Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
a Képújság 1981. december 16. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kényszerű „szökőkutak” farkas Ferenc Szakszerrel ról írta a levelet: „A szekszárdi Kálvária-domb oldalában új lakótelep létesült 1972-ben. A vízmű 1974-ben építette ki a vízvezetéket, mely 1975-ben a feljárónk előtt már kilyukadt. Alig fejeztük be la feljáró betonozását, jöttek a vízművek dolgozói, feltúrták a feljárónkat, amit csak hetek múlva állítottak helyre többszöri kérésünkre — ahogy mondani szokás, »suszter módra«. Azóta nincs olyan hónap vagy hét, hogy valaki előtt ne törne fel a víz. 1981. szeptem. bér 27-én a házunk előtti virágoskertben is csőrepedés volt. A szerelők markológéppel törték a lépcsőt, feljárót, virágoskertet a javítás érdekében, és a mai napig sem állították helyre. Október 10-én ismét csőtörés volt a telkünk sarkánál, útfelbontás következtében a telkünket szegélyező díszcserjéket indokolatlanul kitaposták, rászórták az iszapos sarat. A munkagödröt nyitva hagyták, csak kérésünkre temették be napok múlva. November 10- én ismételten 1 méterrel arrébb volt a csőtörés. A vízmű dolgozóit személyesen kértem a félig kiásott gödörnél, hogy ne rakják a kertembe az iszapot és ne tapossák ki a cserjéket, mert teljesen tönkreteszik. Megígérték, hogy nem fogják odarakni, de este szomorúan tapasztaltam, hogy kérésem hiábavaló volt. Az egészet összegezve 9-10 méteres szakaszon 4 csőtörés volt előttünk, és ez nagyon sok bosszúsággal járt. A szeptember óta keletkezett három csőtörés helyét a mai napig sem T elefonszámunk: 12-284 állították helyre. Számitha- tunk-e arra, hogy a lépcsőt, feljárót, útszegélyt helyreállítják?” A kérdésre a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója, Borbás István válaszolt: „A szekszárdi iKálvária^domb- oldailon létesült lakótelep vízellátását biztosító acél nyomócső-hálózat tanácsi 'beruházásban és a Tolna, megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállaltat kivitelezésében, vallásait meg. Sajnos, a korábbi években a domboldal talajának ismeretében, — szabvány alapján — az ivóvízvezetékeket acélcsőből tervezték. Vállalatunk a sorozatos meghibásodások miatt (a külső és belső korrózió következtében) 1975 óta, folyamatosan cseréli ki az acélcsőből készült hálózatokat korszerű műanyag nyomóvezetékekre re ko n s tru k c iá s munkák keretében. A Vincellér utcában az acél nyomóvezeték résziben az úttest, részben az előkertek alatt helyezkedik el, így a gyakori meghibásodások alkalmával a, vezeték feletti növényzet minden esetben, megsérül. A városi tanácstól kapott tájékoztatás alapján közöljük, hogy az úttest szélétől az előkertekből 2 m szé'lesséqű sáv közterület. A bejelentett helyreállítási hiányosságok megszüntetése vállalatunk feladata,. December 10-ig elkészül a helyreállítás. A munka elhúzódásáért szíves elnézést és megértést kérünk. Mikor jár a háztáji ? forgó Mátyástól Mucsiból kaptuk az alábbi levelet: „A mucsi Egyetértés Tsz tagja voltam 1968. március 18-tól 1981. szeptember 9-ig, majd 1981.'Szeptember 10-től a szekszárdi DÉLVIÉP-hez mentem dolgozni. A közelmúltban a volt munkahelyemen a tagok háztáji kukoricáját szállitoták ki. Mivel nekem nem hoztak, az elnökhöz fordultam, hogy én miért nem kaptam kukoricát, hiszen az egész évi adója ki van fizetve. Eltávozásomkor és a felmondásomkor nem szólt senki, hogy kukoricát nem kapok, de az adóját azt ki kellett fizetni. Tudomásomra jutott, hogy aki ez évben az év közepétől lett tagja a szövetkezetnek, az kap kukoricát. Jár-e a háztáji, vagy nem?" Olvasónk kérdésére dr. Deák Kon rád válaszolt: A 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 5. §-a szerint: „A tagsági viszonynak év közben történt megszűnése esetén a) a munkadíjat a megszűnés Időpontjában 'kell megfizetni; b) az eredménytől függő részesedés, valamint a prémium arányos része a, zárszámadás jóváhagyását követő 15 napon belül esedékes; c) a háztáji gazdálkodás céljára adható terményjuttatás időarányos részét a megszűnés 'időpontjában ki 'kell adni." A fentiekre figyelemmel javasoljuk, forduljon kérelmével a termelőszövetkezet szövetkezeti döntőbizottságához. Honnan lehet telefonálni? Több dunaszentgyörgyi olvasónk tette fel a kérdést: „Dunaszentgyörgyről honnét lehet hét végén vidéki ügyeletes orvost hívni, ha nem a mi orvosunk ügyel? 