalásokat kell kez­deni olyan -kérdésekről', mint a nukleáris fegyverek előállításá­nak megszüntetése és készletei­nek megsemmisítése, a neutron, fegyver betiltása, valamint ar­ról, hogy. nem telepítenek nuk­leáris fegyvert olyan államok területén,, ahol jelenleg nincs. Az ülés résztvevői határozot­tan fellépnek gyakorlati meg­egyezések eléréséért ai sugár­fegyverek betiltásában, az új tömegpusztító fegyverfajták és -rendszerek létrehozásának megtiltásában, a nukleáris fegyverekkel -nem rendelkező államok biztonsági garanciáinak erősítésében is. Megerősítették államaik álláspontját az atom­fegyverek elterjesztésének meg­akadályozásáról és arról, hogy az államok hozzájussanak az atomenergia -békés célú felhasz­nálásához, annak megfelelően, ahogy azt közös dokumentu­maikba n kin yi Iván ítottá k„ Az ülés résztvevői -hangsú­lyozták, hogy országaik készek megállapodást kötni a katonai költségvetések csökkentéséről, mindenekelőtt o n-agy -katonai potenciállal rendelkező államok esetében, százalékos arányban, vagy pedig abszolút -mértékben. Az első lépés az államok -kato­na« kiadásainak befagyasztása» lehetne. -A szocialista- államok­nak e jelentős probléma vala­mennyi vonatkozását érintő k-onkrét ja-valsla-tai közismertek és továbbra is érvényeseik. Az ülésen hangsúlyozták, hogy egyre időszerűbb haté­kony intézkedéseket elfogadni a fegyverkezési hajsza világűrre való kiterjesztésének megelőzé­séről. Ezzel összefüggésben egyöntetű támogatásúikról -bizto­sították az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakán -elhangzott szovjet javaslatot, hogy kössenek nem­zetközi szerződést valamennyi fegyverfajta világűrben vailó el­helyezésének betiltásáról. Az ülésen képviselt államok továbbra- is törekedni fognak nemzetközi méretű erőfeszítése­ket fenni, hogy örökre -betiltsák a nukleáris fegyverek alkalma­zását, az államok kapcsolata­ikban lemondjanak az erőszak alkalmazásáról, felszámolják a külföldi -katonai támaszponto­kat és vonják ki csapataikat az idegen területekről. O Az ülés résztvevői meg­erősítették ália-maik elha­tározását, hogy továbbra is részt vállalnak az ENSZ-iközgyű. lés 1982-re előirányzott 2. rend­kívüli leszerelés-i ülésszakának előkészítésében-. Kifejezték ér­dekeltségüket az ülésszak sike­res lebonyolításában, abban, hogy az ülésszakot olyan hatá­rozatok elfogadására ösztönöz­zék, a-melyek tényleges fordulat­hoz vezetnének a fegyverkezési hajsza felszámolásában és a le­szerelésben, új lendületet adná­nak art e -kérdésekről folytatott tárgyalásoknak. Ezzel összefüg. gésbe-n rámutattak többek kö­zött az átfogó leszerelési -prog­ram gondos kidolgozásának je­lentőségére, amelyet az üléssza­kon kell megvizsgálni, elfoga­dás céljából. Az ülésen hangsúlyozták: va­lamennyi állam feladata, hogy -méreteitől, katonai potenciáljá­tól és földrajzi -helyzetétől füg­getlenül hozzájáruljon a fegy­verzetkorlátozási és leszerelési kérdések megoldásához az Egyesült Nemzetek Szervezete keretein -belül is. Az BNSZ-'köz- gyűlés 2. rendkívüli leszerelési ülésszaka jó -lehetőséget bizto­sít erre is. Az ülés résztvevői ál­lást foglaltak amellett, hogy ez az ülésszak is segítse elő a le­szerelési világkonferencia ösz- sze-hívását. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt vevő államai -képviselőinek madridi találkozója menetéről folytatott véleménycsere során a miniszterek kiemelték, hogy a találkozó sikeres befejezése to­vábbi előrehaladást tenne lehe­tővé a helsinki záróokmány vég re'haj tásá ban, hozzá já-ru Ina az enyhülési fo'lyama-t fenntar­tásához, elősegítené aiz állam­közi ka-pcsolatok megjavítását. Ez különösen nagy jelentőségű lenin-e -a mostani nemzetközi helyzetben. Az ülés, résztvevői ennek fé­nyében áttekíntétték a madridi találkozó tényleges helyzetét, mérlegelték mind a-z elért eredményeket, beleértve a záró- dokumentum egyeztetésében el­ért eredményeket, mind azokat o kérdéseket, amelyekben eddig még nem egyeztek meg. