Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

1981. december 20. Képújság 9 Számok és tények tükrében iA Szovjetunió 21 ázsiai, 33 afrikai és 10 latin-amerikai fej­lődő országgal! tart fenn kap­csolatokat. 1977-ben, 1960-hoz viszonyítva., 6,2-szer több gazda­sági és műszaki segítséget nyúj­tott a fejlődő országoknak. Ezen belül az ázsiai államok 5,2-szer, az afrikaiak 8,3-szer több gaz­dasági segítségben részesültek, mint korábban. A megkötött megállapodások értelmében a Szovjetunió a fia­tal nemzeti államok 1050 ipari és más népgazdasági létesítmé­nyének építésében és bővítésé­ben működik közre. * * * Az elmúlt évtizedben mintegy 40 000 ázsiai', afrikai és latln- amerikai fiatal szerzett szakkép­zettséget aiz NDK szakmunkás- képző intézetéiben' és vállala1- taiinál. Építőipari, fémfeldolgozó­ipari, közlekedési, javító, föld­művelő és állattenyésztő szak. emberekké váltak. A tapasztai- latok tanulmányozása céljából a,z angolai, algériai, jemeni és etiópiai fiatalok a> többiek mel­lett rendszeresen látogatásokat tesznek az NDK ipari és mező­gazda sági válla'latalnál. Jelenleg a fejlődő országok 150 állampolgára bővíti Isme­reteit a mezőgazdasági, erdő- és éielmiszergozdasági minisz­térium rendszerében, 20 ország küldöttei a magdeburgi műsza. ki főiskolán tanulnak, több-száz leány pedig a drezdai egészség- ügyi szakközépiskolát végezte el, aihol nővéri képesítést ka­pott. A fiatal nemzeti államok sok képviselője érkezik az NDK-ba, hogy elsajátítsa a jö­vendő munkások képzésének és nevelésének bonyolult ismeret­anyagát. Az utóbbi években több mint 550 afrikai, ázsiai és latin-amerikai fiatal szerzett szakoktatói diplomát a szódat lista INémetországban, több mint 100-an pedig szakmunkás- képző mester! oklevelet szerez­tek. * * * Argentínában egy gigantikus méretű vízi energiapiari komp­lexum, a Parana medio építé­sének előkészítése folyik. Tervét szovjet szakemberek segítségé, vei dolgozták ki. A komplexum, amelyet az évszázad építkezésé­nek tarta nak, a jelen legihez ké­pest 40%-lkal növeli Argentína eneFgiaellátottságát. Ezen kívül a . program megvalósítása lehe­tővé teszi, hogy az óceánjáró 'hajók a folyón több mint ezer kilométerre behajózzanaik a.z atlanti-óceáni partokról. Meg­szűnik az Időszakos áradás is, , amely meggátolja, hogy óriási területeket földművelési és ál­lattenyésztési célokra használ­janak. * * * Magyarország és Líbia köl­csönös kereskedelme 1975—1980 között megkétszereződött, s ta­valy meghaladta az 50 millió dollárt. Ma a tudományos-mű­szaki együttműködés keretében mintegy 300 magyar szakember dolgozik az afrikai országban, főképp az egészségügy terüle­tén. Magyarországon a líbiai fiatalok vasútépítők és orvosok lesznek. * * * Kulturális és tudományos együttműködési munkatervet írt alá az NŐK és Afganisztán'. Az NDK-ból tudósokat, műszaki ‘szakembereket, 'kulturális és egészségügy dolgozókat külde­nek Afganisztánba helyi szak­emberek képzésére. A munka- tervnek megfelelően, amely ma­gáiban foglalja a Humboldt egyetem és a kaibuli egyetem együttműködését, az afgán hall­gatók több mint 600 tudomá­nyos és műszaki könyvet kap­nak. * * * A fejlődő országokban ai KGST-tagországok műszaki köz­reműködésével 4658 iparvállalat és más létesítmény épült, épül vagy fog épülni. Ezek közül 3157 már üzemel;. Jelenleg a műkö­dő vállalatok évente mintegy 30 millió ton no acélt, 60 millió ton­na kőolajat és 30 milliárd 'köb­méter földgázt, valamint több mint 30 millió tonna kőolajter­méket adnak. Az üzembe helye­zett villamos erőművek kapaci­tása 16 millió kilowatt. Az álla­mi ipar és energiaipar megszer­vezésére jut a segítség több mint 70%-a. Az együttműködés fontos szfé­rájává vált a mezőgazdaság, egyebek között a talajjavítás és az öntöző létesítmények építé­se, a mezőgazdasági munkák gépesítése, az agrártermékeket feldolgozó vállalatok létesítése, az infrastruktúra kiépítése, okta­tási központok létesítése, vala­mint geológiai munkák elvég­zése. A gazdaság sok területén a segítségnyújtást az kíséri, hogy a fiatal államok korszerű tech­nológiát, műszaki dokumentá­ciót, tapasztalatokat is szerez­nek. * * * A Szovjetunió és India között közlekedő hajójárat