1981. február óta nincs ez az ügy tisztázva a falu lakói előtt. Ebben az időben szerelték fel a crossbar telefont, s igy megszűnt a telefonálási lehetőség vidéki orvosért. A mostani utcai telefon kizárólag segélykérő, tehát mentők, tűzoltók, rendőrség hívható rajta. Lesz-e a jövőben változás ezen a téren?” A levelet a Tolna megyei Tanács VB. egészségügyi osztályához továbbítottuk, ahonnan dr. Szügyi Gyula osztályvezető-helyettes válaszolt: „Duncszentgyörgy községből a távhívási rendszer bevezetése óta nyilvános telefonfülkéből, a 01 hívószámmal a telefonközponton keresztül jegyeztethető, tehát hívható a kívánt ügyeletes orvos. Ez esetben a telefonbeszélgetés díját a posta „R” beszélgetésként, az orvosi rendelő távbeszélő állomásnak a számlájára terheli A vizsgálat során, megállapítottuk, hogy o posta közzé tette ugyan a. fe/iti telefon hívási lehetőséget, de nem volt kielégítő a, lakosság felé kifejtett propaganda. A paks-i városi főorvos intézkedett a községi tanács szak- igazgatási szerve felé, hogy tájékoztassák a telefonálási lehetőségről a lakosságot. Ugyanakkor a dunaszentgyörgyi posta- hivatal is szélesíteni fogja' a telefonhívás! lehetőség ismertetését.” Szerkesztői üzenet Kérjük a „Névtelen” jeligével szerkesztőségünknek küldött levél íróját, hogy közölje velünk teljes nevét és címét, mert kérdéseire csak így tudunk érdemben válaszolni. Ezúton is kérjük olvasóinkat, hogy leveleiket teljes névvel és leimmel adják postára, mert kérdéseikre csak így kaphatnak érdemi választ, ügyükben az illetékesek csak ebben az esetben tudnak intézkedni. Ml VÁLASZOLUNK Rákíczi-CHilékek Lázár Erna Szárnyas emberem Rákóczi Ferenc hamvai hazahozatalának 75. évfordulója-alkalmából Rákóczi-emlékek címmel kamarakiállítás nyílt kedden a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bemutatják azokat a tárgyakat, amelyek a fejedelem hamvaival együtt kerültek haza, a többi között az általa faragott karosszéket, gyertyatartóit, díszmagyar ruhákat, s közzétettek olyan felvételeket is, amelyek az 1906-os hatalmas demonstrációt idézik fel. Az április közepéig nyitva tartó kiállítás látogatói megtekinthetnek számos, a fejedelemről készült szobrot, emlékérmet is. Fotók Kodályról Négyszáz, Kodályról készült fényképfelvételt adományozott Vámos László Balázs Béla- díjas fotóművész a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek. A felvételek a világhírű zenetudós gazdag életpályájának 1960—1967 közötti szakaszának fontosabb történéseit örökítik meg. A gyűjteményből jövőre, a Kodály- centenárium évében rendez kiállítást az intézet. Kiállítás Szovjet idegenforgalmi kiállítás nyílt kedden Győrött a megyei művelődési központban. Az Intourist és az IBUSZ által rendezett kiállítás nagyméretű színes képeken mutatja be a Szovjetunió legszebb tájait. A kiállítás megnyitóján a két ország idegenforgalmi szakemberei elmondták, hogy a magyar turisták között már az idén népszerűvé váltak a barátság repülőjáratók: a jövő évben a barátságvonatok helyett már ezeket közlekedtetik. A győri szovjet idegenforgalmi kiállítás december 22-ig tekinthető meg 10 és 18 óra között. írni szenvedés. Hát még rosz- szat írni! Amikor a vad gyötrelmek, nekifeszülések, fogcsikor- gatások után elkészült írás bandzsalitva rávigyorog az emberre. Mit vigyorog?! Röhög! Ugye, nem erre gondoltál — mondja —, és rögzíti rissz-rossz mondatait, nyöszörögnek benne a helyüket nem lelő szavak. Ez a szárnyas emberem most már tizedszer fogott ki rajtam. Nem tudom megírni. — Apu, írtál