Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

8 TviEPÜJSÄG 1981. december 20. NDK Leníngrád Adatok a távolból Kerámiák Értékes éremgyűjtemény A világ egyik legnagyobb — mintegy félmillió érméből álló — numizmatikai gyűjteményét I a Berlini Állami Múzeum őrzi. Százezernél több görög és csaknem ötvenezer, főleg ezüst­ből és aranyból vert római kori pénzérme tartozik — sok egyéb mellett — a gyűjteményhez, ko­rok és származási helyek szerint gondosan osztályozva. De meg­találhatók itt a népvándorlás korabeli pénzérmék, a Mero- ving- és a Karoling-dinasztia (V—X. század) idején kibocsá­tott pénzek, a középkori Euró­pa fém fizetőeszközei éppúgy, mint a távoli földrészek pénz­érméi. A gyűjtemény mintegy 30 ezer keleti pénzérmét, 220 éremsúlyt, 1100 egyiptomi, arab üvegpecsétet is tartalmaz. Eezenkívül látható itt mintegy 25 ezer medália, különféle éremnyomó szerszámok, sajtoló- és nyomógépek, pecsétek, bankjegyek. A történészek, különösen a gazdaságtörténet búvárai sok segítséget kapnak a múzeum­tól. Rendelkezésükre áll a töb­bi között a múzeum nyolcezer kötetes könyvtára is. a nagyfeszültségű távvezetékekhez A leningródi „Elektrokerami- ka" tudományos-termelési egye­sülés olyan berendezéseket, fel­szereléseket gyárt, amelyek nél­kül egyetlen erőmű, nagyfe­szültségű távvezeték sem tudna dolgozni. Az elmúlt ötéves terv­időszakban az egyesülés más- félszeresére növelte termékeinek gyártását. Számos energetikai objektum­hoz szállítják a leningródi már­kájú légkapcsolókat, az áram- fejlesztő kivezetőket és egyéb termékeket, a többi között a Száján—Susenszkojei Vízi erő­mű, a Vinnyica—Albertirsa nagyfeszültségű távvezeték ré­szére. Az egyesülés termékeit a KGST-tagországokban' is jól is­merik. Leningrádi nagyfeszültségű berendezéseket szerelnek fel az 1500 kilovolt feszültségű Eki- básztuz-központ egyenáramú távvezeték, és az Ekibásztuz— Ural, 1150 kilovolt feszültségű váltóáramú távvezeték építésé­nél. Mindez hozzájárul a Szov­jetunió egységes energetikai rendszerének fejlesztéséhez, biz­tosítja a népgazdaság villa- mosenergia-ellátásának meg­bízhatóságát. Jugoszlávia A nagy transzport Nagyszabású film forgatását kezdik meg márciusban az új­vidéki Neoplanta stúdióban. A film rendezője Veljko Bulajic. A stábot és a színészeket el­sősorban újvidéki művészek kö­zül válogatják. A felvételek leg­nagyobb részét a Fruska Gorá­ban, a Szerémségben és Visnji- cevo közelében, a Bosut menti erdőkben készítik. A nagy transzport című filmet várhatóan 1982. november 29- én mutatják be. Összeszerelik a nagyfeszültségű távvezetékek hatalmas túlfeszültség-levezetőit Gyermekek klinikája zetén, korszerűsítettük a gyár­tást, ennek eredményeként most magasan feldolgozott terméke­ket gyártunk, s tdnulk értékesí­teni. Különösen az autógyártás, a hajóépítés és a kőolajbányá­szathoz szükséges berendezésék gyártása terén tótunk nagy le­hetőségeket.” A „ miből!” kérdésre Óva néz Arabagian, o bányászati minisz­térium igazgatója csaík moso­lyog: „A most üzemelő bányá­ink körül néhány egy pár év múlva kimerül. De rábukkantunk a Fekete-tenger partján egy nagy mélységiben* különleges hidrológiai körülmények között lévő vasérclelőhelyre. Most még csak a geológia» kutatómunká­kat végezzük, így o polaziaimai- re-i készlet nagyságát egyelőre nehéz