Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
io Képújság 1981. december 20. Megjelent a Szekszárdon szerkesztett évnegyedes folyóirat, a Duna- táj új száma. Az alábbiakban ebből mutatunk be szemelvényeket. Drescher J. Attila: A Faust-figura metamorfózisai Alig aikcid a világirodalom- bart és a társm lövészetekben még egy olyan témái, illetve alak, amelyet annyiszor és any. -ny-iféleképpen feldolgoztak volna, mint a mondabeli Doktor Foustusé. A ‘ Faust-kérdés fontossága, számos filozófiai vonatkozása, a figura különössége (esztétikai minőségként is) bűvkörébe gyűjtötte a legkiválóbb művészeket a középkortól a közelmúltig, sőt, napjaink irodalmából sem hiányzik már korszerű megjelenítése és értelmezése. Kiindulási pontunk, alapkoncepciónk a legjelesebb feldolgozások számbavétele mellett a Faiust-figuro fokozatos el'komo- rulásának tételezése: a mához közeledvén a kezdeti csodás elemértékű, tudós kíváncsiság, játékosság és élvezethabzsolás jellemezte alak megrendítő át- téteíezések során fokozatosan elsötétül, tragikus színezetű szubsztanciává1, magvas szimbólummá válik, s a' tragikus zsenialitás eleve elrendeltségében fenyegető jelképként magasodik majd századunk fölé, mégha boldog vagy boldognak hitt Faustok is dkadnak a több tucatnyi feldolgozás és értelmezés között. Utóbbiból következik, hogy nem vehetjük számba a szándékolt filológiai precizség ellenére sem az összes létező vagy létezett változatot, nem is fontos valamennyi. Említésükre szorítkozunk, de legfőbb célunk o kiemelkedő, újszerű feldolgozások leltáriba vétele és vizsgálata, a Faus't-vonulat jeles csomópontjának bemutató ser és szembesítése. Ugyanilyen okokból a zeneművészetben is csak a koncepció szempontjából fontos alkotásokat említjük majd, természetesen a zenetörténeti jelentőséggel .rendelkezőket mindenképp. Hitünk szerint eme, múltat és jelent egyformán faggató, lényegében kronológiát követő, az új minőségre és való bein variáns értékű feldolgozásokra érzékeny vizsgálódás kínálhat ténylegesen hasznos és ösztönző tapasztalatokat. A leghíresebb változót — Goethe Faiutsja — után úgyszólván mindenki megírta a maga Faustját, ha addig nem tette meg. S bár ennek az összetett alaknak a sorsa, kalandos élete és utóélete elsősorban á dráma táv- láoka't 'kínáló mű fonmáiábc,illenék, találunk majd lírai eszközöket érvényesítő feldolgozást is, k ö I tői -kompo n i stai kapa-c itó s tói, tervektől és hangulattól függően. Mi hát e roppant népszerűség titka? Mi indokolja 01 próbatételek sorát? Tekintsünk bele az előzményekbe! Az 1587-es esztendőt _ mutatja az irodalmi kalendárium. „A szellem adai D. Faustusnak istentelen, hamisságos, tudósítást. A világ szála, ó Faustusom, nem született valami, de halhatatlan. Szín azonkép az emberi nem öröktől fogva volt, s nem volt kezdeti eredete.” A né bkon yv- részlet már a leghíresebb alapmunkát idézi, s a század ortodox hiedelmei mellett groteszk tükröt is tart kora elé, amennyiben az idézett szövegrészletet e lapszéli megjegyzés kíséri: „Hazudsz, ördög I Isten igéje mást tanít erről." (Adorján Mihály fordítása nyomán a Spiess-féle kiadásból.) iDerűs, fontoskodó, ugyanakkor jámborán naiv olvasói (?) margó, játékos epizód a Faust-visszhanghoz. A Faust-mondo első kerek, művészi egésszé formált írásos dokumentumaként tisztelt nép- könyv tehát a XVI. század végén került ponyvára, s kapós olvasmány lett 'belőle. Még a vallásos hit jegyében fogant: a vallásos rekvizítumok közül sokáig az ördög megléte jelenti a hagyományt, s mert az isten ellen lázad, pártfogoltja is bukik, kárhozatra ítéltetik. Az ördögi úton kielégített kíváncsiság súlyos ibűn marad sokáig. A Fa. ust-motívum igazi irodalmi vándorúba tehát megkezdődött s hamarosan színpadon is