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a ta­lálkozón nagy figyelmet fordíta­nak az európa-i -biztonság, ka­tonai vonatkozásaira-, különösen az euró-pa-i katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehí­vására, az összeurópai folyamat keretében-. Megállapították, hogy a konferencia célja,, sza­kaszonkénti megtartása és az első szakasz -konkrét feladatai vonatkozásában ismert mérték­ben közelednek az álláspontok. A -konferencia első szakaszának az európai katonai szembenál­lásból fakadó veszély csökken­tésére- irányuló bizalom- és biz. tonságerősítő intézkedések -meg­vizsgálásával és elfogadásával kell foglalkoznia. Az álláspontok közeledését nagymértékben elő­segítette, hogy a Szovjetunió kész kiterjeszteni o bizalomerő­sítő intézkedések alkalmazását egész európai területére, ha a bizalomerősítő intézkedések övezetét a- nyugati országok is megfelelő mértékben kiszélesí­tik. Kifejezték meggyőződésüket, hogyha a madridi találkozó va­lamennyi részt vevő állama kel­lő politikai -akaratot és realiz­must tanúsít, sikerül egyetértést elérni a konferencia összehívá­sában-. Az ülésen képviselt álla­mok támogatják a Lengyel Népköztársaság javaslatát a konferencia Varsóban történő összehívására. O Az ülés -résztvevői nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy a madridi ta­lálkozón intézkedéseket fogad­janak el a-z államok közötti kapcsolatoknak o záróokmány­ban -megfogalmazott elvei to­vábbi erősítése céljából, vala­mint annak is, hogy az összeuró­pai értekezleten részt vevő ösz. szes állaim -maradéktalanul tartsa be ezeket egymás -kö­zötti és -más áramokkal való kapcsolataiban. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a- gazdasági és -műszaki- tudományos együttműködés el­mélyítésével kapcsolatos továb­bi intézkedések egyeztetése a madridi találkozón, beleértve a diszkriminatív akadályok és korlátozások elhárítását is, elő­segítené az összeurópai érte­kedet valamennyi állama előtt álló gazda-ság-i feladatok sike­res megoldását. Az ülésen- hangsúlyozták, hogy a -madridi találkozón lehetőség nyílik arra, hogy -a- kultúra., a-z. oktatás-, a tájékoztatás és az emberi kapcsolatok - beleértve az ifjúsági kapcsolatokat — te­rületén további intézkedések, ben egyezzenek meg a helsinki megállapodások -megvalósításá­ról, a záróokmány által megha­tározott elvi állápon. Az ülés résztvevői kívánatos­nak tartják, hogy a madridi ta­lálkozón előrehaladás történjen a Földközi-tenger térségének biztonságára és együttműködé­sére vonatkozó kérdések egyez­tetésében -is. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy az európai -kon­tinens biztonságának erősítése és az együttműködés fejlesztése töretlen előrehaladásának szem­pontjából fontosak és szüksé­gesek az összeurópai -tanácsko­záson részt vevő államok -kö­zös erőfeszítései a záróokmány előírásainak -megfelelően és a ‘Helsinkiben megkezdett folya,- mat keretein belül. Támogatják a Román Szocialista Köztársai- ság javaslatát, hogy a-z összeu­rópai tanácskozáson részt vevő államok képviselőinek követke­ző találkozójára Bukarestben kerüljön sor. A miniszterek egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a madridi találkozó vala­mennyi résztvevőjének jelenleg további erőfeszítéseket kell ten­ni, hogy a találkozó sikeresen zó ruljon. © Kiemelték a-n-nak elvi je­lentőségét, hogy a -nem. zetiközi ‘helyzet további súlyos­bodásának -megelőzése érdeké­ben’ ne -kerüljön -so-r új katonai- politikai szövetségek létrehozá­sára- és a meglévők kiszélesíté­sére, azok tevékenységének új térségekre való kiterjesztésére. Az ülés résztvevői -megerősítet­ték államaik korábban már többször előterjesztett javasla­tait is, hogy egyidejűleg oszlas­sák fel a Varsói Szerződést és a NATO-t és első lépésként számolják fel katonai szerveze­teiket, amit katonai tevékenysé­gük kölcsönös csökkentésével kezdjenek. © Az -ülésen képviselt álla­mok -meggyőződése, hogy Európa- — társadalmi berendez­kedésüktől függetlenül — valói­mén nyí európai nép otthonai, amely soha- többé -nem válhat hadszíntérré és amelyben miodan-nyi-uknaik részesülniük kell a- béke, a függetlenség, -a haladás és a boldogulás gyü­mölcseiben. A -mostani nemzetközi hely­zet minden ‘bonyolultsága- elle­nére el lehet érni- a- feszültséq csökkentését, a bizalom erősí­tését, a kölcsönös -megértés és együttműködés fejlődését az ál­lamok ka-pcsolata-iibaini, az egy­más tiszteletén és a-z egyenjo­gúságon alapuló párbeszéd, az érdemi és konstruktív tárgyalá­sok -segítségével. Bármilyen bo­nyolultak is napjaink nemzetközi kérdései, valamennyi -rendezhe­tő békés úton, -az összes állam érdekeinek figyelembevételével. Ezt megerősíti az -államok kö­zött a legutóbbi időben külö­nösen felső szinten folytatott politikai párbeszéd volöme-nnyi kedvező tapasztalata és mindez azt tanúsítja, hogy a párbeszé­det tovább -kell folytatni. Az ülésen képviselt álla­mok úg-y vélik, hogy a mostani nemzetközi helyzetben még fontosabb közös tevékeny­ségük egymással és együttmű. ködésük -más államokkal a bé­kéért és a biztonságért folyta­tott harcban-. A külügyminiszteri bizottság ülése a-z ilyen együtt­működés és közös cselékvés szellemében folyt le. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST A kubaii forradalmi fegyveres erők megalakulásának 25. év. fordulója - alkalmából szerdán- helyőrségi nagygyűlést tartottak o Zaiiko Máté -Katonai Műszaki Főiskolán. Az ünnepi eseményem ‘részt vett Csémi Károly vezér- ezredes, honvédelmi államtitkár, valamint a Magyar Néphadse­reg tábornoki -karának több tagija. Jelén volt Jósé Antonio Tabares del, -Rea-ll, a- Kubai Köz­társaság budapesti -nagykövete. ‘Veress Péter és Ta-i-ng Sárim kü I ke résfcede I m i m in i szte rek szerdán Budaipesten aláírták az 1982. évre szóló magyar-kam- bodzsai árucsere-forgalmi és fi­zetési jegyzőkönyvet Ez az ok­mány a-z első egy évre szóló megállapodás a két ország vi­szonylag rövid időszakra vissza­nyúló kereskedelmi kapcsolata-i. ba-n. iBe-rnardin Ga-ntin- bíboros, a lustitia et Pax (Igazságosság és Béke) pápai bizottság elnöke, aki dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek -meghívására néhány napig hazánkban tartóz­kodik, szerdán találkozott Mik­lós Imre államtitkárral, a-z Ál­lami Egyházügyi Hivatal elnö­kével. MOSZKVA ‘Szerdán véget ért Moszkvá­ban az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A legna­gyobb szovjet köztársaság tör­vényhozása elfogadta az új öt­éves tervet, a1 jövő évi tervet és o költségvetést. Az ülés-sza-k tör. vényt alkotott egyes autonóm területekről: a Szovjetunió új alkotmányával összhangban nö­velte az autonóm területek vá­lasztott szerveinek hatáskörét. Az ülésszakon részt vett az SZKP és a szovjet állam számos veze­tője. BUKAREST-Nicölae Cea-usescu, a Román KP főtitkára, a- Román Szocia­lista Köztársaság elnöke vendé­geként Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak -tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere december 2—3-án hivatalos baráti -látogatást tesz Romániában. ULÁNBÁTOR Szerdán teljes ülést tartott a Mongolt ‘Népi Forradalmi Pórt Központi Bizottsága, amelyen megvitatták az 1981—85. közötti időszakra, valamint az 1982-re kidolgozott népgazdasági terveik tervezeteit, és a-z 1982-es költ­ségvetés tervezetét. VARSÓ ‘Szerdán délelőtt a -belügymi. niszter parancsára akcióba lép­tek a tűzoltóti-szti főiskolai épü­letét körülvevő rendfenntartó 'erők. Kiszabadították a tűzoltó- tiszti főiskola parancsnokát, akit a főiskola elfoglalói eddig fog­va tartottak. Megszüntették a közlekedési blokádot, -az épü­letből való távozásra bírták a sztrájkoló hallgatókat és az őket támogató kívülálló személyeket. A PAP jelentéséből kitűnik: a rendőri akció során senki sem sérült meg. BELGRAD Belgrádban a szövetségi kormány Veszelin Gyuranovics elnöki,etévef megtartott szerdai rendkívüli -ülésén a kedd dél­előtt Korziika-szigetén lezuhant jugoszláv személyszállító repülő­gép katasztrófájáról tárgyalt. A kormány -mély megrendüléssel adózott a szerencsétlenség ál­dozatainak és decem-ber 4-,re, péntekre országos gyászt ren­delt el. A legfrissebb jelentések szerint a -kalfa-sztráfóbain 178 utas és 6 főnyi személyzet vesz­tette életét. WASHINGTON-Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter szerdán Euró­pába utazott, hogy -részt vegyen a NATO tanácskozásán Brüsz- szelfoen és látogatást tegyen Tö­rökországban, Olaszországban és Na gy-'B rita n niá-ba-n.

Next

/
Thumbnails
Contents