lenne fölbecsülni. Még ebben az ötéves tervidőszakban feltárjuk a bányát. Ami ai kok­szot illeti', kísérteteket folytatunk, milyen eljárásokkal lőhetne más szeneket, például barnaszenet kokszolásra alkalmassá tenni.” iHogy a derűlátásra a román szakem'bereknék mennyire van okuk, azt néhéz lenne megítélni. Kétségtelen, hogy jelentkeztek néhány kivételesen jó gyárt­mánnyá1! {traktorokkal, vasúti járművekkel; kőolajipari [beren­dezésekkel — ez utóbbiak ex­portjával az Egyesült Államok után a második helyen állnak), de a hatalmas méretű kohó szar ton alapuló feldolgozóipar job­bára ugyanazt a tömegárut kül­di a ipiacra, mint amit minden­ki más. A hitelezők és kereskedelmi partnerek kényes igényét tehát valami kapósabb és értékesebb termékkel kellene kielégíteni. JAKAB KLÁRA * n A Szovjetunió egyik vezető gyermekgyógyászati intézménye a Moszkvai 2. számú Orvostu­dományi Intézet. Különösen hí­res a gyermeksebészeti és orto­pédiai tanszék. Itt számos tudo­mányos problémát oldanak meg sikerrel, többek között új irány­ban kutatnak a plasztikai se­bészet, az urológia és az [újszü­lött-sebészet terén. A klinikán évente 6000 gyermek kaphat szakorvosi segítséget. A gyermeksebészeti tanszéket a harmincas években hozták létre. Akikor jött 'létre a Szovjet­unióban és a világon az első gyermekgyógyászati kar. A kli­nikán már a kezdet kezdetén bevezették a gyermekek égési sebeinek kis védősátor alaft tör­ténő, nyitott gyógyítási módját, a comlbcsonttörés gyógyításának funkcionális módszerét. A Moszkvai 2. számú Orvos- tudományi Intézet méltán viseli Nyikolaij Pirogov (1810—1881) híres orosz sebész nevét, aki először mütött a harcmezőn nar­kózis alkalmazásával és megho­nosította a. gipszkötést. APN-KS A nagyolvasztókkal, acélmű­vekkel párhuzamosan a feldol­gozó koipacitóst is bővítették, óriási hengerműveket, gépgyá­raikat építettek. Az acéltermelés 11 százalékát a csőgyártásban használják fel. Ezt a rendkívül magas arányi (a Világátlag 8— 8,5 százalék) az magyarázza, hogy Románia döntően saját erőből állítja elő a kiterjedt kő­olajmezők kiaknázásához szük­séges fúrőberen de zéseket, szál- i (fővezetékeket. Románia ipari termelése tíz év alatt megháromszorozódott, különösen nagy iramban fejlő­dött a [kohászat, amely napja­inkban már Románia alapvető ipari ágazatává nőtt Tíz évvel ezelőtt az ország 6,5 millió ton­na acél előállítására volt képes, ma 17 millió tonna acél gyár­tására van kapacitása. A fejlesztést annak ellenére határozták el, s valósították meg, hogy Romániának nincse­nek kiemelkedő vasérclelőhelyei. 450 ezer tonna évente, s ez messze nem fedezi a szükség­letet. Kokszolható feketeszénből sincs elég, ebből szintén impor­tálni kell. A vasérc és a szén a behozatali listán jelentős té­tel: tavaly 16 millió'tonna vas­ércet, 3 millió tonna kokszot és 2 millió 400 ezer tonna kokszol­ható feketeszenet importáltak. A román' kohászatnak három nagy körzete van.: Galac, Resica és Vaíjdahunyad, s mndegyik- hez több kohászati üzem tartó, zik. Az elmúlt években új, ha­talmas kohászati üzemekkel rendelkező városok jelentek meg a térképeken: Caloras, Zimnicea, Zilah, Becleainu és Tirgoviste. A berendezéseket a Szovjetuniótól, Japántól, az NSZK-tál és Franciaországtól vásárolták. Romániában jelen­leg kilenc konverteres acélmű működik. Az