viszontlátható — Angliában.. INos, ki ez a titokzatos, olykor gyűlölt, máskor csodált Faustus doktor, akinek még az ördög is a szolgálatába szegő, dött? Kétségtelen, hogy korának átlagemberétől elütő tulajdonságokkal és ambíciókkal is kellett rendelkeznie. Művész, tudós, mutatványos? Aki az ördöggel cimborái, csakis gyanús lehet, még ha tudós is, sőt annál inkább. A „fekete mágus" címke inkább pejoratív, mint elismerő vagy irigykedő titulus, az ilyentől óvakodni kell, súgta a korszellem: 'Nyitott fülekre talált. így aztán az életbeli mintaként — persze utólag — szóba- íöhető kalandos életű férfiúkat egymás után hajították ki a német városokból. Az mindenképpen elgondolkoztató (a sátán hatalma? a sznobság pre- korszaka?), hogy a feltételezhetően 1480 körül született doktor, ha az volt, milyen jeles kor- társak -körül forgolódott. Ha ehhez azt 'is hozzátesszük, hogy százada Luther, Dürer, Kopernikusz és Morus Tamás ideje, akkor tán nem is meglepő kísérletezése a hírért, bár ő csak kéteset szerez, de ezzel él tovább -ct világ iroda,lomban . .. Beck Ö. Fülöp önéletrajzi írásai Gunda Béla: Babits Mihály költészete és a néphagyomány (Babits Mihály költői világán áthömpölygött a magyar és a világirodalom minden jelentős áramlata-, anélkül, hogy elmozdította volna őt egyéniségének költői talpazatáról-. Babits újra láttatta velünk nemcsak o görög-római világot, s a -modern utca képét, hanem elvezetett verseivel lelki tájainak labirintusába is. Nem- volt idegen tőle a népélet és a néphagyomány sem. Magyar tájakat tekint át, utazik, lát, s vágyakozva- tekint a múltjára', amikor Zsendül már a tavasz című versében azt mondja', hogy ... Be jó volna -m-a bolyg-ni mint hajdan bolygta-m e bölcs otthoni tájakon 'hetykén, sorra köszöntve Sédet, Sánvizet és Siót. Mielőtt bolyongásaiban- követnénk a- költőt, -néhány példával rá szeretnénk mutatni arra-, hogy Babits .Mihályt foglalkoz. totta a népköltészet elvi kérdése is, s néhány olyan figyelemre méltó megállapítást tett, amelynek már korábban be kellett volna kerülni a magyar folklór elmélet fejtegetései sorába, Tudjok nagyon ijól, hogy Imre Sándor A népköltészetről és a népdalról- című munkájában (Bp. 1900) még oz-t hangsúlyozta, hogy a- népdalnak az egyén csak formát ád, d'e a tulajdonképpeni költő m-aga a nép. Az egész 'bein-ne 'keletkezik. „A -nép dalai 'közt... — írja Imre S. - -a legnagyobb s talán legjobb részeknek, tudtunk szerint, -nem egyén o költője; n-em tudjuk ki írtai, k-i -kezdte . .." (56. I.). Das Volk didhtet... olvashattuk gyakran a kor irodalmá- ban. Ez ellen a felfoaás ellen már Katona Lajos és Vikór Béla felléanek. Katona L. azt vallja (1910), hogy „A népköltés termékei is egy-egy emberi elme kóhájában születnek; csak abban térnek el a működtetés szülötteitől, hogy ennél rendesen meg tudjuk a születés helyi és időbeli s egyéb körülményeit állapító,n-i, míg- a népköltés gyümölcsé illetőleg ezek irán-t sokszor a legnagyobb bizonytalanságban maradunk ..(Császár E„, Katona Lajos -irodalmi tanulmányai. Bp. 1912. 127. L) Hat san-ló Vilkár Béla, véleménye Is (A magyar népköltés remekei, I. Remekírók képes 'könyvtára, 43. sz. XII. skk. ál.) A -problémát ragyogóan fogatl-mazza meg Babits Mihály (1918) „ .. .az az érzésem — írja —, hogy a- nép- költészetről való egész felfogásunk tele van. mitológiával. - Mit jelent az, hogy ezek a „nép ajkán” születtek? Micsoda mitológiai szörnyeteg az a „nép”, és-micsoda ajka van? Előállhat-e egy költemény másképp, mint hogy egy költő megalkotja,? Később talán -mások faragják egy kicsit, élváltoztatják, -rontanak rajta; — -meg vagyok győződve, hogy sokkal ritkább esetben javítanak; — de ai-apjá'ban az, ami a költemény -lén-yeg’e, ielk-e, az olyan egy vailami, hogy csakis egy félékből sa-rjadhatott elő . . . Akármit beszéljenek a német tudósok, én nem tudok mást hinni, mint amit Goethe hitt, a-mit talán- minden költő hitt, aki valaha Homerost olvasta: hogy mindaz, ami az lliasbain lényeges, egy ember alkotta! És minden népkölteményt, 'ha igazán méltó a „költemény” névre, lényegében egy ember alkotott. ..” (írás, és olvasás, Bp. 1943. 