Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
1981. december 3. \ ■NÉPÚJSÁG 3 A tomerőmű-ópítkezós Fólia alatt a sündisznó „Fölcsempészték” a reaktortartályt - Homok az egész vilá A szenzációk ideje lejárt. Két hete egy szombati napon a kettes számú reaktortartályt egy százlábúra (trélerre) rakták a kikötőben, elindították a közel kétkilométeres úton, a nagy reaktortéri daruval pedig felemelték az egyes blokk födémjére. Az akcióhoz alig kellett fél nap. Nem voltak ott a rádió, a televízió, a sajtó képviselői sem. Sőt, az atomerőmű dolgozói is távolmaradtak. Nem úgy, mint egy éve, amikor az egyes számú reaktortartályt emelték a helyére, több százan figyeltük a manővereket, az állványokon fürtökben lógtak az emberek. Hiába na, ez már a második... Fönt az egyes reaktor födémjén patyolattisztaság rend. A kettes tartály fóliába csomagolva vár a sorára. Ha a körülmények úgy engedik, december 15-én végleges helyére emelik. Itt találkozunk régi riportalanyunkkal, Szabó Ferenc reaktorszerelővel. Szót váltunk: — Rendben mennek a dolgok? — Rendben — mondja. Megértem, hogy az egyes blokk reaktorszerelői felkészültek. Az aprólékos munka után még aprólékosabb következik. Arról van szó: összeszerelték a reaktort. Helyére tették az aknát, aknafenéket, a reaktor- kosarat, a védőcsőblokkot és a felsőblokkot... most pedig egyenként kiszedik, ellenőrzik, aztán újból visszarakják, hogy a PAV-osok elvégezhessék az első számú revíziót, és hogy utána ők ismét szétszedjék... sziszifuszi munka és türelemjáték. Egy biztos: karácsonyra túl akarnak jutni a cirkulációs mosatáson és a nyomáspróbán. Jacsó István, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szerelésvezetője segítségével lejutunk a mínusz hatméteres szintre, eddig a plusz 18,90 méteren voltunk. Megnézzük az egyes blokk berendezéseit, hogy lássuk a kettesnél: hol állnak, milyen fázisban vannak. És lásspík azt is, hogy mennyire egyszerűbb ma már a második blokknál a munka. Ahhoz, hogy a kettes reaktort a végleges helyére emeljék, a mínusz háromméteres szinten kell a védelem nagyméretű elemei közül a forgáasztalt beszerelni. Egyelőre az egyes reaktortartálv alatt állunk, felettünk a több száz tonnás berendezés. Jacsó István magyarázza a forgóasztal szerepét: — A reaktort Csehszlovákiában, a Skoda Művekben kétBogos János: „Kész leszünk!” méteres gyűrűkből hegesztették össze. így szükségessé válik, hogy évenként ezeket a hegesztési varratokat megvizsgálják ultrahangos berendezéssel. Ehhez kell a periszkópot tartó forgáasztalt felszerelni. Ez egy automata berendezés, amely végig a reaktortartály mentén tud mozogni és a szükséges vizsgálatot elvégezni. — Eddig értem — mondom. A kettes reaktortartályt csak akkor tudjuk a helyére emelni, ha ez a berendezés kész. Majd megnézzük, hogy milyen állapotban van az ottani — mondja Jacsó István. A kettes kiépítésnél — erre felhívták j3 figyelmet is — elég nagy összevisszaság fogad. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói most együtt dolgoznak az Országos Szakipari Vállalat embereivel. Ez annyit jelent, hogy el kell tűrni az ORSZAK-osok munkája során adódó millió homokszemcse köhögtető, szemet csiklandozó, ruha alá szálló kellemetlenkedéseit. A festés előtt minden felületet nagy sebességgel fuvatott homokkal tisztítanak meg. Hát ez a homok aztán nemcsak a felületre megy, hanem ott száll a reaktortér légterében is. — Azzal, hogy beemelhetjük a tartályt, olyan szakasz érkezik el az építők életében, amely ünnepnek is számíthat. Ök befejezték, átadják a terepet a technológiai szerelőknek — mondja Jacsó István. Míg átjutunk a kettes kiépítésre, kőművesekkel találkozunk. Köztük ismét egy régi ismerőssel, Asztalos Józseffel. Az utolsó simításokat, betonozást végzik a födémen. Még nem jutottak el a reaktortérig, valamelyik kiszolgálóhelyiségben dolgoznak. Asztalos József felnéz, szigorúan, mert a friss betonhoz ért a lábunk. Simíthatja a felületet újra. Eszembe jut Czetli Imre, a 22-es építők építésvezetője. A nyár végén nagy büszkén mutatta, hogy végeztek a betonozással, őmiattuk akár a kettes reaktortartályt is hozhatják. Igaza volt. Alig egykét napi munkájuk van vissza, s kész lesz a