Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
1981. december 16. Képújság 5 Séta a múzeumban A múzeum előtt gróf Károlyi Sándor szobra látható, ő alapította a mezőgazdák szervezetét és a Hangya szövetkezetét a múlt század végén. Parasztságunk nagy tömege szorgalmas, tehetséges és pasz- szionátus állattenyésztő. Szeretik az állatokat, szakértelemmel foglalkoznak velük. Szakértelmük évszázados hagyományokon nyugszik; sok értékes, ma is hasznos tapasztalat kincsestárából merít. Ennyi elég volt az extenzív állattenyésztéshez, például abban a hosszú időszakban, amikor a /íürke magyar marhát, meg a szalontai- bakonyi sertést lábon hajtották a bécsi — sőt még ennél is távolabbi, például a nürnbergi vásárokra; vagy addig, amíg a világverseny nem kényszerített bennünket a korszerűbb, gazdaságosabb állattartásra. Ma, és még inkább a jövőben .egyebek közt több tejet, húst, tojást, gyapjút kell termelnünk, ezzel együtt egyre jobb minőségű állati termékeket. És mindezt olcsón, terület- egységenként mind nagyobb táplálóértékű takarmánytermeléssel; a mezőgazdaság, a kertészet, az ipar melléktermékeinek tömeges, szakszerű felhasználásával. A Mezőgazdasági Múzeumban jártunk; ahol bemutatják mezőgazdálkodásunk múltját és jelenét. Fotó: Kapfinger András Tehénpásztor felszerelési tárgyaival Kondásdivat Versenytárs a kisszövetkezet „A vállalkozás nálunk csak hobbi, a gazdasági környezel ugyanis az elszürkülésre késztet. Sikertelen akció esetén túl nagy az erkölcsi és anyagi veszteség, a sikereket viszont nem honorálja kellőképpen a környezet" — még lél esztendeje sincs, hogy egyik nagyvállalatunk vezérigazgatója mondta. Ha a gyakorlat eddig nem is cáfolt rá ennek ellenkezőjére, a legfrissebb rendeletek mintha új, szabadabb folyást engedő mederbe terelnék a vállalkozás ügyét. Október közepéig több mint harminc olyan rendelet és törvénymódosítás jelent meg, amely a magánszemélyek vállalkozását szabályozza. Privát vállalkozás? Ezen idáig jószerivel csak a lángos- és palacsintasütők, maszek autószerelők és kisiparosok vagy butiktulajdonosok „aranybányáját" értettük. Holott az aranybánya rizikót is jelentett és vállalkozásra más területeken is volt lehetőség. A gondot a szabályozás merevsége okozta. 1982 január elsejétől ezek a feltételek módosulnak, s a vállalkozók különböző kis szervezeti formákban, kisszövetkezetekben, szakcsoportokban, gazdasági munkaközösségekben és kisvállalatokban, hasznosít hatják energiáikat. Melyik forma mit jelent? Alább a kisszövetkezetek és a hozzájuk sokban hasonló szakcsoportok jellemzőit mutatjuk be. Amikor kisszövetkezeteket alapítanak — akárcsak a többi kisüzemi forma létrehozásakor — a lakosság jobb ellátása, a szolgáltatások színvonalának javítása, a hiánycikkek számának csökkentése, a mozgékony háttéripar kiépítése, az alkotóenergiák és a szabad pénzeszközök hasznosítása a cél. Hogyan alapítható kisszövetkezet? Ennek egyik módja, hogy valamilyen speciális részleg, vagy csoport kiválik a hagyományos szövetkezetből. Emellett újonnan is alapítható ez a kisüzemi forma — létrehozásához legalább 15 személyre van szükség, a tagok száma azonban nem lehet több száznál. Az újonnan alapított kisszövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából (részjegyekből, termelőeszközök, gépek, épületek, műhelyek átadásából, illetve