215. I.) Ezekből a sorokból kitűnik, hogy 'Babits M. tisztában van a va-riánsóikkal is. Nyilván valóan variánsokkal találkozott 'Babits -a- 'Nyugat költőinél is. A variánsok nemcsak a népköltészetre jellemzőek. A modern költők versei sa-ját tollúk alól számtalanszor variánsokban is kikerülnek. Talán-elég, ha csak Füst Milánra hivatkozom, aki Válogatott versei (Bp. 1934.) előszavában erről a „javításról és rostálásról”, „rosszab- bítósról” a-lkotásléléktani szempontból részletesen ír.. . 'Dr. László Gyula festőművész, régész, egyetemi tanár említette jó -néhány év élőtti egyik találkozásunk során-, hogy kézirattár-álban őrzi 'Beck ö. Fülöp ötvös-, érem- és szobrász-művész 1937-ben lejegyzett önéletrajzi írását és a hozzá csodálkozó levelét; Említetté -pedig a-zt -követően-, hogy atyai barátiként nyújtott számos segítsége jelképes viszonzásául a Beák ö. Fü- löpről írt kis könyvem egy példányát adtam át László profesz- szor úrnak. A nagy és módfelett értékes kéziratgyűjteményből1 míg előkerült Beck ö. Fülöp keze írása, eltelt egy-két év, de végül is megkaptam lemásolás, lefényképezés és publikálás céljából. A kitűnő művész 1945 -januárjában tűnt el az ostromlott Budán. Szóban forgó írása- nem kíván sok magyarázatot, a vele járó kísérőlevél kiegészíti a szükségesekkel. Annyit azonban -meg kell említenem, hogy a benne szereplő zárójeles számok magyarázatát nem találtam. Feltételezésem szerint a vele együtt átadott tárgyakra és rajzokra vonatkozhattak. A feljegyzéseket dr. -Miha-lik Sándor -művészettörténész kéréHernádi Gyula: sére készítette Beck ö. Fülöp, Miha-lik — László Gyula -szerint — valamilyen — ál-tala szerkesztendő — magyar iparművészeti kötetbe kérte és szánta-. Mihailik ha'lálo után felesége, Dutka Mária adta. át László Gyulának azzal, hogy ráruházza: Beck Judit, a- szobrászmester festőművész leánya is hozzájárult az átadáshoz, és szintúgy egyetértését adta e sorok írójának a publikálásához. László Gyula hozzájárulását a -közléshez to- lán szükségtelen is emllítenem, mivel kifejezetten ezzel a- kéréssel 'bízta rám az írást; mindkettőjüknek köszönetét mondok az engedélyért.-ötvöst említve egy apróságot még kel-l -mondanom, -mert az írásból nem derül ki, viszont nem is köztudott, ötvösnek készült Beck -Fülöp, pályája első szakaszai is en-nek a művészeti ágnak a sikeres művelése jegyében alakult. És ez a mesterség alakította- át a- -nevét is, melybe becsempészte az „ö”-t. ötvöst jelent ez a ‘betű a- sivárnak érzett Beck és Fülöp nevek között egy -nagy előd, Kecskeméti Ötvös Péter nevének mintájára. HEHLER LÁSZLÓ Kihez menjek, mondd Kihez menjek, mondd, fehér sóhaj-ággal csapkodlak, meztélen, árnyékodra- lépek, kihez menjek, mondd, sűrű 'kezemből' elhajlik a,1 -ren-d, ajtóm elé mon-d'lok, te meg-foghd-tat-ldn- fűzfaa-ss-zon-y-gond. Kihez menjek, mondd, felfújt tekintetemmel-, megbarnul-t hártyáim súlyával, kihez menjek, hogy elmúljon 'belőlem a csodálkozás, e tárgy -nélkül állított Van-, e-'hideg forradalom, éhségem árkaiban: Kihez menjek, -mondd, miikor már csak vi-llamo-sök sírnak értem, s eldőlt házak közé fújja estéimet a szél, 'kihez menjek, -mondd, kiszakadt homlokommal, k-i segíthet -rdjtam, embefhejfású füvek féleszű gyerekén. Kondor Béla kiállításáról Kondor Béla festőművész emlékkiállítása nyílt meg a Vigadó Galériában. Képeink a kiállításon készültek. Az öreg király Kiűzetés