acéltermelés tíz év alatt megháromszorozódott A 250 ezer embert foglalkoz­tató kohászatot az idén kezdő­dött ötéves tervidőszakban az előzőnél nagyobb ütemben fej­lesztik. Merész elképzelés ez a nyersvas- és acéltermelés világ­méretű válsága idején. Ám Po- pescu Eleodor, a kohászati mi­nisztérium igazgatója, nem ag­gódik: „A regresszió időszaká­ban meg nyilván utó merészsé­günket megmagyarázza aiz, hogy korábban csak [féltermékeinkkel tudtunk megjelenni a piacokon. Változtattunk termékeink szerke. Inkubátorban, fokozott oxigénnyomás alatt gyógyítják a kis pá­cienseket. Ez a gyógymód igen hatásos a gyermekeknél tüdö- megbetegedések, gennyes-szeptikus betegségek, különböző fe­kélyek gyógyításánál. Moszkvai kutatók eljárást dolgoztak ki korrózióálló vízve­zetékcső előállítására papírból és polietilén fóliából. A csőfal úgy készül, hogy egy papírsza­lagot egy vele azonos méretű polietilén fóliával együtt meg­felelő külső átmérőjű rúdra te­kernek. A tekercset addig heví­tik, amíg a polietilén fólia meg­olvad, átitatja a papírt, s a pa­pírrétegeket egymással vízzáró- an összehegeszti. Megfelelő mennyiségű papír- és fóliaré­teggel tetszés szerinti falvastag­ság állítható elő. A papír-poli­etilén cső szilárd, rugalmas, vízzáró és korrózióálló, ezenkí­vül lényegesen könnyebb és ol­csóbb, mint a fém- vagy a mű­anyag cső. Az elektronikus számítástech­nika nemcsak fontos segédesz­köze a bonyolult tudományos és technikai számítások elvégzésé­nek, hanem arra is felhasznál­ható, hogy sokféle információt regisztráljon* sűrítsen és össze­foglaljon. Az áruházak például eltktronikus adatfeldolgozó be­rendezésekkel mérik fel o no- ponta változó raktá'rkészfleteket, amelyek a folyamatos kiszállítá­sok és új áruk érkezése követ­keztében változnak; emellett ezek a berendezések még szá­mos mellékfolyaimatot is irányí­tanak, a többi között elkészítik a számlákat, a szállítási papí­rokat vagy azökat a megrende­léseket, amelyek a raktárak fel­töltéséhez szükségesek. Az ál­lomány nyilvántartásához és an­nak diszponálásához, amely az e le k tró n ik u s a datf eldől gozá s egyik lényeges alkalmazási te­rülete, ' még csatlakozhat a számlák vezetése bankoknál és takarékpénztáraknál, a rendsze­res bér- és illetményelszámolá­sok elkészítése, o járművekkel megtett utak felmérése szállító­vállalatoknál, vagy a legkülön­félébb adatok gyűjtése és fo­lyamatos kiegészítése. Az elekt­ronikus adatfeldolgozást foko­zott mértékben vezetik be olyan üzemekben és intézményekben is, amelyeknek adatmennyisége Távközlési hálózathoz csatlakozó - NDK-gyártmányú - távadat­berendezés a saját adatgyűjtést közgazda­ságilag nem teszi indokolttá. Ez természetesen szükségessé teszi az ilyen üzemekben o decent­ralizáltan „termelődő" adatok átvitelét egy adatgyűjtő köz­pontbal Az adatok távátvitele és távfeldolgozása új feladatok elé állítja a híradástechnikát. Egyfelől biztosítania kell a köz­vetlen kapcsolatot oz adatgyűj­tőhely és a feldolgozó központ közötti átvitelhez, másfelől meg­felelő adatgyűjtő és adatátvite­li berendezéseket kell az ada­tok távfeldolgozásában érdekel­tek rendelkezésére bocsátani. Az adatátvitelhez felhasználható a már meglévő, szerteágazó táv­beszélő- és távíróhálózat. A román gazdaság II. A kohászat gondjai

Next

/
Thumbnails
Contents