valamit? A lányom. Hétéves, másodikba jár. — Igen — mondom szégyenkezve. — Olvasd föl! — Nem lehet. — Miért? — Mert rossz. — Hogyhogy rossz? — Úgy, hogy gondoltam valamit. Meg éreztem valamit. És meg akartam Írni. — Meg is írtad. — Meg, de nem az lett belőle, amit gondoltam. — És most mit csinálsz vele? — Itt marad, ebben a füzetben. Ez lesz a koporsója. Majd egyszer talán nekifogok újra, és megírom. Hátha sikerül. — És ezt nem mutatod meg senkinek? — Nem. — Nekem se? — Neked se. Mondtam már, ßögy rossz. — De én nagyon-nagyon szeretném hallani. — Nem lehet. Nagyon- nagyon rossz mese. — Amit te írsz, az nekem sohase nagyon-nagyon rossz. Olvasd föl! — Hát nem bánom. Szenvedek. Ez most a büntetés, ez a fölolvasás. A történet egy emberről szól, aki nagyon szeretne repülni. Hisz benne, hogy neki egyszer szárnya nő. Az írásban, sajnos, ez az ember jellegtelen, nincs arca, csupa mellékes dolgot mondok el róla. A lányomat ez szemmel láthatóan nem zavarja, feszülten figyel. Még a lélegzete is elakad, amikor csapnivaló emberemnek csapnivalóan elkezd nőni a szárnya. Vakítóan fehér szárnyak. De ahogy én ezt leirtam! Nincs benne semmi igazi szárnynövés. A lányomat ez sem érdekli, várja, hogy az ember fölrepüljön. De az ember nem tud fölrepülni, mert a szárnya iszonyatosan súlyos. Meg sem tudja mozdítani. Tartani sem birja. összeesik a kozmikus súly alatt, beszakad alatta az aszfalt, egyre lejjebb süllyed, még megvillan a hófehér szárnyvég, és összezárul fölötte a föld. — És? — Mit és? — Hogy van tovább? — Sehogy. Ennyi az egész. — Mi lesz a fehér szárnyú emberrel? — Hallottad. Elnyelte a föld. Nem szól semmit, tétován átmegy a másik szobába. Napok telnek el, szárnyas emberemet igyekszem betuszkolni tudatom egy rejtett zugába. Majd... talán... egyszer máskor. Most csak egyet akarok: elleleiteni, elfelejteniI Már-mát sikerül, a kudarc egy gombostű- fejnyi nyomássá szelídül odabent. S akkor előáll a lányom. Nagyon komoly, még a két kihullott tejfoga helye is komolyságot erőltet magára. — írtam egy verset — mond- ja. Nocsak, mit meg nem érek! A kéziratpapiron bukdácsoló verébfejbetűk, a sorok szabadon kószálnak. De semmi kétség, az Írásnak első ránézésre is versformája van. A címe: EGY LEPKE Véres csontok vázán áll egy virág. Messzi, messzi a föld alatt. A virág kelyhében fekszik egy holtak holta lepke. Kiterjesztett, mintás szárnyai már nem csapkodnak, és mégis vele száll a mennybe. Első olvasásra a vers mélyebb értelmét nem fogom föl, fönnakadok a „véres csontok vázán". — Ezt a „véres csontok vá- zán"-t, ezt honnan vetted? — A Petőfi is ilyeneket írt, nem? Ez komoly tekintély-érv, nem is tudok rá mit mondani. — Különben a verset neked írtam. Meg a szárnyas emberednek. — A szárnyas emberemnek? — a gombostűfej sajogni kezd. — Igen, mert az nem lehet, hogy csak elsüllyed és vége. — Hanem hogy lehet? — Amikor elsüllyed, zuhan egyre lejjebb és lejjebb, és egyszer csak egy nagy, fekete terembe ér. Ebben a teremben lakik a hét fekete szárnyú. — Kicsoda? A hét fekete szárnyú. És a te fehér szárnyú emberednek meg kell küzdenie velük. Le kell győznie mind a hetet. — Le tudja győzni őket? — Persze, hogy le! És akkot egyszeriben elég erős lesz hozzá, hogy elbirja a szárnyát. Akkor mindjárt tud repülni. Ki tud repülni a föld belsejéből, és ha akar, elrepülhet a csillagokba. Csak ülök lehajtott tejjel, szomorúan és mégis reménykedve. Hát lehet, hogy ez a gyerek sokkal többet tud a világról, mint én? Hát ezért ágált és ellenkezett az én szárnyas emberem, mert kegyetlenül és reménytelenül elsüllyesztettem volna, ahogy egy kutyát sem illik? — Érted? — kérdezi. — Értem — bólogatok, holott azt kellene mondanom: most megmentettél. Hol járhat most szárnyas emberem? Még csak zuhan? Vagy már küzd a fekete szárnyúak- kal? Vagy talán már emelkedik? Akárhol van, sose veszítse reményét. Ezt üzeni neki a lányom. A Magyar Közlöny 1981. évi 71. számában olvasható a Magyar Nemzeti