beindításá­nak 25. évfordulója kapcsán Odesszában o járat munkájának további tökéletesítéséről tárgyal­tak a delegációk. Áttekintették az 1980-ban és az 1981 elején végzett munka eredményeit, a két ország kikötőiben a hajók rakodása és javítása meggyor­sításának módjait, a díjszabá­sokkal, az elszámolásokkal kap­csolatos kérdéseket. Különleges figyelmet fordítottak a nagy ra­kományok szállításának növelé­sét és elsősorban, a konténeri- zálás további fejlesztését szol­gáló intézkedésekre. A felek jegyzőkönyvet írtaik alá. Kimondták, hogy intenzíven kívánják fejleszteni a konténe­res szállításokat. Az indiai Ki­kötőkben az iljicsevszki kikötő­höz hasonlóan specializált kon­téneres terminálokat építenek, a szárazföldön pedig kiépítik a konténeres átvevőhelyek háló­zatát. Idővel a konténeres rako­mányszállítás háztól házig rend­szerben fog (működni. Csehszlovákia Anyagvizsgálat - röntgensugárral Az ipari termékek minőség­vizsgálatának legismertebb módja az ón. „meózás", aimely- lyel megfelelő mintavétel utón eldöntik, hogy a termék forga­lomba hozható-e, megfelel-e az érvényes szabványoknak. Amíg azonban a termék elkészül, eset­leg többször is meg kell vizs­gálni azt az anyagot, amelyből gyártják. Ezek a vizsgálatok ki­terjednek az anyagok kémiai, fi­zikai, szilárdsági, technológiai, metallognafioi stb. tulájdonsá- gaírai Különösen fontosak az úgynevezett roncsolásmenites anyagvizsgálatok, amel yekkel mór a (kész munkadarabokban lévő anyaghi bókát, repedéseket, zó ródmá n yokat, szövetszerkezeti rendellenességeket stb. Vizsgál­ják, anélkül, hogy o terméken lényeges sérülést okoznának. Az ilyen Vizsgálati módszerek kö­zött legismertebb a tárgynak röntgensugárral vagy radioak­tív izotópokkal történő átvilágí­tásai, amellyel pl. az öntvények­ben a belső repedések, záród- má nyok ki mutathatók. Anyagvizsgálati célokra a röntgensugárzásnak azt a tulaj­donságát használják fel, hogy valamely tárgyon áthaladva csökken a sugárzás erőssége. Ez az iatenzitáskülönbség vagy rö ntgenfé n y ké pe zés sei mutatha­tó ki, amelynek során o hibahe­lyen áthatoló, tehát kevésbé el­nyelt sugarak erősebb fekete­dést okoznak a lemezén, vagy átvilágító eljárással, amelynek folyamán ernyőn láthatók az intenzitáskülönibségek és elekt. ronszámláló csővel mérhetők. A röntgenvizsgálat előnye, hogy 120—130 milliméter vastag fémeik vizsgálatára is alkalmas, hátránya viszont, hogy nem mu­tatja ki megbízhatóan a 0,15 milliméternél kisebb hibákat és repedéseket. A röntgenvizsgála­tot eredményesen alkalmazzák a hegesztési varratok ellenőrzé­sére, valamint vasbeton szerke­zetbe beépített acélváz hely­zetének utólagos megállapítá­sára. A rendszeres anyagvizsgálat nemcsak tényeket állapít meg, hanem kutótja az okokat is, amelyek miatt valamely anyag a használati körülmények között nem felel meg. Ipari röntgenfelvétel kiértékelése a csehszlovákiai Skoda-gyár­ban Gyógynövény­kutatás A gyógynövénykutatás köz­pontja a KNOK-boin Taedong megye. A megyei kutatóközpont jói felszerelt Idboratóriurnákkal, valamint többféle kutatás cél­ját szolgáló korszerű berendezé­sekkel rendelkezik. Az igazi la­boratórium azonban a koreai erdő-imező. A kutatócsoportok tavasztól késő ősziig, járják a természetet, hogy újabb növé­nyeket gyűjtsenek, amelyeket később a botanikusok és a ve­lük együtt dolgozó orvosok rendszereznek. Ezekből a növé­nyekből (készülnek a keleti gyó­gyászat kiváló gyógyító szerei, a (különböző drogok, teák, .bal­zsamok1, kenőcsök, és természe­tesen a gyógyszer-alapanyagok. A kutatóközpont munkatársai nemcsak a. környék flóráját ku­tatják, hanem figyelemmel kí­sérik, gyűjtik és rendszerezik az állatvilág ritka egyedeit ís, A sokoldalú kutatómunkát 15 éve végzik a komplex brigádok, ösz- szeállították például körzetük nagy pontosságú térképét, ame­lyen minden lényeges megfigye­lésük 'helyet kapott. A tudomány és o gyakorlat szoros kapcsolatát mutatja, hogy a kutatók gyógynövény- kerteket (is létesítenek kísérleti igazolásra és több rezervátum­ban nevelnek ritka állatfajokat. Ellátási nehézségek „Kérdezzük meg a mezőgaz­dasági egységek vezetőit, a ku­tatásban, a minisztériumban te­vékenykedő elvtársakat, képe­sek-e