födém végérvényesen. Úgy érzem, homok az egész világ. Az itteniek ebben a homokszemcsés világban dolgoznak egész nap. Két, hónapja írtunk a sündisznóról — műszaki nevén a gőzledobóról —, itt beszélgettünk Petrovics Béla művezetővel és társaival. Most fóliasátrat húztak a aőzledobó köré, hogy dolgozni tudjanak. A sátor alatt megáll a levegő, keveredik a hegesztőpálcák orrfacsaró szagával. Hát nem is olyan finom munkakörülmények uralkodnak a környéken. Gyorsan összehasonlítást végzünk az akkori állapotok és a maiak között. Nagy ütemben haladtak. Aztán menekülünk a porfelleg elől. Újból lemegyünk a mínusz hatméteres szintre, most itt végzik a legfontosabb munkát. Bogos János szerelésvezető irányításával Varga Imre hattagú csoportja és még négy lengyel szakmunkás szerelik a forgóasztalt. Bogos János csak ennyit mond: — Kész leszünk! Közben lengyel és magyar szó keveredik. Az egyik görgő állításának módján vitatkoznak. Egyszerű mondat: kész leszünk! Jacsó István még elmagyarázza, hogy pár nap múlva jöhetnek Eke Vilmosék, a turbinaszerelők. A hétnyolcvankettes szinten elhelyezik a tartógyűrűt, ezen nyugszik majd a reaktor. Téhát ismét az egyik legfontosabb szerkezet szereléséről tájékoztatnak. A turbinaszerelők most pihenésképp jönnek át segíteni a reaktorosok- nak. A turbina kész, kipróbálták. A tartógyűrű beállítása pedig ennek a csapatnak „áll kézre”. A szenzációk ideje lejárt. A két reaktorblokkban tettünk sétát kedden délelőtt. Egyszerű munkanap volt ez is, mint a többi... „Felcsempészték” a kettes tartályt a födémre Jacsó Istvánék SOW-80 Önjáró fejtésbiztosító Sikeresen vizsgázik a SOW— 80 önjáró fejtésbiztosító, amelyet a Mecseki Szénbányák speciális igényeinek figyelembevételével fejlesztett ki a gyártó lengyel cég, s amelyhez hasonlóval még sehol sem dolgoztak. A kőmlói Kossuth-bányában az Imre Árpád vezette Béke Ho Si Minh szocialista brigád szeptember elején kezdett termelni a 40 millió forint értékű berendezéssel, amelynek legfőbb jellemzője a nagy biztonság, a fizikai munka könnyítése, továbbá, hogy egyidejűleg két szállítóberendezésre lehet védelme alatt termelni. Szakmérnöki képzés Újabb lehetőséget kapnak a mezőgazdasági szakemberek szakmai tudásuk gyarapítására, a legfrissebb tudományos eredmények megismerésére. A MÉM Szakoktatási és Kutatási Főosztálya az agrártudományi, a kertészeti és az erdészeti egyetemeken kétéves szakmérnöki képzést indít 1982 első félévében. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi kara környezetvédelmi, növényvédelmi, vadgazdálkodási, genetikai, vízügyi és vállalatgazdasági témakörökben indít évfolyamokat. A Gödöllői Tanárképző Intézet mérnök- és műszaki tanári, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem takarmánygazdálkodási, a Budapesti Kertészeti Egyetem magtermesztési, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem pedig fatermesztési szakmérnök oktatást szervez. A felvételi pályázatokat 1982. január 15-ig lehet benyújtani az egyetemek dékáni hivatalaihoz. Naprakész tájékozottság A gyors javulással nem kecsegtető külgazdasági környezetben társadalmi fejlődésünk következetes megvalósításához olyan nemzeti egységre és olyan új típusú tulajdonosi szemléletre van szükség, amely megköveteli, hogy mindinkább a képviseleti rendszeren keresztül érvényesülő önigazgatás vegye át az állami irányítás egyre nagyobb részét. Ebben a helyzetben a szocialista demokrácia fejlesztése csak szólam marad, ha a választott testületek tagjainak felkészültsége nem bővül, tudása nem gyarapodik. A társadalmi és tömegszervezetek választott vezetőivel szemben — éppen az általános műveltség szintjének emelkedése miatt — mind magasabb igényeket támasztanak a választóik. Napjaink realitása, hogy megbecsülést, tekintélyt és elismerést csak felkészültséggel, jól végzett munkával vívhat ki magának a vezető, a választott képviselő. Egyszersmind a választók bizalmát is csak átlagon felüli teljesítménnyel lehet megszerezni és megtartani. A választók számára a legtöbb helyen megbízható garanciát jelent a népfront ajánlása. Tartalmas munkával kivívott bizalom ez és olyan eredmény, amelyre méltán büszkék lehetünk. Megnyugvásra, vagy a szintentartásra