bérbeadásából) jön létre. Előírás, hogy a kisszövetkezeti tag legalább kéthavi munkabérének megfelelő összeget, vagyont vigyen a közösbe. De ennél sokkal lényegesebb, hogy senki nem válhat „szelvény- vagdosóvá", mert csak a pénze, vagyona révén nem válik taggá a vállalkozni vágyói A tagság teltétele: akár lő-, akár mellékállásban valamilyen munkát kell végezni a kisszövetkezetben! Az viszont lényegtelen, hogy főállású hivatalnok, nyugdíjas, egyetemista vagy főiskolás a belépni szándékozó. Az utóbbi felsorolás azonban nem arra utal, hogy főként az emli-, tett foglalkozásúak iránt várható nagy kereslet. Sőt, miután a kisszövetkezetek számára a hagyományos szövetkezetekhez képest lényegesen lazábbak lesznek az adminisztrációs, számviteli, könyvviteli és adatszolgáltatási kötelezettségek — kevesebb hivatalnoki posztra lesz szükség. Ez mindazonáltal nem jelenthet szabályozási, pénzügyi, adózási lazaságot. Mire vállalkozhatnak a kisszövetkezetek? Rendkívül széles a skála. Tervezhetnek és építhetnek magánlakásokat. Egyengethetik a különböző találmányok, újítások útját. Átvállalhatják más cégek könyvelési feladatait, és számos lehetőség adódik az idegenforgalom és a vendéglátás területén. Szövetkezhetnek különböző műszaki cikkek javítására és karbantartására, de vállalkozhatnak alkatrészek gyártására, hiánycikkek számának apasztására. „Meglovagolhatják" a divat nyújtotta lehetőségeket is: a friss módi irányvonalait követő kis tételű holmik gyártásával akár butikok ellátását is vállalhatják. Szervezhetnek rendezvényeket: konferenciákat, összejöveteleket, iskolai találkozókat, esküvőket és így tovább. Vagyis az esetek többségében nem hézagpótlásról van szó, ezekre a tevékenységekre jórészt eddig is akadt vállalkozó. Fehér foltok alig akadnak termelési és szolgáltatási ágazatainkban, azonban annál többször vetődik fel a minőség, az ellátási színvonal és az ezeket előidéző verseny szükségességének kérdése. S ha már a versenyről esik szó, logikus győztesekről és vesztesekről beszélni. S ez utóbbi a gazdasági nyelvhasználatban nem feltétlenül jelent igazi veszteséget, lehet, hogy csak a jövedelem kisebb, mint a többi hasonló vállalkozóé. Ám, ha rossz üzletpolitikája, csapnivaló szolgáltatása miatt mégis veszteséges lenne a kisszövetkezet — állami támogatásra nem számíthat; a tagoknak önerőből kell úrrá lenniük nehézségeiken. A szövetkezeti szakcsoport sokban hasonlít a kisszövetkezetekre, egyebek közt azzal a különbséggel, hogy ez esetben nem önálló jogi személyről, hanem az anyaszövetkezet nagy önállósággal rendelkező részlegéről van szó. MOLNÁR PATRICIA A bőrbetegségek gyógyítása IBorain'k kezelését nagy körültekintéssel kell végezni A leg. fontosabb alapszabály — a tisztaság, mert ezzel a ‘bőrbetegségeket és a [borhibákat megelőzhetjük! iHa a mustot tisztái, gondosan, helyesen kénezett hordóban 15 C fokon erjesztjük, úgy kedvező feltétéi eket tudunk teremteni a hasznos mikroorganizmusok, a borélesztők számára. Mivel' o szőlő szüretkor sok helyen penészes volt, ezért a gondos gazdák borkénnel kezelték — igen helyesen — ai mustot 5 g/hí dózisban. 