Banknak az utasforgalomban devizahatósági engedély nélkül külföldre kivihető élelmiszer, dohányáru és szeszes ital mennyiségének és összetételének meghatározásáról szóló 428/1981. MNB számú közleménye, amely szerint a külföldre utazók személyenként — fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszerből útiélelemből 100 Ft értékűt, — cigarettából 200 db-ot, vagy szivarból 50 db-ot, dohányt 200 gr-ot, — 2 liter bort és 1 liter egyéb szeszes italt vihetnek magukkal. Dohányáruk és szeszes ital kivitelére 16 éven aluliak nem jogosultak. Ugyanitt jelent meg a Magyar Nemzeti Banknak az a közleménye is, amely egyes árucikkek külföldre küldési, illetve kiviteli tilalmáról szól. Ezeket a cikkeket itt nem soroljuk fel, a karácsonyra külföldre csomagot küldeni szándékozók figyelmét azonban nyomatékosan felhívjuk a közleményben írtakra, hiszen ezek figyelmen kívül hagyása sok kellemetlenséggel járhat. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 23/1981. (XI. 26.) MÉM számú rendelete módosítja az állategészségügyről szóló korábbi jogi szabályozást, a rendelet melléklete részletesen tartalmazza az állattartásra szolgáló építmények használatának állategészségügyi előírásait, többi között azt, hogy az ilyen épületek, építmények használatbavételi engedélyezési eljárása során nagyüzemi méretű állattartó telep esetében ellenőrizni kell: a telepet — a legeltetéses állattartás kivételével — ember vagy kóbor állatok behatolását akadályozó kerítéssel körülvették-e, a telep kapujában az útburkolat kialakítása a járművek megtisztítását és fertőtlenítését lehetővé teszi-e, a telep rendelkezik-e boncolásra alkalmas egyszerű kivitelű hullakamrával, stb. A nagyüzemi méretűnél kisebb állattartó telepek esetében pedig ellenőrizni kell — többi között azt is, hogy a telepen átöltözésre és mosakodásra alkalmas helyiségről gondoskodtak-e. A rendelet a Magyar Közlöny idei 72. számában jelent meg. Több vonatkozásban módosult a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójáról szóló korábbi szabályozás is. A Minisztertanács 57/1981. (XI. 19.) számú rendelete szerint „jövedelemadót köteles fizetni — állampolgárságra tekintet nélkül — az a személy, akinek a) önálló szellemi tevékenységből; b) egyéb szellemi tevékenységből (foglalkozásból), vagy jövedelemforrásból jövedelme van". A végTehajtási rendelet (a pénzügyminiszter 53/1981 (XI. 19.) PM számú rendelete) szerint adóköteles a szellemi tevékenység akkor is, ha annak jövedelme társasági különadó alá eső járandóságból (igazgatósági, felügyelő bizottsági tag tiszteletdíjából, stb.); újítás, találmány vany ipari minta hasznosításából, illetőleg értékesítéséből, valamint növény- és állatfajta nemesítéséből származik. Az utóbbi említett két jogszabály a Magyar Közlöny idei 70. számában jelent meg és 1982. évi január hó 1. napján lép hatályba. Indokoltnak tartjuk még felhívni a figyelmet a Belkereskedelmi Minisztériumnak a SZÖ- -VOSZ Tájékoztató f. évi 47. számában megjelent arra az irányelvére, amely a szerződéses üzemeltetésre átadott üzletek ügyviteléről szól, s amely utal arra, hogy a szerződéses üzletek létrehozásának célja — egyebek mellett — az adminisztráció és az irányítási feladatok csökkentése volt, ennek ellenére számos helyen az adminisztrációs feladatok nem csökkentek, a korábbi rendszerhez hasonló bolti nyitva tartásokat követelnek meg és jelentési kötelezettségeket írnak elő. A közlemény irányt mutat az adminisztráció és irányítási feladatok mikénti csökkentésére, csupán példálózva említjük meg, hogy az irányelv a szállítási okmányok másolatainak bekérését nem tartja indokoltnak, módszert ad a pénzkezelés egyszerűsítésére is. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Porgy és Bess A Magyar Állami Operaház Erkel Színházában a napokban új betanulásban láthatják az érdeklődők Gershwin: Porgy és Bess című operáját. Rendezte: Miké András. A képen: Sólyom Nagy Sándor és Kukely Júlia.