azért nem gondolhatunk mégsem, merk a bizalom légkörét megteremtve még nem tettünk meg mindent azért, hogy ezzel a bizalommal okosan éljünk. Elsősorban minőségében magasabb szintű tevékenységre van szükség ahhoz, hogy tovább erősödhessék hazánkban a szocialista demokrácia. A minőségi fejlődés tartalma nem az ügyrendi kérdések további fejlesztését követeli, hanem elsősorban a választott képviselők, a tanácstagok, a társadalmi, tömegszervezeti, és mozgalmi vezetők hozzáértésének bővítését. Ha gyakorlati példát keresünk erre az önépítő tevékenységre, akkor érdemes felidéznünk az országgyűlési képviselő- csoportok munka- és tájékozódási formáit, módszereit, amelyekkel a naprakész tájékozottság mellett egyes speciális, gyakorta a képviselők személyes ismereteit meghaladó kérdés- csoportok elemzését végzik, s a megismert valóságos helyzetben kidolgozzák a cselekvés lehetőségeit. Azokat a lehetőségeket, amelyek közül válogathat a törvényhozó testület. A továbblépés érdekében a fenti példához hasonló módszereket kellene alkalmazni a helyi tanácsok választott testületéiben is. Az együtt-tervezés, együttgondolkodás szintjéről — amelyet többnyire már elértünk — el kell jutnunk az együttfejlődés szintjére, mégpedig nemcsak abban az értelemben, hogy közösségben kell képeznünk maguknkat, hanem abban is, hogy alapvető kötelességünk együtt fejlődni növekvő feladatainkkal. A lépéstartás és a további fejlődés alapvető feltételeként kell felfogni a választott testületek tagjainak továbbképzését. Ennek egyik formája lehet az önképzés is, de a holnapi követelményekkel is számolva ez nem elégséges. Lehetetlen, hogy valamennyi képviselőnk olyan polihisztorrá képezze magát, aki valamennyi kérdésben — a városfejlesztésben, a gazdaságszervezésben, az egészségügyben, a jogban és így tovább — naprakész tudással rendelkezik. Az viszont lehetséges, sőt, szükséges, hogy szervezett formában az éppen időszerű kérdések legjobb értői — akár testületen kívüli, erre felkért szakemberek — informálják, s készítsék fel a választottakat. Ezzel egyúttal szélesedik a döntéselőkészítésben részt vevők köre, s tartalmában ts gazdagodik a szocialista demokrácia. , L. G. Gyógyintézeti rekonstrukciók Hamarosan újabb épületek készülnek el az egészségügyi intézmények rekonstrukciója során. Ez év végén adják át a békéscsabai kórház 310 ágyas új pavilonját, központi konyháját, mosodáját. A következő három-négy évben számos, hasonló jellegű épület befejezése várható. Az ország több gyógyintézetében műtőblokkokat, vizsgáló és gyógykezelő osztályokat, laboratóriumokat, valamint kiszolgáló részlegeket lé- sitenek. A tanácsok jelenleg 14 kórházat bővítenék, újítanak fel. Az egri kórház területén 200 ágyas pavilon, a szülészet és nőgyógyászat új otthona épül. Elkészülte után — előreláthatólag 1982-től — a megyei kórházban mintegy 1500 beteget kezelhetnek? A következő évben adják át rendeltetésének a szolnoki kórház területén létesülő 400 ágyas pavilont, és a fiatal — az előző ötéves tervidőszakban épített — kerepes- tarcsai kórház hasonló méretű pavilonját is. Elkészül a dunaújvárosi kórház új szárnya is, ahol 330 beteget látnak el. A dél-pesti kórház 450 ágyas pavilonnal bővül 1983-ban. Győrött a megyei kórház új részlegei: a 300 ágyas pavilon, a műtőblokk, a röntgen és terápiás osztályok, a konyha, a mosoda 1984-től „üzemelnek”. Ez időtől a megyei kórházban 1800 ágyat helyezhetnek el. A terv szerint ugyancsak 1984-től fogadják a betegeket a tatabányai kórház 250 ágyas új pavilonjában, a nyíregyházi megyei kórház műtőjében, röntgen és más osztályain, laboratóriumában. Szombathelyen a megyei kórházban — ahol az előző tervidőszakban elkészült a központi műtőblokk ■— nemrég a rekonstrukció második szakaszában megkezdték a 300 ágyas pavilon építését. Űj desztillációs üzem A Zalai Kőolajipari Vállalat 658 millió forintos rekonstrukciójának második ütemében épül fel Zalaegerszegen az új atmoszférikus vákuum-desztillációs üzem. Az új üzemet, mely évi 400 ezer tonna olajat dolgoz majd fel, 1984. decemberében adják át rendeltetésének. A szakemberek helyére emelik a 25 méter magas, 2,8 méter átmérőjű atmoszférikus lepárlótornyot H. J.—G. K.