'De ilyen esetben sem szabad megfeledkezni o fajélesztó fel- használásáról. Ugyanis o hidegtűrő fajélesztők szakszerű adagolásával - még kedvezőtlen körülmények esetén is — köny- nyű megindítani az erjedést. Az erjedés hőtermelő folyamat, így a must hőmérséklete 10—15 C fokkal is megemelkedhet, ezért O' hordóban a megfelelő „erjedési űrt" kelI biztosítani. Az erjedést lezárt hordóban, kotyogóval 'lehet szinte automatikusan szabályozni. Amíg a must erjedésben van, a felületén lévő szénsav megóvja a káros mikroorganizmusoktól. Ha. az erjedés megszűnt, a borókát töltögessük fel, és dugjuk be könnyedén o hordókat. 'Ha azt akarjuk, hogy a bor hamarabb tisztuljon le, akkor ismét 'kénezzüik. A bor érése, fejlődése szempontjából igen fontos o pince levegőjének tisztasága^ mert a dongákon keresztül, valamint a fejtések alkalmával a hordóba jutó levegő érleli igazán a jó bort. A pince hőmérséklete lehetőleg 10—'14 C fok legyen. Amint a, seprő leülepedett, s a 'bor megtisztult, fejtsük le. Sajnos előfordul, hogy káros mikroorganizmusok a bor valamelyik alkotórészét elbontják, és kellemetlen ízű vagy szagú anyaggá alakítják át. E káros anyagok gyakran a. bor zavarosságát is előidézhetik. Sok olyan panaszt hallhattunk az utóbbi időben, hogy a bor „beteg”, szaga és íze záptojásra vagy a fokhagymáéra emlékeztet. Ennek az az okai, hogy egyes mikrobák a ként kénhidrogénné változtatták. Ezt szellőztetéssel, nyílt fejtéssel' szüntethetjük meg. A gumicső alá apró lyukú szűrőt tegyünk és így egy tálba finoman permetezzük át a bort. Majd két-három hét múlva' ismét nyílt fejtést és ké- nezést (10 g/hl) alkalmazzunk. Ha azt tapasztaljuk, hogy a bor felületén „virágosodás”, azaz finom szürkés nyálkahártya van, s a bor íze üres, jellegtelen, akkor topával szúrjuk át a hártyát, majd öntsük tele a hordót és a felemelkedő hártyát fújjuk le, és távolítsuk el. Ezután nagyon ügyeljünk arra, hogy a hordó mindig színültig legyen. Alacsony savtartalmú boroknál (magas erjedési hőmérséklet után) tapasztalható — ha a bor levegővel hosszabb ideig érintkezett —, hogy a bor szaga „szúrós”, íze kellemetlen savanyú, ecetes lesz. A bor levegővel érintkező felületén ecet- baktériumok szaporodnak el, s azon vékony hártyát képeznek. A bor alkoholtartalmát e káros szervezetek ecetsavra, és vízre bontják el. Amennyiben ezt a veszélyes jelenséget még a kezdeti időszakban észleljük, úgy 10—15 g/h! borkén adagolásával megbéníthatjuk aiz ecetbaktériumok működését, s az ezt követő töltögetéssel megállíthatjuk a további ecetesedést. Ha 'borunkban rendellenes elváltozásokat észlelünk, feltétlenül derítsük ki a baj okát, állapítsuk meg, mitől ered, s a bort haladéktalanul vegyük kezelésbe, gyógyítsuk meg! Ezerötszáz hektoliter bor a szakcsoport pincéiben A szekszárdi áfész szőlő- és gyümölcstermesztő szakcsoportjának Fürdőház utcai pincészetében pillanatnyilag 12 200 hektoliter vörös bort tárolnak, érlelnek, készítenek eladásra. A szakcsoport néhány Tolna megyei áfésznak és a nagymá- nyoki borozónak szállít vörös borokat. A csoportnak háromszáz tagja van. Nemcsak a borokat értékesítik közösen, hanem a növényvédő szereket és különféle műtrágyákat is közösen szerzik be — olcsóbban — és rendszeres továbbképző tanfolyamokat, beszélgetéseket is tartanak. Az idén, most az ünnepek előtt, máris kezdik a gazdák eladni a bort — de a fő forgalom majd január közepére tevődik, amikoris az első fejtés után hozzák be a borokat, ezerötszáz hektolitert. Simon Ferenc mintát vesz az egyik gazda borából I