arra, s vállalják-e, hogy megfelelő színvonalú gazdálko­dást folytassanak. Aki erre nem képes, az adja át a helyét más­nak! Mindennek van határa! Véget kell vetni a formális ön­bírálatnak, mert attól nem lesz sem búzánk, sem kukoricánk, nem lesz hús, tej, zöldségféle". Kemény szavak ezek, amelyeket Nicolae Ceausescu mondott a mezőgazdasági kérdésekről tar­tott munkatanácskozáson. A szi­gorúságra minden oka megvan, hiszen az élelmiszer-ellátásban súlyos nehézségek mutatkoz­nak. A (növénytermesztésben és az állattenyésztésben tapasztalható hiányosságokat el lehetett vol­na kendőzni, ha a tavasz nem lett volna a szokásosnál hide­gebb, s a nyár aszályosabb. De a gyenge termésben nemcsak az éghajlati viszonyok a luda­sak. A rossz időjárás csak fel­színre hozta az egyébként már évek óta nehézségekkel küszkö­dő mezőgazdaság hibáit. Kezdjük ott, hogy a hivatalos statisztikák szerint a nemzeti jö­vedelem egynegyedét megter­melő mezőgazdaságra az 1971 —75-ös ötéves tervben a beru­házások 15 százaléka jutott, az 1980-al záruló V. tervidőszak­ban pedig mindössze 11 száza­lék volt a mezőgazdaság beru­házási részesedése. Pénzben ez annyit tesz, hogy az ipar fej­lesztésére 515 milliárd lejt, a mezőgazdaságra 126 milliárd lejt fordítottak. A mezőgazda­ság a gépesítés és a kemizálás terén tett aprócska lépésektől nem tudott megerősödni. Bár különböző nyilatkozatok­ban mostanában hangoztatják, hogy a mezőgazdaság fontos, alapvető ágazat, de — idézzük újból a tanácskozáson elhang­zott egyik gondolatot —: „az agrárforradalom nem valósít­ható meg szavakkal”. Az érde­keltség hiányában alacsonyak a termésátlagok, nincs ösztönzés a vetőmagmennyiség, a növény­sűrűség, az öntözés, a szaporí­tás optimális kihasználására, vagyis a nagyobb hozamokat produkáló termelésre. Romániá­ban például most határoztak arról, hogy a hektáronkénti bú­zatermés ne legyen 30 mázsá­nál kevesebb. Hol marad hát azoknak a nagy feladatoknak a teljesíté­se, amelyeket így fogalmaztak meg:' „Nem indulhatunk ki ab­ból, hogy az ennivalót biztosít­juk. A mezőgazdaság nem vál­lalkozhat csupán ennyire. Nyersanyagokat kell termelnie az ipar számára és exportárut, mert jelenleg majd minden te­vékenységi szektor számára im­portálunk nyersanyagokat. A mezőgazdaságnak legalább a saját fogyasztását — fűtőanya­got, gépeket — kellene kifi­zetnie". Az idei rossz termés miatt tel­jességgel lemondtak az élelmi­szer exportjáról (ami pedig je­lentős mennyiségű kemény va­lutát eredményezett volna), cu­korból és burgonyából pedig importra is kényszerültek. A la­kossági fogyásztás minimálisan kielégítőnek látszik, de minden­hol és mindenért sorba kell áll­ni: kenyérért, olajért, tojásért... A szűkös ellátás, netán a hiány még nagyobb keresletet szít, az emberek biztonsági készleteket □ karnak, s felvásárolnak min­dent, ami kapható. Ezt kivéden­dő születtek meg azok az intéz­kedések, amelyekkel a felvá­sárlásnak, a felhalmozásnak igyekeznek gátat vetni. A román lapok leleplezve a harácsoló- kat, üzérkedőket, s példás bün­tetéseket követelve, az első ol­dalakon foglalkoznak a mező- gazdasággal, az ellátással. Az eredményeket, amelyeket Románia a napraforgó, a ken­der, a len, a kukorica, a szőlő, a cukorrépa és a burgonya ter­mesztésében az elmúlt évtize­dekben elért, napjaink tapasz­talatait megkérdőjelezik. JAKAB KLÁRA Az ellátási nehézségek leküzdéséről néhány üzem maga gon­doskodik. A képen: sertéshizlalda Cazanestiben. Hasonlót épít a resicai gyár. Ukrán divattervezők modelljei Agrártechnikusuk képzése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági nagyüzemeiben egyre több ag­rártechnikust alkalmaznak. A gazdaságok vezetői idejekorán felismerték, mennyire kifizetődő, ha a dolgozók egyre több, a helyi adottságoknak is megfe­lelő szaktudást szereznek. Ezért ma az ország valamennyi tar­tományában működik agrár­technikusokat képező központ, a megyeszékhelyen pedig me­zőgazdasági szakiskolák várják a fiatalokat. 1969-ben egy-egy termelőszö­vetkezetben még mindössze 17 —18 agrártechnikus dolgozott, 1976-ban már 55, jelenleg pe­dig a számuk már megközelíti a hatvanöt. Ukrán népi motívumokkal díszített nyári ruhák

Next

/
Thumbnails
Contents